Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-20 / 6. szám

Milyen segítséget kap mezőgazdaságunk a közigazgatás átszervezésével ?

Ebben az esztendőben lényegesen emelnünk kell a mezőgazdasági termelés színvonalát a munka jobb megszervezésével, a földek szakszerűbb megművelésével és az új technológia szélesebb körű alkalmazásával. Ezek a feladatok a szocialista termelési viszonyok között megvalósíthatók. Hiszen a mezőgazdasági földterület 84 százaléka már a szocialista szektorba tartozik.

Ám ennek ellenére a tervek teljesítésénél még komoly hiányosságok vannak. EFSZ-eink legtöbb esetben a nem kielégítő munkaszervezés, a mezőgazdasági ökonómia hiányos alkalmazásának következtében nem tudják a munkásosztály óriási anyagi és politikai támogatását kellően felhasználni a termelés színvonalának emelésére, amely megfelel a parasztság és az egész szocialista társadalom szükségleteinek és érdekeinek.

E hiányosságok okait csakis a gyönge munkaszervezésben és irányításban kell keresni. Hisz szövetkezeteink eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol az irányítás és a munkaszervezés kellő színvonalú, mint például az ipolyviski, tanyi, nyárasdi szövetkezetben, ott az megmutatkozott az elért sikerekben. Vannak olyan példák is, hogy egyes szövetkezetek teljesen egyforma termelési feltételek mellett különböző eredményeket mutatnak fel. Az egyik szövetkezetben állandóan növekszik a munkatermelékenység, a másikban pedig egy helyben topogás tapasztalható. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a termelés növekedése érdekében feltétlenül javítanunk kell a munkaszervezést szövetkezeteinkben. Ez a kérdés viszont szorosan összefügg a mezőgazdasági szakkáderek kérdésével és a helyi nemzeti bizottságok irányító munkájának színvonalával. Egészen természetes, hogy a szervezés és az irányítás színvonala mindenütt az emberektől, a káderek minőségétől függ.

Lényegében tehát a közigazgatás új

területi átszervezésének ezt a kérdést meg kell oldania mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén, azon keresztül, hogy az irányítást közelebb viszik a termeléshez, ami a mezőgazdaság vonalán egyszerűen azt jelenti, hogy mezőgazdasági szakemberek ezrei szabadulnak föl a termelés közvetlen irányítása számára, ezer és ezer szakember megy falvainkba és tölt be majd funkciót a nemzeti bizottságokban és szövetkezetekben.

Az ilyen intézkedések nem újkeletüek a szocializmus építésének gyakorlatában. A Szovjetunióban már 1953-ban 70 000 tapasztalt mezőgazdasági szakembert küldtek a kolhozok és szovhozok megsegítésére. Ezeknek az intézkedéseknek nagy része van abban, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági termelése az elmúlt években lényegesen emelkedett; hogy a tej és vaj egy főre eső termelésében utolérte az Amerikai Egyesült Államokat.

De nemcsak a szovjet tapasztalatok, hanem a mi saját tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy az ilyen intézkedés nagy segítséget jelent a gyengén gazdálkodó EFSZ-ek megszilárdításához. Pártunk a múlt év elején tett hasonló intézkedést, amelynek alapján többszáz szakembert küldtek az EFSZ-ekbe elnöki, agronőmusi, zootechnikusi, ökonómusi és könyvelői feladatkör betöltésére. Ezen intézkedések nyomán jó néhány szövetkezet győződhet meg arról, hogy mit jelent magas szaktudással és jó szervezőképességgel rendelkező emberek irányítása mellett dolgozni. Erről híven tanúskodik a diószegi szövetkezet példája. Ennek a szövetkezetnek az élére Zatykó István, a Bratislava! Kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának vezetője került. Az ő vezetésével ez az 1950- ben alakult szövetkezet — kilenc év után — tavaly teljesítette először száz százalékra beadási tervét.

