Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-13 / 4. szám
Az élenjárók Harmincegy anyakocának visel! gondját Asztalos László, a runyai szövetkezet sertésgondozőjs. akit az Eredményein keresztül az egész járás ismer. Anyakocánként 17 malacot nevelt fel, vagyis egyel kevesebbet, mint Milian István a sajószárnyai szövetkezet sertésgondozója. De lehet, hogy jövőre Asztalos elvtárs kerül az élre. íme néhány szövetkezet állatgondozói és elért eredményeik; megmutatták, hogy lelkiismeretes munkával szép eredményeket lehet elérni.-nj★ Ahol már 1961-et írnak A galántai járásban a kbrtvélyes! szövetkezet a második ötéves terv feladatait már a múlt évben teljesítette. Az 1960-as évre vonatkozó tervjavaslat és a tagságnak hazánk felszabadulása 15. évfordulójára tett felajánlásai már arról szólnak, hogy a szövetkezet a harmadik ötéves terv Irányelveit a következő gazdasági év végére akarja teljesíteni. A szövetkezeti tagok ezt a szép eredményt úgy szeretnék elérni, hogy á növénytermesztést magasabb színvonalra emelik, az állattenyésztés részére pedig több takarmányt biztosítanak. Az 1960-as évben búzából 32 mázsás, árpából 30 és cukorrépából 400 mázsás hektárhozamra számítanak. A mezőgazdasági talajterület hektáréként 293 kg hús, 775 liter tej és 63S darab tojás kitermelését tervezik. A körtvélyesi EFSZ tagjai közlil többen versenyeznek a „munka szocialista brigádja“ címért. K. F. (Galánta) isinut eueii ey.y ev. azuveiKezeieiim a zárszámadásra készülődnek. S ilyenkor jő, ha visszapillantunk az elmúlt év eredményeire, s arra, hogy ki hogyan Is dolgozott. Mi Is Így cselekszünk. A tornaijai járás állatgondozói közül mutatunk be néhányat, elért eredményeikkel. A királyi szövetkezet (tornaijai járás) a tejtermelésben a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Amíg 1957-ben 2050 liter volt az évi fejési átlag, addig 1958-ban már 3404, 1959-ben pedig elérték a 3800 litert. Száz tehéntől 92 darab volt a szaporulat, amelyből 88 borjút föl is neveltek. Minek köszönhetik elért eredményeiket? Elsősorban is a helyes takarmányozásnak, s nem utolsósorban a gondozók odaadó munkájának. Bató János, Babies Péter, Susányi István, Poprocki Margit gondozókat illeti érte dicséret. Ez a példás munkaközösség már több esetben részesült kitüntetésben. Szlovák János, a gömöri szövetkezet fejőgulyása 13 tehenet gondoz. Tehenenként a tervezett 1900 liter tej helyett 2140 litert fejt ki. Az elért eredménnyel azonban nincs megelégedve. Hisz — amint mondja, — a királyiak már jóval előbb járnak e téren. S ha Királyiban el lehet érni a 3800 literes évi fejési átlagot, miért ne lehetne ezt Gömörön is? Egypár évvel ezelőtt a sajószámyal szövetkezet nem nagyon dicsekedhetett a sertésállományával, s különösen a malacszaporulattaí. Amióta azonban Milian István gondozza az anyakocákat, évről évre javulás mutatkozik. Az elmúlt évben 20 anyát gondozott. Anyánként 18 malacot nevelt fel. s ezáltal a tervet mintegy 150 malaccal túlteljesítette. Zárszámadás elolt. Szalőaen Szalóc község takaros házaival két hatalmas hegy lábánál húzódik meg. A falut jókedvű, elégedett emberek lakják. A földművesek nagyobb része már tíz éve a közös útján halad. Tíz év nagy Idő. Azóta megerősödött a ézövetkezet, de megszépült a falu is. A szövetkezet új irodájában lázas munka folyik. Glocsek Boriska, a szövetkezet könyvelője az év végi mérleggel bajlódik. A szövetkezet elnöke, Osváth Lajos pedig a leltárt tanulmányozza. Ilyenkor biz nem szívesen veszik a látogatót. De hát ha már egyszer itt vagyunk, pillantsunk be a papírok közé, s nézzük