Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-26 / 51. szám

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­A Román Munkáspárt FII. kongresszusa, amely héttőn kezdődött a bukaresti Köztársaság Palotában, szerdán Gheorghlu-Dej elvtárs beszámolójának vitájával folytatta munkáját. A Román Munkáspárt III. kongresszusát Todor Z s I v k o v, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a bolgár pártküldöttség vezetője üdvözölte. Kiemelte a XX. kongresszus ama tételé­nek jelentőségét és érvényességét, amit a szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1857 őszén Moszkvában kiadott nyilatkozata Is megerősített, hogy a háború nem elkerülhetetlen, a háború megakadályozható. Zsivkov elvtárs hangoztatta, hogy a Bolgár Kommunista Párt határozottan és fenntartás nélkül támogatja a szovjet kormány párizsi állásfoglalását és a Szovjetunió általános külpolitikáját. A Bolgár Kommunista Párt teljes mértékben támogatja annak a beszédnek a téziseit, amelyét Hruscsov elvtárs a Ro­mán Munkáspárt III. kongresszusán mondott. Szünet után felszólalt Antonin No­votny elvtárs, a CSKP KB első tit­kára. a csehszlovák pártküldöttség vezetője. A hallgatóság felállt és hosszan tartő tapssal üdvözölte No­votny elvtérsat. A szocialista tábor növekvő gazdasági és politikai erejére támaszkodva, fokozottabban klizdjiink a tartós békéért Novotny elvtárs beszédében üdvö­zölte a Román Munkáspárt III. kong­resszusát és tolmácsolta a csehszlo­vák nép forró elvtársi üdvözletét a baráti román népnek, majd beszámolt Csehszlovákia és Románia gazdasági élete fejlődésének tényezőiről. Hang­súlyozta, milyen öröm Csehszlovákia népe számára, hogy a testvéri Ro­mán Népköztársaság újabb és újabb sikereket ér el. Kijelentette továbbá, hogy hazánkban már létrejött a szo­cializmus anyagi-termelési bázisa, s egyre emelkedik a dolgozók életszín­vonala. Ez azt jelenti, hogy népünk lényegében már megoldotta a kapi­talizmusból a szocializmusba való át­térés feladatait és a mi társadalmunk már szocialista társadalom.- Tudjuk, — mondotta Novotny elvtárs hogy céljaink elérése ér­dekében fontos, hogy a szocialista tábor növekvő gazdasági és politikai erejére támaszkodva, fokozottabban küzdjünk a tartós békéért. Pártunk és népünk alkotó törekvésének szer­ves részét látja a békeharcban és teljes mértékben támogatja a Szov­jetunió lenini békepolitikáját. A KISI-kormány napjai megszám­­láltattak! Ez az általános vélemény nemzetközi politikái körökben. Az elkerülhetetlen bukás több tényező következménye. Elsősorban az fokozta a népharagot a reakciós japán veze­tőkkel szemben, hogy a japán-ame­rikai szerződés „ratifikálására" a legcsalárdabb eszközöket vették igénybe, és ennek következtében a tömegharcok további feilángolására került sor. Ugyanakkor megindult a bomlási folyamat Kisi-pártján belül is, amit kifejeznek többi között az elmúlt napokban végbement esemé­nyek Japánban. A bomlás jelelt mutatja továbbá az a tény, hogy az uralmon levő liberá­lis-demokrata pártban mindinkább teret hódít a Kisi-ellenes irányzat. Már a washingtoni Fehér-Házban Is uralkodóvá vált az a vélemény, hogy a ratifikációs okmányok kicserélése után Japánban új kormányt kel! ha­talomra ültetni. Ezt az álláspontot fejtette ki a New York Times is, amikor azt irta, hogy „nem kétséges: a Klsi-rendszerre erős csapást mér­tek, a miniszterelnök napjai meg van­nak számlálva". Az éles bírálatok ugyanakkor nem kerülik el az EISEN­­HOWER-kormány politikáját sem, amiért ilyen helyzetbe került. Az említett lap ugyancsak felveti, hogy a múlt hét eseményei nyomán három kérdésre kell választ kapni: milyen hatással lesznek az események az Amerikai Egyesült Államok távol­keleti helyzetére: hogyan tükröződik mindez majd Japánban; milyen lesz a hatás az USA-nak a hidegháborúban betöltött szerepére. A lap válaszában csüggedten megállapítja: — A távol-keleti helyzetet illetően nagy horderejű következményekre