Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-13 / 30. szám
A FÖLDMÖVEhLÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. április 13. Ara 40 fillér XI. évfolyam, 30. szám. Választások 1960. június 12-én A nemzetgyűlési választásokról és a nemzeti bizottságok megválasztásáról szóló törvények alapján a kormány a nemzetgyűlésbe, a helyi, városi, járási, körzeti és kerületi nemzeti bizottságokba, valamint Prága főváros nemzeti bizottságába való választása napját 1960. június 12-re, vasárnapra tűzte ki. V. Siroky, s. k. miniszterelnök Jóváhagyták a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló új törvényt Április 11-én tartotta a Szlovák Nemzeti Tanács Bratislavában 34. ülését, amelyen megtárgyalta a Megbízottak Testületének a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvénymódosító törvény kiadására tett javaslatát. Az ülést Ludovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg és vezette. A napirenden szereplő törvényjavaslat előadója, Vincent Lahky képviselő beszámolójában rámutatott, hogy a nemzetgyűlési választásokról és a Szlovák Nemzeti Tanács választásairól szóló alkotmánytörvény módosítása, valamint a többi választási törvény módosítása megköveteli, hogy velük összhangban megváltoztassák a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvény megfelelő rendelkezéseit is. Elsősorban az álla-A Megbízottak Testületének határozata az SzNT választási napjának kitűzéséről A Megbízottak Testületé a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Nemzeti Tanács választásairól szóló törvénye alapján a Szlovák Nemzeti Tanács választásának napját 1960. június 12-re, vasárnapra tűzte ki. a Megbízottak Testületének elnöké Rudolf Strechaj, s. k. A Nemzetgyűlés Jóváhagyta az áj területi felosztást és új választási • törvényeket Az űj nemzetgyűlés képviselőinek állandó számát háromszázban állapították meg Prágában megkezdődött a Nemzetgyűlés ülése. Az ülést Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg rövid beszéddel. A tárgyalás folyamán a képviselők felszólaltak a kormány törvényjavaslataival kapcsolatban. Megtárgyalták az állam új területi felosztásáról szóló törvényjavaslatot, a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba való választásokról szóló alkotmánytörvény módosításának javaslatát. Ezt követőleg megtárgyalták azt a törvényjavaslatot, amely módosítja a nemzetgyűlési választásokat, továbbá a nemzeti bizottságok választásairól szóló törvényjavaslatot. Utolsó pontként a bíróságok új területi átszervezésének megvalósításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A nemzetgyűlés valamennyi új törvényt egyhangúlag jóváhagyott. műnk és társadalmi fejlődésünk következtében beállott változások kifejezésre juttatásáról, a választott körzetek számának új módon való meghatározásáról és a Szlovák Némzeti Tanács választási megszervezésének oly módosításáról van szó, hogy az államunk új területi felosztásán alapuljon és lehetővé tegye a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok egy és ugyanazon napon való megválasztását. A Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvény leglényegesebb módosítását a választó körzetek létesítésének új módszere jelenti. Az új rendezés szerint a választó körzetek olyan módon alakulnak, hogy a Csehszlovák Köztársaság lakosainak számát elosztják a 300 képviselő számával és így határozzák meg az egy választó körzetre eső lakosok számát. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában az idei választások során 87 választó körzet létesül. A 20 paragrafus első szakaszának új szövege szerint az SZNT választási jelöltjei a Szlovák Nemzeti Frontnak mint a munkások, parasztok, és dolgozó értelmiség szövetségének a jelöltjei. A Szlovák Nemzeti Front — Szlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt egybetömörítve a dolgozó nép társadalmunk szervezeteit — a szocializmus élenjáró építőit javasolja jelöltekül a munkások, az EFSZ-ek tagjai, a dolgozó értelmiség és a többi dolgozók soraiból. Az előadó beszámolója után a Szlovák Nemzeti Tanács egyhangúlag jóváhagyta az új törvényt, úgy, hogy azt az SZNT jogi bizottsága elfogadásra ajánlotta. JELSZAVAK 1960. május 1-re és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg általi felszabadulása 15. évfordulójára • Éljen május 1., az egész világ dolgozói nemzetközi szolidaritásának napja! Világ proletárjai egyesüljetek! • Éljen Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulója! Dicsőség népünk győzedelmes tizenötesztendős munkásságának! • Dicsőség és köszönet a szovjet népnek és hadseregének