Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-13 / 4. szám
CSEHORSZÁGI TAPASZTALATOK! ■■■flllllUHIUlHSMiSII azOLOMOUCI GÉPÁLLOMÁSON A gépállomások további tevékenységében beállott változás új, eddig ismeretlen feladatok megoldását jelentette. Egyrészt a gépállomásnak a mezei munkák gépesítésében már nem jut oly nagy szerepe, másrészt pedig jelentősen megnövekedtek feladatai a szövetkezeteknek nyújtott műszaki, szakmai, káder- és szervezési kérdésekben. Ezekkel az új követelményekkel összhangban a gépállomásokra hárult az EFSZ-ek gépkezelő káderei alsó- és középfokú szakképzésének feladata. Az idei iskolaév elején a gépállomásra jöttek az első 15 — 16 éves tanulók: szövetkezeti tagjaink fiai. Szakmájuk újkeletű: mezőgazdasági gépkezelők lesznek. így volt ez nálunk, az Olomouei Gépállomáson is. Most már 15 tanoncunk sikeresen halad a gyakorlati kiképzésben. Az elmúlt néhány hónap nem nagy idő. Elegendő azonban ahhoz, hogy a tanítás egyes kérdéseiben bizonyos tapasztalatokra tegyünk szert. Elbíráltuk, mi jó és mi helytelen a tanulók képzésénél, mire kell ügyelnünk az elkövetkező évben. Már az iskola megnyitása előtt is fogas kérdés merült fel: hogyan biztosítsuk a kiadott tantervvel összhangban a leghelyesebb oktatást? Hiszen a tanterv a tanítás sokrétűségével számol. Az oktatás végeztével a fiúknak néhány eddig teljesen önálló tanszak alapjait kell ismerniük, mint amilyen a kovács-, gépjavító- és traktorvezető szakma. Bizonyára helyes, hogy a tanulók a mezőgazdasági gépesítés szakismereteinek nagy gazdagságából a legtöbbet sajátítják el. Felmerül azonban a kérdés, hogy ez a jelentős elméleti oktatás nem hat-e majd ki kedvezőtlenül a munkánál szükséges kézügyesség és gyakorlat elsajátítására. E kezdeti kételyeinken túlmenve, a kiadott tantervhez tartottuk magunkat. Legelsősorban is azokat a nézeteket és javaslatokat vetettük el, amelyek a tanoncok munkájából előnyt igyekeztek kovácsolni a gépállomás számára. Éppen az ellenkező utat választottuk. A költségek lényeges megnövekedése és a túlzsúfolt helyiségek ellenére a gyakorlati oktatás számára legjobb műhelyünket bocsátottuk rendelkezésre, amelyet teljesen új szerszámokkal, berendezéssel, gépekkel és taneszközökkel láttunk el. Minden nehézséggel dacolva elhatároztuk, hogy a kezdeti összpontosított oktatást egy mester vezetésére bízzuk. Természetesen, az egyes alapeszközök használatának, valamint a fémek kézi megmunkálása technológiájának elsajátítását tűztük e három hónap programjára. A tanműhelyből a termelésbe Ezt a módszert helyesebbnek tartjuk, mint azt, hogy a tanulókat azonnal a műhelyekbe osszák be. A fiúk így sokkal könnyebben és hamarabb szert tesznek arra a kézügyességre, amelyre munkájuknál szükségük lesz. Emellett itt is a kezdet kezdetétől csakis termelőmunkát végeznek. A különböző szükséges alkatrészek és szerszámok elkészítésénél megismerkednek a fémek kézi megmunkálásának összes módjával, a fűrészeléstől a csavarmenet vágásáig és a szegecselésig. A tanműhelyben az előírásos szerszámok helyes használatát tanulják meg. A fiúk a tanműhelyből bizonyos idő múltán a rendes javítóműhelyekbe kerülnek. De nem egyszerre, hanem egyenként és aszerint, hogyan sajátítják el az előírt tananyagot. A javítóműhelyben szintén nagy gondot okozott a kiképzés. El akartunk kerülni minden tervszerűtlen megoldást. Tudjuk, hogy a második év kezdetén a tanulónak ismét az EFSZ javítóműhelyébe kell visszakerülnie és a mezei munkák gépesítésénél is kell dolgoznia. Ez azt jelenti, hogy 1960. augusztus végéig a kellő tudásalapot kell megadni a fiúknak, ami bizony nem könnyű feladat. Rátermett emberek vezetésével Eredetileg úgy terveztük, hogy havonta váltakozva javítóműhelyeink más-más munkahelyén fognak dolgozni: a traktorok javításán, a kovácsműhelyben, a kombájnok javításánál, a bádogosműhelyben, az elektromos berendezések műhelyében, a gépműhelyben stb. Ezt a módszert azonban hamarosan elvetettük. A tanuló ugyan „látná“ a gépesítés és gépjavítás egész