Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-26 / 51. szám
F En is hozzászólok... Biblák Jánosnak, a Sefárikovói Állami Gazdaság állattenyésztési csoportvezetőjének minden nap kijut a munkából. Nem kevesebb, mint 1600 sertést, 220 szarvasmarhát és 3000 baromfit bíztak a gondjaira. Sokszor késó éjszakába nyúlik a munkája. De akármennyire elhúzódik is a napi teendők befejezése, anélkül nem tud pihenőre térni, hogy el ne olvasná a napi sajtót. Amikor bekopogtattam hozzá, akkor is az újságokat tanulmányozta. Az alkotmánytervezetet mér nem is először olvassa. Különösen egy-egy cikkelyen mélyülnek el többször fs gondolatai, s ilyenkor elégedett mosoly ül arcára. — Mintha csak a szivem szerint írták volna - jegyzi meg a 12. cikkely első bekezdésére, amely a napnál is világosabban kimondja: „Az állam minden polgárának egyenlő jogai és egyenlő kötelességei vannak“. Lehet-e nagyobb öröme egy régi cselédembernek, mint tudni azt, hogy « is egyenlő jogú polgára az államnak? Biblák János a felszabadulás •lőtt a földbirtokosoknál szolgált. — Hatéves koromtól juhokat őriztem - mondja —; hajlongtam az urak előtt nagyobb darab kenyeret remélve és mindig rettegve attól, mikor adják ki az elbocsátót. Elnézem szikár, barna arcát, kérges tenyerét Magam elé képzelem, hogy ez a szilárd akaratú férfi valamikor kisfiú korában könnyező szemmel szaladt a rakoncátlan juhok után. Tizenkétéves korában már kommenciős cseléd volt. Csak télen ülhetett az iskola padjaiban, nyáron dolgoznia kellett, öten voltak testvérek, kellett a kenyér s a ruhára, cipőre való. Kevés ideje jutott a tanulásra. — Nekem is öt gyermekem van — mondja elgondolkozva. — Róluk már nemcsak mi szülők, hanem a társadalom is gondoskodik. Az alkotmánytervezet 25. cikkelyében azt olvastam, hc^jy az állam a többgyermekes családoknak anyagi támogatást nyújt. Ez a mi családunk esetében azt jelenti, hogy 880 koronát kapok havonta gyermeknevelési pótlék címen. Hát ugye, ez bizony szép összeg? Aztán az is benne van az alkotmány 23. cikkelyének első bekezdésében, hogy „Az állam minden polgárának joga van a művelődésre“. De az is. hogy minden iskolaköteles gyermek -jszámára kötelező is a tanulás. Nekem nem volt módom rendszeres iskolalátogatásra. Meg aztán szégyelltem is, hogy sem könyvem, sem rendes füzetem, ceruzám nem volt. Nem tellett rá. Az én gyermekeim a jövő évben még a tankönyveket és a segédeszközöket is teljesen ingyen kapják, pedig most már tellenék rá. Hát kérem, ez már ízelítő a kommunizmusból. Mondogatom is a gyermekeknek sokszor, úgy őrizzétek majd a könyvet és tanszereket, mint a szemetek világát. Minden szót, minden mondatot megfontoltan mond. Közben elgondolkodik. Emlékezetében talán az uraság gazdasági udvarát hasonlítgatja az állami gazdaságéval, amelynek istállóiban most ő, az egykori cseléd rendelkezik az állatállomány felett, nem pedig a mindig szitkozódó Ispán. Biblák János tíz éve csoportvezető a gazdaságban. Körültekintő, lelkiismeretes munkájával érdemelte ki ezt a helyet. Meg is látszik becsületes munkája a gazdaság eredményein. Jelenleg 12 literes a fejési átlag. A sertések átlagos súlygyarapodásával nincs megelégedve. Szerinte kevés a napi 47 dekagramm. Hosszúnak tartja a hizlalás! időt, magasnak a termelési költségeket. — Pedig valamennyiünknek azon kell iparkodni - mondja -, hogy többet és olcsóbban termeljünk. Ez a mi állampolgári kötelességünk mindazért, amit pártunktól, kormányunktól kapunk. Éppen ezért határoztuk el. hogy az állattenyésztésben dolgozók Is minden erejükkel részt vesznek a takarmánybetakarltásban. mert ha sikerül időben és jő minőségben kazlakba rakni a takarmányt, akkor még jelentősen növelhetjük a termelést. Nagyot szív cigarettájából és elmerengve folytatja: — A letűnt rendszerekben is volt alkotmány. A mi számunkra azzal az