Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-22 / 50. szám

A döntő fordulatért a mezőgazdaságban A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. június 22. Ara: 40 fillér XI. évfolyam, 50. szám. A gépeké legyen a döntő szó ♦ Ajtón kopogtat az aratás • Helyezzük készenlétbe az összes gépeket • A takarmányok betakarítása nem tűr halasztást • Jó szervezéssel a munkatorlódások elkerüléséért • Kasza után másodvetést ♦ Szlovákia déli járásaiban már ara­tásra érett a gabona. Bajcon és még néhány helyen már befejezték a repce aratása is teljes ütemben megkezdő­­aartása is teljes ütemben megkezdő­dik. Elérkezett tehát az idő a gabona­félék betakarítására is. Örvendetes esemény az, hogy gazdag gabonabe­­takarltás előtt állunk. Sajnos, az ara­tási felkészülés már nem nyújt ilyen örvendetes képet, mert még sok kombájn és önkötöző kijavítatlanul áll egyes szövetkezetek gazdasági udvarában. Például a szombati jelen­tések szerint a trnavai járásban a 35 kombájn közül még csak 22 volt ki­javítva. Még rosszabb a helyzet az önkötözők esetében, mivel azokból még 44-et, a 134 cséplőből még több mint felét kell kijavítani. Jobb hírek érkeznek a Dunajská Streda-i járásból, ahol a gépeket már 100 %-ra kijavították, s az a tervük, hogy a lehetőség szerint a gabona részét kombájnnal aratják. Még jobb kezdeményezést tettek a trencíni já­rásban levő horkai szövetkezetesek, akik felhívással fordultak a járás valamennyi EFSZ-éhez, hogy az ara­tást 10 nap alatt befejezzék. Ez idő alatt a gabonabeadást is teljesíteni akarják. Az aratási előkészületek tehát már nem tűrnek halasztást. Az idei ara­tásban minden gépre fontos feladat hárul, éppen ezért a gépjavítóknak mindent meg kell tenniük, hogy a Megkezdődött az őszi repce aratása nagy munka végzése zavartalan le- Iáit feladatokat. A gépjavítások és a gyen. Az elmúlt évek tapasztalatai nyári munkák szervezésének idején figyelmeztetnek, hogy minden kése- tehát ne feledkezzünk meg a másod­­delmesség megbosszulja magát a növények és tarlótakarmányok veté­­hektárhozamok csökkenésében. séről sem. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy az aratás megkezdése előtt minden szövetkezetünkben jól állnak a takar­mányok betakarításával. Egyes helye­ken még a szántóföldi takarmányok első kaszálását, illetve betakarítását sem fejezték be, holott másutt már a lucerna második kaszálása van so­ron. És a rétek kaszálása is nagyon sürgős, hiszen minden nap késés a minőség rovására megy. Az említett munkák mellett a nö­vényápolásról sem feledkezhetünk meg. A sok és főképp heves eső na­gyon megrongálja a talajszerkezetet. Éppen ezért a lazítókapálásra a nyári időszakban is szükség van. Persze a sok munkához nehéz a munkaerőt biztosítani, de csak akkor, ha nem jó a szervezés, ha nem vettünk számba minden felhasználható munkaerőt. A védnökségi üzemek sok helyen vál­lalták, hogy segítséget nyújtanak a sürgős munkákban. Mezőgazdasági üzemeink vezetőinek feladata, hogy a felkínált segítséget jól felhasznál­ják. A másodnövények vetése szintén fontos feladat, hiszen takarmányter­­melésünktő! függ, teljesíteni tudjuk-e az állattenyésztési termelésben vál-Harcban az idővel s jobbért Rövid hónap alatt a szövetkezetek és állami gazdaságok százai válaszol­tak pártunk