Most az új területi átszervezés még nagyobb lehetőségeket ad az ilyen intézkedések megvalósítására, hisz ennek következtében lényegesen csökken a járási nemzeti bizottságok, valamint más központi szervek száma, ami lehetővé teszi, hogy hatalmas tartalékok szabaduljanak föl a termelés közvetlen irányítása számára. A kerületekben és járásokban már előkészítették azokat a szakembereket, akik falura mennek. S egy részük már ott is van a szövetkezetekben és segít a zárszámadások előkészítésében, a termelési és költségvetési tervek elkészítésében. Itt le kell szögeznünk, hogy nemcsak átmeneti segítségről van szó, hanem arról, hogy ezek a szakemberek állandó, tartós segítséget nyújtsanak falvaink számára. A szövetkezeteinknek nyújtott ilyen nagy Irányú segítséggel párhuzamosan gondoskodás történik a nemzeti bizottságok munkájának megjavításáról is. Nem lehet ez másképp. Hiszen a közigazgatás új területi átszervezése egyenesen megköveteli, hogy különösen a helyi nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége növekedjék, főieg a falu gazdasági és kulturális életének irányításában.

Viszont ahhoz, hogy a helyi nemzeti bizottságok élni tudjanak a nagyobb jogkörrel és el tudják végezni felelősségteljes munkájukat, szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottságok kulcspozícióit szakmailag hozzáértő, politikailag fejlett emberek töltsék be. Ez az egyetlen módja annak, hogy a közigazgatás területi átszervezésével elérjük kitűzött célunkat. Szükséges ez azért is, mert a helyi nemzeti bizottság teljes mértékben felelős lesz a körzetébe tartozó öszszes mezőgazdasági és egyéb üzemek fejlődéséért, a termelés növekedéséért, és mindenért, ami a falu életével összefügg.

Mindenki előtt világos lehet, hogy ma a legfontosabb feladat a mezőgazdaságban a munkatermelékenység emelése, az önköltségek csökkentése, a helyi tartalékok jobb felhasználása, továbbá a falu feltöltése szakkáderekkel. Hisz maga az a tény, hogy Szlovákiában a 12 000 szövetkezeti elnök közül mindössze 300 rendelkezik egyéves szakiskolával, önmagától beszél arról, hogy milyen hiányosságok vannak a szakképzettség területén. Szövetkezeteinkben még ma is sok helyen hiányzik a jó elnök, a jó zootechnikus, a jó agronómus és könyvelő.

Mindezen intézkedéseknek gyakorlati megvalósítása hazafias kötelesség azok számára, akiknek szent a szocializmus építésének ügye, akik szeretik a dolgozó népet, akik minden nehézséget leküzdve tudnak és akarnak harcolni a szocialista és a kommunista társadalmi rend megvalósításáért.

Varga János

Nyárasdon tavaszodik

Csípős januári szél nyargalász a tág csallóközi rónán.

Mégis, ha belenézel a nyárasdi szövetkezetesek arcába, olyan az, mint derűs tavaszi nap ragyogása. Ennek okát fürkészve, megkérdeztük a szövetkezet elnökét, Dömér.y Jánost, milyenek is a közeli zárszámadásuk kilátásai.

— Előlegképpen 16 koronát adtunk a munkaegységekre.

Ez sem mindennapi, gondoltam magamban.

— Hát, utólag lesz-e ?... — fordítom félig tréfásra a szót.

— Már hogyne lenne! Lesz úgy 10-11 korona körül... De ehhez hozzájön még a természetbeni. Vagyis a munkaegység nálunk 37 koronát ér el.

Erre aztán zsibor.gató jó érzésem támad. Közben arra gondolok: miből is futja ezeknek a nyárasdíaknak a 37 koronás munkaegységre?

— Hogy sikerült a tavalyi esztendő; mennyi pénz feszíti a közös kassza oldalát?

— Húsból 3, tejből, tojásból 2, a többiből 4 millió korona bevételünk származott - veszi át a szót a könyvelő. Megtoldja még azzal, hogy a tervezett 8 850 000 koronás bevételt körülbelül 150 000 koronával túlhaladták.