óriási különbséggel, hogy csak szavakban kaptuk a jogokat. A hatalomhoz csak a földesuraknak, gyárosoknak volt joguk. Az alkotmánytervezet 2. cikkelye most azt is kimondja, hogy nálunk minden hatalom a dolgozó népé. Itt volt az alkotmányvita, a választás, most az ötéves terv mutatóinak négy év alatti elérését, vagyis életszínvonalunk emelését vitatjuk meg. Mindez nem azt jelenti-e számunkra, hogy valamennyien benne vagyunk az országos ügyek Intézésében? Ugye ezek után természetes, hogy az alkotmánytervezethez én is hozzászólok. Már sűrű sötétség ült a falura, de Biblák elvtársat még hívta a kötelessége. Ment megnézni, vajon minden rendben van-e az istállókban? Az előttünk kiterített alkotmánytervezetet gondosan összehajtogatta, s azzal a megjegyzéssel csúsztatta zsebébe, hogy ezeket a sorokat pedig elteszi emlékbe. Németh János Legyünk jó gazdái az országnak Az a nagyszerű jövő, amelyet alkotmánytervezetünk elénk tár, az eddig elért eredményeink mellett egész határozott formában körvonalazza jövőnket. Meghatározza a további fejlődést, s szerintem kötelez is. Kell, hogy valamennyien az ország gazdáinak érezzük magunkat. Ne legyen közömbös számunkra, mi történik, mondjuk, a Karlovy Vary-i kerületven vagy a Vítkovicei Kohóművekben. Tanuljunk és bátran vegyük át azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdálkodásunkat jövedelmezőbbé, gazdaságosabbá tehetjük. Legyünk jó gazdái az országnak, olyanok, akik segítenek is és egyben tanulnak is a jó, bevált tapasztalatokból. Nem végeztem egyetemet, csupán mindennapi munkám mellett látogattam két évig a gazdasági mesteriskolát. Ez és a szakkönyvek segítettek ahhoz, hogy egyet-mást megtanultam. Arra azonban, hogy a mai életet becsülni tudom, a párt és az élet iskolája tanított meg. Ma a Novy Dvory-1 Állami Gazdaság vezetője vagyok. Az elért eredményekért már többször kaptunk dicséretet. Munkánkban nem ismerünk akadályt, és úgy dolgozunk, hogy egyre többet teremjen a föld. Azt hiszem, más állami gazdaságokban is megvan az előfeltétele, hogy 35 mázsa árpát, 31 mázsa búzát termeljenek hektáronként. A 46,5 mázsás kukoricatermést sem tartjuk végleges hektárhozamnak. Bízunk, hogy a közeljövőben magasan túlszárnyaljuk ezt a számot. A múlt évben 17 malacot választottunk el egy-egy kocától. Ez szép eredmény, mi azonban még többet akarunk, mivel tudjuk, hogy a csehországi állami gazdaságokban ennél már jóval szebb eredményeket is elértek. Tehát ez is kötelez minket a magasabb eredmények elérésére! Cj alkotmányunk hazánk minden dolgozójának lehetővé teszi, hogy az ország gazdájának érezze magát. Dolgozzunk tehát úgy, mint gazdák, mint saját jövőnk megalapozói! Nagy Sándor (Novy Dvor) Három versenyzászló elindult útjára A gabcikovól szövetkezetét inkább csak a rossz oldalairól emlegették. Volt is hiba elég. Az utóbbi időben a jó szervezés következtében azonban sokat javult a gazdálkodás menete. Ezt elsősorban a jól szervezett szocialista munkaversenynek köszönhetik. Az első nyilvános értékelés az elmúlt napokban megtartott tagsági gyűlésen történt Máskor nagyon hiányosan jelentek meg a tagok a közgyűlésen. Az utóbbi gyűlést 4 rövid mezőgazdasági szakfilm vetítésével kötöttük egybe Persze erről előre értesítettük a tagságot. Az eredmény az lett, hogy a 300 szék kevésnek bizonyult. Bizonyos, hogy a szocialista munkaverseny értékelése is sokakat vonzott. Az előre megállapított kritériumok szerint (melyek a termelés mennyiségére, minőségére és az önköltség figyelembevételére épülnek) a növénytermelésben a IV. munkacsoportot érte a kitüntetés, a vándorzászló és az 500 korona pénzjutalom. A sertésgondozók közül Bíró Jenő bizonyult legjobbnak, mivel kocánként ő választott el legtöbb malacot. Megérdemelten kapta tehát a vándorzászlót és a 200 koronát. C s ib a András, mint legjobb traktoros, szintén hasonló jutalomban részesült. 