meg, milyen lesz a zárszámadás. A zárszámadás elkészítésének egyik legfontosabb része a helyes leltározás. — Hogyan állanak a leltárral? — fordultam az elnökhöz. — A leltárt már elkészítettük, azonban az épületek felbecsülése még nem történt meg. — Hogyan fogják az értékelést megvalósítani? — Az értékelésre külön bizottságot alakítottunk, amely megállapítja a gépek, valamint az épületek tavalyi és a mostani értékét. Ez azért történik így, mert az épületek, gépek évről évre kopnak, s ezáltal csökken az értékük. Magunkat csapnók be, ha túlértékelnék a szövetkezet vagyonát! — Annak ellenére, hogy a gazdasági eredményeink elég szépek voltak, pénzügyileg az elmúlt év nem a legjobban sikerült — szólt közbe a könyvelőnő. — Talán nem teljesítették a bevétel tervét? — De igen. A tervezett 1379 000 korona bevétel meglesz, de a kiadást viszont több mint 50 000 koronával túllépjük. A papírok közt keresgél, aztán egy vs-^g könyvet vesz elő és így folytatja: — Ennek egyik legfőbb oka az. hogy 2500 munkaegységgel többet merítettünk ki a tervezettnél. Az egyik alapvető ok tehát megvan, ami csakis abból adódik, hogy egyes munkák normája laza. Ez különösen a takarmányozóknál fordul elő leginkább. Az elmúlt évben két traktort és egyéb gépeket vásárolt a szövetkezet 71988 korona értékben. így tehát négy traktorja és két önkötözője van a szövetkezetnek. Aki ismeri a szövetkezetét és tudja hogy 362 hektár szántója van, nyugodt lelkiismerettel rámondhatja, hogy a meglevő négy traktor elég a megműveléséhez. A kiadások rovata azonban valahogy mást mutat. Az 1958-as évben két traktora volt a szövetkezetnek, s így igénybe kellett venni a gépállomás segítségét is, amelyért 68 000 koronát fizettek ki. Az elmúlt évben már négyre szaporodott a traktorok száma és két önkötözőgép is a szövetkezet tulajdonába került. A kiadási rovatban azonban mégis ez olvasható: a gépállomásnak mezei munkák elvégzéséért kifizetve 52 000 korona. A tervezett kiadások túllépésének tehát a másik oka az, hogy nem használták ki kellően a saját gépeiket. — Milyen a munkaegység értéke? — szólítom meg újra a könyvelőnőt. — A munkaegység tervezett pénzbeli értéke 20 korona, amelyből előlegként 10 koronát fizettünk ki. Az 1958-as évben elértük a munkaegység 23 koronás pénzbeli értékét. — Hogyan lesz az idén? A könyvelőnő az elnökre néz, aki mindjárt a segítségére siet. Helyette ő adja meg a választ. — Kifizetjük a másik felét is. Meglesz a 20 korona. A könyvelőnő a fejét csóválja. Nem állja meg, hogy közbe ne szóljon: — Azt már igazán magam sem hiszem el. Jó lesz, ha 8 — 9 koronát fogunk még fizetni. Hacsak... — derül fel az arca — januárban ném A baromfi tenyésztésben is alkalmazzuk minél szélesebb körben az ú, technológiát! Képünk a pozsonyivánkai „tojásgyárat“ mutatja be Egy község formálja életét közös jövőjét Tavasszal Bugyi Bertalan és Papp Ferenc egy tanulmányi kiránduláson vett részt. Többi között eljutottak a szenei szövetkezetbe is. ahol a nővén- , dékéllatok nyitott istállózását tanulmányozták. A látottakat a szövetkezet javára fordítják. A szenciek példája nyomán saját kezdeményezésükre hozzáfogtak egy nyitott istálló építéséhez, amelyben 70 növendékáilatot akarnak elhelyezni. Ezáltal az állatok gondozása és etetése keves'ebb munkaerőt vesz igénybe, de a takarmány sem kallódik el. Gondolataimat a csoportvezető szavai szakítják félbe. — Tennünk kell valamit, hogy ezen a rendellenes állapoton segítsünk. Ugyanis a 36 istálló, ugyanannyi gondozóval, kicsit sok. — Mibe kerül az istálló? — vetem fel újra a kérdést. — Ez a típus Szencen 58 000 koronából jön ki. Nálunk előreláthatólag csak 29 000 koronába kerül. Szeretnénk rajta 27 000 koronát megtakarítani. Jelenleg úgy fest a helyzet, hogy tervünk sikerül. Saját anyagi forrásaink felhasználásával, valamint saját embereink bekapcsolásával igyekszünk az építkezést megoldani és olcsóbbá tenni. Beszédéből klérezzük', hogy jólesik mindezt elmondania, A terveket most magasztosabb valóra váltani, mert a téli fagyos szél süvltésébe nem robban bele a gránát, mint akkor. 