Beszélgetés közben az is kiderül. hogy az átlagos tejhozam nem kevesebb, mint 5100 literre tehető — tehenenként —, ami a múlt esztendőt illeti. Ez hektárra: 657 liter. Húsból pedig kitermeltek 185 kilót, hektáronként.

Ezek után szinte tolakodik a következő kérdés: hát a növénytermelésben milyenek is az eredményeik?

Majd az elnök elsorjázza, hogy gabonából 27, szemes kukoricából 40, cukorrépából meg 470 mázsás hektárhozamot értek el (ez utóbbi 100 mázsával több a tervezettnél).

Ettől még többet is adna hektárja, de - az elnök szavai szerint — kevés a talajzsírozójuk. Ugyanis 9 évenként kétszer jut istállótrágya a talajba, ami bizony a szántóföldjüknek évente még a negyedrészét sem teszi ki.

— Hát a háztáji trágyát felhasználják-e ?

— Fel bizony! A csoportvezetők nagyon is leleményesek, egymást előzik meg a kihordás idején. Ilyenkor nem marad bent trágya, egy villányi sem, mind a tábla szélére kerül, a mezei trágyatelepekre. A talajerő dúsítása, ez ad legtöbb gondot, fejtörést — sóhajt egyet az elnök.

Tőzegük, mocsaras területük nincs. De vizük — bőven. Eddig a „Tőkési víz“, a Kis-Duna és a lúes-vásárúti főcsatorna vize elfolyt, csaknem teljesen kihasználatlanul.

— Tavaly 30 hektárt hálóztunk be csövekkel — magyarázza Dömény elvtárs —, melyhez magyarországi szakemberek nyújtottak értékes szakmai segítséget.

Ez azt bizonyítja, hogy felismerték a kincset érő lehetőségeket, s igyekeznek a 13,5 millió koronát meghaladó közös vagyonuk további gyarapítására kiaknázni.

* * *

Jól ismerem a nyárasdiakat. Józanok, megfontoltan cselekvők. Azzal sem vádolhatók, hogy a haladó termelési módszereket nem alkalmazzák (1200 sertés az önetetés módszere alapján hízik, s 250 növendéküszö nyitott istállókban nevelkedik).

Egyet azonban mégis meg kell mondani: túlzott az a megfontoltság, amit a tartalékalap létesítése irányában tanúsítanak. Hiszen gondolniuk kell a jövő évekre is... Csakis így térhetnek, át majd a jövedelemelosztás új rendszerére.

Lőrinci Gyula elvtársat Munkaérdemrenddel tüntették ki

Antonín Novotny köztársasági elnök a kormány javaslatára Lörincz Gyulának, a CSKP Központi Bizottsága-Ok.

gok vállalatainak, kulturális és társadalmi létesítményeinek vezetésében.

Az új feladatok a nemzeti bizottságok plénumainak és tanácsainak fokozott hatáskörével és felelősségével egyidejűleg megkövetelik, hogy elsősorban a nemzeti bizottságok albizottságainak szerepe és jogköre növekedjék. Illetékességük úgy rendezendő, hogy a nemzeti bizottságok hathatós eszközéül szolgáljanak a gazdasági és kulturális építés feladatainak megoldásában.

Az albizottságokat a nemzeti bizottságok ülésén választják meg. Munkájukat a nemzeti bizottság plénuma és tanácsa irányítja.

A kerületi és járási nemzeti bizottságok elsősorban tervezési, pénzügyi, ipari, mezőgazdasági, építésügyi, közlekedésügyi, népművelési és közoktatásügyi, valamint egészségügyi és társadalombiztosítási albizottságokat alakítanak.

A helyi és városi nemzeti bizottságok hasonlóképpen albizottságokat alakítanak a hatáskörükbe eső munkaszakaszok feladatainak biztosítására.

Az albizottságokba a plenum a tagok kétharmad részét a nemzeti bizottság tagjainak sorából választja, egyharmadát pedig a bevált dolgozók, Uzemigazgatók, szövetkezeti elnökök, újítók stb. soraiból nevezi ki. A kerületi és járási nemzeti bizottságokban az albizottság elnökének tisztségére a tanács egyik tagját jelölik ki.

