Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-20 / 6. szám
Védekezzünk a méhbetegségek ellen Annak ellenére, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 306/1946. 0. V. számú hirdetménye szerint tilos a méhcsaládok és anyák behozatala Csehországból Szlovákiába, 1959-ben tizenegy esetben szegték meg ezt a tilalmat. Úgyszintén gyakori a méhcsaládok zárt területekről való áthelyezési tilalmának a megszegése. Ezáltal nemcsak a méhbetegségek terjedése fenyeget, de korlátozódik a vándorlás is. Ahol csupán csak vándorlással lehet megoldani a méhészkedést, ott az ilyen megszegés következtében elrendelt zárlatok majdnem lehetetlenné teszik a méhészeket. Érdekünk tehát, hogy a méhbetegségek meggátlására kiadott rendeleteket pontosan betartsuk. Ebből az okból a Szlovákiai Méhész- Szövetség a múlt év szeptember 7-én 19-es számú körlevelével felhívta a kerületi méhészeti szervezeteket, hogy minden méhész írjon alá egy nyilatkozatot, amely szerint tudomásul veszi az illető tilalmat. Ugyanis majdnem minden tilalomszegő azzal védekezett, hogy nem ismerte a rendeletet. Még egyszer kérjük tehát méhésztársainkat, hogy mindenkit figyelmeztessenek erre a tilalomra. Ha ez előbb megtörtént volna, akkor nem hoztak volna Csehországból Őrsújfalura (komáromi járás) hat méhcsaládot. Noha ezeket a családokat lekénez.ték, mégis felmerült a gyanú, mert a behozatal és a lekénezés között majdnem két hónap telt el. A környező családok megfertőződtek, mert a megvizsgált családoknak 50 %-a atkafertőzött volt. Kérjük a méhésztársakat, hassanak oda, hogy a felügyeleti szolgálat minél hatásosabban működjék. Az legyen a feladat, hogy minél hamarabb megállapítsák azokat a helyeket, ahová netalán tiltott helyről méheket hoztak. Ezáltal hatásosabban intézkedhetnénk, hogy a betegségek ne terjedjenek. Ezenkívül ennek a szolgálatnak az a küldetése, hogy a tavaszi első kirepüléskor minden méhcsalád megfigyelés alatt álljon. Ha a méhész nem lehet jelen (távoliét, alkalmazás, betegség stb. következtében), a felügyeleti szolgálatnak a feladata, hogy intézkedjék más személyek megbízásáról, esetleg személyes megfigyeléssel lépjen közbe. Az első tavaszi kirepüléskor a méhek kitódulnak a röplyukon. De ahol a különböző betegségek előrehaladott állapotban vannak (gyomorvész, atkafertőzés, vérhas), a megbetegedett méhek túlnyomó része nem tud felrepülni, a röpdeszkáról leesik a földre, s ott kínlódik, majd elpusztul. Minden esetben, ahol repülésre alkalmatlan méhek vergődnek a kaptár előtt, méhbetegség van. A rendelet értelmében a méhész méhmintákat köteles küldeni vizsgálatra. Ez főképpen azért szükséges, hogy azonnal megtehessék az óvintézkedéseket. A minták a következő címekre küldendők: A bratislavai kerületből: SVVÜ — laboratórium diagn. vcelích chorőb, Trnava, Sládkovicová ul. 1. A nyitrai és zsolnai kerületből: Státny vedecky veterinárny ústav; pobocka Zvolen, Pod. dráhami. A besztercebányai kerületből: Státny vedecky ústav; pobocka Zvolen, Pod. dráhami. A kassai kerületből: Státny vedecky veterinárny ústav; pobocka Kosice, Paláckého 36. Az eperjesi kerületből: Státny ved. vet. ústav; pobocka Presov, Stavy 10. Kérjük méhésztársainkat, hogy a méhbetegségek leküzdése terén szerzett észrevételeiket, célszerű megjegyzéseiket írják meg szerkesztőségünknek. Svancer Lajos, méhészeti szaktanító A jjyúlós költésrothadás okozójának szívóssága Haseman egy hitelesen nyúlós költésrothadásos lépet 1924 óta tartogat a missouribeli egyetem rovartani osztályának páncélszekrényében. Időnként néhány fiasításos sejtet küld szakértőknek' vizsgálatra. Még a legutóbbi, 1957-i vizsgálat is élő Bacillus larvae spórákat állapított meg. A spórák tehát 33 évig sem pusztultak el. Tavaly mérget, idén pempőt A bodoki farm méhállománya már 475 családra szaporodott. Aki nem sokat ért a méhészethez, azt mondhatja, hogy ez igazán szép dolog, mert ilyen nagy állományról