15 esztendővel ezelőtt... Boldog építőmunka. Egy község formálja életét, közös jövőjét. Bados Pál (Szlovákgyarmat) _______Földműves J I960 január 13. a terméshozamok fokozásával köszönti a szovjet hadsereg által történt felszabadítás évfordulóját. A 15. évforduló tiszteletére 1960-ban a tervezettnél 50 mázsa hússal, 10 000 liter tejjel, 5000 tojással, 19 vagon cukorrépával, egy vagon sörárpával és 30 mázsa repcével termelnek többet. Vállalásuk összértéke 254 680 koronát tesz ki. Épp a számokba mélyedtem, amikor rám köszönt Bugyi Bertalan, az állattenyésztő csoport vezetője. Ügy ötven év körüli, jó erőben levő ember: a megjelenéséről, beszédéből látni, hogy komolyan veszi a feladatait. A délelőtti teendők után tért be az irodába. Hívták. Kezet fogtunk. — Szép kötelezettséget vállaltak Bugyi elvtárs; aztán teljesítik-e? — szóltam a csoportvezetőhöz. — Ettől többet szeretnénk. Túl akarjuk teljesíteni a vállalást. Különösen az állatállományunkat és termelékenységét akarjuk gyarapítani. — Van erre télen is lehetőség? — Igen, Felkészültünk rá nyáron. Negyvenöt vagon szálastakarmányt takarítottunk be. Az ősszel pedig 700 m3 silót készítettünk. Ezenfelül 21 vagon takarmányrépánk is van. A cukorgyártői 36 vagon szeletet kaptunk. Egyszóval a takarmánnyal jól állunk, csak ott a hiba, hogy állatállományunk 36 helyen van elhelyezve, és ez nagyban elősegíti a takarmányfélék pocsékolását. — Mennyi a tehenük? — Jelenleg 84 darab, s ezt a számot 1960-ban 127-re akarjuk emelni. Erre megvannak a lehetőségeink, sőt szükséges, hogy a tervezett és vállalt 128 000 liter tejet ki tudjuk fejni. A továbbiakban a gondos csoportvezető elmondja, hogy rövidesen befejezik egy 100 férőhelyes tehénistállő építését. Az elmúlt tizenöt esztendő Iném község felett sem múlt el nyomtalanul. A szabadságot hozó szovjet katonákkal új idők jöttek, amelyek megváltoztatták a kis község lakőinak életformáit, az emberek egymáshoz való viszonyát. A régi. kopott község mellett, a patakon túl, az országút két oldalán új házsorok épültek. A községben szép, nagy kultúrház a közös akarat eredményét hirdeti. A helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére kezdtek hozzá az építéséhez. A szükséges anyag egy részét a szomszédos községből, [polynyékről szerezték be, ahol egy félig összedűlt házat szedtek szét. Államunk, látva a szorgalmas nép törekvését, anyagiakkal segédkezett. A lakosság egy emberként kivette részét a művelődési otthon építéséből. Fölépült a kultúra űj háza. Az inámiak bebizonyították, hogy közös munkával nagy dolgot lehet cselekedni. E próbatétel után, 1957 őszén 60 család fogott össze, rá egy évre már az egész község 814 hektáron közösen művelte a földet. Az elmúlt két év kezdeti sikerei azt bizonyítják, hogy a szövetkezetetek komolyan fogták meg a munka végét. Ez évi terméseredményeik a szeszélyes időjárás ellenére is biztatók. A tervben foglalt termelési feladatokat jóval túlszárnyalták. Csak egy-két példát említsünk. Cukorrépából 22 vagont terveztek és 60 vagonnal termeltek. Gabonafélékből 23 mázsás átlaghozamot értek el. Napi fejési átlaguk 7,8 liter, ami egy kezdő szövetkezeiben nem lebecsülendő. A közelgő zárszámadás előkészületei a munkaegység értéké nek száz százalékos kifizetésével bíztatnak. Az inámi szövetkezet és az egész község lakossága szövetkezetük megszilárdításával, még jobb munkával, Jóléti alapra 3 %-ot, közművelődési alapra pedig 1 %-ot fordítunk.