Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-13 / 30. szám

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1960. április 7-én és 8-án «test tartott. /

Az ülés megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság új alkotmányának tervezetét és a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint a nemzeti bizottságokba tartandó választások előkészítését. Az új alkotmány tervezetéről Antonín Novotny elvtárs mondott beszámolót.

Az új alkotmány tervezetét országos vitára bocsájtják a köztársaság dolgozó népe elé. Az új alkotmány hivatva van lerögzíteni társadalmunk elért fejlődési fokát és kifejezni a további fejlődés fő irányait. A tervezet megvitatása a választási kampány fontos része lesz. Elfogadásával köztársaságunk és népe szocialista alkotmányt kap abban az évben, amelyben hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 15. évfordulóját ünnepeljük.

A CSKP Központi Bizottsága megtárgyalta továbbá a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére tett javaslatokat és a szocialista törvényesség elmélyítésére teendő intézkedéseket. E kérdésekről Oldrich Cerník elvtárs tartott beszámolót.

Az ülésre meghívták a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökségi tagjait és a CSKP járási bizottságainak vezető titkárait is.

A vitában 21 elvtárs szólalt fel, köztük a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnökségi tagjai, akik főként az új alkotmány jelentőségéről beszéltek. A tárgyalt kérdésekről határozatokat hozott az ülés. A CSKP Központi Bizottsága ülésének anyagát folyamatosan nyilvánosságra hozzák.

Az ülés az Internacionáléval ért véget.

A CSKP KB határozata A. Novotny elvtárs beszámolójához

(Folytatás az 1. oldalról) karmányok központi alapból való kiutalását, s így a mezőgazdasági üzemek kénytelenek lesznek önállóan kitermelni a szükségleteinek megfelelő mennyiségű szemes- és szálastakarmányt. “

A szövetkezetek és állami gazdaságok számára ez a határozat világos útmutatást jelentett, s ha ennek ellenére mégsem cselekedtek a határozat szellemében, ezt nemcsak ők, de a gondjaikra bízott gazdaságok (s megsínylették. A helyzeten nem sokat segítene, ha siránkozni kezdenénk a múlt hibái felett. Csak azért említjük őket, hogy levonhassuk belőlük az ez évre és a jövő évre szóló tanulságokat, s földműveseink, akik ezekben a napokban az idei termés alapjait rakják le, ne feledkezzenek meg arról, hogy saját takarmánykészlete kk e 1 kell kitartani egészen az 1061-es év terméséig.

Az idei tavaszi munkálatokat tehát úgy kell irányítanunk, hogy a mezőgazdasági üzemek takarmányfélékben önellátók legyenek és ezenkívül biztosíthassák a nélkülözhetetlen t akarmánytartalékot is.

A szövetkezetekben rendszerint a munkaegységek értéke alapján ítéli meg a tagság a vezetők munkáját. Sok esetben a munkaegységek értékének magasságától függ, hogy a tagság újra választja-e az eddigi elnököt vagy sem. Ezért a vezetők igyekeznek olyan terményeket vetni, amelyeket még ugyanabban az évben hasznosítani lehet. A takarmányféléket pedig rendszerint csak a téli és a tavaszi hőnapokra tartogatják, s így hasznosításuk a szövetkezet bevételében csak a következő évben mutatkozik meg. Ebben látjuk a legfőbb okát annak, hogy a takarmányfélék termesztésére mind a szövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban a legrosszabb talajt jelölik ki és igen kevés figyelmet fordítanak azok ápolására és betakarítására. A takarmánytermesztés lebecsülése azonban megbosszulja magát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a takarmány hiány a téli időszakban számosállatonként átlagban 40 kgos élősúlyveszteséget idéz elő. Némelyik szövetkezetben a súlyveszteség még a 40 kg-ot is meghaladja. Ha a szövetkezet 200 szarvasmarhát nevel és a tavaszi hónapokban vissza akarja szerezni a téli időszakban elvesztett súlymennyiséget, erre 20 hektár lucernatermésére van szükség. Ez lényegében annyit jelent, mintha 20 hektár termését elvesztenénk.

Ehhez még hozzá kell számítanunk a tejelékenység csökkenéséből, a növendékállatok elkorcsosodásáből, a gümőkóros és másfajta megbetegedésekből származó károkat is, hogy teljes képet nyerhessünk azokról a veszteségekről, amelyeket a takarmányhiány mezőgazdaságunknak okoz,

s ami végeredményben megmutatkozik a szövetkezeti dolgozók bevételének csökkenésében is.

