Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Tartsuk szemmel az őszi vetéseket Irta: SZAMÄK ISTVÁN, a Diószegi Növénynemesítő Üzem dolgozója A februári kemény, száraz fagyok után kissé megkönnyebbülten, de még aggodalommal tekintünk a gyenge őszi vetésekre. Melegebb napok következtek, s a gyenge növénykék igyekeznek a leperzselt leveleket újakkal pótolni. A vetések állapota még mindig komoly. Sokszor a mi közvetlen beavatkozásunk döntő lehet. Az időjárás országszerte egységes volt és tájak szerint alig különbözött: a nyárutói, őszelői csapadékhiány következtében csaknem kivétel nélkül száraz földbe vetettünk. Megjöttek a szerény november végi csapadékos napok, de csak december 3-án kelt ki a vetés, miután az idő november 30-tól erősen fölmelegedett. Az enyhe decemberi és januári hetekben az ősziek egy kissé megerősödtek. A január végi hó hamar elolvadt és a 4 — 5 leveles növénykéket kemény 15 — 16 fokos száraz fagyok sanyargatták. Február közepére elmúltak a kemény fagyok. A jelen állapotban (február derekán) az őszieket következőképp látjuk: 1. az őszi árpát a száraz fagyok megviselték, helyzetük válságos; 2. az őszi rozs a száraz fagyot eddig jól tűrte; 3. az őszi búza a száraz fagyokat eddig a legtöbb esetben átvészelte. A télnek azonban még nincs vége. Hosszú évek átlagában lehet, hogy: a) február végére kitavaszodik, esetleg b) méteres hótorlaszok borítják az utakat, szántókat és az őszieket is, c) a derűs idő megmarad, és hótakaró nélküli, nappal fagypont feletti, éjszaka fagypont alatti ingadozással végsőkig kifárasztja az őszieket. Esetenként (különösen a sötét, tőzeges talajokon) a vetés felfagy, a növények gyökere elszakad és a levegőben függő növény elszárad. A szél e kedvezőtlen állapotot fokozza. Főleg az utóbbi esetben kell szemmel tartani az őszi vetést és szükség esetén segítségére sietni. Mi a teendőnk, hogy elejét vegyük a nagyobb károknak? Keressük fel gyakran az ősziek állományát. Irtsuk az egereket, gereblyével egyengessük el a vakondtúrásokat, riasszuk a varjakat, vadludakat. (Ne feledjük, a varjú hasznos és védett madár, néhány élénk, tollas ronggyal is elriaszthatjuk.) Figyeljük a növények fejlődését. Amennyiben február 20-a után a talaj állapota megengedi, s ha közben hava-----------^ TARTALOM Szarnák István, a Diószegi Nüvénynemesítő Üzem dolgozója: Tartsuk szemmel az őszi vetéseket .................................................*57 Gútai József: A vetőgépek helyes beállítása és a vetőmag használati értéke..........................58 Vrba Metodej, a Nyárasdi Nemesítő Állomás dolgozója: Termesszünk beltenyésztéses hibridkukoricát ....................................59 Rákóczi Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója: Védekezzünk a drótférgek ellen....................................60 KUTATÓK, KÍSÉRLETEZŐK Petrík Július: Az ember átalakítja a növényzetet (II.) . 61 ■ Miért vörösödnek és rozsdásodnak a növények?.....................61 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET M a c z k ó János, az udvardi EFSZ főkertésze: A paprika termesztése ...............................................62 Télvégi teendők . . j . « . . 62 VADÁSZATI SZEMLE Juhász Árpád tanító (Guta): A madarak védelme ... 63 Arami lev Ivan: Vadászaton (IV.)................................................64 L_______________________j zott volna, mihelyt a hó elolvad, megkezdjük a fejtrágyázást. Tapasztalatunk szerint minél korábban fejtrágyázunk, annál biztosabb a hatása. Hektáronként 150-200 kg salétromos fejtrágyával (osztravai salétrom, lovosicei salétrom, mészsalétrom) a búzákat gyorsabb növekedésre ösztönözhetjük, így a válságos időt hamarabb átvészelik. Őszi árpára és őszi rozsra 100 — 150 kg-ot adunk. Ilyen kis mennyiséget egyenletesen kiszórni csak úgy lehetséges, ha a műtrágya teljesen száraz, csomómentes, aprökristályos, és ha lelkiismeretesen végezzük a szórást. Éppen ezért a fejtrágyát egy adagban szórjuk. Február 20-a előtt azért nem adunk salétromot, mert a hatására buján fejlődő állományt a kedvezőtlen márciusi idő igen megsanyargathatná. A hetekkel a kitavaszodás után— tehát későn — adagolt fejtrágyázás a búzára a legtöbb esetben hatástalan, különösen a kukoricakörzetben. A felfagyás ellen hengerezéssel védekezzünk. Erre a legjobb a könnyebb, sűrű gyűrűshenger, továbbá a Cambridge-henger (ejtsd: Kémbridzs), esetleg a sima henger is. A hengerezésre néha csak órák állnak rendelkezésünkre, ezeket minél jobban használjuk ki. Ügyeljünk arra, hogy a felfagyott vetésben meggondolatlan íogasolással kárt ne tegyünk. A vetés tavaszi hengerezését a kukoricakörzetben általános jelentőségű beavatkozásnak tekinthetjük. Csak indokolt esetben fogasoljunk. Összefoglaltam a legfontosabb teendőket az ősziek jelen állapotára vonatkozólag. Egyben hivatkozom a Virágzó Mezőgazdaság tavalyi 8. számára (59 oldal), amelyben a kérdést részletesen tárgyaltam. Évente négyszer takarítják be a zöldségtérmést a sedlnicei EFSZ korszerű üvegházában, ahol salátát, uborkát, karalábét és egyéb korai zöldséget termesztenek. Tavaly az üvegházi zöldségtermesztés 205 000 koronával gazdagította a szövetkezet pénztárát