számíthatunk. Kétségtelen, hogy Washington tekintélye és befolyása erősen megsínyli a történteket. A Japánban végbemenő események tehát jóval az ország határain túlra is kihatnak, s a nemzetközi imperia­lizmus általános válságának egy újabb fokát jelentik. • • • Randzsendra PRASZAD, az Indiai Köztársaság elnöke, a Szovjetunió kormányának meghívására néhányna­­pos baráti látogatásra Moszkvába ér­kezett, hogy viszonozza VOROSILOV és HRUSCSOV elvtársak műit évi in­diai látogatását. Az indiai államfő szovjetunióbeli látogatása jóval felül­múlja a szokásos államok közti láto­gatás jelentőségét. Ismeretes ugyan­is, hogy India az ázsiai országok kö­zül egyike azoknak, amely távoltartja magát a különböző nyugati katonai tömböktől és semleges politikájával például szolgál a többi államok szá­mára is. Praszad elnök moszkvai megérkezésekor nyilatkozatot tett, amelyben kiemelte a Szovjetunió bő­kezű segítségét országa gazdasági terveinek megvalósításában. Nyugaton természetesen aggódva figyelik az Indiai-szovjet tárgyalások meleghan­gú lefolyásait, s a jobboldali lapok természetesen „kommunistabarátnak" mondják az indiai elnököt. * * * Az Algériai Köztársaság kormány­küldöttségének párizsi látogatása rendkívül Jelentős a francía-algéri kérdésben. Amint ismeretes, az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kor­mánya közölte, hogy Ferhat ABBASZ miniszterelnök vezetésével kormány­küldöttség keresi fel DE GAULLE francia köztársasági elnököt, hogy a két kormány képviselői megbeszélé­seket folytassanak a jelenlegi algériai kérdésről. Az algériai ideiglenes kor­mány nyilatkozatában utal De Gaulle ígéretére és hangoztatja, hogy az algériai kérdés végleges megoldása az algériai népet illeti. De Gaulle elnök rádióbeszédében megígérte Al­géria önrendelkezési jogának bizto­sítását és felszólította az algériai felkelés vezetőit, hogy párizsi látoga­tásuk alkalmával tegyenek meg min­dent az algériai probléma végleges megoldására. A francia kormány - teljesen érthetően — belátja, hogy a hasztalan háború csak az ország gaz­dasági meggyengüléséhez vezet, s in­kább hajlandó a kérdést tárgyaló­asztalra hozni. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke távol­keleti kőrútján csúfos diplomáciai vereséget szenvedett. (Újsághír.) Eisenhower: Hát így fest egy baráti látogatás? (Komszomolszkaja Pravda) Továbbra Is rendületlenül harcolunk a békés együttélésért Hruscsov elvtárs beszédéből Hruscsov elvtárs bevezető szavai­ban üdvözölte a Román Munkáspárt III. kongresszusát és kijelentette, hőgy a Szovjetunió népe büszkén te­kint a téstvárl marxi-lenini párt és a román nép fényes sikereire. Be­széde további részében kijelentette, hogy a Szovjetunió fejlődésének új történelmi időszakába lépett, a kom­munista társadalom építésének Idő­szakába, amelynek építése szervesen összefügg a szocialista országok kö­zös elöréhaladásával. A kommunizmus teljesíti nagy történelmi hivatását: megmenti az emberiséget a nyomor­tól és a háborútól. A kommunisták reálisan gondolko­zó emberek, tudatosítják, hogy a mai helyzetben - tekintettel a fennálló világrendszerre - úgy kell formálni kölcsönös kapcsolataikat, hogy lehe­tetlenné váljék a háború kitörése az államok között. Csak őrültek és eszelősök hirdethetnek ma új világ­háborút. Az Amerikai Egyesült Államok kor­mányköreinek valamennyi képviselője még mindig nem képes kimondani a „békés együttélést" és egyesek, mint például Dlllon, azt állítják, nem ér­tik, mit jelentenek e szavak, eluta­sítják a békés együttélés szellemé­ben folytatandó politikát. Az impe­rialista államok kormányai a népi erők nyomására mégis kénytelének voltak egyetérteni a kormányfői ta­lálkozóval, de előtte úgy cseleked­tek, hogy meghiúsítsák a találkozót, amiért a Szovjetuniót próbálták okol­ni. Mindez azt mutatja, hogy még fo­kozottabban fel kell tárnunk az im­perializmus fekélyeit, hibáit. Minden nép a maga országában hasson kor­mányára, bírja rá