Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-26 / 51. szám
Anna Frank, a mártírhalált halt fiatal lány, akit tizenötéves korában hurcolt el a fasizmus egy amszterdami üzletház padlásszobájából, s aki azóta a humanizmus és az emberi jóságba vetett hit egyik jelképe lett, nemcsak világhírű naplóját hagyta az utókorra, hanem más írásait is. Alább egyik rövid elbeszélését olvashatjuk. Katrientje a házuk előtt ült egy kövön, sütkérezett a napon és mélyen gondolkozott. Csendes kislány volt. Senki nem sejtette, hogy ez a kis parasztlány mi mindenre gondolt, ő meg el nem árulta volna; sokkal csendesebb és szűkszavúbb teremtés. Barátnői nem voltak, valószínűleg nem is lesznek soha. Anyja különcnek tartotta és ezt éreztette is Katrientjével. Apjának pedig földműves létére sokkal több volt a dolga, semhogy időt szakíthatott volna egyetlen gyermeke számára. így hát Katrientje magára maradt. Nem bántotta az egyedüllét, mert nem tudta, hogy másképp is lehetne, és így elégedetten éldegélt. Ezen a nyári délutánon mégis nagyot sóhajtott, amikor felriadt, és végigjártatta szemét a rizsföldeken. De jó lenne ott együtt hancúrozni a többi kislánnyal! Nini, hogy ugrándoznak, kacarásznak; milyen boldogok! Most errefelé tartanak, egyre közelebb jönnek... Talán bizony kérdezni akarnak valamit tőle? De hát rettenetes, szörnyű! Hiszen azért jöttek, hogy kinevessék. Már fel is hangzott a csúfneve, amelyet annyira gyűlölt:- Mulyakati, Mulyakati! Juj, de borzasztó! Csak legalább beszaladhatna a házba, de akkor még jobban kicsúfolják a gyerekek. Szegény kislány! Bizonyára nem először életedben érzed magad egyedül, nem először irígyled a többi gyerekeket!- Katrientje, Katrientje, gyere vacsorázni! A kislány még sóhajtott egy nagyot, aztán lassan felállt, hogy bemenjen a házba.- Be barátságos arcot vág megint a kislányunk, be elégedett is a mi gyerekünk! — szólt az asszony, ami-A magyar filmgyártás utóbbi éveinek egyik legsikerültebb vígjátéka, a „Kölyök" már több mint két hete nagy népszerűségnek örvend a mozilátogató közönség, különösen a filmvígjátékok kedvelőinek körében. A „Kölyök" nem tartozik azok közé a vígjátékok közé, amelyek feltétlenül, bármilyen úton-módon, de kacagásra bírják a nézőt. Ennek a mai élet közvetlenségével ható filmnek a humora természetes, kedves-mosolyos, története igaz. A magyar nehézipar egyik fellegvárába, Sztálinvárosba viszi el a nézőt Szemes Mihály filmje. A várossal szinte együtt nőtt fel a film kedvesen huncut főszereplője, akit mindenki Kölyök néven becéz. Ez a minden Tőröcsik Mari, a film főszereplője. lében kanál csitri megjárja a vasmű majdnem minden üzemrészlegét. Mindenütt botrányosan sok galibát csinál, pedig „határtalanul" igyekszik. A villanyszerelőknek például be akarja bizonyítani, hogy önállóan is képes dolgozni. A gyárigazgató megrökönyödésére megkéri a gyárat szemlélő olasz küldöttséget, hogy állítassa fel a hatalmas szerelőlétrát. Felmászik kor Katrientje csendesen belépett a szobába. Még szomorúbb volt, mint máskor. — No, ml van veled, megnémultál? — támadt rá Katrientjére az anyja. Hangja érdes volt, anélkül, hogy tudott volna róla. Igaz, hogy a lány is másmilyen volt, nem az a vidám, jókedvű gyerek, amilyenre az anya vágyott. — Igen, anyám — rebegte Katrientje. — Majd