Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-22 / 50. szám
A nagy erőpróba előli • Az aratási előkészület elérte tetőtökét • C) százas-mozgalom Kelet-Szlováklában a Minden kombájnnal száz hektár gabonát • löl kijavított gépekkel a kétszakásos aratás és a kétváltásos tarlöhántás sikeréért • Kasza után másod növényt • \ Néhány napja történt, hogy Janitor elvtársat, a Sarcai Állami Gépállomás egyik kombájnosát megszólította a szaktársa: — TI mikor kezditek? (Mármint az aratást.) A megszólított habozás nélkül válaszolt:- Ml már megkezdtük. Ki hinne a fülének, ha hasonló kérdésre Június első felében Ilyen választ kap. Ismert dolog, hogy Kelet-Szlovákiában június utolsó napjaiban is csak kevés helyen csendül meg a kasza a búzamezőkön. Ám a kombájnos mégsem válaszolt helytelenül, mert az is Igazság, hogy az aratás és az aratási előkészületek egyazon cél, a sikeres kenyércsata érdekében történnek, tehát elválaszthatatlanok egymástól. Az előkészületek pedig folynak, annál lázasabban, minél teltebbé nehezednek a kalászok. Nem kis dologról van sző. A keletszlovákiai kerületben 230 000 hektárról kell betakarítani a gabonát. Vegyük számításba a reális lehetőségeket. Az iparosodó Kelet-Szlovákiában sokezer földműves szegre akasztotta a kaszát, s elhelyezkedett az ipari üzemekben. Ha tehát az idei gazdag gabonatermést kézi kaszával kellene learatni, bizonyosan hosszú hónapokig elhúzódnék a munka. S hogy a megtermett gabonából mennyi lenne a veszteség, azt félelmetes dolog kiszámítani. De szerencsére ilyen helyzet nem fenyeget. A kerület mezőgazdasági nagyüzemeinek csupán az állami gépállomások részéről 305 kombájn segédkezik majd az aratásban, s ezekre a gépekre 28 060 hektár gabona aratását, cséplését tervezték. Ezek mellett az állami gazdaságok és szövetkezetek kombájnosai is jól felkészültek a kenyércsatára. A kerület kombájnosai most azon szorgoskodnak, hogy a rájuk, illetve gépükre tervezett mennyiségnél jóval többet arathassanak, csépelhessenek. Ezt részben a kétszakaszos, részben a meghosszabított vagy — a lehetőség szerint - a két váltásban végzett aratással akarják elérni. A kombájnosok között a Barcai Gépállomáson dolgozó Kiss, Demka és Janitor kombájnosok példájára már terjed a százas-mozgalom, amely szerint azt tűzték ki célul, hogy minden kombájn legalább 100 hektár gabonát learasson. Ez azt jelentené, hogy a tervezettnél jóval kevesebb maradna áz önkötözőgépekre, vagyis kevesebb lenne a hosszadalmas és sok munkaerőt igénylő cséplés, lerövidítenék a KráTovsky Chlmeci Állami Gépállomás udvarában új gazdára várnak a kijavított kombájnok. gabonabetakarítás idejét és jelentősen csökkentenék a szemveszteséget. Az említett kombájnosok már az elmúlt évben is több mint 100 hektár gabonát arattak. Idén elsősorban az állami gazdaságok kombájnosai csatlakoztak a százas-mozgalomhoz, mert a múlt évi példákból látják, hogy jól felszerelt javítóműhellyel rendelkező gazdaságaikban igazán megvannak az előfeltételek a mozgalom sikerének elősegítéséhez. Hiszen Vel'ká Idán, Secovcén, Lelesen, Somotoron és még jó néhány helyen már tavaly sem volt ritkaság a 100 hektáros teljesítmény. S ami sikerült az említett gazdaságok kombájnosainak, miért ne sikerülhetne valamennyiüknek? Igaz, hogy sok függ a gépek kijavításától, de hát idén a legtöbb