Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-13 / 4. szám
nyokkal tápláljuk és nyáron legelőre hajtjuk. A legközelebbi esztendőkben egyébként az állományok feltöltésének gyorsabb ütemére kell számítanunk, éspedig azéit, mert az erre a célra szánt borjak már magasan termelékeny szülőktől származnak. Ezt az előnyt ki keil használnunk, s minden EFSZ tartsa fontos feladatának, hogy 100 tehenenként évente legalább 20 ellett üszőt korosítson. Államunk komoly anyagi segítséget nyújt a szövetkezeteknek a szarvasmarha gümőkórja ellen vívott harc sikere érdekében, s részben megtéríti az állatneveléssel összefüggő fokozott költségeket is. Az állami támogatás előfeltétele, hogy a gümőkóros tehenek és üszők száma évenként 5 °/o-kal csökkenjen, ugyanakkor a szövetkezetnek meg kell oldania azokat a feladatokat, amelyek az állatok jobb egészségét szolgáló tervekből következnek. S még egy feltétel, hogy a fejőstehenek mennyiségének nem szabad csökkennie. Igen fontos követelmény továbbá, főként a hústermelési tervek biztosítása érdekében, hogy gyarapítsuk az állatállományt. A szarvasmarha mennyiségét a harmadik ötéves terv idején 433 000 db-bal kell emelnünk. Ez a látszólag hatalmas feladat megoldható. A tehenek állományát főként azokban a körzetekben kell majd kiegészítenünk, ahol az állománysürüség nem kielégítő, viszont a tej magasabb ára elősegíti ezekben a körzetekben a mezőgazdasági üzemek anyagi megszilárdulását. Harc a meddőség ellen Tudjuk, hogy a fejőstehenek fiatal korban történő kiselejtezésének legfőbb oka: a meddőség. Emiatt veszítjük e! aránytalanul nagy számban a 6 — 7 éves teheneket, tehát abban a korban, amikor termelékenységük a legnagyobb lehetne. A tehenek idő előtti kiselejtezése meddőség. gümőkőr, tőgybetegségek stb. miatt azt okozza, hogy nálunk a fejőstehenek életkora átlagban körülbelül 7 esztendőre tehető. A meddőség okai különbözők. Már az Üszők kiválasztásakor vigyázzunk, hogy termelékeny, jó egészségű és hosszú életű tehenektől származzanak. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az ugyanolyan ivarú ikerborjak meddők. De a tenyészértékre a takarmányozás, szintje is kihat. Meddőséget okozhatnak azok az egészségügyi zavarok is, amelyek a nem tisztán levezetett elles következményei. Az 1958-ban felnevelt borjak menynyisége kerületenként feltűnő különbségeket mutat. Amíg például a pardubicei, olomouci és az ostravai kerületekben 100 tehenenként mintegy 85 borjút neveltek föl, a kassai, eperjesi és zsolnai kerületekben mindössze 55,8 borjú jut lOCf tehénre. Tehát a különbség 100 tehenenként majdnem 30 borjú, ami arra késztet bennünket, hogy a lemaradozó kerületekben sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk a behágatásra, a mesterséges termékenyítésre és a meddőség okainak elhárítására. így érhetjük el azt a célt, hogy az 1958-as 74 db-os borjúátlagot a legközelebbi években legalább 10 dbbal emeljük. A borjak helytelen takarmányozásának és gondozásának következményeként az EFSZ-ekben 5,6 %, az állami gazdaságokban pedig 7,5 % fiatal állat hull el az élve született borjak közül. A borjak elhullásának és megbetegedésének nem 14 I960, január 13. mindig fertőzés az oka; Igen gyakran az a baj, hogy a fiatal állatok istállőzása, gondozása és táplálása nem üti meg a kívánt mértéket. Javíthatunk a borjúelhullási arányszánton, ha szem előtt tartjuk a kővetkező követelményeket: a) A fertőzött istállókban tartott borjak ellenállását lényegesen fokozhatjuk, ha anyjukat ellés előtt beoltjuk, hogy ezáltal az újszülött borjú a föcstejben megkapja a nélkülözhetetlen védőanyagokat. b) Biztosítja a születendő borjú egészségét, ha a vemhes teheneket bőséggel és kifogástalan takarmányokkal etetjük. c) Nagyon fontos, hogy emeljük a gondozás és takarmányozás színvonalát, továbbá megfelelő környezetet biztosítsunk a borjaknak. A bélhurut elkerülése végett törődjünk a borjúistálló tisztaságával, itatáskor pedig tartsuk be az egészségügyi előírásokat. A szarvasmarha hizlalása Ez' idő szerint a marhahús termelését majdnem fele mennyiségben kiselejtezett fejőstehenekkel biztosítjuk. A hústermelés számottevő hányadát ezentúl is a kiselejtezett fejősökre alapítjuk, azonban föltétlenül ki kell szélesítenünk a növendékmarha céltudatos gyorshizlalását is. Egyébként hústermelési színvonalunkat igen megnyugtatónak minősíthetjük. A növendékmarha gyorshizlalásában a legnagyobb mértékben érvényesítenünk kel! a jó minőségű terimés takarmányok kihasználását, amelyeket megfelelő abrakadagokka! egészítsünk ki. hogy elérjük a magas élősúlygyarapodásokat. A belterjes hizlalás lehetővé teszi a jó súlygyarapodásokat, mégpedig a tápanyagok és takarmányok aránylag kisebb