a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélése elveinek védelmezésére. hogy elhárítsuk a háborút, még a lo­kális háborút is, mert ez világhábo­rúvá fajulhat. Az amerikai imperia­lizmus provokációt követett el a Szov­jetunióval szemben. De az amerikai repülőgép agresszív kém-betörésének van egy pozitív oldala is. Ez abban rejlik, hogy a világ népei most még világosabban látják, hogy nem er­­nyedhetnek el a békeharcban, nem btzhatnak az imperialisták akaratát teljesítő egyének kijelentéseiben. — Olyan adatok - jelentette ki Hruscsov elvtárs —, hogy hol fek­szenek a támaszpontok, jelentéktele­nek egy ország számára, amely csak saját védelmének érdekeivel törődik: csak annak az államnak jelenthetlek valamit, amely agressziót tervez, amely elsőként szándékozik lecsapni és ezért el akarja pusztítani a má­sik rakéta-támaszpontjait, hogy a támadás után elkerülje a visszavá­gást. Tekintettel a mai eszközökre, nem lehet egy, két vagy több csa­pással hasznavehetetlenné tenni a rakéta-támaszpontokat. A rakéta­­technika ma minden esetben lehe­tővé teszi a visszavágást. Ha az Egyesült Államok kormánya valóban békés elveket követ, s ha nem háborúval, hanem tárgyalássa! igyekszik megoldani a vitás nemzet­közi kérdéseket, sohasem fog agresz­­szív felderítő berepüléseket végez­tetni, amelyek éppen ellentétes cél­hoz, a nemzetközi légkör feszültsé­gének kiéleződéséhez, elmérgesedé­séhez vezetnek, s háborús viszályt robbanthatna!: ki. Az Amerikai Egye­sült Államok politikája: tánc a há­ború peremén. Aki ilyen politikát folytat, a harmadik világháború ör­vényébe sodorhatja a népeket. Meg kell oldani az általános le­szerelés problémáját, fel kell szá­molni a hadviselési eszközöket és meg kell semmisíteni az államok fegyveres erőit, hogy rendes kapcso­latok alakuljanak ki az államok kö­zött és hogy kizárjuk egy új világ­háború lahetőségét. Nyiklta Hruscsov és. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs Boghino Annával, a szocialista munka hősével beszélget a Román Munkáspárt III. kongresszusának egyik szünetében. A béke és háború kérdéseiről — A népek békét akarnak, az ame­rikai nép is békét akar. Ezt amerikai látogatásom előtt sem vontam két­ségbe, látogatásom alkalmával pe­dig meg is győződtem rőla. S ha ma, a csúcsértekezlet meghiúsulása után, a hazugságok, rágalmak és a hideg­háborús erők mozgósításának nyo­márára valaki kishjtüvé válik, meg kell mondanunk neki, hogy ez csak idéiglenes jelenség, amely előbb vagy utóbb elmúlik. — Ha azonban az Imperialisták mégis háborút robbantanak ki, szo­cialista táborunk meg tudja-e azt gátolni? Igen, meggátolja! Rámuta­tok egy példáfa - mondotta Hrus­csov elvtárs. — Amikor 1056-ban Franciaország, Nagy-Britannia és Iz­rael megtámadta Egyiptomot, közbe­lépésünk megállította ezt az impe­rialista háborút, amelyet az agresszív erők azért indítottak meg, hogy Egyiptomot megfosszák függetlensé­gétől. Segítettünk az egyiptomi nép­nek, amely hősiesen harcolt hazája szabadságáért. A Szovjetunió és a szocialista tábor teljesítette köteles­ségét: a háborút meggátoltuk! Vajon ez nem a szocializmus erejét bizo­­nyitotta-e? Szem előtt kell tarta­nunk, hogy ez 1956-ban történt. Ma a Szovjetuniónak olyan hatalmas ka­tonai eszközei vannak, hogy az im­perialistáknak ezekről, kémrepüléseik ellenére, még fogalmuk sincs. — Az amerikai imperialisták és kalandorpolitíkájuk annyira hitelét vesztette, hogy nemcsak a szocia­lista országok nemzetei, hanem szö­vetségeseik nemzetei is gyűlölik ókét. Ezt bizonyltja Eisenhower elnök ku­darcba fulladt japán! látogatása la, amely a Japán nép viharos tiltako­zása következtében ment füstbe. — A szovjet nép üdvözli a japán nép derék harcát é* baráti kezet nyújt neki. — A Szovjetunió békesZerető po­litikát folytatott, amikor egyedül állt szemben az imperialista államok ha­talmas táborával, s ezt a politikát folytatja ma is, amikor a békeszerető erők kétségtelenül túlsúlyban vártnak a háború erői