felszabadításunkért! örök hála a hősöknek, akik életüket áldozták, hogy szabadon dolgozhassunk és élhessünk ^ • Csehszlovákia szovjet hadsereg által történt felszabadításának tizenötödik évfordulóját a szocialista országépítés befejezéséért folytatott harcban új sikerekkel köszöntjük! • Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével egységesen előre szocialista hazánk felvirágzásáért, a nép boldog életéért, a békéért! • Dicsőség a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet nép vezérének, a nemzetközi kommunista munkásmozgalom élenjáró osztagának! • Köszöntjük valamennyi világrész kommunista és forradalmi munkáspártjait, az emberiség élcsapatait a nemzeti függetlenségért, a kizsákmányolás ellen, a demokráciáért, a szocializmusért és a békéért vívott küzdelemben! • Csehszlovákia népe Németország népében jó szomszédját kívánja látni! Teljes mértékben támogatjuk a két német állammal kötendő békeszerződésre és Nyugat-Berlin szabadváros létrehozására vonatkozó szovjet javaslatot! Pusztuljon a revansizmus és a militarizmus! Legfájóbb pontunk: a lakarményalap Befejeződött a tavaszi kalászok vetése. Most a tavaszi munkák súlypontja az ipari növényekre és a takarmány félékre tolódott át. Ezzel kapcsolatban gondolkozzunk el egy kissé mezőgazdaságunk legnehezebb és leghosszabb ideig tartó problémája, a takarynányhiány felett. Az 1956-os évben Kelet-Szlovákiában rendkívüli szárazság uralkodott. A szárazságot elsősorban a takarmányfélék sínylették meg. Mivel a szövetkezetek és állami gazdaságok nem rendelkeztek takarmánytartalékokkal, 1957 tavaszán ebben a körzetben a szó szoros értelmében tanúi voltunk az állatállomány pusztulásának és az állattenyésztés hanyatlásának. Az 1958-as év tavaszi hónapjai azonban megmutatták, hogy Kelet- Szlovákia keserű tapasztalataiból nem vontuk le a szükséges tanulságokat. Üjra megkezdődött a takarmányok utáni hajsza. A szövetkezetek és a járások vezető dolgozói egyik körzetből a másikba vándoroltak abban a reményben, hogy ott talán előrelátóbb embereket találnak, akiknek mégiscsak lesz egy kis takarmánytartalékuk. De takarmányra ott sem leltek. A helyzet 1959-ben sem volt sokkal rózsásabb. S mi a helyzet ezekben a napokban? Szálastakarmány, szalma és siló még csak akadna, de hiányzik a szemestakarmán^. Persze a helyzetért felelős emberek mindig találnak valamilyen kifogást. „Pontosan" meg tudják indokolni, miért kerültek ilyen helyzetbe. Úgy érvelnek, hogy az idén a beadott sörárpáért és tejért nem kaptak ellenértékűi takarmányféléket, mint az elmúlt években. Szóval kifogás mindig akad. Jó lenne talán ezzel kapcsolatban felhívni az illetékesek figyelmét arra a körülményre, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tavalyi márciusi ülése világosan megmutatta, mit keli tennünk a takarmányalap biztosítása érdekében. A határozat többi között kimondja: „Minden szocialista mezőgazdasági üzemnek gondoskodnia kell arról, hogy a saját forrásaiból fedezni tudja az állattenyésztés tervezett fejlődéséhez szükséges jó minőségű és megfelelő összetételű takarmányt, valamint a 15 %-os takarmánytartalékot is, amely nélkül a gazdálkodás elképzelhetetlen. A jövőben számolni kell azzal, hogy • lényegesen korlátozni fogjuk a ta(Folytatás a 2. oldalon) A Nemzetgyűlés napirendjének jóváhagyása után Stanislav Chalánek képviselő, az alkotmányjogi bizottság előadója emelkedett szólásra az állam új területi felosztásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Beszédében hangsúlyozta, hogy hazánk politikai és gazdasági fejlődése már túlhaladta az eddigi szervezeti felosztást, amely jelenlegi alakjában fékezte a további haladást. Ezért vált szükségessé az új területi felosztás megvalósítása úgy, ahogy azt a CSKP KB ülése jóváhagyta. Pavol Majling képviselő a Megbízottak Testületének alelnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy Szlovákia dolgozói üdvözlik az állam új területi felosztásával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek megfelelnek a mai feltételeknek. Ezeket az intézkedéseket pártunknak a szocialista társadalom rendszeres fejlesztéséről való nagy gondoskodása megnyilvánulásaként tekintik. Dr. Jaroslav Krofta képviselő, a választásokról szóló alkotmánytörvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslat előadója felszólalásában hangsúlyozta, hogy az új törvényjavaslatban lényegében a következő három fontos dologról van szó: 1. Csökken a választási körzetek száma, s ezáltal a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek száma is; 2. a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács választási időszaka 1960. június 10-én ér véget és határozat arról, hogy a jelenlegi nemzeti bizottságok egészen az új nemzeti bizottságok megválasztásáig fejtik ki tevékenységüket; 3. Az új területi felosztással kapcsolatban változásra kerül sor a prágai és a bratislavai nemzeti bizottságok szervezetében. Az új alkotmánytörvény javaslata 300 képviselő megválasztását állapítja meg a Nemzetgyűlésbe és az új választási körzeteknek megfelelően 87 képviselő megválasztását a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Ezzel megváltozik az az addig érvényes alapelv, amely szerint a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások egy-egy választási körzetére körülbelül 35 000 lakos esett. A cukorrépa vetése nem tűr halasztást Sürget az agrotechnikai határidő • A Banská Bystrica-i és a presovi kerületek lemaradtak • Már a vetésnél gondolnunk kell a cukorrépa ápolásának gépesítésére. A CUKORRÉPA VETÉSÉNEK agrotechnikai határideje már egy-két napon belül lejár, s Szlovákiában a cukorrépa tervezett vetésterületének eddig alig a felét vetettük be. A cukorgyárak mezőgazdászai aggódva járják a termelők földjeit és riadót fújnak: Emberek! Ha a mag nem kerül idejében a földbe, akkor hiába igyekeztek a további munkálatokkal! A hektárhozamok sorsa elsősorban ezekben a napokban dől el! Bizony, van elég ok az aggodalomra. Tavaly ebben az időtájban már csaknem az egész cukorrépa a földben volt s a szükséges 180 napos tenyészidő szeptember közepe táján fejeződött be. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok az idén a cukorrépa termesztésében nálunk eddig nem látott hektárhozamokat értek el. Például Vycapy Opatovce szövetkezetesei 115 hektárnyi területről hektáronként átlagban 540 mázsa cukorrépát takarítottak be. Sajnos, ebben az évben az egész ország területén, de különösen a Banská Bystrica-i és a presovi kerületben alaposan lemaradtunk. Ha a répa vetése sokáig elhúzódik, nem lesz ideje a rendes fejlődéshez. Ez természetesen megmutatkozik majd lássál együtt végezték el, mondván, hogy így időt és munkát takarítanak meg. Közben nem is tudatosították, hogy saját magukat fosztották meg a magas hektárhozamoktól s ezzel együtt a magas jövedelemtől is. Pedig itt az ideje, hogy ezekben a kerületekben is meghonosodjon a cukorrépa termesztése, hiszen Rimavská Sobota 1963-ban új cukorgyárral gazdagodik és a presovi cukorgyár is az újjáépítés befejezése után az eddiginél több mint kétszeresére nő. A szeszélyes időjárás miatt az idén nem lghet alkalmazni az elmúlt években bevált gyakorlatot, hogy a vetést szakaszokban végeztük el. így a cukorrépa egymás utáni időszakokban fejlődött és az egyelésre több idő állt rendelkezésünkre. Most a vetést néhány nap leforgása alatt kell elvégezni, s így számolni kell azzal, hogy az egyelésre is csak néhány nap marad. Erre már a vetésnél gondolni kell és úgy kell előkészíteni a cukorrépatáblákat, hogy a cukorrépa ápolásába és egyelésébe bevonhassuk a gépeket is. Ezzel még azokban a szövetkezetekben is számolni kell, amelyek eddig inkább kézzel végeztették el a cukorrépa kapálását azzal a helytelen indokolással, hogy az aszszonyoknak munkát akarnak biztosítani. Tudatosítanunk kell, hogy ha kihajt a cukorrépa első két levele, akkor az egyelés elhúzódásának minden napja 2 — 3 mázsával csökkenti a hektárhozamot. Könnyű kiszámítani, hogy ez a veszteség hány koronával faragja le a munkaegységek értékét. (íg) A szocialista fiúértmind a cukortartalom lényeges csökkenésében, amit semmi szín alatt sem szabad megengednünk. A cukorrépa vetésével aránylag a bratislavai és a nitrai kerületek haladnak a legjobban. Ezekben a kerületekben nem egy szövetkezet és állami gazdaság már befejezte a cukorrépa vetését sőt a tervezett vetésterületet jóval túl is teljesítették. Többek között az említett szövetkezetek közé tartoznak Podunajské Byskupice, Tőn, Michal na Ostrove és Tekovské Luzany szövetkezetei is, valamint a seredi cukorgyár körzetébe tartozó állami gazdaságok. Sőt, mi több, a sopornai szövetkezetben a cukorrépa 95 hektárnyi területen már kikelt és e héten megkezdik a sarabolását. A szövetkezet dolgozói megígérték, hogy a cukorrépa sarabolását és egyelését egy hét alatt befejezik. Más a helyzet a Banská Bystrica-i és a presovi kerületben, ahol a cukorrépa termesztését csak az utóbbi években szorgalmazzuk és a földművesek még nem tudják eléggé lemérni, hogy a cukorrépa vetésének néhány napos eltolódása is milyen nagy veszteségeket okoz. Tavaly például ezekben a kerületekben több szövetkezet az egyelést csak az első kapá-