adok én neked egész nap csúszkálni és a napot lopni! Már megint hol lófráltál? — Kinn — felelte Katrientje, s úgy érezte, hogy valami fojtogatja a torkát. Az anya félreértette gyermeke szótlanságát, s csak faggatta tovább: — Felelj hát! Tudni akarom, hol voltál; hallod-e? Ki nem állhatom ezt az örökös mulyaságot! Erre a szóra, amely gyűlölt csúfnevére emlékeztette, Katrientje nem tudott tovább uralkodni magán és hangos sírásban tört ki. — Hát most meg mi lelt? Mért vagy ilyen mafla? Annyit csak meg tudsz mondani, hogy hol csellengtél? Vagy ez is titok? A gyerek a zokogástól nem tudott válaszolni, hirtelen felugrott, kirúgta maga alól a széket, és sírva rohant a padlásra. Ott a sarokban volt egy pár zsák, arra rogyott és szívszaggatóan zokogott, egyre zokogott. Az anyja meg lent a vállát vonogatta, aztán leszedte az asztalt, s nem törte többé a fejét, mi is lelhette a gyereket. Már máskor is rájött a bolondóra. Legjobb ilyenkor békén hagyni. Kiszedni amúgy sem lehet belőle semmit, mert rögtön ríva fakad. Hát bizony, ilyen volt ez a tizenkétéves parasztlányka. Ezalatt Katrientje a padláson kissé megnyugodott és gondolkodni kezdett. Elhatározta, hogy lemegy az anyjához. Megmondja, hogy kint ült a kövön, s elvégzi az elmulasztott munkát. Akkor aztán az anyja is belátja, hogy nem akart kibújni a munka alól, s ha majd megkérdi, miért annak tetejére, amely azonban eldől, s ő lógva marad a vasgerendán a magasban. Az üzem KISZ-titkára szerencsére idejében érkezik és annak karjaiba pottyan. Szeleburdisága újabb mulatságosnál mulatságosabb bonyodalmakba sodorja. Szelességének tetőfoka: az ismerkedési esten produkált „nagy meglepetése", a tűzijáték, amelyből mindenki felismerhetetlen állapotban kerül ki. Szertelensége azonban annyira kedves és megható, hogy megbocsátanak neki, mert „Kölyök", mindig jót akar: táncestet rendez, szerelmeseket békít ki. (Ez utóbbi próbálkozását siker koronázza.) Balsikerei annyira elkeserítik, hogy már-már elhagyja a gyárat az arra vetődő idegenvezető oldalág, de az igazgató, rendőrgyámja és a KISZ- titkár — akibe félszegen szerelmes is — összefogása visszatéríti elhatározásától. Szemes Mihály rendezését a vígjátéki elemek gazdaságos kihasználása, a kacagtató jelenetek ügyes és eredeti beállítása jellemzi. A címszerepet az ifjú színészgeneráció olyan nagy tehetségű tagja játssza, mint T ö r ő c s i k Mari. De nem is játszik ez a törékeny színésznő, éli a szerepét. Annyira azonosul szerepével, hogy nem tudni, hol kezdődik a „Kölyök" és hol végződik Törőcsik Mari. Szinte hihetetlen, hogy olyan emlékezetes alakítások, mint a Körhinta hamvas kis Marija és az Édes Anna szomorú elesett szolgálója után érett komikai tehetsége is kivirul. Amint megjelenik gyűrött kezeslábas ruhájában, kis sállal a nyakában, amint csetlikbotlik a gyár hatalmas műhelyeiben, amikor a munkásszálló lépcsőházának korlátján lecsúszik, s utána huncut fintort vág, vagy amint az elkeseredett szerelmes menyasszonyt vigasztalja stb., mindez a felszabadult, közvetlen színészi játék igazolása. Bájos alakítása humorba mártott líra, vagy fordítva, ha úgy tetszik. Sokáig a néző emlékezetében marad. A népes szereplőgárdából meg kell említeni az indulatos, de melegszívű igazgatót alakító Besenyei Ferencet, a kissé