- És az üzembiztositási alapra? — Arra nem jut ez évben — mondja a könyvelőnő. — Hisz még a munkaegységekre tervezettet sem tudjuk kifizetni. Üzembiztosítási alap? Nem jut rá az idén sem és tavaly sem jutott. Pedig hát az elmúlt évben a tervezett 10 korona helyett 13 koronát fizettek munkaegységenként a zárszámadáskor. Nem lehetett volna-e csak 12 koronát fizetni, a többit meg az üzembiztosítási alapba juttatni? Most sokat segített volna az a párezer korona. Csakhogy a szalóci szövetkezet az elmúlt zárszámadáskor üj tagokkal szaporodott. Ezért kellett szétosztani a pénzt, hogy a belépő új tagoknak ne jusson belőle. így magyarázzák egyesek. Hogy az alapoknak milyen hasznát veszik, azt maguk is jól tudják a szalóciak. Az oszthatatlan alapból gépeket vásároltak, a jóléti alapból az öregeket segítik és a gyereknevelési pótlékot fizetik. A közművelődési alapból pedig szövetkezeti klu-Csunyocska Albert bot építettek és könyveket vásároltak. Csak az üzembiztositási alap felhasználásáról nem lehet beszámolni. Hát jől van ez Így, szalóciak? A napokban hozzáfognak az 1980-as év gazdasági és pénzügyi tervének az elkészítéséhez. A szövetkezet vezetősége szűrje le az elmúlt év hiányosságaiból a tanulságot. Készítsenek erejükhöz mérten valós tervet. A tervből nem szabad hiányoznia a sokat emlegetett üzembiztositási alapnak sem. Szükséges, hogy figyelembe vegyék a harmadik ötéves terv javaslatainak mutatóit. A zárszámadás ideje napról napra közeledik. Üj vezetőség nem lesz, mivel az elmúlt évben két évre választották meg a jelenlegi vezetőséget. Osváth Lajos három éve a szövetkezet elnöke. Csunyo István tíz éve agronőmus, Glocsek Boriska Is hét éve a szövetkezet könyvelője. Csunyocska Albert pedig már öt éve zootechnikus. Régi kipróbált, tapasztalt emberek ezek. Vezetésük alatt egyre erősödik a szövetkezet. Szükséges, hogy a jövő évben igényesebbek legyenek a tagsággal szemben. Elsősorban is a munkaegységek megszilárdítására kell törekedniük. Nem tűrhetik el, hogy az egyik vagy a másik szövetkezeti tag maga szabja meg, vajon az egyes munkáért mennyi munkaegységet kapjon. Nagy feladat előtt állnak szövetkezeteink. A harmadik ötéves terv megvalósítása elótt, amelyre már ebben az évben jól fel kell készülniük. Hiszen 1965-ben már a szalóci szövetkezet is 35 koronát akar fizetni munkaegységenként. Ezt odaadó, lelkiismeretes munkával nemcsak hogy elérhetik hanem tűi is szárnyalhatják. Mindez tőlük függ. Németh János csinálunk valamiből pgnzt. Egypár hízóval lehetne segíteni. Hát igen. Segíteni. De vajon kit csapnak be? Csakis saját magukat. Hisz az ez évi bevételi terv látná kárét, a jövő évi zárszámadáskor pedig maga a tagság. Ilyen játékformát egyáltalán nem engedhet meg magának egy szövetkezet sem. / — Az alapok feltöltésére milyen összeget fordítanak? — Az oszthatatlan alapra 12 %-ot. A szövetkezeti klub \ felsősztregovaj szövetkezet (kékkői járás) az elmúlt évben a tej beadását 160 %-ra, a marhahúsét 150 %-ra, a sertéshúsét pedig 140 %-ra teljesítette. A szép eredményeiket elsősorban a jó minőségű és elegendő akarmánykészletének köszönheti! Felvételünk a szövetkezet gazdasági udvarán készlilt, amint a gondozók másnapra készítik elő a takarmányt.
