Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-17 / 31. szám
A CSKP Központi Bizottságának határozatából a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazdasági és kultúrális !. életben betöltött szerepük növeléséről A CSKP Központi Bizottsága ezért az állam egész területén egységesen érvényes alábbi elvek alapján jóváhagyja a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítését, valamint a gazdasági és kulturális építésben betöltött szerepük növelését. A helyi és városi nemzeti bizottságok A helyi és városi nemzeti bizottságok a legközelebb állnak a dolgozó néphez és a termeléshez, s különösen jelentős szerepet játszanak a szocialista demokrácia elmélyítésében és tökéletesítésében. A városokban és falvakon az államhatalmat és az államigazgatást gyakorolják. Törekvésük államunk egységének és hatalmának rendszeres szilárdítására, területük gazdasági és kulturális fellendülésének biztosítására, a nép szocialista szellemű nevelésére és életszínvonalának állandó emelésére irányul. A nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság átszervezésében olyan feltételeket kell teremteni, hogy a helyi és városi nemzeti bizottságok az alábbi fö feladatok teljesítésére szervezhessék a dolgozók klzdeményezését és aktivitását: • A mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének biztosítása a szocialista nagyüzemi termelési formák kibontakoztatása útján; • a helyi termelés fejlesztése, főképp a helyi források kihasználásával; • • a lakosságnak nyújtott szolgálatok fejlesztése; • a lakás- és polgári építési feladatok, valamint az állőalapok karbantartásának biztosítása és a helyes lakáspolitika; • a kulturális életszínvonal emelése a városokban és falvakon, gondoskodás az ifjúság neveléséről és a dolgozók képzettségének fokozásáról, az iskola és az élet szoros kapcsolatának biztosítására; • hatékony részvétel a szociális biztosítás és egészségügyi kérdések megoldásában. A helyi és városi nemzeti bizottságok az egyes szakaszokon főként ezeket a feladatokat teljesítik; 1. A mezőgazdaság szakaszán Az új viszonyok közepette a helyi és városi nemzeti bizottságok fő küldetése a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésének biztosítása területükön a szocialista nagyüzemi termelési formák segítségével; a mezőgazdasági termelési tervek túlteljesítése és a felvásárlási terv egyenletes teljesítése feltételeinek megteremtése a lakosság széleskörű részvételével. Emellett az EFSZ irányításáért, termelési és beadási feladatainak teljesítéséért a szövetkezet vezetősége, az állami gazdaság farmján pedig a farm vezetője felel. A helyi és városi nemzeti bizottságok az EFSZ vezetőségével szorosan együttműködve mindenképpen elősegítik a szövetkezetek gazdaságának fejlesztését és biztosítják az országos érdekek érvényesülését tevékenységükben. A helyi és városi nemzeti bizottságok tanácsaik és mezőgazdasági albizottságaik az állami tervfeladatoknak megfelelően megtárgyalják és jóváhagyják az EFSZ-ek termelési és beruházási terveit, véleményt mondanak az állami gazdaságok terveiről, gondoskodnak róla, hogy a tervek kidolgozásában minden forrást és tartalékot, elsősorban pedig a földet teljesen kihasználják. Támogatják és sokoldalúan elősegítik a szocialista munkaverseny kibontakozását a mezőgazdaságban, rendszeresen értékelik a termelési és felvásárlási terv teljesítését, intézkedések foganatosítását javasolják az állami gazdaságok farmvezetőinek a fogyatékosságok kiküszöbölésére, s a nemzeti bizottságok képviselőit és a falusi lakosságot aktív segítségnyújtásra serkentik a mezőgazdasági feladatok teljesítésében. Jóváhagyják az EFSZ-ek beruházási tevékenységét, véleményt mondanak az állami gazdaságok beruházási tevékenységéről és hitelfolyósítási igényeiről, ellenőrzik a mezőgazdasági termelés fejlesztésére felszabadított állami eszközök, főként a talajjavító munkálatok elvégzésére és az