helyen a kombájnosok maguk is ott voltak gépeik javításánál, s ez már magában is jó kezesség az eredményes munkához. A gépállomásokon már kijavítva sorakoznak a kombájnok. Nagyobb részüket ugyan már felvásárolták a szövetkezetek, de bizonyos részük még gazdára vár. Egyes EFSZ-ek vezétői azonban még mindig húzódoznak a gépvásárlástól, pedig az eddigi eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy saját gépeiket, különösen a csúcsmunkák idején, sokkal gazdaságosabban felhasználhatják, ugyanakkor a munkák ütemét ia meggyorsíthatják. Azt is szem elől tévesztik, hogy a jól kijavított gépek éra igazén nem nagy összeg. Ahogy a Král'ovsky Chlmeci Állami Gépíliomás diszpécsere tájékoztatott, csupán 6000-12 000 koronába kerül a szövetkezetnek egy Sz- 4-es kombájn. A lelesi szövetkezetesek már eddig is jól kihasználták a kínálkozó lehetőséget, mert még a múlt évben 3 kombájnt vásároltak. Ezekre az idei 527 hektár kalászosból 300 hektár aratását, cséplését tervezték. De ügy döntöttek, hogy még további kombájnokat is vásárolnak, és önkötözővel csak a legszükségesebbet fogják aratni. Természete», hogy a kombájnok mellett az önkötözókre is sok munka vér. A feladatnak megfelelően vén is belőlük elég: a kerületben összesen 2111 darab. A kerület mezőgazdasági üzemei a tarlőhéntásra is Jól felkészültek. Már csak azért is, mert — különösen a déli járásokban - a tarlók 8-10 %-át tarlótakarmányokkal akarják bevetni. A lánctalpasok munkáját már mostantól úgy szervezik, hogy egy-egy traktor két váltásban naponként 14 hektáron elvégezhesse a tarlóhéntást. Küszöbön a nyár. Az aratási előkészületek utolsó szakaszában a gépek és eszközök javítása a legfontosabb feladat. Ha jöl is haladt eddig a felkészülés, azért mégis minden erő további mozgósítására van szükség, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei még az aratás megkezdése előtt nyugodt szívvel jelenthessék: a gépek gondos kijavításával, Jó tervekkel és alapos szervező munkával jól felkészültünk az idei kenyércsatára. Ez kell. ez szükséges ahhoz, hogy második ötéves tervünk utolsó esztendejében a dús gabonatermésből ne csak elérjük, hanem túl is szárnyaljuk a tervezett hektárhozamokat, fis arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a saját gépekkel végzett gabonabetakarításnak az idei aratás lesz az igazi nagy erőpróbája. ff. Gg. Miért lehetséges? Faltainkban már letárgyalták pártunk Központi Bizottságának levelét, amelyben azzal a kéréssel fordul mezőgazdasági dolgozóinkhoz, vizsgálják meg a harmadik ötéves terv Idő előtti teljesítésének lehetőségeit. Alig akad ember, akiben felvetődne a kérdés: tulajdonképpen mért is van azükség arra, hogy az ötéves terv mutatószámait négy év alatt teljesítsük? Hiszen mindenki tudja, hogy nálunk évről évre növekszik a lakosság élelmiszerszükséglete. Főleg az állattenyésztés termékei, a hús, tej. vaj, tojás és baromfi Iránt mutatkozik egyre nagyobb kereslet. Minden jel arra mutat, hogy ez a kereslet a jövőben még növekszik. Mezőgazdasági termelésünk azonban nem képes fedezni a növekvő szükségletet. Az élelmiszerek cgv részét kénytelenek vagyunk külföldön beszerezni, s az élelmiszerbehozatal a mezőgazdasági termelés lemaradása miatt állandóan emelkedik. Például 1956-ban 47 000 tonna húst hoztunk be külföldről, de 1959-ben már 115 