Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-20 / 6. szám
A mandula szaporítása A mandulát leginkább oltás útján szaporítják, mert a magvetés útján keletkezett gyümölcsfák bizonytalan fajtájú termést és aránylag kis gyümölcsöt teremnek. A mandula alanyát magvetéssel szaporítjuk. A mandula magját, éppen úgy, mint az őszibarackét, dióét, egyenesen az oltványiskolába vetjük és nem a magiskolába. Magvetés. A mandula magvainak elvetésekor a rétegezés, előcsíráztatás, a csíragyökerek hegyének lecsípése és a vetés keresztülvitele éppen úgy történjék, mint a dió esetében. Alanyok előállítására a keserűmandula magját használjuk. Alanyok. Száraz jellegű, mészben gazdag, melegebb talajra a nemes mandula alanyául a keserűmandula magcsemetéit használjuk. Ilyen helyre azonban alanyul a keményhéjú, apró szemű édesmandula magcsemetéje is jól felhasználható. Az édesmandulával szemben a keserümandulának az az előnye, hogy az elvetett magvak keserű magbele miatt a veteményekben az egerek és a varjak alig tesznek kárt. Hidegebb éghajlat alá. mészben szegényebb, kötött, nyirkosabb jellegű talajra szánt mandulafák alanyául a Saint Julien-szilva magcsemetéjét vegyük igénybe. Ezt helyettesítheti a mirobalán szilva, vagy a mindezeknél erősebb fejlődést mutató, vadon sokfelé előforduló duránci szilva magcsemetéje. A mirobalán szilva magcsemetéjének alanyul történő felhasználásának az a hibája, hogy rajta a mandulafa túl erősen fejlődik és ezért kevesebbet terem. Továbbá a mirobalán késő őszig, szinte a fagyokig tartó erős növekedése miatt a nedvkeringést jóval korábban befejező mandulafa hajtásai nem képesek idejében és kellő mértékben megfásodni, s ezért elfagyásnak vannak kitéve. A duránci szilva magcsemetéi pedig azért kevésbé értékesek, mert rajtuk az oltás aránylag nagyon gyenge eredési százalékot ad. Melegebb talajon felhasználható még az őszibarack és a vadkajszi magcsemetéje is. Az ilyen alanyon álló mandulafa ugyan hamar termőre fordul, de gyengébben fejlődik és nem lesz olyan hosszú életű, mint a keserümandula-alanyra oltott mandula. Tartsuk szem előtt azonban azt, hogy a mandulafa hűvösebb vidékre, nyirkosabb, hideg talajra nem való, ilyen helyen akármelyik szilvaalanyon kár vele próbálkozni. Legjobb a manduiafát csak a neki teljesen megfelelő helyre ültetni és ott alanyául a keserűmandulát használni. A többi említett alanyt csak akkor vegyük használatba, ha a mandulafát neki kevésbé alkalmas helyen, házikertben, egészen kis mennyiségben akarjuk elültetni, hogy éppen ilyen fa is legyen a kertben. Rózsaszaporitás dugványról Aki februári rózsaszemzéshez a nemes szemeket szabadföldi homokos veremben tartja, annak gyakran van része abban a meglepetésben, hogy a szemzőhajtások végei a vermelés alatt teljesen behegednek egyesek gyökereket eresztenek. Sok esetben megpróbálták már ezeket az úgyszólván félig kész gyökeres dugványokat tél idején tovább nevelni és önálló. tönernes rózsákká fejleszteni, de még sohasem sikerült komoly eredményeket elérniük. Próbálták alulról fűtött szaporító homokon, melegágyban, s régi veremben is tovább nevelni, de tavaszig a fás és kalluszos hajtások mindig megfeketedtek A futórózsákat és a babarózsákat dugványozással szaporitják, kell tehát egy módnak lennie arra is hogy a kevésbé kényes, nagyvirágú rózsák is meggyökcresíthetők legyenek. A rózsadugványozás ideje azonban nyáron van. Az éles hajtások között jól ki kell