szükséglete mellett. A növendékmarha gyorshizlalása egyéb előnyökkel is jár: lényegesen kisebb az élősúly 1 kg-os gyarapodására eső munka, a hizlalás rövidebb ideig tart, tehát az istállózási és egyéb költségek mérsékeltebbek, s a felhizlalt állatok vágóhozama jobb. Külön is ki kell emelnünk, hogy sokkal előnyösebb, ha tinók és üszők helyett növendék bikákat állítunk gyorshizlalásba, mivel a növendékbikák — kísérletek tanúsága szerint — az élősúly 1 kg-jaként kevesebb tápanyagot használnak föl. Üj technológia a szarvasmarhatenyésztésben A külső tényezők közül az istállőzás módja is nagymértékben kihat az állat szervezetére. A tudomány és gyakorlat tapasztalatai szerint a szarvasmarha igen jól alkalmazkodik az alacsonyabb hőmérséklethez. Ezt a felismerést értékesítjük, amikor a szarvasmarha részére nyitott istállókat építünk. Ezeket az épületeket nem kell szigetelnünk az alacsonyabb hőmérséklet elkerülése végett, viszont okvetlenül fontos, hogy az állatokat megvédjük a huzattól, továbbá számukra száraz és meleg fekvőhelyet biztosítsunk. Főként a növendékmarha nevelésében érvényesíthetjük az új technológia elveit. A régebben ajánlott bódés nevelés helyett immár a borjak kutricás, egyedi nevelése került előtérbe a föcstejes itatás idején. Ezután a borjakat tömeges kutricákba helyezzük át, ahol mintegy féléves korukig mélyalmon tartjuk. Végül az állatokat nyitott istállókba visszük át, ahol belőlük korcsoportokat létesítünk. Ilyen nevelés mellett kihasználjuk a nyitott istállőzás és az új technológia minden előnyét. Főleg sok munkát takarítunk' meg. hiszen a naponkénti trágyahordás elmarad, s az almot naponta csupán szalmaszecskával egészítjük ki. A trágyát évente csak 2 — 3 alkalommal hordjuk ki, s ezt a munkát gépekkel végezzük. Nyáron a növendékmarhának minél többet a legelőn kellene tartózkodnia. Ilyen állatneveléssel a költségeket akár több mint, 100 %-kaI is mérsékelhetjük, mivel egyetlen gondozó 50 — 60 félévesnél fiatalabb borjút vagy 70 — 100 növendékmarhát láthat el. A döntő szempont azonban az marad, hogy a növendékállat szabadon mozoghat a friss levegőn, aminek jóvoltából testalkata megerősödik, egészsége kifogástalan, s így fejlett korában joggal remélhetünk tőle magas termelékenységet. A növendékmarha nyitott istállóinak építési terveit átdolgoztuk, s ezek az EFSZ-ek rendelkezésére állnak. Azt az alapelvet szeretnék érvényesíteni, hogy új nyitott istállókat 80, esetleg 100 vagy ennél több növendékmarha számára építsünk, míg a kisebb állományoknak az átalakított épületek is megfelelnek. Tehenek nyitott istáilózása A tehenek nyitott istállózásának kérdése egyelőre a távlati megoldásnál tart. s ezt a tehéntartási módot gondos megfontolás után ott vezethetjük be, ahol erre minden feltétellel rendelkeznek. Mindenekelőtt a bő takarmányalap és a kifogástalan alomanyag biztosításáról van szó, mivel a száraz és meleg fekvőhely a tehenek egészségének, jő termelékenységének alapfeltétele. Ilyen körülmények között kifogástalan környezetet kell bizfölmutathatják azt a termelékenységet, mint amilyet a bekötött tehenektől elvárunk, ugyanakkor a nyitott istállózás előnye abban mutatkozik meg, hogy kevesebb munkára és kisebb beruházásokra van szükség. Azt se felejtsük el, hogy a nyitott istálló mellett épített tejház lehetőséget nyújt a legfáradságosabb munka, a fejes könnyebb végrehajtására. Miután a tejház építése aránylag drága, tehát nyitott istállózásról csupán ott lehet szó, ahol a tehénállomány legalább 80 db-ból tevődik össze. Nyitgtt istállókban az állatgondozás színvonalát magasra kell emelnünk, mivel az állatoknak minden körülmények közöt kifogástalan környezetet kell biztosítanunk, éspedig a változó éghajlati viszonyok és a többi környezeti tényező figyelembevételével. Végezetül talán azt említsük meg. hogy a szarvasmarhatenyésztést a nehézipar jelentőségével kívánjuk emelni. Ez az összehasonlítás azért is helytálló, mert a szarvasmarha állományának gyarapítása és főleg termelékenységének emelése szintén megköveteli a beruházásokat. Nemcsak az építkezésekre gondolunk, hiszen a fejőstehenek felnevelése maga is beruházást jelent, mivel majdnem három esztendeig tart, amíg a tehenek kifogástalan állományát fölneveljük. Ez a magyarázata, hogy az állattenyésztés egyéb ágazatai gyorsabb fejlődést mutatnak föl, viszont éppen a szarvasmarhatenyésztés lemaradása követeli meg, hogy erre a kérdésre most már elsőrendű figyelmet fordítsunk. Kisebb a húsfogyasztás Kanadában Kanadában kisebb az egy főre eső húsfogyasztás, éspedig a legutóbbi esztendőhöz képest 3 %-kal. A húsfogyasztás csökkenését a kanadai lakosság átlagjövedelmének süllyedésével hozzák öszszefüggésbe. (-ák)