000 tonnára volt szükség. Ha a mezőgazdasági termelés továbbra is a régi utakon haladna, akkor az élelmiszerek terén mind nagyobb és nagyobb arányú behozatalra szorulnánk. Érthető, hogy az élelmiszerekért külföldön is fizetnünk kell, méghozzá olyan iparcikkekkel, amelyek — ha az élelmiszerbehozatal nem öltene ilyen nagy arányokat, — lényegesen gazdagítanák hazai piacunkat. Ez a tény is mutatja, hogy a mezőgazdasági termelés növelése szorosan összefügg dolgozóink életszínvonalának emelésével. Az iparosítás következtében mezőgazdasági dolgozóink jelentős része a háború utáni években’ az ipari üzemekbe ment át. Mezőgazdasági termelésünk a régi termelési módszerek használata és a munkaerők számának lényeges csökkenése miatt nem fejlődhetett. Az 1947-ben beállott szárazság, valamint a második világháború alatti rablógazdálkodás kihatásai következtében mezőgazdasági termelésünk lényegesen csökkent. Például a szarvasmarhaállomány 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a háború előtt. Minden jel arra mutat, hogy ezt a lemaradást rövid időn belül behozhatjuk, hiszen Szlovákia területén a szocialista szektor mezőgazdasági üzemel az elmúlt négy év alatt 34,3 %-kal növelték az egy hektár mezőgazdasági területre eső termelést. A régebben működő szövetkezetekben végzett elemzések pedig azt mutatják, hogy Itt a mezőgazdasági termelés öt év alatt 45,7 %-ka! növekedett. Ez annál örvendetesebb, mivel ma már a mezőgazdaság! talajterület döntő része (86,4 %-a) a szocialista szektorba tartozik. Van azonban még egy körülmény, amely azzal biztat, hogy a harmadik ötéves ten' mutatószámait négy év alatt Is teljesíthetjük, vagyis mezőgazdasági termelésünket négy év alatt 22 %-kal növelhetjük. Arra a nagy segítségre gondolunk, amelyet államunk mezőgazdasági dolgozóinknak nyújt. A legközelebbi öt év alatt ugyanis földműveseink további 112 000 traktort, valamint nagyobb mennyiségű, a növényápolási és betakarítási munkálatok gépesítését szolgáló eszközt kapnak. Lényegesen növeljük a műtrágya termelését is, s a kártevők és a gyomok elleni harc szükségleteinek fedezésére elegendő vegyszert biztosítunk. Mezőgazdaságunk az elmúlt év folyamán ezer és ezer .szervezővel és szakemberrel gazdagodott. Attól sem kell félnünk, hogy a föld nem képes gazdagabb termést nyújtani. A trebiíovi szövetkezetben tavaly egy hektáron 917 mázsa cukorrépát termesztettek. Ivanka pri Dunaji szövetkezetében 105 mázsa kukoricát. a Dedina Mládeze-i EFSZ-ben 1296 mázsa silókukoricát, Studenec szövetkezetében 407,5 mázsa burgonyát; stb. értek el hektáronként. A magas hektárhozamok érdekében mindent meg kell tenni a talaj termőerejének fokozására. Földműveseink máris hozzáláttak a komposztkészltéshez, a terméketlen területek feljavításához, a fölösleges belvizek lecsapolásához, s a száraz területeken öntöző gazdálkodást vezetnek be. A harmadik ötéves terv csak a talajjavítási munkálatokra 4.6 milliárd koronát irányoz elő. Az elmondottak alapján is láthatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés gyorsított növelésére irányuló terveink megvalósíthatók. S megvalósíthatók azoknak a szövetkezeteknek a tervei is, amelyek megfontoltan dolgozzák ki kötelezettségvállalásaikat, megvizsgálják a korszerű agro- és zootechnlka által nyújtott lehetőségeket, a munkafelajánlások