Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI .VADASZVÉDECYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HiVATALOS MELLÉKLETE A madarak védelme A napi gondok, a munka fáradalmainak enyhítésére felüdülést a legtöbb ember a madárdalos, virágillatos parkok, erdők sétányain talál. A városok lakóinak nagy tömege keresi föl a közeli erdőket, hegyeket, hogy a természet ölén erőt gyűjtsön. A földművesnek nagy előnye, hogy munkáját jórészt a szabadban végzi. Milyen jó hallgatni a tölgyek, fenyvesek susogását, a madarak énekét! A dúsan termő rónák, erdők, kertek szárnyas zenészei micsoda gyönyört tudnak varázsolni az ember szívébe! Az állatok tarka birodalmában talán egy faj sem áll oly közel az ember, lelkületűhez, mint a dalos madár. Ezt bizonyítják a közmondások és a népdalok is. Találhat-e a virágneveken kívül szebb megszólítást a szerelmes legény szíve választottjának, mint tubicám, gerlicém, énekes madaram, pacsirtám? Melyik szántóvető ne lelné gyönyörét a kis barázdabillegetőben, amikor olyan szépen lépeget utána barázdáról barázdára? A pacsirta gyors lebbenése a levegőtengerbcn, s messzchangzó trillája mennyi örömet okoz! Egy-egy élő hangszer a rigó füttye, a cinege, kis poszáta, kerti rozsdafarkú és a többi éles vagy gyöngéd pityeré. Ezeknek a madaraknak azonban a szórakoztatáson kívül más hasznuk is van. Az embernek nemcsak gyönyörködtetői, hanem segítőtársai is. A madarak léte viszont a természet megváltoztatásával veszélyben forog. A tövises cserjék irtása, az odvas fák hiánya, a korszerű gyümölcsvédőszerek használata, a folyók szabályozása és a vizenyős helyek lecsapolása szőkébbre szorítja a madarak fészkelési lehetőségeit. Nagy veszélyt jelent a vadászfegyver az olyan ember kezében, aki a vadászat törvényeit nem tartja be. Éppen olyan veszélyt, mint az a gyerek, aki szüleitől légpuskát kap ajándékba. Menynyivel nemesebb ajándék egy fényképezőgép, amellyel a legvadregényesebb módon lehet „vadászni“ gyérülő madárvilágunkra. Egy-egy ilyen fénykép évek múltán is elárulja az ügyességet és feledhetetlen, szép emlékeket idéz fel. mára a 46-50 mm felel meg. A cinkeodú leggyakoribb belső mérete a 12X12 cm szélesség és 20 cm magasság; a seregélyodúé pedig 15X15 cm szélesség és 25 cm magasság. Az említett kétféle odúban az odúlakók 75-80 %-a fészkelhet. A madárfészkelőket ősszel vagy télen helyezzük ki a szabadba, hogy az ittmaradt fiatal madarak benne éjszakázhassanak. Ezt megszokják és költenek is benne. Lehet azonban, hogy egy évig is üres marad az odú. Emiatt azonban ne csüggedjünk, mert egyszer lakója lesz a helyesen elkészített házikónak. Az odú téglalap alakú legyen, bősége 5X6, 5X8 cm. Ezeket épületekre, illetve palánkokra, kerítésekre helyezzük. A szabad természetet kedvelő dalosainknak kertünk sarkában, amelyet talán másra ki sem tudnánk használni, bozótot, tüskés cserjét ültessünk. Hogy a bokrok elég sűrűk legyenek, azokat tenyészidőben többször visszavágjuk. Azt,is vegyük figyelembe, hogy egyes fajok bizonyos területeken nem tűrnek vetélytársakat saját fajtájukból. Ezért ne függesszük túl sűrűn az odúkat. A’ cinke 25 — 30 m-es körzetű területet, a rozsdafarkú 60-70 m-es körzetet tart a magáénak. A seregély nem tart igényt körzetre. Más