Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-13 / 30. szám
Legújabb tapasztalatok a dinnye termesztésével j Irta: VENENY LAJOS, * Solaryi Növény nemesítő Állomás dolgozója (1.) A dinnye egészségügyi szempontból rendkívül fontos gyümölcs. Eltekintve tápláló értékétől, vitaminokban nagyon gazdag, különösen C-vilaminban. Néhány évvel ezelőtt még az volt a nézet, hogy a dinnye vitamintartalma jelentéktelen. A Solary-i Növénynemesítő Állomás többszáz mintát vizsgáltatott meg C-vitaminra, és maga is végzett ilyen vizsgálatokat. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a dinnye C-vitamintartalma az almáénak 5 — 10-szeresét teszi ki. A közelmúltban még többezer hektáron termeltek hazánkban dinnyét, s teljesen elláttuk vele a fogyasztókat. Dinynyetermesztésre még ma is nagy területek állnak rendelkezésünkre, amelyek éghajlat és talaj szempontjából is jórészt megfelelnek. Ezek nagyjából a Trnavát, Nitrát. Levicét, Zlaté Moravcét összekötő vonaltól délre eső vidéken vannak, azonkívül Sahy környéke, a Rimavská Sobotától délre eső terület, a Sajó-völgye, valamint Kráfovsky Chlmec és Trebisov vidéke. Az utóbbi években nagyon kevés dinnyét vetettek. Idén mindössze 740 hektár dinnyével számolnak. De sajnos, nemcsak a terület, hanem a hozama is kevesebb. Igaz ugyan, hogy ezt a csökkenést elősegítette a kedvezőtlen időjárás is. Sok eső esett és kevés volt a meleg, s 1955-től a legrosszabb a múlt év volt. Munkahelyünkön (Solary) például júniusban 110 mmnél több csapadékot mértünk, júliusban pedig meghaladta a 171 mm-t és amellett állandóan ködben úszott az egész határ. Ez az idő csak a gyomnak és a betegségeknek kedvezett, de semmiképpen sem a dinnyének. A dinnye a meleg éghajlat növénye; jobban bírja a szárazságot, mint a nedves időjárást. Szerencsére dinnyetermő vidékeinken a csapadékos időjárás elég ritka. Az időjárással szemben vegyük fel a harcot! Mindenekelőtt olyan földet válasszunk dinnyének, amely nem gödrös, nem mélyedéses, nem áll meg rajta a víz, hanem szelíden lejtős, déli vagy délnyugati irányban. Ne legyen agyagos, sem hideg, hanem könnyebb szerkezetű, humózus, tevékenytalaj. Igen jónak tartják az erdei, a legelő- és füves talajokat, a heréseket. Itt azonban elsősorban a drótférgek kártételével kell számolnunk. Meg kell említenünk még azt is, hogy a dinnye jól terem kapások, sőt gabonafélék után is, de megfelelő talajelőkészítést és trágyázást kíván. Fontos azonban, hogy ugyanabba a földbe 4 — 5 évnél hamarabb ne ültessünk dinnyét. A nedves időjárás hátrányait leginkább a helyes trágyázással mérsékelhetjük. Nedves évben a sok nitrogén több irányban károsan hat. Buja fejlődést vált ki, a bőséges virágzás ellenére kevés a nővirág, de még azokat sem tudják mind megporozni a rovarok, ezáltal tehát gyenge és kései a magkötés, az érés is eltolódik, ráadásul a betegségek is gyorsabban terjednek. Csökken a cukortartalom és nem olyan jó izü a dinnye. A gyom pedig különösképp burjánzik a nitrogéndús talajon. A dinnye legtermészetesebb trágyája a komposzt. 