munkafolyamatát, de gyakorlati tapasztalatokat és kézügyességet egyik munkaágban sem szerezne. Ezért három alapfontosságú műhelyrészleget jelöltünk ki, ahol a fiúk legalább három hónapig dolgoznak majd egy képzett szakmunkás felügyelete aiatt. E három munkaág: a traktorok javítása, a kovácsszakma elsajátítása és a nehézgépek javítása. Főképp azt tartottuk szem előtt, hogy a tanuló alapos ismereteket szerezzen a traktorjavítás, a traktorhoz kapcsolt munkaeszközök és az önmeghajtású mezőgazdasági gépek javítása terén, továbbá tanulja meg az elektromos ívfénnyel és lánggal végzett hegesztést, a kovácsolást és a fémek kézi megmunkálását. A többi különleges munkaágat kihagytuk. Nézetünk szerint ez az út a legjárhatőbb. Talán ezt az ellenvetést tehetné valaki: mit fogunk ezután a tanműhellyel csinálni? Talán kilenc hónapig üres marad? Nem! Éppen ellenkezőleg. Ez a műhely az újítóink által oly régen óhajtott kísérleti műhellyé válik, de egyúttal jó szolgálatokat tesz majd a téli időszakban az EFSZ-ek traktorvezetői, kombájnvezetői, gépjavítói stb. tanfolyamainak céljaira. A tanítás további javítása érdekében a legközelebbi időben szakembereink, esetleg az EFSZ-ek képviselőinek bevonásával egy kisebb munkaközösséget, pedagógiai tanácsadó testületet akarunk kialakítani. A tanítás és ennek megszervezése így a közösség műve és ügye lesz, amely egyúttal felelős is a tanítás jó és eredményes megvalósításáért. Fordította: S. Gy. (Z. N.) Felvételünk Tornaiján készült. A* agitációs táblák közül a legjobbat, a gépállomás tábláját mutatjuk be. Megtalálható rajta a tervteljesítés kimutatása, s ugyanakkor az üzem kulturális munkájáról készült több fénykép is. Egyszóval időszerű, amelyért dicséretet érdemelnek. Nos, a közeli szomszédságban levő tábláról, amely az állami gazdaság tulajdona, mindez nem mondható el. A rajta talált anyagok és a fényképek még nyáron készültek. A szemléltető képek az aratás mutatják be. Vajon télen is lehet aratni? A kassai járás válaszol a prerovi felhívásra ★ ★ ★ Sok sikert! A haraszti szövetkezet jól működik. A kákán is csomót keresők az előző mondatot talán a következőképpen is megfogalmazhatnák: „A haraszti szövetkezet ma már jól működik.“ A szövetkezet jó működésének említésével nem a múltbeli hiányosságokat szándékoztam takargatni, mert azok ismerete nélkül a jelenlegi sikerekről sem beszélhetnénk. Ennek a szövetkezetnek az első öt esztendeje válságos volt. De 1957-ben, amikor a szövetkezet élére György Imre elvtárs került Zsélyről, a helyzet megváltozott. A szövetkezet már a rákövetkező évben a munkaegység értékét 50 százalékkal emelte. Az 1959-es évben egy munkaegység értéke 100 százalékkal volt magasabb, mint a kezdő esztendőkben, s ebben az évben 18 korona lesz. Tehát jól működik a haraszti szövetkezet, s hogy a jövőben még jobb eredményeket remélhet, azt nemcsak a jövedelmek emelkedése mutatja, hanem az 1960-as év termelési terve is. Ez a szövetkezet új gazdasági épületek építését, további gépek vásárlását és a kellő takarmánykészlet biztosítását tervezi. Az állattenyésztésre továbbra is nagy gondot fordít majd a szövetkezet vezetősége; a múlt évben is ez hozta a szövetkezetnek, a legtöbb jövedelmet. Nagy része van ebben Budai József és Galo János állatgondozók szorgos munkájának. Kajtor Pál (Zsély) ★ ★ ★ 140-EN GYAKOROLNAK A II. országos spartakiádra lelkesen készülnek az iskolák tanulói is. Számos iskola már a járási bemutatón is megmutatta, hogy lelkiismeretes felkészülés mellett milyen eredményeket lehet elérni. Ilyen iskola például a sok közül a Tornaijai Mezőgazdasági Technikum is, ahol a diákok a tanulás mellett nagyon megkedvelték a gyakorlatokat és örömmel tornásznak. Szorgalmuk meghozta gyümölcsét a járási bemutatón is. Szlovákiai méretben az értékelés során elsők lettek. A gyakorlatok azonban most sem szünetelnek. Mintegy 140 diák készül a II. országos spartakiádra. Orbán Erzsébet (Tornaija) Az Idei első új szövetkezet Az eperjesi kerületben idén az első EFSZ-t