fajhoz tartozó madarak, akár ec^ fán is zavartalanul megférnek egymás mellett a kártevők pusztítása közben. Deszkából készíthető madárfészkelök merőlegesen álljon, esetleg egy kicsit előre is dűlhet. A cinkék az alacsony fészkelőhelyet kedvelik. De legjobb a 2—3 m magasság. Alacsonyabbra semmi esetre se tegyük, mert a kóbor macskák könnyen kiszimatolják a madárpocsenyét. A seregélyodúkat legcélszerűbb 6 m magasságban elhelyezni, de ügyeljünk arra, hogy hozzáférhetők legyenek, hisz minden költés után ki kel! azokat tisztítani. A kerti rozsdafarkú, sárgabillegő, szürke légykapó fészkelőjén a röpnyílás A képünkön szemléltetett madárfészkelőket bárki elkészítheti hulladékanyagból. Legtöbbet segíthet azonban a tanuió ifjúság, ha a politechnikai órán tanáraik felügyelete alatt készíti a fészkelőket. Nemes cselekedet védeni azokat a kis madárkákat, amelyek gyümölcsöseink ingyen munkásai és dalukkal, csicsergésükkel felvidítanak bennünket. Juhász Árpád tanító (Gúta) A monokultúra bevezetése a mezőgazdasági termelésbe kiszorított egyes madárfajokat, mint például a darvakat, viszont elszaporodott a fácán, fogoly, amelyek szintén hasznos madaraink közé tartoznak. Éneklő madarainknak segítséget kell nyújtanunk. Ez a fészkelés megkönnyítésében és a téli élelmezésben nyilvánuljon meg. Sokfelé évtizedek óta fészekodúkat készítenek az odúlakó madaraknak. Ezeket az odúkat fatönkből vagy deszkából készítik. A fatönkbe fúróval vagy vésővel üreget készítenek. A deszkaodú sokféle lehet, de az a legegyszerűbb, ha 90 %-os szögben állítjuk össze. A deszkák összeszögecselésekor vigyázzunk arra, hogy rés sehol se maradjon. Az esetleges hasadékokat rongygyal vagy gittel tömjük be. A fészekodúra nyitható tetőrészt készítsünk, hogy kitisztíthassuk a belsejét. Fészekodú készítéséhez legjobban bevált az 1,8 — 2 cm vastág deszka. A röpnyífás mérete pedig 26—30 mm legyen, ha cinkéknek szántuk. A seregély szá-A simonyi vadászokról Télidében a vadászok feladata nagyobb, mint egyébként. Hiszen a vadetetés, vadvédelem mind olyan munka, amelyből minden vérbeli vadász szívesen kiveszi a részét. így tesznek a simonyi vadászok is. Vezetőjükkel, Asztalos Józseffel gyakran átkutatják a vadászterületet; helyükön és rendben vannak-e az etetők, esetleg „hívatlan vámszedő“ nem tevékenykedik-e a területen. Ütjukat gyakran kíséri siker. Már két esetben akadtak őzre, amelyet valamilyen ismeretlen betegség döntött le lábáról. Az állat, bár semmiféle külső sérülés jelei nem mutatkoztak rajta, nem bírt talpra állni. Zagyi István, a csoport egyik tagja hazavitte a beteg állatot és gondos kezelésben részesítette. Az első alkalommal ugyan nem lehetett az őzet megmenteni, de a második példány szépen kilábalt a bajból. Ez az eset is igazolja, hogy az igazi vadásznak szívügye a vadvédelem. Agócs Vilmos (Ajnácskő) Kirándulók az oroszlánok közt Bombayből különleges hétvégi légi« járatokat indítanak a Kathiawar-félszigotre, ahol a turisták fényképeket készíthetnek a dzsungel oroszlánjairól* amelyek a kora hajnali órákban az itatok körül gyülekeznek. Az Izgalmakat szerető turistákat a dzsungel peremérd épített vadregényes vadászházban szállásolják el, amelynek közelében mintegy 2500 oroszlán él. 63 1960. február 24.