merev, de rokonszenves KISZ-titkár szerepében Szabó Gyulát, S u k a Sándor rendőrfiguráját és Rajz János jóízű portását. Kitűnő epizódalakításokban sincs hiány: Szirtes Adám rendőrparancsnoka, Benedek Tibor maszek-kereskedője és K i b é d i Ervin fanyar arcú munkása is színészi telitalálat. Végezetül: Nézzék meg, kedves olvasóink, ezt a másfélórás, kacagtató, csupa derű filmet! Kovács Lajos ült egy helyben, azt is megmondja, fontos dolgokon gondolkozott. Este pedig, amikor már eladta a tojást, egy szép gyűszűt vesz az anyjának, gyönyörű ezüst gyűszűt, pompásat, ragyogót, hiszen pénze lesz rá elegendő. Akkor majd belátja az anyja, hogy nem is olyan mulya. Azon is törte a fejét, miképp szabadulhatna meg a csúfnevétől? Eszébe jutott valami. Vesz a maradék pénzén egy nagy zacskó cukrot, s másnap szétosztja az iskolában, a lányok között, így biztosan megszeretik és a játékba is beveszik. Akkor majd mindenki látja, hogy ő is tud játszani, s nem csúfolja senki. Ezek után Katrientje kissé habozva lement a lépcsőn. Amikor a tornácra ért, anyja megkérdezte tőle: — Na kislányom, kisírtad már magad? Katrientjének erre ismét inába szállt a bátorsága, és nem merte elmondani, hogy miért rohant el az előbb, hanem elódalgott, hogy még besötétedés előtt megtisztítsa az ablakokat. A nap már nyugovóban volt, amikor Katrientje elindult, karján a tojásoskosárral. Jó félórai gyaloglás után elérkezett az első vevőjéhez, aki már porcelántállal a kezében várt rá az ajtóban. — Tíz tojás kéne szólt az asszony barátságosan. Katrientje leszámolta a tojást, elköszönt és ment tovább. Háromnegyed órával később kiürült a kosárkája, s akkor bement a boltba. Ott sok mindent árultak. Egy idő múlva szép ezüst gyüszűvel és egy egész zacskó édességgel indult hazafelé. Már feleúton járhatott, amikor észrevette, hogy messziről két kislánj jön vele szemben, azok közül, akik ma délután kicsúfolták. Legszívesebben elbújt volna, de azért csak ment tovább, a szive hangosan dobogott. — Nicsak, itt a Mulyakáti, a bolondos Mulyakati! Katrientje halálsápadt lett. Kétségbeesésében félénken odanyújtotta a zacskót a gyerekeknek. Erre az egyik kislány gyorsan kikapta a kezéből az egészet, s elszaladt. A másik meg utána, és futás közben kiöltötte a nyelvét, amíg csak el nem tűnt az út kanyarodójában. Katrientje bánatában tanácstalanul és elhagyottan rogyott az útszéli gyepre, és csak zokogott, zokogott. Már egészen besötétedett, amikor karjára vette a felborult kosarat és hazaindult... Valahol a fűben ott fénylett az ezüstgyűszű. Örömet és jókedvet visznek — A pográbi CSEMADOK-nak jónevü tánc- és énekcsoportja van, amely július 3-án az aratás megkezdésére tervezett járási ünnepségen is jellép. Ennyit tudtunk meg a CSEMADOK járási titkárságán. No meg azt is, hogy ez a csoport a „Lakodalmas“ című jelenettel szerepel, amelyben F ót hy Ferenc iskolaigazgató segítségével helyi szokásokat örökítettek meg. S most itt vagyunk Pográbon, ebben a dombokkal Tóth Márta, koszorúzott maa „Lakodalmas" gyár ajkú kis közmenyasszonya ségben. Romantikusan zeg-zúgos, fákkal és bokrokkal övezett utcáin vérpiros rózsák illatoznak. Ilyen vérpiros rózsák nyílnak a nitrai járás legtöbb falujában. Nem csoda, ha a népdalban a közeli Gerencsér község nevéhez is piros rózsák