válogatni az alkalmasakat. Csakis az elég kemény „félfás" dugvány lesz képes gyökeret verni. A túlságosan zsenge könnyen meglankad a nagy melegben, és azután többé magához sem tér. Az erős fásdugvány megfeketedik, mielőtt gyökere nőne. A liáromszemes dugványok a legjobbak. A legalsó levelet levágjuk, a felső kettőt pedig csak kissé kurtítva hagyjuk meg. A kihűlt melegágy földjét mosott homokkal jól összekeverjük, majd simára gereblyézve lapos fával egyenletesre nyomkodjuk. Erre a rétegre 0,5 — 1 cm vastagon durva folyami mosott homokot terítünk és ismét simára nyomkodjuk. Az így előkészített ágyba dugdossuk a megvágott és friss állapotban tartott dugványokat. Az ágyra ablakot, erre pedig árnyékolót teszünk. A dugványoknak nem szabad meglankadniuk, tehát naponta többször friss vízzel kell megpermetezni őket. Három-négy hét múlva a levelek megsárgulnak és lehullnak, de a szemekből új hajtások törnek elő. Ha megnézzük a dugványokat, és gyökerük elég fejlett, kis cserepekbe tápdús, agyagos és homokozott földbe ültetjük őket. Ezután ismét zárt levegőre kerülnek egy-két hétig árnyékolva, amíg jól begyökeresednek. Később fokozatosan levegőhöz szoktatjuk és fagymentes, de hideg helyen teleltetjük. A következő évben cserépbe és szabad földbe ültetve is tovább nevelhetők. Termékeny volt és lesz a Szahara A francia kutatók fölfedezték, hogy a Szahara alatt hatalmas mennyiségű talajvíz húzódik. Az Algírtól mintegy 300 km-re dél-keletre fölfedezett föld alatti víztároló becslések szerint 11000 000 tonna vizet tartalmaz. Ha ezt a vízmenynyiséget fölhasználják, ezáltal a szaharai sivatagnak ez a része ismét termőfölddé változik. Azétt mondjuk, hogy ismét, mert a földtan tudósainak véleménye szerint a Szaharában valamikor aránylag élérik mezőgazdasági termelést folytatlak. Virág díszlik, paradicsom érik Melegen öltözött emberek, dolgozók igyekszenek az udvardi EFSZ üvegházi kertészetébe. — Hova, hova ilyen csúnya időben, nagylányok? — Virágot veszünk igazgatónk névnapjára — felelte örvendezve az úton jövő két kislány, akiket ha nem szólítanánk nagylányoknak, talán meg is haragudnának. — Azelőtt is kapott virágot a tanító: ha jó volt, szeretetből, ha rossz volt, akkor azért, mert féltek tőle a gyerekek, ugye? — Most nemcsak a tanítóknak vesznek virágot Udvardon, hanem mindenkinek — mondta mosolyogva Mackó Ferenc, az EFSZ főkertésze. — Egy nap 1160 koronáért adtunk el. A főkertész nagyon szereti a virágot, de dolgozói sem maradnak el mögötte, hisz nem is csoda, mert 80 közül hatvanan nők. A női nem pedig talán még érzékenyebb a virágillatra, no meg a jövedelemre is, hisz a virágkertészet talán a legjövedelmezőbb termelési ágak egyike. A paradicsom, illetve a most termelt paradicsom ennek az ellenkezője. Erre ráfizetnek. Csupán azért termelik, hogy a szövetkezet jó hírnevét növeljék vele és hogy örömet, gyógyulást szerezzenek a vásárlóknak, a betegeknek. A paradicsom november 20-tól érik és körülbelül február közepéig hagyják az üvegházban. Azután saláta kerül a helyére, amelyet már gyepkockákban előkészítettek. Fegyver helyett mezőgazdasági .gépet Hatalmas tüntetést rendeztek a francia parasztok; mintegy 100 000 paraszt követelte a kormánytól, hogy a fegyverkezésre előirányzott kiadások bizonyos hányadát a mezőgazdaság felsegítésére, talaj.iavítási beruházásokra, valamint a falvak korszerűsítésére fordítsa, (-ák) \] 'é'Jl rr .» • * 22 f) I960, január 20.