Ezt a veszteséget legalább pénzügyi szempontból részben enyhíti az a tény, hogy a szövetkezetek az év végén kölcsönt kérhetnek takarmánytartalék vásárlására. Ez azonban csak

szükségmegoldást jelent. Ennél jobb megoldás is kínálkozik, amely nem teszi szükségessé a belterjes ipari növények vetésterületének korlátozását és ezzel a szövetkezet bevételeinek csökkentését, s mindamellett a takarmányalapot sem kell megrövidítenünk. A Vígfasl Állattenyésztési Kutatóintézet tapasztalatai bizonyítják, hogy a Jó minőségű siló értéke gyakorlatilag egyenlő a friss zöldtakarmány értékével. P 1 e s n í k , mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, erről a kérdésről így nyilatkozott:

— Nem a siló mennyisége, de annak minősége dönti el annak étrendi és takarmány értékét. Ml például kísérletképpen a szénát 75 %-ban réti növényekből és herékből készült silóval helyettesítettük. Ennek eredményeképpen sikerült 7—20 %-kal csökkentenünk a tej termelési költségeit.

Kísérleti dolgozóink azt mondják, hogy a csapadékosabb körzetekben elég, ha a téli időszak minden napjára egy-egy fejőstehénre 2 —3 kg jó minőségű szénát tárolunk, s a többi zöldtakarmányból pedig jó minőségű silót készítünk. Ebből az következik, hogy a szarvasmarha fő táplálékát a silónak kell képeznie, amelyben megfelelő arányban tartalmazzák mind a fehérjéket, mind a szénhidrátokat, s a takarmányozási tervben nagy szerepet kell jutatnunk a kukoricának.

Sajnos, a begyűjtési üzemekben tárolt 34253 mázsa Lednlcei közé p k é s ő 1 kétszeres keresztezésű hibridkukoricából, amely közismert, hogy magas hektárhozamot ád, szövetkezeteink eddig csak 13 522 mázsa vetőmagot vettek át.

A takarmánymérleg javítására további lehetőségeket nyújtanak a rétek és a legelők, amelyek Szlovákia földterületének egyharmadát foglalják el.

Ebből 350 000 hektár a kaszálható rét. Itt kell keresnünk a takarmánytartalékokat nemcsak a szarvasmarha, de a sertések és a baromfi számára is. Ismert dolog, hogy Svájcban és Svédországban a baromfit és sertéseket a téli Időszakban szénaliszttel etetik. A nálunk folytatott kísérletek is egyérteimüleg arrra mutatnak, hogy a darált réti- vagy hereszénával való takarmányozás kifizetődik. Ez azonban megköveteli, hogy a szarvasmarhaállományt főleg magas fehérjetartalmú silóval takarmányozzuk, hogy így a sertések és baromfi számára elegendő száraz szálastakarmányt biztosítsunk. S ami a legfontosabb, minden mezőgazdasági üzem dolgozóinak tudatosítaniuk kell, hogy

elegendő jó minőségű takarmány hiányában a szövetkezetek tengődésre és az állami gazdaságok előre

nem látott veszteségekre vannak ítélve.

Az említett és általában a takarmányozással szorosan összefüggő problémák felett minden mezőgazdasági dolgozónak komolyan el kell gondolkoznia, főleg ezekben a napokban, amikor megalapozzuk nemcsak az ez évi, de részben a jövő évi gazdasági eredményeket is.

(PRAVDA)

szervezeteiben és valamennyi fokú nemzeti bizottság szerveiben.

A Csehszlovák Köztársaság dolgozó népe a párt taggyűlésein, a járási és kerületi pártbizottságok ülésein, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek ülésein, a nemzeti bizottságok nyilvános gyűlésein és a választást megelőző összejöveteleken véleményét nyilvánítja az alkotmány-tervezettel kapcsolatban, amely rögzíti a szocialista országépílés során nálunk bekövetkezett alapvető gazdasági és politikai változásokat és egyben kifejezésre juttatja a fejlett szocialista társadalom felépítésének feladatait, a kommunizmus építésére való fokozatos átmenet távlatait.

III. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Nemzeti Fronttal megegyezve az országos vita irányítása és a végleges alkotmánytervezet előkészítése céljából bizottságot hozott létre.

A bizottság tagjai között szerepei Antonín Novotny elvtárs, köztársaságunk elnöke, a CSKP Központi Bizottsága politikai irodájának további tagjai, a kormány, a nemzetgyűlés, a Nemzeti Front, valamint társadalmunk több intézményének, tudományos dolgozóinak képviselői, munkások és szövetkezeti dolgozók.

IV. Az országos vita eredményeit az alkotmány végleges tervezetével együtt megtárgyalás céljából Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1960. július 5-én kezdődő országos konferenciája, valamint a Csehszlovák Köztársaság újonnan választott Nemzetgyűlése elé terjesztik.

V. Novotny elvtárs beszámolóját a Csehszlovák Köztársaság alkotmánya végleges kidolgozásának és a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint a nemzeti bizottságokba lefolytatandó választások előkészítésének irányelveként jóváhagyták.