iránt felkeltik a szövetkezeti dolgozók lelkesedését, és már most is mindent megtesznek az ez évi termelési feladatok sikeres teljesítéséért és túlszárnyalásáért. Számba vatták a lehetőségüket A Dunajská Streda-1 járásból elsőnek az okoöi szövetkezetesek dolgozták ki válaszukat a pártlevélre. Az EFSZ mellett működő pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság dolgozói és a szövetkezetesek alaposan elemezték EFSZ-ük eddigi gazdálkodását és jelenlegi helyzetét. Ennek alapján arra a megállapodásra jutottak, hogy a harmadik ötéves terv termelési mutatóit egy évvel, sőt húsból és tejből két évvel hamarabb elérhetik. Az okoöi szövetkezet eddig nem tartozott a járás legjobbjai közé. Az utóbbi időben azonban az EFSZ tagjai a szövetkezeti gazdálkodás megerősítésének olyan eredményeiről számolhatnak be, hogy vállalásuk teljesen reális alapokon nyugszik. Meggyőződésképpen vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra, amely az 1960. december 31-ig előrelátható állatállományt, az 1965-re tervezett darabszámot és a két évben a 100 hektárra eső állománysürűséget mutatja ki. akarnak eladni. Ehhez 85 kg-os átlagsúlyban 3200 sertés kell. Ha kocánként 13 malacot fognak elválasztani — ami teljesen lehetséges —, akkor ezen a téren szintén nem lesz hiba a vállalás teljesítésével. _ , d Szükséglet j Saját termelés Különbözet _____________________________________________mázsában____________________ Szénafélék 20 713 24 050 +3337 Zöldtakarmány 42 695 42 715 + 20 Silőtakarmány 78 805 87 600 +8795 Répa 7 612 10 750 +3136 Legeld 36 236 36 236 Szemestakarmányok 29 051 24 400 -4651 Nagy Zoltán, a kútnikyl szövetkezet tagja szuperfoszfitot Is kever a hígított trágyalébe, hadd nőjön, erősödjön még jobban a cukorrépa. Már ebben az évben 400 mázsás hozamot akarnak elérni. Foto Dusek ■■■■■■■■ X Már hatkor. A iilinai járás Peklln községében a polgárok már nem sokkal hat óra után mind teljesítették megtisztelő polgári kötelességüket és leadták szavazatukat jelöltjeikre. X Megszilárdított vállalás. A rozsnyavai bányászok a választások napjáig több mint fél milliő koronával növelték vállalásukat. A harmadik ötéves terv éveiben két és félszeresen emelik az ércfejtést. X A nagy versenybe. A választások napján Gbelanyban két, Rosin községben pedig négy szövetkezeti munkaközösség jelentkezett a szocialista munkabrigád megtisztelő címért folyó versenybe. X Cj lakásba. A chomutov! .7. Fuflk Üzem alkalmazottal az elsők között járultak a választási urnák elé. De sietniük is kellett, hiszen közülük 18 család mindjárt a szavazás után megkezdte a beköltözést új, szövetkezeti lakásába. , Állomány Tervezett Sűrűség 100 ha-ra Állatfaj---------------------------------------------------------------------------/________________1960-ban 1965-re í 1960-ban 1965-ben Szarvasmarha 1259 1498 54 66,8 Tehén 410 589 17 29 Sertés 2260 2785 117 156 Anyakoca 240 * 270 12,5 14 Baromfi 6600 12 800 3.9 6,8 Tojóstyúk 6200 10 819 3,7 6 hogy szarvasmarhatenyésztésben minden lehetőség megvan az ötéves terv . mutatóinak négy év alatti elérésére. Tyúkállományuk az év elején csupán 1000 darab volt. Év végére azonban nem ilyen sovány képet mutat a baromfitenyésztés, mert a vásárolt csirkékből 6200 db-ra növelik a tojőstyúkok számát. A szövetkezet terve szerint az állattenyésztési