felett. Ezért nem félt­jük a szocializmus jövőjét, mert ah­hoz, hogy a szocializmus eszméi vi­lágszerte győzzenek, nem szükséges világháború. Ezek az eszmék győze­delmeskednék a szocialista és kapi­talista országok közötti békés ver­senyben. Hruscsov elvtárs beszéde záró ré­szében felolvasta az SZKP KB üdvöz­lő levelét a Román Munkáspárt Hl. kongresszusához, amelyet a résztve­vők óriási lelkesedéssel fogadtak, s viharos éljenzésben törtek ki. A tár­gyalótermet hatalmas éljenzés töl­tötte be: éltették a Szovjetunió né­peinek testvéri barátságát és a test­véri szocialista országokat. Ausztria várja Hruscsov elvtársat Bécsbő! jelentik (CTK): Bécsben hivatalosan közölték, hogy Nyikita Szergejevics HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét auszt­riai látogatása során többi között KOSZ1GIN, a Minisztertanácsának elnö­kének első helyettese, GROMIKO külügyminiszter, ZSUKOV, a kulturális kapcsolatok állandó bizottságának elnöke kiséri. Hruscsov elvtárs kíséretét körülbelül 70 személy — köztük 23. újságíró - fogja képezni. A bécsi szovjet nagykövetség a közelgő látogatássá] kapcsolatban egyre több üdvözlő-levelet kap az osztrák dolgozóktól. — Meggyőződésünk, hogy Ny. Sz. Hruscsov ausztriai látogatása hozzá­járul az osztrák és a szovjet dolgozók barátságának további elmélyítésé­hez. — írják a többi között a brünneri üveggyár dolgozói. A bécsi Odeon Munkásklub tagjai levelükben kiemelik: — Hisszük, hogy Hruscsov miniszterelnök ausztriai látogatása újbői hozzájárul a két állam baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez, Ausztria sem­legességének biztosításához. — Ezért szivünk mélyéből üdvözöljük önt — fejezik be levelüket a munkásklub tagjai. felszólalt olvasói követelik a szak­­szervezeti szövetségek tevékenysé­gének szabadságát és a sztrájkjogot. Több olvasó kijelentette, hogy a tö­rök munkásoknak saját politikai pártjukban kell tömörülniük. (CTK) • Győzelemmel fejeződött be a chilei szénbányák dolgozóinak 90 na­pig tartó sztrájkja. A bányászok bérét visszamenőleg 17 százalékkal emel­ték. (CTK) • A Békevédők angliai bizottságá­nak kezdeményezésére ártekezletet hívtak össze Londonban, amely leszö­gezte hogy az Angliában létesített amerikai rakéta-támaszpontok fokoz­zák a háború veszélyét. Az értekez­leten elhatározták, hogy kampányt indítanak a támaszpontok megszün­tetéséért. (CTK) • Előléptették a Csendes-óceánon az elemekkel 49 napon át dacolt hő* szovjet katonákat. Zigansin tizedest törzsőrmesterré, Poplavszkij, Kru­­csovszkij és Fedotov közlegényeket pedig őrmesterekké léptették elő. • Olaszországban engedélyezik a fasiszta köszöntést. A trieszti bíró­ság felmentett 13 személyt, akiket azzal vádoltak, hogy egy évvel ezelőtt Mussolini gyászmiséjén fasiszta mó­don köszöntek. (CTK) • Bővülnek a szocialista és a tó­kősországok kereskedelmi kapcsola­tai — hangzik az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságának jelentése. A beszámoló leszögezi, hogy az utóbbi időben bizonyos haladás észlelhető a két világrendszerhez tartozó orszá­gok közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében. (CTK) • Hruscsov elvtárs üzenetet kül­dött a Demokratikus Vilégifjúsági Szövetséghez, amelyben megelégedé­sét fejezte ki afelett, hogy a világ ifjúságának e legnagyobb fóruma örömmel üdvözölte az általános és teljes leszerelésre tett legújabb szov­jet javaslatokat. (CTK) • Izrael újabb tanúkat keres. Az izraeli sajtó felszólította a lakossá­got, hogy szolgáltasson további bizo­nyítékokat a volt nácik működésének felderítésére, különös tekintettel az Eichmann-ügy kivizsgálására. (CTK) • A török munkások pártalakítást követelnek. Hírügynökségek jelenté­sei szerint a Yeni istambul című lap ar.kétot rendezett a török munkás - mozgalom kérdéseiről. A lap eddig Hruscsov és Novotny elvtársak felszólalásai a Román Munkáspárt III. kongresszusán A szocializmus eszméi győznek a békés versenyben

Next

/
Thumbnails
Contents