Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-20 / 6. szám
Nagy károkai okoz a iarlósömör A tarlósömör nem új betegség, de a közös istállóban sokkal nagyobb kárt tehet, mint a háztáji istállóban, ha idejében nem akadályozzuk meg terjedését. A szarvasmarha tarlósömörét a Trichophyton törzs gombái idézik elő. Legjobban tenyészik a párás helyeken, s leggyakrabban megbetegszenek benne a szarvasmarhák, főleg a borjúk és növendékállatok, de előfordul más állaton is. Az emberre is átragadhat. Gyakran előfordul az állatgondozókon és családtagjaikon. A Trichophytia-gombák spórái nagyon szívósak s a bőr fölrakódásaiban egy évnél tovább megtartják fertőzőképességüket. Egyes esetekben a megbetegedés olyan súlyos formájával is találkozunk, amely az állat elhullását is okozhatja. A fertőzés részint közvetlen érintkezés közben, az istállóban, kifutóban, legelőn, itatás vagy szopás közben történik, részint közvetett módon, amikor a tisztító eszközök átviszik a betegséget az egészséges állatra. A betegség télen terjed a leggyorsabban, amikor a hajlamosító befolyások, a meleg, nyirkos és piszkos istálló, a bőr hámrétegének föllazulása (a gyakori megázás miatt) nagy szerepet játszanak. A betegség terjedését lényegesen befolyásolja az állat bőrének a minősége is; a finomabb bőr fogékonyabb rá, mint a vastag. Jelentékenyen befolyásolják a betegség terjedését az anyagcserezavarok, az egyes tápelemek és a napsugarak hiánya. A lappangás többnyire 8 — 50 napig tart, azonban már az első hét végén, sőt kivételes esetben az ötödik napon mutatkoznak a tünetek. Kedvenc helyei a fej, nyak és a végbél környéke, ritkábban a törzs, far és az oldalak. Rendszerint mint varas sömör fejlődik egy-egy pikkelyekkel fedett borsónyi göböcské-ből, amely előbb laposan kiemelkedő, szürkésfehér vagy sárgásszürke pikkelyekkel borított, lencsényi, élesen elhatárolt kerek folttá alakul, majd 6 — 12 hét alatt egészen tenyérnyi területre terjed, amelyet 2 — 7 mm vastag, sárgás var takar. A szőrök a pörk felülete fölött letöredeznek, a körötte pedig látszólag ép szőrök könnyen kihúzhatok. Egy-két hónap múlva a var lassan leválik és egy ideig pikkelyeződő kopasz foltot hagy hátra, amelyen ezután új szőrök nőnek, néha csak a közepén. Ha a betegség az egész testen elterjed, akkor Vt — 1 évig is elhúzódhat és bőrmegvastagodást eredményezhet. A szopós borjú tarlósömöre a szájrész körül és az arcon, ritkábban a törzsön vaskos korpára vagy kenyértésztára emlékeztető varakban nyilvánul meg, amelyek végül összefüggő varas felületté folyhatnak össze. Ezt mindig fájdalom és viszketés kíséri. A tarlósömör általában gyógyulással végződik. Kedvező körülmények között a kezelés már a második héten gyógyuláshoz vezethet, viszont ha a baj nagymértékben el van terjedve, a gyógyítás 2 — 3 hónapot is igénybe vehet. Nyáron a legeltetés, a napsugarak és a friss levegő jelentékenyen elősegíti a gyógyulást. Télen a betegség hosszadalmas lefolyású. A tarlósömör okoztak károk nem az állatok elhullásában nyilvánulnak meg, hanem fejlődésük visszamaradásában. Ennek a veszteségnek a kimutatására 20 ! ÍKfWjfiZJhShfj I960, január 20. járásunk egyik EFSZ-ét hozom fel példaként. A pereszlényi EESZ-ben a múlt év márciusában 3 — 4 választott borjún észleltük ezt a betegséget. A szövetkezeti dolgozók, minden óvintézkedést mellőzve, a fertőzött állatokat az új istállóba helyezték, ahol közvetlen érintkezés folytán 50 választott borjú fertőződött. Ismerem a helyi körülményeket, s így a múlt tapsztalatai alapján kiszámítottam a kárt. A megbetegedett állatok közül 2 darab elhullott. Az egyik 7 hónapos és 70 kg-os súlyú, a másik egyéves és 80 kg-os súlyú volt. Rendes körülmények között a növcndékállat 7 hónapos korban 180 kg, egyéves korban pedig 280 kg súlyú szokott lenni. Elhullásig 2550 korona értékű takarmányt fogyasztottak el. A húsveszteség a két állatnál 2480 koronát tesz ki, tehát a szövetkezet 5030 koronával károsodott. Ötven