Párját ritkító fejőgulyás

Nem kis dolog évente 14 tehéntől 64 330 liter tejet kifejni, ami állatonként 4595 literes évi tejelékenységi átlagot jelent, s ezen felül mind a 14 tehéntől egy-egy borjút felnevelni anélkül, hogy közben egyetlen tehenet is kiselejteznénk. Pedig ilyen eredményekkel dicsekedhet 2abka Kálmán a Trnovec nad Váhom-i Állami Gazdaság fejőgulyása, aki már csaknem tíz éve dolgozik az állattenyésztésben.

Hat évvel ezelőtt 14 tehenet bíztak a gondjaira. Gondozta, etette és fejte őket. Eleinte bizony félt a vállalt felelősségtől, de idővel begyakorolta magát, megismerkedett védenceivel és napról napra nagyobb tapasztalatokra tett szert. Munkatársai készségesen segítettek neki. Zabka Kálmán figyelemmel kisérte a jó fejőgulyások munkáját, gondolkozott, tanult. Lassanként a teheneket is jobban megismerte, s azok is hozzászoktak a gondos ápolóhoz. Elégedetlen volt, amikor az első évben 2700 literes

tejelésl átlagot ért el. De amint nőttek a tapasztalatok, nőtt a tehenek tejelésl átlaga is. Először elérte a 3000 literes átlagot, majd a 4000 litert és 1959-ben átlagban minden tehéntől 4595 liter tejet fejt.

Az etetést mindig, még a legeltetés ideje alatt is pontosan, a megszokott időpontban végzi. Kezdettől ugyanazokat a teheneket ápolja, s hat év alatt csak 3 tehenet cserélt ki. Ez lehetővé tette, hogy a tehenek adottságait tökéletesen kiismerje. Gondosan figyeli az ivarzás lefolyását és szigorúan betartja a 300 napos tejelési időszakot. Ezenkívül nagy gondot fordít a tehén tőgyének ápolására. mivel a jól előkészített tőgy a tejelékenység növelésének alapja.

— Sládkovicovői EFSZ? Itt a SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége.

— Itt Zatko, a szövetkezet elnöke.

— Amint értesültünk szövetkezetükben szép eredményeket érnek el a dolgozók munkaigyekezetét serkentő prémiumok kifizetésével, helyesen alkalmazzák az anyagi érdekeltség elvét.

— Értesülésük helyes. Már az elmúlt évben sikeresen használtuk ki a prémiumok adta lehetőségeket. Múlt évi tapasztalataink alapján ' az idén prémiumalapunkat 290 000 koronára töltöttük fel. Ebből előreláthatólag 70 000 koronát használunk fel a tavaszi munkák prémiumaira.

— Szövetkezetükben milyen munkákra adnak prémiumot?

— Főleg a műszak-normák túlteljesítéséért, a határidő előtt elvégzett jó minőségű munkákért. Ezen kívül az éjszakai műszakokért 25 %-os, a vasárnapi műszakokért 100 %-os prémiumot adunk. Hogy a cukorrépa egyelését meggyorsítsuk 1 ár cukorrépa kiegyeléséért 1 Kés prémium jár. így tavaly a cukorrépa és a kukorica ápolását öt és fél nap alatt végeztük el.

— A prémiumrendszer tehát jól bevált?

— A várakozáson felül. Ennek

köszönhetjük az idén is, hogy a tavaszi munkák első részét, a kukorica vetésén kívül, már határidő előtt és a legjobb minőség mellett elvégeztük. A legközelebbi napokban pedig már ki is fizetjük a tavaszi munkákért járó prémiumokat. (O-y)

Zabka Kálmán szerény és csendes

ember. Tapasztalatait szívesen megosztja munkatársaival.

2abka elvtárs 34 éves, nős és négy gyermek apja. Havi keresete 2000 — 2700 korona között mozog. Ezenfelül prémiumot is kap, amely a múlt évben 5700 koronát tett ki. Jó munkájáért a prémiumon kívül más jutalmat is kapott. Tanulmányútra a Szovjetunióba küldték, ahol különösen a korszerű istállókban alkalmazott technológia és gépesítés ragadta meg a figyelmét.

— A munka teljes gépesítésével

elérni az évi 6000 liter tejet tehenenként! — ezzel a vággyal tért vissza munkahelyére. Sajnos, a Trnovec nad Váhom-i Állami Gazdaság istállói nehezen korszerűsíthető, régi, alacsony, boltíves épületek. Zabka elvtárs ennek ellenére munkatársával, Kolecany Dezső zooteehnikussal javaslatot tett néhány istálló átépítésére és a munkálatok gépesítésére. Hiszen az új, korszerű istállók felépítése ma még csak a fejőgulyások álmaiban szerepel. Reméljük azonban, hogy ez az álom is csakhamar valóra válik és Zabka Kálmán munkatársaival együtt elérheti a 6000 literes fejtési átlagot is.