fűződnek. Estére hajlott az idő. Csülök Gézát, a helyi CSEMADOK elnökét még a szövetkezet istállójának építésénél tesében is szerepelek és ma este „Á csikós" című színjátékkal a szomszédos Alsóbodokon lépünk fel. A járásban ez már a hatodik vendégszereplésünk és ugyanannyiszor léptünk fel Jelenet „A csikós“ című népszínműből a CSEMADOK-csoport „Lakodalmas" jelenetével is. — S milyen sikerünk volt! — teszi hozzá boldogan Csulák bácsi. - A la-, kodalmas énekeket velünk együtt dalolta a közönség. A határból visszatérve, „A csikós" című vígjáték főszereplőjére, H o rv át h József postásra bukkantunk, amint Hajdú Ferenc tanítóval a szövetkezet védnökségi üzeme, a nitrai építkezési vállalat autóbuszának érkezését várták. A pográbiak ma is, mint annyi estén át, az egész napi fárasztó munka után örömet, tanulságot és jókedvet visznek a szomszédos falvak lakói közé. -Gir Horváth József postás, ' „A csikós“ címszereplője és Hajdú Ferenc tanító találtuk, Mészáros László takarmányelosztó és Kálazy László raktáros meg éppen a földekről tértek vissza a szekerekkel. A női szereplők legnagyobb része a szövetkezet kukoricáját kapálta. De Tóth Márta, a „Lakodalmas“ menyasszonya kapával a vállán már hazafelé igyekezett. — Még nem jött meg az autóbusz? — kérdezte sietve. — Igyekeznem kell, mert a CSISZ-csoport színiegyüt• Pablo Neruda Budapesten. A magyar fővárosban tartózkodó chilei költő a Magyar Üjságírók Országos Szövetségében megtartott sajtófogadásán a latin-amerikai irodalom helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. RECEPTEK Túrós derelye KELL AZ ESŐ Ha beborult, mért nem esik? Hadd verje a ház tetejit! Hűljön le a forró cserép, sápadjon el a tüzes ég! Kell a csepp az akácfára; beteg karja minden ága. Kell a napraforgószárnak, ne húzza fejét a bánat. Várja a gyom, az is élne, lilakendős virág-féle, muskátli is érte tikkad, kell a nap-vert arany csíknak, hogy szivárványt üssön által, villámszikrás kalapáccsal. Kell a szekér kerekének, széthúzzák a repedések. Kell az ekevas elébe, ne csorbuljon ki az éle. Villa-nyél is szomjan moccan, rászegezett acéltokban. Kerítések töve megdől, égre leső figyelemtől. Kell a nedv a szűz hordónak, füröszteni libatollat, lágy harmat& asszony-hajra, ölelkezzék szép fonatba. Csapj le eső, poros fűre, alattomos kazal-tűzre. Kocsinyomba fogott tócsa frissüljön fel riadódra! Csorgass árkot lovak szőrén, zsíros kalapoknak szélén, örüljön a szegényember, ■sóhajtása pihenjen el. Pettyezd ki a járdakövet, elevenedjék az öreg. Aki meg a várost járja, gondoljon a falujára. Hull az eső ritka-ferdén, két markomat telemerném, mert a cseppje kerek, fényes, földredobott húszfilléres. Kisgyerekek üres vödre, behorpad a nagy örömre, síkos ablak sima háta bizsereg a csorgására. Összecsukom az ernyőmet, hadd verjen rám minél többet. Kell az eső hűvössége, megtisztuló fürdőzésre, emberek közt várnak engem, felhőknél is fehérebben. Fél kilogramm lisztből, két egész tojással nem túl kemény tésztát gyúrunk, vékonyra nyújtjuk, megtöltjük áttört túróból, tojással készült édes töltelékkel, s jól összeragasztott derelyéket vágunk belőle. Kissé vizezett, forró tejben főzzük ki és vajon pirított zsemlyemorzsában forgassuk meg! Forró tejföllel leöntve tálaljuk. Ügyes rétes Gyúródeszkán jól