levelére, és vállalták, hogy a harmadik ötéves terv terme­lési mutatóit már 1964-ben, sőt egyes termékekből már 1963-ban elérik. Sok rejtett tartalék került felszínre aközben, amíg falusi pártszerveze­teink, EFSZ-eink és állami gazdasá­gaink vezetői a termelés emelésének lehetőségeit vizsgálták. Csaknem mindenütt rájöttek arra, hogy a föld termöerejének fokozásá­val még nagyon sokat tehetnek a hektárhozamok növeléséért. Jelenleg talajaink humusztartalma nagyon ala­csony. Istállótrágyánk még az éven­ként elhasznált táperőt sem fedezi. Azért indult el nagyon helyesen az országos komposztkészítési mozga­lom. A fiatalok tízezrei kapcsolódtak e fontos munkába, és elsősorban en­nek 'köszönhetjük, hogy legtöbb he­lyen az országos pártkonferenciáig teljesíteni fogják az egész évi kom­posztkészítési feladatot. Például a Dunajská Streda-i járás állami gaz­daságai már eddig több mint 220 százalékon állnak, a járás szövetke­zetei pedig az egész évi feladat 112 százalékos teljesítése mellett még további 15 000 köbméter komposztot akarnak készíteni. A talajjavítás tehát országos ügy lett. Pártunk és kormányunk a sok­oldalú politikai és szakmai segítség mellett további anyagi beruházások­kal is hozzájárul a mezőgazdasági termelés emeléséhez. Mégpedig je­lentős mértékben, mert az eredetileg tervezett 42,6 milliárd korona beru­házást további 112 000 traktorral, 3,5 millió tonna műtrágyával, a talaj­­javítást 4,6 milliárd, a gazdasági épü­letek beruházási költségeit pedig 800 millió koronával kibővítette. Ezek alapján születtek az olyan vállalások, hogy például a topolcanyi járásban levő rybanyi szövetkezete­sek 1963-ban egy hektár mezőgazda­­sági területre 208 kg húst és 1100 liter tejet termelnek, vagyis elérik a ríjuk 1965-re tervezett szintet. A ze­­leneéi szövetkezetesek pedig 238 kg húst akarnak 1963-ban termelni. Nem Az elmúlt hét péntekén a Bajéi Állami Gazdaság földjein learatták az őszi repcét. Hazánkban ez volt az első aratás, amelyet másnap a pribe­­tai szövetkezet dolgozói követtek. Ezzel elkezdődött hazánkban az őszi repce aratása, amely előhírnöke a gabonaérésnek és az aratási időszak beköszöntésének. A Bajéi Állami Gazdaságban 2850 hektár gabona vár aratásra. Az idei aratásnak ebben a gazdaságban meg­lesz a maga érdekessége. Az analai üzemrészleg földjein az aratásban részt vesznek a szocialista tábor or­szágaiban készült különféle, arató­kombájnok, s a nemzetközi bizottság megállapítja, melyik gép dolgozik a leggyorsabban és a legkisebb szem- és szalmaveszteséggel. A legközeleb­bi napokban várják a külföldi gépek, gépkezelők és szakemberek érkezé­sét. A vlkanovói üzemrészlegen, ahol a gabonában magas az alávetés, két­szakaszos aratásra készülnek. A Bajéi Állami Gazdaság dolgozói 11 arató­kombájnnal 1100 hektár gabonát akar­nak learatni. Tehát itt is az a jelszó: minden kombájnnal 100 hektár ga­bonát takarítanak be! A gazdaság központi műhelyének tíztagú gépjavító-csoportja derekas munkát végzett. Az aratókombájno­kat idejében kijavította, és pontos, megbízható munkájával kiérdemelte a gazdaság vezetőinek és dolgozói­nak elismerését. — Nagyszerű fiúk ezek — mondja róluk Melich Ctibor, a gazdaság ve­zető agrotechnikusa. — Pontos mun­kát végeznek és ha kell, éjszaka is dolgoznak, csakhogy