J. D.

A gyomok elleni harc a jó gazdálkodás alapja *

A kosicei kerület földművesei észszerű és helyes elhatározásra jutottak: mindent megtesznek, hogy növeljék a hektárhozamokat és a termelékenységet A Kráíovsky Chlmec-i járásban a földművesek nagy számban kapcsolódnak be a kukorica csúcstermésének eléréséért indított mozgalomba. Ez azt jelenti, hogy hektáronként átlagosan 40 mázsa szemeskukoricát akarnak elérni. A Tátraalján elterülő járások földművesei a hektáronként 200 mázsa burgonya kitermelését célzó mozgalomban vesznek részt. A roznavai járás szövetkezeti • dolgozóinak a mezőgazdasági termelés fokozását célzó kezdeményezése a gyomok elleni következetes harc jelszavát tűzte zászlajára. A trebisovl járás földművesei cukorrépából akarnak csúcstermést elérni. A kosicei járásban viszont a szövetkezeti tagok között a sertések jelentős súlygyarapodásának elérése, az űj technológia bevezetése és más haladó módszerek alkalmazása képezi az igyekezet középpontját.

Olyan intézkedések ezek, amelyeknek megvalósítása nemcsak a szövetkezetek jó gazdasági eredményeit, hanem az egész ország mezőgazdasági termelését is lényegesen befolyásolja és elősegíti fejlődését.

Számítsuk csak ki, mit is jelent a Kráfovsky Chlmec-i járás szövetkezeti tagjainak elhatározása. A kukoricából csúcstermés elérésére törekvő mozgalom következetes megvalósítása azt jelenti, hogy csupán a kosicei kerület szövetkezeteinek

földjein a szemeskukorica termése

az elmúlt évekkel szemben 105 024 mázsával emelkedik. Ez pénzben kifejezve 12 602 000 korona értéket képvisel. A Tátraalján fekvő járásoknak a burgonyatermesztés jelentős növelését célzó elhatározása csupán az EFSZ-ekben 16 287 vagonnal nagyobb burgonyatermést jelent. Ha ezt a burgonyamennyiséget az átlagos árakra számítjuk át, 80 806 000 koronával gazdagszik a szövetkezetek pénztára. S ugyanígy óriási hasznot, a szövetkezeteknek nagyobb bevételeket és népgazdaságunknak 18 millió kg

Az Agrolet repülőgépe a Mosti Állami Gazdaság határát műtrágyázza.

cukorral többet jelent a trebisovl járásban a nagyobb cukorrépatermések eléréséért indított mozgalom.

De mindezeknél az intézkedéseknél, a növénytermesztés minden ágazatában talán a legfontosabb a gyomok elleni következetes, megalkuvás nélküli küzdelem. Hogy a roznavai járásban milyen eredményekkel kecsegtet a gyomok ellen indított harc, arról Michal Baran mérnök a következőket mondja:

— A kosicei kerületben a gyomok a szántóterületek hozamát átlagosan 15 — 25 %-kal csökkentik. így csupán ebben az egy kerületben a felburjánzott gyomok olyan területet foglalnak el, amelyen 9900 vagon gabonát, vagy 13 500 vagon szemeskukoricát vagy 15 700 vagon szénát, vagy 18 000 vagon évelő takarmányt, vagy pedig 157 000 vagon cukorrépát, esetleg 270 vagon silókukoricát lehetne termeszteni. Ezeknek a hozamoknak az elmaradása sokmilliós veszteséget jelent nemcsak a földműveseknek és a szövetkezeteknek, hanem elsősorban egész népgazdaságunknak is. S ezt a hatalmas kárt a gyomok okozzák. Az ellenük indított harc tehát hatalmas jelentőségű.

Elgondolkozásra késztetnek ezek a számok. S ez alkalommal nem csupán a kosicei kerület földműveseinek kezdeményezésétől, hanem a nemzeti bizottságok és a kerület minden szakemberének igyekezetétől is nagymértékben függ az, hogy a szövetkezeti dolgozók e szép elhatározásaikat mennyiben tudják megvalósítani.

B. Nemcek (Kosice)

I. Csehszlovákia Kommunista Párt• jinak Központi Bizottsága megtárgyalta a Csehszlovák Köztársaság új szocialista alkotmányának tervezetét és elhatározta, hogy országos vita keretében Csehszlovákia dolgozó népe elé terjeszti.

XyS*******«*s*M***ysívs******************

II. A Csehszlovák Köztársaság űj alkotmányával kapcsolatos országos vita 1960 májusában és júniusiban zajlik le.

Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi szervezetében és szervében, a Nemzeti Front társadalmi

Legfájóbb pontunk: a takarmányalap