nem igen hallunk manapság. A szakember pedig azon gondolkozik, hogyan lehet eltartani ennyi méhet egy méhlegeíőn ? Milyen jövedelmet adhat, hisz az is elég,- ha a méhek annyit gyűjtenek, amennyi nekik elég. Márpedig nem azért méhészkednek a bodoki farmon, hogy ráfizessenek hatalmas méhészetükre. Tavaly is vándoroltak a méhekkel, nemcsak a határba, külön kultúrnövényekre, hanem más vidékekre is. Ezenkívül nemcsak méz- és viasztermelésért tartják a méheket, hanem elsősorban a kultúrnövények megporzása végett. No de ha ezt nem is vennők számításba, csupán a méhészetből is szép jövedelme van a gazdaságnak. A mézen kívül ugyanis tavaly méhmérget termeltek eladásra, amelyet a Szovjetunió vásárolt meg jó pénzért. Idén pedig pempőt akarnak termelni. Sajnos, erre még nem szerződtek senkivel és nem is szerződhettek, mert nálunk eddig még senki sem hatott oda, hogy ebből a termelési ágból is tekintélyes összeget hozzunk össze. Jó lenne, ha a pempő termelését és értékesítését központilag szerveznék meg, mint Magyarországon vagy Franciaországban. Képünkön a bodoki farm méhészetének egy része látható Megjutalmazták a legjobb szövetkezeti méhészt A napokban .értékelték a nyitrai kerületbe tartozó szövetkezeti méhészek munkáját. Az értékelés főpontja az volt, hogy a méhészet mennyiben járult hozzá a gazdasági növények magtermesztésének növeléséhez a méhek megporzó munkája révén, milyen eredményt értek el a méz- és viasztermelésben, hány új családot készítettek és hány új anyát neveltek a méhészet számára. A nyitrai kerületben a múlt év legjobb méhésze Bélák László, a damázsdi EFSZ méhészmestere lett. A kerületi nemzeti bizottság 1000 korona pénzjutalomban részesítette és szakkönyvve! ajándékozta meg. Miben rejlik a siker titka? Mi okozta, hogy Bélák László méhészmester a tavalyi szűkös esztendőben is olyan szép eredményt ért el 40 családos méhészetével? Már a családok száma is elárulja, hogy a szövetkezeti méhészet Damázsdon alig 24 ^Wmrj^AsKfj I960, január 20. pár évre tekinthet vissza, tehát a siker titka nem a hosszú gyakorlatban rejlik, hanem a szorgalmas tanulásban és az értékes tapasztalatcserékben. A szövetkezet méhészmestere sokat olvas és tanul, szívesen részt vesz a tanulmányi kirándulásokon, hogy szaktudását növelje. Bélák László méhészmester nem ült otthon méheivel, és nem várta ölhetett kézzel a jószerencsét, hanem oda vitte a méheit, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. Áprilisban már ott találtuk a repcetáblán, májusban az akácerdő nektárát gyűjtögették a méhei, júniusban a fenyvesek árnyában pihentek a kaptárai, júliusban pedig ismét otthon, a magnak hagyott lucernán dolgoztak szorgalmas munkásai. Bélák elvtárs ezzel elérte, hogy a repcetáblán, ahol méhek voltak, 3 mázsával, a lucernatáblán pedig 2 mázsával nagyobb volt a hektárhozam. A szűkös méhészeti év ellenére is 18 kg mézet és 0.40 kg viaszt termelt családonként. Itt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munkához nagy segítséget nyújtott a szövetkezet vezetősége, elsősorban Námesny László mezőgazdász, aki értékeli a méhek megtermékenyítő munkáját, s a helytelen vegyszeres porozások helyett a méheket akarja látni a virágzó növényeken. A vegyszeres beporzást is elvégzi, de jóval a virágzás előtt. Nagyon sok szövetkezeti vezető tanulhatna ebből a példából, főleg most, amikor a prerovi felhívás alapján minden szövetkezet növelni akarja a növények hektárhozamát. Ezt a legkönnyebben elérjük, ha repcevirágzáskor a traktor nem a permetező készüléket húzza a repcetáblához, hanem a vándorméhéázetet. E szép siker alkalmából örömmel köszöntjük a damázsdi EFSZ vezetőit is, akik rájöttek arra, hogy a méhek hasznát nemcsak a mézeskannákban kell keresni, hanem a zsákokban is. Ez a példa buzdítsa jő munkára a többi szövetkezet vezetőit is, hogy a sok elhangzott ígéret minél hamarabb valóra váljon. Csernák László, méhészeti szaktanító