118 V ÍÁmffftS^ASh/j I960, április 13. ha jól érett, morzsalékos, egyenletes szerkezetű és nincs benne gyommag. A jó komposzt nagyban fokozza a talajparányok tevékenységét és a talajt termékennyé teszi. Az ősszel alászántott érett istállótrágya is hatásos, de számolnunk kell a benne levő nitrogénnel. Mindenképp szükséges a dinnye alá a kálium és a foszforsavas műtrágya adagolása. Ez a két műtrágya a dinnye megkötésére és a gyümölcs fejlődésére is igen jó hatású, az érést sietteti, a minőséget kedvezően befolyásolja. Egyszóval ezekkel a műtrágyákkal ellensúlyozzuk a sok nitrogén és a fölösleges nedvesség káros hatását. Átlagtalajra rendszerint 4 — 5 mázsa szuperfoszfát és 2 — 4 mázsa 40 Ábros kálisó szükséges hektáronként. Egy részét már ősszel alá kellett szántanunk, a másik részét pedig 2 — 4 héttel vetés előtt tárcsával vagy exsztirpátorral dolgozzuk a talajba. A dinnyefészekbe is tehetünk belőle néhány grammot. Nitrogén-műtrágyát tavasszal csak gyengébb talajokra adjunk a többi műtrágyával egy időben, feltéve, hogy ősszel nem trágyáztunk istállótrágyával. Egyébként többnyire kénsavas ammóniumot használjunk. A fejtrágyázás is hasznos, ha a hajtások alá néhány deka szuperfoszfátot és kálit szórunk, s azt sekélyen bekapáljuk. A talaj előkészítése többé-kevésbé megegyezik a kényesebb kapások alá szokásos talajelökészítéssel. A gyomot vetésig gondosan irtsuk! Vetés előtt két héttel a földet megdolgozzuk exsztirpátorral, esetleg tárcsás boronával, aztán simítóval elegyengetjük. Nagyon fontos a jó vetőmag. Csak a nálunk bevált fajtákat használjuk! Ezek a következők: Cukordinnyc: Bellegarde kantalup, Togo, Lednicei, Turkesztán, Solary-í turkesztán. Görögdinnye; Hevesi, Marsovszky. éa helyenként a Sándor Pál. A görögdinnyét gyümölcs szerint már. alig különböztethetjük meg egymástól, annyira össze-vissza kereszteződött. Közös hibájuk a görögdinnyéknek, hogy a bél közepe gyakran kemény, nem elég édes és gyakori a fehér erezet is. A gyümölcs átlagsülya 5 — 8 kg, a hektárhozam pedig 200 — 300 mázsa. Mi Solaryn egy apró feketemagú dinnyeféleséget nemesítünk, ennek a minősége jobb és kiegyenlítettebb. A felsorolt fajták részletes ismertetése megtalálható a múlt évi szakmelléklet 14. számában a 110. oldalon. A görögdinnye jól szállítható, megfelelő helyen néhány hétig is eláll, ízéből azonban veszít. Gyakran jövedelmezőbb, mint a cukordinnye. A dinnye általában idegen megporzású növény, a megporzást rovarok végzik, leginkább a méhek. Ezért nem szabad egymás közelébe több fajtát vetni. A fajták között legalább 500 — 1000 méter távolság legyen. A dinnyemagot vetés előtt próbacsíráztassuk. A 3 —4 éves mag jobban csírázik és életképesebb növényt fejleszt, mint az egyéves. Hogy az egyéves vetőmag megkapta ezeket a jó tulajdonságokat, előmelegítjük; vagyis a magot 50 — 60 fokos hőmérsékleten tartjuk mintegy 4 óráig. Ezt a hőfokot azonban fokozatosan kell elérni, 25 fokon felül minden 10 foknál körülbelül 20 percig időzünk. Szokásos úgy is az előmelegítés, hogy a dinnyemagot 30 - 35 fokon tartják 2 — 3 napig. (Folytatjuk.) Az elmaradt téli faápolást tavaszi permetezéssel pótoljuk! Irtja a már elobújt és életrekelt kártevőket, a blmbólikasztó bogarakat, levélbolhákat, levéltetreket, hernyókat, pajzstetűt, atkákat stb.