00000000 HATÁRIDŐ ELŐTT A FHakovói Állami Gazdaság dolgozói körében is nagy visszhangra talált az új bérezési rendszer. P at a k i Sándor, a Gemersky Jahlonee-i üzemegységének vezetője elmondja, hogy a mezei munkacsoport tagjai a cukorrépa kapálását négy nappal a tervezett Idő előtt végezték el. Mindezt az új bérezési rendszer serkentő hatása tette lehetővé. A dolgozók igyekeznek minél jobb munkát végezni. mert a fizetést teljesítmény után kapják Ugyanakkor a munkálatok jókor! elvégzése után 15 %-os prémium illeti meg a dolgozókat. Agócs Vilmos (Hajnácka) A három vándorzászló elindult hódító útjára, és reméljük, hogy a munkaverseny további kiszélesítésével a jövőben még nagyobb mértékben segíti majd szövetkezetünket a termelés és a munkafegyelem színvonalának emelésében. B e n l á n József ökonómus (Gabölkovo) Egy év alatt két termést Juraj Matajs, a matuákovői szövetkezet mezőgazdásza, belépett a szövetkezeti irodába. Megtörölte izzadságtői gyöngyöző homlokát és leült. Pár perc múlva megérkezett a többi vezetőségi tag is. Az ülés programján az aratás, cséplés és a takarmány biztosításának kérdései szerepeltek. Elhúzódott az idő, s már késő este lett, amikor arra terelődött szó, hogyan lehetne elegendő és jó minőségű takarmányt biztosítani. — Elvtársak — szólalt meg a fiatal mezőgazdász —, szemeskukoricából minden évben hiányt szenvedünk. Ezért javaslom, hogy az őszi rozs után, amelyet bükkönnyel vetettünk, kukoricát vessünk. — De hiszen, szükségünk van zöldtakarmányra is, nem gondolod? — vetette ellen a vezetőség egyik tagja. — Azt is megoldjuk. Van még 40 hektárnyi őszi keverékünk; a búza és bükköny keverékére gondolok. Ebből 25 hektár termését besilózzuk, s a többit zölden etetjük meg a jószággal. A felszabadult területre pedig, találjátok ki, mit vetünk? — Csalamádét. — Azt már nem! Sok és értékes silóra van szükségünk. Tehát silókukoricát vetünk. Ügy bizony, 40 hektárnyi terület tejes-viaszos érésű kukoricatermését besilózzuk. — Jő gondolat — szólaltak meg egyszerre hárman is. — No látjátok! De ezenkívül est* lamádénk is lesz. Arra is gondoltam. Maholnap itt az aratás. A gabona betakarítása után azonnal szántunk és nyári keveréket vetünk. Legalább 40 hektáron tarlőtakarmányt termesztünk, amelyet zöld állapotban vagy pedig siló formájában etetünk fel. A szövetkezet vezetőségének tagjai csakhamar szétszéledtek. Juraj Matajs, a szövetkezet fiatal mezőgazdásza arrafelé irányította lépteit, ahol még néhány nappal ezelőtt őszi keverék zöldellt. Elmosolyodott. Igen, itt lesz a silókukorica. A zsenge nővénykék már kikukkantottak a fekete földből. F. Krajéovlé Két fermésf ad a föld Streda nad Bodrogofn község szövetkezeteinek dolgozol letárgyalták a párt Központi Bizottságának mezőgazdasági dolgozóinkhoz intézett levelét és szintén bekapcsolódtak a „négyéves mozgalomba“. A hektárhozamok növelése érdekében gyorsított ütemben láttak hozzá a komposzt készítéséhez. Gazdag komposztanyagot találtak a Bodrog holtágában, amelyet kiszárítottak és az iszapot kotrógéppel akarják kiaknázni. A szövetkezét földjeinek jelentős részén öntözőga2dálkodást vezetnek be. A csatornázást és a vízvezeték építését már befejezték, csak a trafóállomás érkezését várják, hogy megkezdhessék az öntözést és egy év alatt két termést takaríthassanak be. Az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak az istállótrágya kezelésére. Az istállótrágyát szarvasokba hordják és nyersfoszfáttal keverik. Jól haladnak a komposztkészítéssel is, s eddig már 2100 m3 komposztot készítettek. Ez évben a szántóterület negyed részét szervestrágyázzák. I. Baltes (Streda n/Bodrogom) Gépkezelők a javából A szerződést megkötötték annak rendje és módja szerint. Benne áll. hogy az alulírottak 120 hektár kukoricát vetnek