kidolgozunk 8 deci lisztet, 2 deci langyos tejet, 3 deka olvasztott zsírt, egy tojást, pici sót és ecetet rétes-keménységűre. Ha túl kemény, vegyünk langyos vizet hozzá. Ebből a masszából hat gombócot készítünk. Tizenöt deka puha zsírt 2 kávéskanál liszttel kikeverünk. Most a gombócokat egymás után nagy tányér-nagyságúra kinyújtjuk, a kerek lapokat a zsírral megkenjük, egymásra rakjuk, majd fél órát pihentetjük. Amikor látjuk, hogy már beivódott a zsír és a tészta jól nyújtható, együtt kinyújtjuk asztalunk nagyságára, minél vékonyabbra. Mindig egy sort megtöltünk az előre elkészített töltelékkel, felsodorjuk, jobban mondva áthajtjuk és levágjuk, berakjuk a zsírozott tepsibe. Ilyen módon hat rétest készítünk. Töltéskor a rövidebb oldalon vágjuk el a tésztát. Megzsírozva sütjük. Rakott burgonya Olyan lábosban vagy tepsiben készítjük, amelyet sajnálunk kimosni, mert hús sült benne. A héjában főtt burgonyát lehámozva karikákra vágjuk, megmaradt sült vagy főtt húst, darált húst szórunk a burgonyára, ha paprikás volt, a hús levét' öntjük rá, majd burgonyát és bőven tejfölt. Hideg időben fél nappal előbb is előállíthatjuk, tehát ha munkába indulás előtt elkészítjük, hazajövet csak a sütőbe kell tenni. Két recept 6—10 hónapos kisbabáknak CSIRKEMÄJ. A májat késsel deszkán elkaparjuk, parányit sózzuk, kevés liszttel elkeverjük és forró zsírban kis pogácsának sütjük. ZÖLDSÉGLEVES. Különféle zöldségeket sós vízben egészen puhára főzünk, szitán áttörjük és vajas rántással készítjük el. Ha kevés darát is főzünk bele, 5 — 6 hónapos babának tökéletes ebéd. SIMON EMIL Otban Stúrovóból Bratislava felé, megálltunk a Munkaérdemrenddel kitüntetett kravanyi szövetkezetben. Amikor megtudtuk, hogy ez a kiváló termelési eredményeiről ismert szövetkezet egyetlen hektár kukoricát sem vetett négyzetesen, nem álltuk meg, hogy el ne mondjuk, amit az obidi szövetkezetben láttunk Két traktoros 120 hektár kukorica gépi ápolását végzi, s közelben-távolban nem látunk olyan szépen fejlett kukoricát, mint amilyen az övék. — De csak egy irányban sarabolhátják — nézett rám gyanakodva Sabla József, a mezei csoport vezetője. — Dehogyis egyirányban! Rézsűt is olyan egyenesek a sorok, hogy rajzolni sem lehetne egyenesebbet. — Hát én mindjárt reggel elmegyek oda megnézni — válaszolta kissé megütközve. (Megtudtuk, hogy részt vettek egy értekezleten, ahol a négyzetes vetés' mutatták be szemléltetően, állítólag eléggé sikertelenül.) Lám, lám, mégiscsak akadnak olyan dolgok, 'Smelyeket a kravanyihoz hasonló jónevű szövetkezetek is megtanulhatnak a náluknál gyengébb szövetkezetektől. Gajdács Irén ☆ • Harminchat ország a Karlovy Vary-i fesztiválon. Az idei Karlovy Vary-i filmfesztivált július 9. és 24. között rendezik meg. Az immár 12-ik filmfesztiválra 36 ország filmvállalata jelentette be részvételét. A szocialista országokon kívül többi között Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán, Svédország, sőt az ENSZ is képviselteti maggt. • A világ leghosszabb filmje. .Hollywoodban Kolumbus életéről és Amerika felfedezéséről filmet szándékoznak készíteni. Ez lesz a világ leghosszabb filmje, ugyanis tervek szerint vetítése körülbelül 5 — 6 órát vesz majd igénybe. . A ANNA FRANK: fCfikUhiit 4 \frttoé _______Földműves I960, június 26.