a szükséges munkával idejében készek legyenek. A központi műhely gépjavító-cso­­porja Hajtnvan Ernest vezetésével a szocialista munkabrigád címért ver­senyez. S amíg a műhelyben tovább folyik a munka, az épület előtti térségen „főpróbát“ tartanak a kombájnosok. Javítás után kipróbálják a gépek működését, hogy üzemzavar nélkül kezdhessék el az aratást. Gir. A Horná Potón-i szövetkezetben az aratást csaknem 100 százalékban a kombájnokra tervezték. Megtehették, mert 5 saját kombájnjuk van és olyan kombájnosuk, mint Sidó Vince, aki tavaly is 180 hektárról aratta le a gabonát. Igaz, hogy a Csehországban végzett aratással együtt. Az idén csu­pán a szövetkezetben legalább 120 hektárról akarja learatni és kicsépelni a szövekezet dús gabonáját. — Itt Kovács Imre, a tőni EFSZ könyvelője. — Hogyan folynak az aratási elő­készületek szövetkezetükben, köny­velő elvtárs? — Az idei aratásra kellőképpen föl­készültünk. Egy kombájn híján min­den gépet kijavítottunk. Elegendő alkatrészünk is van. s így ez a gép is nemsokára üzemképes lesz. — Mikorra tervezik az aratás meg­kezdését? — E hét végén, tehát még június 26-a előtt megkezdjük az őszi árpa aratását, s reméljük jó eredményt érünk el. O —y Hruscsov elvtárs vezeti az SZKP küldöttségét Bukarestben A CSKP küldöttsége Hovotny elvtárs vezetésével Romániába utazott A petrovi szövet­kezetesek 50 — 60 mázsa szénát ta­karítanak be a 208 hektár rét minden hektárjáról. Ezt a szép eredményt a rétek jó gondozá­sának, trágyázásá­nak és öntözésé­nek köszönhetik. A takarmánybetaka­rítást komplex mó­don, a gépek le­hető legnagyobb fokú kihasználásá­val végzik. A képen Zezula traktoros munka közben. Jobban szervezzük meg a begyűjtést Az első öt hónap arról beszél, hogy a begyűjtési dolgozók nem valami jó szervező munkát végeztek. A sertés­hús begyűjtését például csak 91,4 százalékra teljesítették. A volt Ban­­ská Bystrica-i kerületben levő járá­sok a sertéshús szerződéses beadását csak 78,7 %-ra teljesítik. A sertés­hús-beadás teljesítésében az összes szlovákiai kerületek elmaradnak. Hol keressük a hibát? A begyűjtési dolgozók a szövetke­zettel megkötötték a beadási szer­ződéseket és azt gondolták, hogy most már minden szövetkezet pontos időre beadja a bizonyos húsmennyi­séget. Ezt a helytelen magatartást fel kell számolnunk. A begyűjtési dolgozóknak továbbra is látogatniuk kell a szövetkezeteket és meg kell beszélni velük, hogy a szerződésben lefektetett hús mennyiségét időben adják le. Segíteni kell a szövetkeze­teket a termelési feladatok megoldá­sában is. Tanácsokkal kell ellátni őket például, hogy hol lehet kicserélni az egyes abraktakarmányféléket, hol le­het malacokat szerezni. Az ilyen se­­gítségi módszer bevált a múltban is. A tejbeadásban sem jó a helyzet. A szlovákiai kerületek majdnem 13 millió liter tejjel maradnak el. Elfogadható ez az állapot? A múlt évvel szemben emelkedett a tehénállomány, van elég zöldtakar­mány, tehát a tejtermelésnek is több­nek kellene lennie. Itt sem a tej­termelésben van a hiba, hanem a felvásárlásban. A tejbegyűjtő-üzemek igen kevés helyen szervezik meg a tej esti gyűjtését. A begyűtjési dol­gozók ne mtörődnek azzal, hogy a háztájin tartott tenehenktől minél több tejet vegyenek át a közellátás részére. A faluba