négyzetesen, az összes növényápolási munkát, csakúgy mint a betakarítást is. gépekkel végzik el. S a két fiatal traktoros, Könözsi Ferenc és Morvái József a szerződést aláírta. Ez azonban még tavasz elején volt, s azóta bizony már elég sok víz folyt le a Dunán. Szép elhatározást pecsételtek meg aláírásukkal Könözsi és Morvái elvtársak, az obidi szövetkezet traktorosai. Szövetkezetük 165 hektárnyi kukoricaföldjéből 120 hektár megművelését maguk vállalták. Méghozzá négyzetesen vetve. Már tavaly is megpróbálkoztak ebben a szövetkezetben a négyzetes vetéssel, a várt siker azonban elmaradt. Miért, miért nem, a négyzetes vetés nem vált be. S ez évben a Könözsi-Morvái traktoroskettős lépett a munka porondjára, hogy megmutassa, lehetséges-e az új módszerekkel nagyobb eredményt elérni. Az 1286 hektárnyi földterülettel rendelkező obidi szövetkezetben nagyobbá ra az asszonyokra hárul a munka. A 310 szövetkezeti tag közül bizony csak a fele veszi ki ténylege-Az obidi traktorosok sarabolás közben (A szerző felvétele) sen részét a mezei munkákból. így aztán a gépek, az új munkamódszerek alkalmazásának jelentősége még megnövekedett. A Könözsi —Morvái traktoroskettőst éppen sarabolás közben találtuk. A tábla széléről nézve, mint a díszszemlére felsorakozott katonák, keresztben-hosszábban és átlósan is, tökéletesen fedték egymást a sorok. Nem is centiméterekre, hanem talán milliméterekre pontosan vetették el négyzetesen a kukoricát. így aztán természetes, hogy gépeikkel jól művelhették meg a rájuk bízott táblát. — öröpiünk telik nekünk is a munkában, ha ezekre a földekre nézzünk — mondja Könözsi Ferenc. Ellenzés sapkáját szemébe húzva, ing nélkül ül a traktor nyergében. S amíg elbeszélgetünk, előkerül a cigaretta, hogy ezt a be nem tervezett pihenőt erre is kihasználják. — Pedig egy vezérlőhuzalon mentünk mind a ketten — válaszol Morvái elvtárs arra a kérdésünkre, hogy miképp sikerült ilyen pontosan vetniük. A kérdések és feleletek még hoszszan váltják egymást, amíg ismét felbúgnak a motorok, élindul a két gép, pqríelhöt húzva maga után. Már messze járnak a tábla végén, s mi még mindig azon gondolkodunk, miben rejlik sikerük nyitja. De hosszas fejtörés után sem tudtuk más magyarázatát adni, mint hogy elsősorban az embereken, a munkával szembeni viszonyukon múlik a siker, s válik megvalósíthatóvá, ami a múltban talán lehetetlennek tűnt. (Ormay) Új utakon A rieckai szövetkezet ötven szorgalmas tagja 175 hektár szántót, 137 szarvasmarhát, 327 sertést, 4 traktort, 3 teherautót, 1 cséplőgépet és nagy értéket képviselő gazdasági épületet, fölszerelést mondhat magáénak. Jövedelmük nagy részét hústermelésből merítik. A múltban elég kevés gondot fordítottak malacnevelésre, ami meg is mutatkozott a kiadások növekedésében. Tavaly például közel 100 malacot vásároltak. Okulva a múlt hibáin, a szövetkezet vezetősége idén egy hozzáértő tagját. Kékesi Gábort bízta meg az anyasertések gondozásával. Kékesi elvtárs jól végzi a munkáját. Májusban 38 db, átlagban 15 kg-os malacot nevelt föl. További két héten belül 30 malacot, június elején pedig 56 malacot választott el az anyakocáktól, így a szövetkezetnek nem kell drága pénzért malacokat vásárolnia. A hizlaldában Horváth Béla cigány származású szövetkezeti tag a sertésgondozó. A vezetőség és a tagok szeretik és jó munkájáért megbecsülik, összesen 160 sertés hizlalását végzi. Májusban darabonként átlagban 24,38 kg súlygyarapodást ért el. A szövetkezet az egész évi 150 mázsa kötelező sertéshúsbeadásból eddig már 104 mázsa sertéshúst adott be. Csehszlovákia Kommunista Pártja konferenciája tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy egész évi sertéshúsbeadásukat július 20-ig teljesítik. Rados Pál Vetik a másodnövényt, lesz bőven takarmány (Noga felvétel«)' y/rmM _ Földműves______ j 1960. június 26.