Síroké község kis- és középparasztjai alakították. Amikor hazánk üzemeiben új lendülettel megkezdődött az idei termelés, megtartották a község valamennyi parasztját tömörítő EFSZ alakuló gyűlését. Az eperjesi kerület egyik legnagyobb új szövetkezetének 234 tagja 1185 hektárnyi mezőgazdasági területen kezdi meg a gazdálkodást. A szövetkezet földjei, amelyek .egészen a közismert Branyiszko-hegy aljáig nyúlnak, kedvező lehetőséget nyújtanak az állattenyésztés kibontakoztatására. Jól felhasználták az időt A nagyzellői EFSZ tagjai a hosszú téli estéket eredményesen használták ki. Hetenként egyszer esti előadások keretében egészségügyi tanfolyamot rendeztek, amely nagymértékben hozzájárult tudásuk gyarapításához. Az előadások tárgya higiénia, első segélynyújtás, a betegségek tünetei és a gyógyszerek használata. Az előadásokat a Csehszlovák Vöröskeresztszervezettel együttműködve dr. Végh Zoltán és Laukó Bertalan vezette, akiket jó szervező és oktató munkájukért köszönet illet. Bela Vladimir (Nagyzellő) Amikor a kassai járás szövetkezeti parasztjai a tavalyi termelési feladatok teljesítésén fáradoztak, már az idei termelési feladatokra gondoltak. Egy-egy év termelési sikerei mindig a következő év eredményeinek az előfeltétele is. Az elmúlt év termelési sikerei a kassai járásban jó előfeltétel a második ötéves terv utolsó éve tervfeladatainak sikeres teljesítéséhez. Tavaly a kassai járás szövetkezeti parasztjai jól teljesítették feladataikat. Az állatsűrűség szarvasmarhából száz hektárra átlagosan 3,4 darabbal, ezen belül a tehénállomány 1,6 darabbal emelkedett. Ehhez kellő takarmánymennyiséget is biztosítottak. A járás szántóterületének 22,2 %-ára vetettek takarmányféléket, az évelőtakarmányokat (lóhere és lucerna) a szántóterület 19,6 %-án termesztettek. A rét- és legelőjavítás tervét túlteljesítették. A növényi termékek felvásárlási tervét határidő előtt teljesítették. Cukorrépából például 40 s/o-kal értékesítettek többet a tervezetntél. Talajjavítási munkálatokat 938 hektár területen végeztek. Az elmúlt év sikereire támaszkodva, az új évre feladatul tűzte maga elé, hogy az 1959-es évhez viszonyítva a járásban a mezőgazdasági termelést 15.4 %-kal emeli (a növénytermelésben 13,4 %-kal, az állattenyésztésben 18.5 %-kal). A kassai járás 93 községének szövetkezeti parasztjai megtárgyalták a prerovi felhívást. Ennek nyomán születtek a mezőgazdasági termelés lényeges emelését szorgalmazó kezdeményezések is, válaszként a prerovi felhívásra. A hektárhozamok további emelését szolgálja az is, hogy Csányban és Rozgonyon talajjavítási szövetkezetei létesítenek. A patakszabályozás, a vadvizek lecsapolása, a gátépítés, csatornázás és talajmélyítés eredményeként 1451 hektáros terület termőerejét javítják meg és 1500 hektárt tesznek termővé. Ezenkívül 450 hektár kishozamú rétet és legelőt. szántanak fel. A legelőterület 75 %-ának javításával és felének megtrágyázásával viszont az állattenyésztésben tett vállalások teljesítését akarják elérni. Annak érdekében, hogy az idén a talajterület hektáraként még több húst és tejet állítsanak elő, mint az elmúlt évben, átlagosan egy szarvasmarhára 10 mázsa jó minőségű szé. nát és 35 mázsa silótakarmányt akarnak biztosítani. A tojástermelés fokozásának érdekében 256 000 csibét vásárolnak, s 37 268 darabos férőhellyel 37 baromfiólat építenek. Harmincnégy marhaistálló és 38 sertésól is 1960-ban kerül tető alá. A mezőgazdasági termelés lényeges emelkedését a kassai járás szövetkezeti parasztjai, a felsorolt intézkedéseken kívül, saját szaktudásuk bővítésével és a középiskolát végzett fiatalok bevonásával is elősegítik. Terv szerint 250 középiskolát végzett fiatal dolgozót helyeznek el a mezőgazdaságban, a szövetkezeti munkaiskolák számát pedig 70-re emelik. Az említett tervek és vállalások azonban nagyobbára csak a szövetkezeti falvak dolgozó parasztjait érintik. De mit szándékoznak tenni az olyan községek, mint Felsőtőkés, Idebukóc, Hilyó, Kavecsány, Kisladna, Nagyiadna, Ruzsín, Kassahámor