állatállományuk felfrissítésére előirányzott eszközök felhasználásának célszerűségét. Megszervezik a lakosság és az EFSZ-ek önsegélyezését a talajjavító berendezések karbantartásában, a talajjavító munkálatok, valamint a föld termékenysége növelésére irányuló egyéb intézkedések végrehajtásában. Ügyelnek az EFSZ-ek alapszabályzatának betartására, joguk van hatálytalanítani az EFSZ vezetőségének, vagy taggyűlésének törvényellenes határozatát, megtárgyalják az EFSZ- ek saját alapszabályzatát és véleményt mondanak róla. Támogatják az EFSZ-ek ama törekvését, hogy önkéntes egyesülés alapján megfelelő gazdasági egységeket létesítsenek, amelyek a szövetkezetek állőalapjainak célszerű összpontosítását, a nagyüzemi termelési technológia és a termelési szakosítás célszerűbb felhasználását eredményezik. Segítenek a legrátermettebb káderek kiválasztásában, hogy erősítsék az EFSZ-ek vezetőségét. Törődnek a szövetkezeti tagoknak s az állami gazdaság farmjai dolgozóinak nevelésével és oktatásával. A helyi nemzeti bizottságok fokozott felelőssége a mezőgazdasági termelésért és felvásárlásért megköveteli, hogy fokozódjék a HNB-k anyagi érdekeltsége a mezőgazdasági termelés eredményeiben. A helyi és városi nemzeti bizottságok aktívan segítenek az erdőgazdasági és védelmi feladatok teljesítésének biztosításával. 2. A lakosságnak nyújtott szolgálatok és a helyi termelés szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok a helyi termelés, a szolgálatok és a javító munka szakaszán felelősek a lakosság igényeinek teljes és jő kielégítéséért. Fokozott figyelmet szentelnek a nőket a fárasztó házimunkától mentesítő szolgálatok fejlesztésének és javításának, emelik a falvak és városok lakáskultúrájának, higiéniájának és tisztaságának színvonalát. E felelősségteljes feladatok teljesítésében: a) irányítják a lakosságnak nyújtott szolgálatok és a helyi termelés összes üzemeit, amelyek tevékenységükkel a falvak vagy városok lakosságának túlnyomó részét szolgálják, nevezetesen a kommunális szolgálatokat nyújtó összes vállalatokat, a helyi ipari kisüzemeket, az épitőanyagtermelő kisüzemeket, stb.: b) egybehangolják az alájuk rendelt üzemek, a termelőszövetkezeti üzemek, valamint a többi helyi termelési és szolgáltatási üzemek fejlesztését területükön. 3. Az iskolaügy és a kultúra szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok fontos feladatokat teljesítenek a kulturális forradalom befejezésében. Kulturális és nevelő tevékenységük a párt Irányvonala megvalósításának, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításának, és a nép politikaierkölcsi egysége megerősítésének fontos eszköze. Gondoskodnak a CSKP KB-nak az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint hazánkban a nevelés és az oktatás további fejlesztéséről hozott határozatai teljesítéséről, valamint a népnevelömunka eszmei színvonalának emelésére irányuló határozatok teljesítéséről. 4. Az egészségügy szakaszán Gondoskodnak az egészséges élet- és munkakörnyezetről; biztosítják a lakosság részvételét az egészségügyi gondoskodás irányításában, megvalósításában és ellenőrzésében. Irányítják a bölcsődéket és gondoskodnak arról, hogy ezeknek az intézményeknek tevékenysége megfeleljen a dolgozó nép igényeinek. Beleegyezésüket adják, vagy javasolják egészségügyi körzetek vagy berendezések létesítését, áthelyezik vagy megszüntetik a rendelési órák időtartamát stb. 5. A szociális biztosítás szakaszán Figyelemmel kisérik a község szociális viszonyait, a kiegészítő gondoskodás terén megadják a lakosság számára szükséges segítséget és felülvizsgálják a szociális biztosítási döntő körülményeket. Irányítják a járadék elismerése szempontjából szövetkezeteknek a szociális alap eszközeivel való gazdálkodását és segítséget nyújtanak a csökkentett munkaképességű személyek munkába való kapcsolása terén. A járási nemzeti bizottságok A járási nemzeti bizottságok a nemzeti