termékekből minden bizonnyal teljesíteni tudják négy év alatt az ötéves terv mutatóit. Árutermelésük az 1960-as és 1964-es évben a következőképpen mutat: Termény Vetésterület (ha) Hektérhozam (q) Búza 275 29 Tavaszi árpa 310 29 Kukorica (magra) 350 50 Cukorrépa 85 400 Évelő takarmányok 361 65 Silókukorica 120 450 Az 1964-re előirányzott állattenyésztési termékek kitermelése elsősorban i takarmányalaptól függ. A szövetkezet ízzel a következőképpen számol: . évenként, s ezt a mennyiséget komposzttal úgy egészítik ki. hogy a földterületet egyharmadát minden évben megtrágyázhassák. Komoly probléma a munkaerőkérdés Is. Ezt elsősorban azzal akarják megoldani, hogy bevezetik a haladó munkamódszereket. A kukoricát négyzetesen fogják vetni és alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Hasonlóképpen nagy gondot fordítanak a kalászosokra, és úgy tervezik, hogy növénytermelésben 1964- ben a következő hektárhozamokat érik el: A fenti terv szerint minden évben il darabbal kellene növelni a szarvasnarhák számát. Ha a jelenlegi 410 ehéntől 82 százalékos borjazást számiunk, az 336 borjút jplent. Vegyük Így, hogy ebből 150 a továbbtartás•a alkalmas üsző. Ha évenként a teíenek 12 százalékát kiselejtezik, akcor azok pótlására 50 üsző kell. Az illomány bővítésére marad még 100 larab, mivel a kiselejtezett tehenek ; a szaporulatnál be nem számolt »rjak hizlalt állapotban teljesen felezik még az emelkedő hústermelést s. A számítás tehát azt mutatja, Állattenyésztési r-gy némát ictmene__________ _______termék__________________1960-ban________________1964-ben_______ Marhahús 42 kg 61 kg Sertéshús 96 kg 141 kg Baromfihús __ 5,1 kg 5.1 kg Tej ~ 258 liter 736 liter Tojás 215 db 373 db 1 ejLermeieSDen laiszoiag magas ne teuexierk wamauaA uuvucacvci eyjuti. melkedés. Ez azzal magyarázható, ez elegendő a tervezett tejmennyitogy a jelenlegi 7,3 literes fejési ség kitermeléséhez. tlagot 1964-ig 9 literre emelik. A Sertéshúsból 1964-ben 2724 mázsát szazaieKKai aKarjaK csökkenteni a termelési költségeket. Bizakodó a hangulat az okoől szövetkezetben, mert valamennyien úgy látják, hogy az ötéves terv mutatóinak négy év alatti elérése elsősorban az ő érdekük, hiszen olyan mértékben emelkedik majd életszínvonaluk, ahogyan sikerül teljesíteniük és túlszárnyalniuk a bátor, de reális vállalást. Kostanko Anton, az SZLKP központi iskolájának hallgatója (Bratislava) I hak teljes képet arról, hogyan fogják az okoői szövetkezetesek megvalósítani vállalásukat. Azt azonban ezek a példák is világosan bizonyítják, hogy helyesen látják a termelés emelésének módjait. És az is bizonyos, hogy mindent megtesznek a termelés és a munkatermelékenység emelésének érdekében. Például a gépek alapos kihasználásával s az új technológia alkalmazásával, az 1960-as évhez viszonyítva, 1964-ben már 11 eiuitítauiaLuiay így áll majd a takarményalappal. Amint látjuk, 4651 mázsa szemestakarmánynyal kevesebb mutatkozik a szükségletnél. Ha azonban a jelenlegi 17 °/oről 21 %-ra növelik az évelő takarmányok vetésterületét és 120 hektáron fognak silókukoricát termelni, akkor — amint azt a fenti kimutatásból is láthatjuk — herével és silókukoricával részben pótolni tudják' az erőtakarmányokat. A hektárhozamok emelése érdekében minden hektár szántóterületre 100 mázsa istállótrágyát számítanak