Az albizottság munkájában és döntéseiben az állami tervhez, a nemzeti bizottság plénumának és tanácsának határozataihoz, valamint a felettes szervek Irányelveihez és előírásaihoz igazodik. A nemzeti bizottság tanácsa vagy plénuma jogosult arra. hogy hatálytalanítsa az albizottság határozatát, amennyiben az megsértené a fenti elveket.

* * »

A CSKP Központi Bizottsága a további munka irányelveként jóváhagyja Novotny elvturs beszámolóját s a politikai iroda kötelességévé teszi, hogy dolgozzon ki javaslatot olyan konkrét intézkedésekre, amelyek alkalmasak kiszélesíteni az , összes fokú nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét, s terjessz« I a javaslatokat megvitatás céljából f ; CSKP Központi Bizottságának iegkö■ zelebbi ülése elé.

(Folytatás az 1. oldalról)

A kelet-csehországi kerület 11 járásra oszlik:

1. Havlickúv Brod

2. Hradec Králové

3. Chrudim

4. Jicin

5. Náchod

6. Pardubice

7. Rychnóv nad Kneznau

8. Semily

9. Svitavy

10. Trutnov

11. Ostí nad Orlici

A dél-morvaországi kerület 14 járásból áll, mégpedig:

1. Blansko

2. Brno-város

3. Brno-vidék

4. Bíeclav

5. Gottwaldov

6. Hodonín

7. Jihiava

8. Kromériz

9. Prostéjov

10. Treble

11. Uherské Hradisté

12. Vyskov

13. Znojmo

14. Zdár nad Sazavou

Az észak-morvaorszá,gi kerület 10 járásra oszlik:

1. Bruntál

2. Frydek-Místek

3. Karviná

4. Novy Jicin

5. Olomouc

6. Opava

7. Ostrava-város

8. Prerov

9. Sumperk

10. Vsetín

A nyugat-szlovákiai kerület a következő 12 járásra oszlik:

1. Bratislava-város

2. Bratislava-vidék

3. Dunaszerdahcly

4. Gaiánta

5. Komárom

6. Léva

7. Nyltra

8. Érsekújvár

9. Senica

10. Topol'cany

11. Trendín

12. Trnava

A közép-szlovákiai kerület a következő 12 járásra oszlik:

1. Banská Bystrica

2. Cadca

3. Dolny Kubín

4. Lipt. Mikulás

5. Losonc

6. Martin

7. Pov. Bystrica

8. Prievidza

9. Rimaszombat

10. Zvolen

11. Ziar nad Hronom

12. Ziiina

A kelet-szlovákiai kerület a következő 9 járásra oszlik:

1. Bardejov

2. Humenné

3. Kassa

4. Michalovcc

5. Poprád

A járások nevét viselő városok a járási nemzeti bizottságok székhelyei.

A területi alapegység továbbra is a község marad. Olyan esetekben, amikor több község már majdnem egybeépült és egész elrendezésére

Földműves

I960, január 20.

6. Presov

7. Rozsnyó

8. Spisská Nová Vés

9. Trebisov

egységet alkot, a lakosok egyetértésével egy községet kell belőlük létesíteni, egy helyi nemzeti bizottsággal. Más esetekben a községek egyesítése fokozatosan hajtandó végre, mégpedig csakis ott, ahol a gazdasági és politikai adottságok alapján előzetes és tüzetes megfontolás, valamint megvitatás után a szövetkezetek egyesülnek. Mindig ügyelni kell arra, megvannak-e az előfeltételei annak, hogy az egyesítés a mezőgazdasági termelés további gyarapítását,

a községek gazdasági és kulturális fejlődését szolgálja.

A kerületek és járások határait előbb vitassák meg a pártszervezetekben, valamint a nemzeti bizottságok nyilvános ülésein és csak azután kerül sor a végleges kijelölésükre.

III.