és Felsőopátka, ahol még egyénileg gazdálkodik a parasztság? Iván Sándor (Kassa) BETARTOTTÁK ÍGÉRETÜKET A CS1SZ eperjesi kerületi bizottsága közölte a CSKP Központi Bizottságával, hogy az eperjesi kerület ifjúsága betartotta ígéretét, amelyet Antonín Novotny köztársasági elnöknek adott a múlt évi szlovákiai látogatása alkalmából. A CSISZ-tagok kötelezettséget vállaltak, hogy a talaj termőerejének fokozása érdekében 1959 végéig 16 500 brigádműszakot dolgoznak le. A pártunk Központi Bizottságának küldött újévi üdvözletükben közlik, hogy a kerület ifjúsága 10 járási és helyi talajjavítási építkezésen 121 639 órát, vagyis 20 273 brigádműszakot dolgozott le. A tagok a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség évzáró gyűlésén és konferenciáin hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére további kötelezettségeket vállaltak. Tervbe vették, hogy idén 25 000 brigádműszakkal járulnak hozzá a talajjavítási munkálatokhoz. Mi újság a kisráskai szövetkezetben ? TJgyik délutánomat azzal töltöttem, hogy alaposan körülnéztem a kisráskai szövetkezet gazdasági udvarában. Bejártam az újonnan épült istállókat. Amint az egyik istálló ajtajához értem, valaki rámkiáltott: — Hallod-e, hé, mit keresel itt? Varga József 65 év körüli szövetkezeti tag, aki az almot készítette a sertések alá, volt az. aki utánam szólt. Csak hosszas magyarázkodás után sikerült meggyőznöm, hogy semmilyen rossz szándékom nincs, csupán a kíváncsiság vezérelt ide. Benn, az istállóban találtuk meg Istenes János sertésgondozót, aki a sertések körül szorgoskodott. Mindketten örömmel beszéltek elért eredményeikről. Elmondották, hogy az elmúlt hónapban is 58 dkg-os napi átlag-súlygyarapodást értek el. Miután sorbajártam az istállókat, rájöttem, hogy a szövetkezetnek elegendő a takarmánya. Közben arról értesültem, hogy a tehéngondozók nem takarmányoznak ésszerűen. A múltkor is megkezdték az egyik takarmánykazal etetését, és amikor rájöttek, hogy a másik kazalban jobb minőségű a takarmány, anélkül, hogy a megkezdett kazlat befedték volna, hozzáfogtak a jobb minőségű takarmány etetéséhez. Aztán jött az esős idő és beázott mind a két kazal Hát szabad így takarmányt pazarolni? Egy hosszú téli estén a szövetkezet elnöke hozzánk vetődött. Szövetkezetük életéről kezdtünk beszélgetni. Az elnök, ifj. Molnár István nem fukarkodott a szóval, s elmondotta, hogy a kezdeti nehézségek ellenére minden munka jól megy. Viszont a szakképzettség tekintetében észlelhető hiányosságok tagadhatatlanok. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági munka nagyobb részét gépesítették, éppen elég nehéz munka is adódik. Bíztató, hogy ehhez a munkához már a fiatalok állnak oda. Látszik, hogy nekik is szívügyük, hogy a szövetkezet tovább fejlődjék. A termelés fokozása egyre nagyobb szaktudást követel, ezért a kisráskai fiataloknak is arra kellene törekedniük, hogy szövetkezetükben minél több szakképzett dolgozó légyen. A szövetkezet vezetőségének nagy gondot okoz a gépekhez értő szakemberek hiánya. A gépek karbantartásához és vezetéséhez fiatalokra van szükség, mert egy 50 — 60 éves ember nem tanulja meg egykönnyen a traktorjavitás vagy kombájnvezetés tudományát. A jó szakképzettséggel rendelkező, fiatalok virágzóvá tehetnék a szövetkezetét. 1-Jogy ez Kisráskán is rövidesen így lesz, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a kjs falucskából hat fiatal látogatja a Nagykaposi Mezőgazdasági Mesteriskolát. Bajusz János (Kisráska) SZABAD FÖLDMŰVES, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő: Major Sándor - Szerkesztőséq- Bratislava, Suvorovova 16. - Telefon: főszerkesztő 243-46, titkárság 355-80 Telefonközpont 359-41. 359-42. 359-43: belső vonalak: mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály 634 szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygrafické závody n. p„ Bratislava, ul Februárového vífazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél - Előfizetési díj évente 36,40 korona. A-776060