kiszaladnak teher­autóval a tejeskannákért, és ezzel véget ért a munkájuk. A tojásbeadásban is lemaradás észlelhető. A szlovákiai kerületek 123 637 000 tojással adósak. Tyúkállo­mányunk a múlt évtől körülbelül egy millióval emelkedett, ezzel szemben az egy tyúk után beadott tojásmeny­­nyiség 3 darabbal csökkent. Ezekből a számokból is láthatjuk, hogy a hiba itt sem a termelésben, hanem a be­gyűjtési üzemek gyenge szervező­­munkájában van. A helyi nemzeti bi­zottságoknak is több gondot kell for­dítaniuk a begyűjtésre. A múltban nagyon jó munkát fejtettek ki ezen a téren a nőbizottságok. Használjuk fel most is szervező munkájukat. A közellátásnak igen sokkal tartozik a mezőgazdaság. Üj nemzeti bizottsá­gainkon a sor, hogy a begyűjtési dol­gozókkal karöltve kiküszöböljék a hiányosságokat. gabonából már ebben az évben több mint 30 mázsás hektárhozamót érnek el szövetkezeteseink. Legtöbb helyen azonban a kukorica és az évelő ta­karmányok vetésterületének kibőví­tésére tettek vállalást, sőt úgy is mondhatnánk, hogy gyors intézkedést, hiszen kukoricából már a tavaszon is többet vetettünk a tervezettnél. És csak természetes, hogy a bővebb ta­karmányalapból jelentősen emelkedik majd állattenyésztési termelésünk. Az országos mozgalom elindult és helyes irányban halad. Földműveseink legtöbb helyen a termelés emelésé­nek helyi lehetőségeit keresik. Ilyen pedig a termelés minden területén, az egyszerű mindennapi munkában is bőven akad. Mert ha időben és jól végeztük a növényápolást, ha a takar­mánybetakarításnál mindent megtet­tünk a tápértékveszteségek csökken­tése érdekében, ha az állatgondozó a rendelkezésre álló takarmány leg­gazdaságosabb felhasználására törek­szik; stb., akkor máris jelentősen elősegítettük a termelés emelését, a vállalt feladatok teljesítését. Mezőgazdasági termelésünk emelé­sével célunk világos. További árle­szállításokat akarunk, és természetes, hogy az ipari cikkek mellett a mező­­(Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttsége Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének vezetésével Bukarestbe utazott, hogy részt ve­gyen a Román Munkáspárt III. kong­resszusán. A bukaresti repülőtérre megérke­zett szovjet küldöttséget a Román Munkáspárt és a román kormány ve­zetői, valamint á szocialista országok Bukarestben akkreditált diplomáciai képviselői, valamint a testvéri kom­munista és munkáspártok küldöttsé­np>i tnnnHtálf í PTIZ \ a numan íviunKaspari 111. Kongresz­­szusán. A küldöttséget Antonín No­votny elvtárs, a CSKP KB első tit­kára, köztársaságunk elnöke vezeti. A küldöttség további tagjai: Vladimír Koucky, a CSKP KB titkára, Ale­xander D u b c e k, a bratislavai ke­rületi pártbizottság vezető titkára és Václav Slavik, a CSKP KB osztály­­vezetője. A CSKP küldöttségét, amely részt vesz a Román Munkáspárt III. kong­resszusán, Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, valamint a párt és a kormány több vezető kép­viselője és Bukarest közönsége fo­gadta. (ŐTK) ♦ Tito jugoszláv államelnök leve­let küldött Hruscsov elvtársnak, amelyben kifejezi egyetértését a szovjet kormány legutóbbi leszerelési javaslataival. (CTK) Csehszlovákia Kommunista Pártj Központi Bizottságának küldöttségi Bukarestbe utazott, ahol részt vés:

Next

/
Thumbnails
Contents