bizottságok rendszerében a fö irányító láncszemet képezik és a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság ama részét irányítják, amely túlnyomórészt a járás keretében fejt ki tevékenységet és elégíti ki a dolgozók szükségleteit. A járási nemzeti bizottságok a kö« vetkező fö feladatokat teljesítik: • irányítják a helyi és városi nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális tevékenységét, • döntő helyzetük van a mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányításában, • irányítják a járási jelentőségű vállalatok tevékenységét és az országúti közlekedés szervezését, • irányítják a járási jelentőségű kulturális, egészségügyi és szociális intézményeket, • a járás területén megszervezik a lakáskérdés megoldását, • megoldják a szociális biztosítás kérdéseit, • a járás területén résztvesznek a gazdaság komplex fejlesztése irányításában és tervezésében, • a járás területén minden téren elősegítik az országos feladatok teljesítését. A kerületi nemzeti bizottságok A kerületi nemzeti bizottságok megteremtik a területi és a mellékszempontok egységét a népgazdaság fejlesztése irányításában és tervezésében olyképpen, hogy az alsóbb fokú nemzeti bizottságok és gazdasági szervezetek fokozott hatáskörét és felelősségét a társadalom érdekeivel összhangban használják ki és hogy célszerűen biztosítsák a népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztését a területi felosztásban is. A kerületi nemzeti bizottságok irányítják a járási nemzeti bizottságok tevékenységét és megteremtik annak feltételét, hogy a járási, városi és a helyi nemzeti bizottságok sikeresen teljesíthessék feladataikat a gazdaság és a kultúra valamennyi szakaszán. (A határozat részletesebb szövegét a Rudé právo, a Pravda és az Űj Szó közölte.) A kasinoi parasztok meghívták Lenint, hogy vegyen részt a falu lakossága által épített villanytelep ünnepi felavatásán. 1920. november 14-re tűzték ki az ünnepséget. Vlagyimir lljics — felesége. Krupszkaja kíséretében — utazott Kasinoba. Az útat azonban nem ismertük. Volokolamszkba érve megállítottam a kocsit az egyik szolgálatot teljesítő rendőr mellett, hogy megkérdezzem: merre menjünk tovább? Nem messze tőlünk egy vöröskatona állt. Vlagyimir lljics megszólította és megkérdezte tőle, hogy ismeri-e a Kasinoba vezető utat. Az igenlő választ hallva megkérte, hogy kísérje!) el bennünket, hazafelé jövet pedig majd visszahozzuk Volokolamszkba. A vöröskatona — ha jól emlékszem, Szemjonovnak hívták - a rendőrrel folytatott beszélgetésünkből megtudta, hogy Lenin kér tőle szívességet, s örömmel vállalkozott a kísérő szerepére. Kasinoba érve, minden oldalról ( körülvettek bennünket a parasztok. Lenin és Krupszkaja kiszállt a kocsiból, s betért egy parasztházba. Követtem ókét. Vlagyimir lljics mindenkivel kezet fogott. Valaki le akarta segíteni róla a kabátot, de nem engedte meg.- Köszönöm, hagyja csak. majd magam levetem - mondta. Levetette a kabátját, lesegítette a feleségéről is, aztán az asztalhoz ült és beszédbe elegyedett a parasztokkal. Meghallgatta Őket, felelt kérdéseikre, s maga is kérdezett. Megkínálták harapnivalóval. A szövetkezet elnöke egy pohár házisört nyújtott át neki.- Hát hogyan? - kérdezte Vlagyimir lljics. — Nem komlóból készítették?- Nem - felelték neki. Vlagyimir lljics koccintott az elnökkel. ivott a sörből, s evett pár falat kocsonyát. A parasztok egyre kínálták, de ő kijelentette, hogy nem tud többet enni, mert mielőtt elindult, akkor evett. A gyűlés kezdete előtt egy fényképész érkezett, s megkérte Lenint, hogy fényképeztesse le magát a parasztokkal. Lenin vonakodott. Sokan verődtek össze, különösen sok volt a gyermek. A felnőttek el akarták küldeni őket, de Lenin a védelmükre kelt. Maga köré ültette a gyerekeket, kérdezgette őket, simogatta a fejüket. A gyereksereg odavolt az örömtől. Vlagyimir lljics felment az emelvényre, köszönetét mondott a parasztoknak