növendékállat, amelyek 3 — 12 hónapos korúak voltak, különböző mértékű fertőzésben szenvedtek, ezáltal a fejlődésben visszamaradtak. Egyéves korukban egy-egy 230 A nyitott istállóban nem kapnak tarló'sömört az állatok, mert levegője egészséges. Esőtől, vihartól a pihenő állatoknak maga az istálló, a takarmányt fogyasztóknak pedig az önetető eresze nyújt védelmet. De a fertőzött jószág itt is veszélyezteti a többit. kg súlyt ér el, azaz 75 kg-mal kevesebbet, mint az egészséges, jól táplált növendékmarha. A veszteség 3750 kg hús; amelynek beadási ára 24 500 koronát tesz ki. Mivel a fertőzött állatok elmaradnak a fejlődésben, 180 nappal tovább tart a hizlalásuk az előírt súlyig. Egy állat naponta 5 korona értékű takarmányt fogyaszt, ami az egész idő alatt 900 koronára, 50 darabnál pedig 45 000 koronára rúg. Összesen tehát 50 000 koronával károsodott a szövetkezet. Ehhez még mindig nem számítottuk azt a kárt, amely az állatok alacsonyabb osztályozásából ered. A károk felsorolásának kezdetén említettem, hogy átlagos fertőzésről van szó, tehát a károk sokkal jelentősebbek, ha a megbetegedés nagyobb mértékben fordul elő, és ebben az esetben hosszabb ideig is tart. Ha a tarlósömör valamelyik ólba már befészkelte magát, akkor évről évre kisebb-nagyobb mértékben előfordul. Eredményesen csak akkor harcolhatunk ellene, ha az istállóra vonatkozó egészségügyi intézkedéseket betartjuk. A betegség elején rögtön el kell különíteni a fertőzött állatokat az egészségesektől. Az istállót többször fertőtlenítsük erősebb lúgos oldatokkal. A gyógykezeléssel párhuzamosan meg kell szüntetni a hajlamosító befolyásokat. Főleg arra ügyeljünk, hogy a bőr túlságosan ne nedvesedjék meg. Helyes szellőztetéssel szabályozzuk az istálló levegőjének a páratartalmát. A gyógyítás különböző szerekkel történhet. Mindenesetre tanácsos a hosszúszőrű állatok megnyírása, mert ezzel fokozzuk a gyógyszerek hatását. Az állatok tisztításához csak szalmacsutakot használjunk, amelyet használat után semmisítsünk meg. Minden állat számára külön csutakot készítsünk. Házi gyógyszerként eredményesen használhatjuk a sűrű konyhasó-oldatot vagy a frissen oltott mész oldatát is. Dibovinnel is szép eredményeket értünk el. A gyógyszerek közül a leghatásosabb a következő összetételű kenőcs volt: Sulfur pulverati, Cupri sulfurici aa 20,0; Aluminiis 15,0; Acidi Salic. 7,0; Ung. Zinc, ox 200,0. Ezzel a kenőccsel főleg a testen levő varas foltokat kezeljük. Három-négy kezelés után a beteg hámréteg letisztul és alatta a bőr felújul. Eredményesen kezeltünk több ízben az orvosi gyakorlatból átvett módszerrel, mégpedig 20 °/o-os klórmészoldattal és 15 %-os ammóniumoldattal, úgyhogy egymás után bekentük ezekkel a beteg részt. Mivel a tarlósömör az emberre is átragad és gyakran makacs jellegű betegséggé fejlődik, fontos, hogy az állatgondozók védőöltözetet használjanak az istállóban. Az említett eset szolgáljon okulásul, s egy gazdaságvezető se legyen közömbös vele szemben. Dr. Márton István (Ipolyság) Ragadozó poloska a kolorádóbogár ellen Repülőgépen érkezett tojásokból észak-amerikai eredetű raga’dozó poloskákat tenyésztenek Magyarországon, a Növényvédelmi Kutatóintézet keszthelyi laboratóriumában. Az európai növényvédelmi szakemberek már régóta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az Amerikából átvándorolt és a burgonyaföldeken garázdálkodó kolorádóbogár elleni védekezésül ulánatelepítik saját élősködőit is. A kísérletek során az élősködők közül a ragadozó poloska vált be a legjobban, amely Amerikában sikeresen pusztítja a kolorádöbogarat. A ragadozó poloskát most kezdik meghonosítani Európában. Magyarországra a biológiai védekezés nemzetközi központja Párizsból küldte el erre a célra a ragadozó poloska petéit. A Növényvédelmi Kutatóintézet keszthelyi laboratóriumában már olyan tömegesen tenyésztik a ragadozó poloskát, hogy hamarosan a szomszéd országoknak is küldhetnek törzstenyészeteket.