A nemzeti bizottságok rendszere a következőképpen rendezendő:

A dolgozó nép államhatalmának helyi szervei

a) a községekben a helyi és városi nemzeti bizottságok. Városi nemzeti bizottságokat olyan városokban kell létesíteni, amelyek kerületi és járási székhelyek; továbbá azokban a községekben, amelyek eddig városok voltak, vagy amelyek fejlődésük következtében városi jellegűvé váltak. A városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságoknak vannak alárendelve;

b) a járásokban a járási nemzeti bizottságok; Bratislavában, Brnóban, Ostravában és Plzenben a városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságok színvonalán állnak; hatáskörükbe tartoznak a körzeti nemzeti bizottságok, amelyeknek jellege megfelel a helyi nemzeti bizottságoknak;

c) a kerületekben a kerületi nemzeti bizottságok; a „Prága Főváros Központi Nemzeti Bizottsága“ eddigi elnevezés nem felel meg annak a

szerepnek, amelyet ez a szerv a nemzeti bizottságok egész rendszerében betölt. Prága területén ezért „Prága Főváros Nemzeti Bizottsága" létesül, amely különleges statútum alapján kerületi nemzeti bizottsági hatáskörrel bír; alárendeltjei a Prága főváros területén működő körzeti nemzeti bizottságok, amelyeknek jellege a járási nemzeti bizottságoknak felel meg.

Az állam űj területi elrendezésének megfelelően átépítendő a többi állami, társadalmi és gazdasági szervezet szervezeti felépítése a kerületekben, járásokban és községekben.

IV.

A szocialista demokrácia fejlesztése a nemzeti bizottságok munkájában és felépítésében megkívánja, hogy intézkedések történjenek a dolgozók tevékeny részvételének további fokozására a gazdasági és kulturális országépitésben, a nemzeti bizóttsá<

;agjának, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Központi Bizottsága elnökének 50. születésnapja alkalmából érdemei elismeréseként a Munkaérdemrendet adományozta.

Az érdemrendet a CSKP Központi Bizottsága üdvözlő levelével Prágában január 14-én nyújtották át az ünnepeltnek.

* * *

Szerkesztőségünk munkaközössége Lörincz Gyula elvtársnak a Munkaérdemrenddel való kitüntetéséhez és 30. születésnapja alkalmából további sikerekben gazdag életet kíván.

A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő levele

Tisztelt elvtárs!

ötvenedik születésnapod alkalmából fogadd szívből jövő elvtársi üdvözletünket és szerencsekívánatainkat.

A mai napon megemlékezünk a párt soraiban és a kultúra terén hazánk dolgozó népe örömteljes életének érdekében fáradhatatlanul végzett érdemdús munkádról.

Életed további éveiben egészséget és további munkádhoz sok sikert kívánunk. <

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága

rsssssssssssssssssr/s/ssssssssssss/ssssssssssssssss.

| Nőket is a vezetőségbe!

(Folytatás az 1. oldalról)

5! megválasztásakor, s igenis bízzunk ^ jeletös munkakört a nőkre! Ezzel ^ szemben a nők tanúsítsanak na^ gyobb bátorságot, s önbizalommal, $ öntudattal vállalják a nekik szánt S jeladatokat. Ne törődjenek azzal, ^ hagy a Jiibát elkövető férfit rend\ szerint éppen csak megbírálják, \ ugyanakkor ha nő véti akár a leg^ kisebb hibát is, vállrándítással el- I intézik: ugyan mit is vártunk vot- 1; na egyebet a nőktől?

\ Persze nem elég, ha csak napirendre tiízzük ezt a kérdést, mindb ehhez biztosítanunk kell a feltétéb leket is. Tehát létesítsünk bölcsőig déket, óvodákat, mosodákat és tize^ mi étkezdéket.

$ Most készülünk a szövetkezeti ^ vezetőségek megválasztására. Te$ gyük mérlegre a jelöltek képessé\ geit és ismét fontoljuk meg: vajon ^ a felelős munkakörök némelyikének ^ a betöltésére nem nő lenne-e aleg\ alkalmasabb? Próbáljuk meg, ad\ junk érvényesülési lehetőséget a $! nőknek! A tapasztalatok azt iga£ zolják, hogy nem csalatkozunk 5 bennük. (z. n.)