a meghívásért, s közölte velük, hogy a Vörös Hadsereg több győzelmet aratott Vrangel felett. Feofanov fényképész, aki a parasztok körében lefényképezte Lenint, részt vett a gyűlésen, megjegyezte szavait és visszaemlékezéseiben így idézi őket: SZ. K. GIL: Hat esztendő Lenin mellett őket. Az a feladatunk, hogy köztársaságunkat a szó szoros értelmében ellássuk villamossággal. Lenin beszédét lelkes felkiáltások kísérték. Mielőtt visszaindultunk volna, Lenin eszembe juttatta Szemjanov vö— A falujuk, Kasino, villanytelepet avat. Ez csak a kezdet. Arra kell törekedni, hogy a villanytelepek ne legyenek elszigetelve egymástól, hanem kerületenként összekapcsolják Októberi Forradalom negyedik évfordulója alkalmával rendezett házi ünnepségre látogatott el. A gyár tágas ebédlője zsúfolásig megtelt hallgatósággal. Minden szék, asztal és ablakpárkány foglalt volt. Az Októberi Forradalom néhány résztvevőjének rövid beszéde után felállt az elnök és halkan bejelentette : — Figyelem, elvtársak! Átadom a szót Vlagyimir lljics Leninnek, aki gyárunk képviselője a Moszkvai Szovjetben. Lenin felment a dobogóra, de még sokáig nem kezdhette el beszédét. A hallgatóság viharos tapsba kezdett, harsányan éljenzett, a munkásnők a fejük fölé emelték gyermekeiket. Az elnök képtelen volt lecsendesíteni a tomboló zsivajt. A zaj egyre nőtt, s nehéz lett volna megjósolni, hogy mikor fejeződik végre be, mikor engedik szóhoz jutni Lenint. Vlagyimir lljics előrement a dobogó széléig, és felemelte balkezét. Mintha kettévágták volna a zajt, halotti csönd támadt, s Lenin megkezdte beszédét. Beszélt a forradalom és a munkásosztály ellenségei ellen vívott harc nagy nehézségeiről, a nemzetközi burzsoázia fondorlatairól és cselszövéseiről, megmondta a meztelen igazságot gazdasági bajainkról. De szemernyi borúlátás sem volt a beszédében: szavai harcra tüzeltek, a munkásosztály végső győzelmébe vetett hitet sugározták, röskatonát, erre én megkerestem és * , * visszavettük Volokolamszkba. * * * 1921 egyik borús októberi reggelén Lenin 1921 őszén járt utoljára a a Moszkvától nem messze levő Butir- Irjohgornaja manufaktúrában. Az szkijhutorba vittem Lenint. Az első hazai villanyeke kipróbálására sokan összejöttek. Vlagyimir lljics és Krupszkaja érkezése teljesen váratlanul érte az embereket. Keresetlen örömmel és hálával fogadták őket. Lenin rögtön arrafelé tartott, ahol a villanyeke állott. Megkezdődött az eke kipróbálása, s Vlagyimir lljics feszült figyelemmel kísérte a bonyolult szerkezet minden mozdulatát. Sok kérdést tett fel, érdeklődött a gép felépítése iránt. A bemutató eredményei nem elégítették ki Lenint, mert meggyőződött róla, hogy a drága villanyeke nem biztosítja a jó minőségű szántást. A jelenlevőket meglepte Vlagyimir lljics rendkívüli tájékozottsága a merőben technikai kérdésekben. — Kérem, mutassa meg a gazdaságát! — fordult Lenin a gazdaság igazgatójához, s néhány elvtárs kíséretében a tehenészet felé indult. A tehénistállőkban mindenütt példás tisztaságot tapasztalt, örömét fejezte ki afellett, hogy ilyen kultúrált gazdaságot látott. Még jobban megörült, amikor megtudta, hogy a kiváló minőségű tejet a bölcsődéknek és szülőotthonoknak szállítják. S Vlagyimir lljics rögtön levonta a következtetést: minél több ilyen gazdaságot kell szervezni a városok közelében. Lenint minden érdekelte: a tehenek hozama, az etetés módszere, a munkaszervezés, a terméshozam, a vetőmag kiválósága, a munkások életkörülményei; egyszóval minden. A bemutató résztvevői, köztük a villanyeke feltalálói, megköszönték Leninnek az értékes tanácsokat és hasznos gondolatokat. De ő elhárította a köszönetét: — De elvtársak! Mit akarnak ilyen botcsinálta szakembertől, mint én! Hisz én csak úgy, kíváncsiságböl jöttem ide. A gazdaságuk nagyon, nagyon megtetszett, köszönet érte! ______Földműves J I960, április 17. V. I. LENIN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA
