Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-06 / 28. szám

Megértette Mezőgazdaságunk mérföldes léptek­kel halad előre. Ennek a fejlődésnek megfelelően sok szakképzett, fiatal mezőgazdasági dolgozóra van szüksé­günk. A falu ifjúságának jelentős része már megtalálta a helyes utat. A sok közül Veszprémi lanka is a mező­­gazdaságot választotta. Szereti a falut, a mezőgazdasági munkát. Ügy határozott, hogy már most beiratko­zik a mezőgazdasági tanonciskolába. Elhatározásáról így beszél ez a halk­­szavú, szerény kislány:- Szeretem a földet, a termő rónát. Azt tartom: mindenhol jó, de legjobb otthon.- S mi érdekli a legjobban?- Az állattenyésztés. Ha csak egy mód lesz rá, a tanonciskola elvégzése után a tyúkfarmon szeretnék dolgoz­ni... A szüleim is örülnek, hogy a tanonciskolát választottam, ahol szak­tudást szerezhetek ... Ezáltal bizto­sítva látják jövőmet. Egyetértünk lanka szüleivel. Lá­nyuk a kétéves mezőgazdasági ta­nonciskolában elsajátítja a nagyüze­mi gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges, legalapvetőbb szakismere­tet, s gyakorlati tudásra is szert tesz. Csakis így tud helytállni a termelő­munkában. lanka idejében megértette, mit vár tőle a falu, a szocialista mezőgazda­ság és az egész társadalom. P. I. Bírókra keltek a szárazsággal és árvízzel apott. Az egyiket tavaszai, amikor áradás tette tönkre a vetést, a mási­kat ősszel, amikor a szikes talaj annyira kiszáradt, hogy a növényzet kisült. Ennek tulajdonítható az a kel­lemetlen tény, hogy a szövetkezet a tavalyi termelési tervét is csak 72 %-ra tudta teljesíteni. A szövetkezet dolgozói ebben az évben hozzáfogtak a talajjavító mun­kálatokhoz. Szabályozzák a Csilizt és a mocsaras, lápos területeket befá­­sítják. Eddig már 3000 facsemetét ültettek el és 1965-ig további 65 000 nyárfa ültetését tervezik. A talaj­javítási munkálatokkal 682 hektár földet tesznek termékennyé. E. K. A Drienoveci Mezőgazdasági Ta­nonciskola tanulói figyelemmel hall­gatják Petres elvtárs előadását a tehén anatómiai felépítéséről. Az el­méletet egybekapcsolják a gyakorlat­tal. Az iskola tanulói gyakorlatképpen A losonci járásban Pinc község is azok közé tartozik, ahol az EFSZ- tagok ma már szép példányszámban járatják és olvassák az újságokat, közöttük a Szabad Földművest is. Eber szemmel figyelik a tanácsokat, a laphoz fordulnak segítségért, ha valami fennakadás történik. Egy-egy bíráló cikk nyomán sok hibát kikü­szöbölt már a tagság. így vált Pinc azzá a gazdagodó faluvá, amelyben a közös vagyon értéke ma több mint 4,7 millió korona. Pedig 1954-ben még csak 1,38 millió korona értékű va­gyonuk volt. Amilyen mértékben növekszik a tagok olvasottsága, úgy nő a közös vagyon, emelkedik a munkaegység értéke, magasabb lesz az életszínvo­nal. Az össztermelés értéke 1954-ben 634 000 koronát tett ki, 1959-ben 1 967 817 koronát. A munkaegység ér­téke 1954-ben 6,05 korona, 1959-ben 22,72 korona és 1960-ban 23,76 koro­★ ★ ★ Megszerették a paraszti munkát Tavaly 18 fiatal fiú és leány érke­zett a seredi járásban levő Dvorní­­kyi Mezőgazdasági Tanonciskolába, ahol aláírták a kétévre szóló tanonc­­szerződést. Közülük 14-en a helyi szövetkezet tagjainak gyermekei. Mu­­droch tanító vezetése alatt heten­ként három napot tanulással töltenek el és három napon át a dvorníkyi szövetkezet földjein, zöldségkertésze­tében, vagy állattenyésztésében dol­goznak. — Sok örömünk van a fiatalokból — mondja Sipkovsky István, a szö­vetkezet elnöke —, hiszen ők a mi utódaink. Igyekszünk mindenben a segítségükre lenni. Kollár József, Drimaj Vladimír, Uhricová Ludmila és Gasparovicová Mária igen meg­szerették a paraszti munkát. Elhatá­rozták, hogy a szövetkezetben szüleik méltó utódai lesznek. R. N. na. Ezek a számok is mutatják az életszínvonal emelkedését. Mindezt öntudatosait mondják el a pinciek. A régi bizonytalankodásnak, ingadozásnak ma már nyoma sincs. Lassan magukra találtak. Hogy ezt az utat megtették, ahhoz a lap segítette hozzá őket. Ugyanezt állíthatjuk já­rásunk sok más községéről is. Szanyi József (Losonc) Záróvizsga előtt ALIG NEHÄNY NAP választja el a Veiké Kapusany-i Mezőgazdasági Mesteriskola hallgatóit a záróvizsgától. Ezen a vizsgán bizonyítják be, hogy az iskolapadokban eltöltött két esztendő nem volt hiábavaló. Még fiatal ez az iskola, de már van mivel dicsekednie. Hogyne, hiszen a presovi kerületben a legjobbak közé tartozik. Hallgatói nagymértékben kivették részüket a járás földműveseinek az új útra, a nagyüzemi közös gazdálkodás útjára térítéséből. Nemcsak fiatalokról van itt sző. Például Varga Bertalan már 55 éves, de a nála valamivel fitalabbak is azért jöttek a mesteriskolába, hogy a gyakorlati tapasztalataikat elméleti tudással egészítsék ki, s az új terme­lési módszerek minden csínját-bínját megismerjék ... majd pedig munka­helyeiken alkalmazni is tudják azt. ÉVENTE MIND TÖBBEN jelentkeznek erre az iskolára, főleg a szövet­kezetekből. Dicséret illeti Cicarovce községet és vezetőit, mivel 9 dolgo­zót küldtek erre az iskolára. Ennek majd ezután látják nagy hasznát, ha visszakerülnek a végzett hallgatók munkahelyeikre, vagy ha felelősebb munkák elvégzését bízzák rájuk. REMÉLJÜK, hogy a most végző hallgatók nagy segítséget nyújtanak a szövetkezeteknek az új termelési módszerek alkalmazásában; bebizo­nyítják, hogy tudásukkal, szervezőképességükkel kiérdemlik a szövetke­zeti tagság bizalmát. Pankovics László (Vel'ké Kapusany) 15 borjú és 10 fejőstehén teljes ellá; tását végzik. Az iskolában a kötelező tantárgya*, kon kívül bőven van alkalom a tanu­lók egyéni kedvtelésének a gyakorlá­sára is. Például a kastély mellett 25 méhcsalád áll az iskola tanulóinak rendelkezésére. Ennek különösen Cáll Vilmos méhbarát örül a legjobban. Petres elvtárs, az iskola igazgatója a fiúk nagy meglepetésére elárulta, hogy a lányok érdeklődése a mező­gazdasági kérdések iránt messze fe­lülmúlja a fiúk érdeklődését. Mind­nyájan szeretnénk jó szakemberekké válni, hogy tudásunkkal hozzájárul­hassunk hazánk mezőgazdasági ter­melése színvonalának emeléséhez. R. A. ☆ JÖL SIKERÜLT BEMUTATÓ Nírovcén, a Vel'ké Ludince-i ön­kéntes Tűzoltó Egyesület színjátszó csoportja Bartha Lajos „Zsuzsi“ cí­mű három felvonásos színművét nagy sikerrel mutatta be a hálás közön­ségnek. A szereplők közül dicséretet érdemel Klacsán Lajos, Fazekas Er­zsébet, Saróka István, Dallos Vero­nika, Kuráli Ilona, Kovács János és Csömör Ernő, Urbán Ferenc rendezői munkája színvonalassá tette a bemu­tatót. Veress Vilmos (Nírovce) Hírforgácsok A kosicei kerület szövetkezetei az elmúlt évben 448 kerekes és 111 lánc­talpas traktort, 421 önkötözőgépet, 83 burgonyaszedőgépet, 10 silókom­bájnt és különféle traktorhoz kap­csolható mezőgazdasági gépet vásá­roltak a gépállomásoktól. A vásárolt gépek értéke meghaladja a 23 000 ko­ronát. A Rozhanovcei Gépállomás gépjaví­tói ez év két hónapjában 80 000 koro­nát takarítottak meg az elhasznált alkatrészek felújításával. Senná község szövetkezeti dolgozói 3 tehénistállőt és sertésólat építettek helyi nyersanyagokból, s így az épít- A fiatalság is tevékenykedik kezést 300 000 koronával olcsóbban végezték el a tervezettnél. Ebben az Szövetkezetünknek nagy segítséget évben a helyi nyersanyagok felhasz­­nyújt az ifjúság. Az alig 18 éves fia- nálásával további borjúistállót, ser­­talok már kora reggel az istállóban tésólat és baromfiólat építenek, vannak és lelkiismeretesen elvégzik \ strázskéi Chemko-üzem dolgozói a rájuk bízott feladatokat. Ezek a hazánk felszabadulásának 15. évfor­­fiatalok, Magyar Győző, Nagy Miklós, dulója tiszteletére hulladékanyagból Mitrovics János, Szabó Miklós és Mu- talajjavító ekét készítenek a Kelet­­ligrán Győző — Pásztor Zoltán ve- szlovákiai síkság vízrendezéséhez, zetésével - igen szép munkát vé- \ kosicei kerület földművesei ha­­geznek mind a szövetkezetben, mind z§nk felszabadításának 15. évforduló­­a CSISZ-szervezetben, s ezért kiér- ja tiszteletére 1547 kollektív és 5221 demelték a falu lakóinak dicséretét, egyéni kötelezettségvállalást tettek Varga Erzsébet (Zemplín) 60 517 000 korona értékben. A hajnáékal nyolcéves közép­iskolában nagyban készülnek a II. or­szágos spartakiád­­ra. A tanulók há­rom csoportba osztva tornáztak. A gyakorlatokat már zenére vég­zik. A 7—8. osztá­lyosok gyakorlatait Mede Klára és Ko­vács István tanítók vezetik. A legki­sebbeket Bodon Géza gondjaira bízták. (Agócs Vilmos felvétele) Gyakorolnak és takarékoskodnak JMTicsoda hatalmas nagy­­!'-*■ súg, erő, micsoda fe­szülő életakarás van ebben az egyetlen szóban: ta­vasz! A természet megúj­hodása, virágnyílás, mun­ka, szerelem, alkotásvágy. A tavasz — hatalom! Sumava sötét, örökmo­­rajú fenyvesei között is elindult már diadalmas út­jára a tavasz. A vastag,, kemény hótakaró, ha las­san is, de egyre fogy, egy­re gyérül. A völgyekben, s a déli napos lejtőkön már az őszi vetéseket ringatja a langyos szellő. Ám az itteni emberek nem a hóolvadástől kezdve számítják a tavaszt. Nem. Még csak nem is az első hóvirágtól. Számukra ak­kor ér a Sumavába a ta­vasz, ha a vándor sirályok ellepik az Uhlova kanyar­gós partját, a környező füzeseket s a közeli szán­tókat. S mennyire igazuk van! lómagam már az első Tavasz Sumavában márciusi napokban kimotid­­tam: „Itt a tavasz!" Ám a „lavór EESZ elnöke csak mosolygott korai örömö­mön, s csendesen megje­gyezte: — Még havat is seprűnk, meglátja! Nem hittem akkor neki, de jóslata valóra vált. Tényleg esett hó, mégpe­dig több, mint januárban és februárban együtt. A minap - még a szik­rázó havat taposva — is­mét találkoztam az elnök­kel. Műtrágyát hordtak. A megrakott pótkocsi tete­jéről integetett felém. Oda­mentem. — Tán nem a havat akarják megsózni? - kér­deztem tőle félig komo­lyan, félig tréfálkozva. — Nem - válaszolta ko­molyan -, az őszi vetésre szórjuk... Azt hittem a komoly hang mögött valami tréfa rejlik, de tévedtem.- Már ideért a tavasz mihozzánk is, nem várha­tunk tovább ölhetett kéz­zel — folytatta. Nem nagyon akartam hinni szavainak, hisz a bokáig érő hó éppen az ellenkezőjét bizonygatta. De kételyeimet ugyancsak hamar és végleg eloszlatta By tel elvtárs rövid meg­jegyzése: — Itt vannak a sirá­lyok ... S valóban. Az Uhlova felett kitárt szárnyakkal szelték az eget s Sumavai tavasz hírnökei: régi ked­ves ismerőseim, a dunai vándorsirályok... * * * S ha már a sumavai tavaszról szólok, azt is el kell mondanom, hogy a vándorsirályok ideérkezése nemcsak a tavasz nyílást jelenti. A szövetkezeteket a tavasz nagy és nehéz feladatok elé állítja, s bi­zony kemény munkát kö­vetel minden tagtól a ter­vek valóraváltása. Mert a jó kezdet a siker záloga. Ezt vallják a jávori szö­­vetkezetesék is, akik kü­lön gondot fordítanak a téli csapadék megőrzésére, az őszi kalászosok fejtrá­gyázására, valamint a magágykészítésre a tava­sziak alá. De nemcsak a jávori szövetkezetesek serény­kednek. Hasonló a helyzet a klatovyi járás többi EFSZ-ében is, például la­­novicán és Opálkán is — s bár kissé hátrább van-, nak a jávori EFSZ-től ök is igyekeznek a vetés­sel. Ha az itteni szeszélyes időjárás nem gördít aka­dályokat munkájuk elé, az idén ismét bő termés lesz a Sumava lejtőin ... GÁL SÁNDOR Nem sok idő választ el bennünket attól a naptól, amikor ifjúságunk, felszabadulásunk óta immár másod­szor mutatja be ország-világ előtt a legutóbbi tizenöt év alatt elért fej­lődésünket. Testnevelésünk e nagy seregszemléje a II. országos spar­­takiád lesz. Sok azoknak a száma, akik júniusban szeretnének Prágában e világraszóló sportesemény részt­vevői között szerepelni. Ahhoz azonban, hogy Prágába el­juthassunk, még kitartó munkára van szükség. Főképp a tanulóifjúság­ra vonatkozik ez, mivel a gyakorlatok tanulása mellett nem szabad elhanya­golniuk az iskolai munkát sem, na­ponta készülniük kell a tanórákra. A spartakiád sikeré ugyanis csak, akkor lesz meggyőző, ha e küzdelem minden terén, tehát az iskolában is megállják helyüket, az előmenetelben sem mutatkozik hanyatlás. A Safárikovói Mezőgazdasági Tech­nikum tanulói is nagy kedvvel, aka­rással készülnek a seregszemlére. A gyakorlatok betanulása ugyanis még nem zökkenésmentes, mivel sok nehézséggel kellett megküzdenünk. Nagy hiányát éreztük annak, hogy nincs tornatermünk. Heti kétórás használatra kaptunk ugyan tornater­met a tizenegyéves középiskolában, de 150 tanuló heti két óra alatt egy teremben nem tud kellőképp felké­szülni. Amióta az időjárás jobbra fordult, a gyakorlatok betanulása gyorsabb ütemben halad, s kisebb csiszolással már bátran felléphet­nénk. Főleg a leányok érdemelnek dicséretet, hogy a nagy figyelmet igénylő gyakorlatokat már jól elsajá­tították. A gyakorlatok betanulása mellett az iskola tanulói a takarékoskodásról sem feledkeznek meg. A múlt évben alig 200 korona volt csak a sparta­­kiád-alapon. Jóleső tudat azonban, hogy ma már 3000 korona van a be­tétkönyvecskén. A takarékosság terén különösen a II. osztály ért el szép eredményt; eddig már több mint 1200 koronát gyűjtött össze apránként. Nemrég versenyre hívták iskolánk többi osztályát, hogy ez év május 1-ig megtakarítják a szükséges anya­giakat. Reméljük, hogy ez a verseny­­felhívás az iskola minden tanulójánál megértésre talál és a szép példa a többi iskola tanulóit is hasonló elha­tározásra ösztönzi. Takács Lajos (Safárikovó) Társasélet ábécéje Gúny. A gúnyt kevés ember bírja el. Legfeljebb önmagunk felett gúnyo­lódhatunk. Hallgatás. Rendszerint azt tartják kellemes embernek, aki hallgatni is tud. ízlés. Legyünk ízlésesek öltözkö­désben, viselkedésben, beszédmodor­ban. Még akkor is, ha a társaság többi tagja ostoba virtusból esetleg ízlés­telenül is viselkedik. Rádió. Csak akkor kapcsoljuk be a rádiót, ha a vendégek mindannyian oda is figyelnek. Különben a legszebb zene is lármaként hat. Udvariasság. Legyen az udvariassá­gunk természetes és magától érte­tődő. Ahol a sajtó is segített Gabcíkovő Csallóköz legnagyobb faluja. Lakóinak száma meghaladja a négyezret. A község lakói a múlt­ban többnyire mint urasági cselédek vagy alkalmi munkások keresték ke­nyerüket gróf Üchtritz 2000 holdnyi birtokán. A felszabadulás után a bir­tokon először telepesek gazdálkod­tak, akik 1949-ben szövetkezetét lé­tesítettek és a grófi földekhez hoz­zácsatolták a papi birtokot is. Eleinte sok gondjuk volt az állat­­állománnyal, mert a szövetkezetnek nem volt elegendő istállója, s így kénytelenek voltak az állatokat a szövetkezet egyes tagjainál elszállá­solni. Traktoruk is csak egy volt, s nagy hiány mutatkozott a gazda­sági gépekben is. Később ezeket a nehézségeket leküzdötték, de tanács­talanul álltak az évenként megismét­lődő árvizekkel szemben. A Csiliz patak és a Duna ugyanis gyakran kiöntenek, s elárasztják a szövetkezet földjeit. Megtörtént az a furcsa eset is, hogy a szövetkezet egyetlen évben kétféle segélyt is ka­it a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja — Kiadja a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kiadóvállalata. - Megjelenik hetente Kétszei - Szerkeszti a szerkesztőbizottság - Főszer­•• kesztö: Major Sándor - Szerkesztőség és kiadóhitavat: Bratislava Suvorovová 16 - Telefon: főszerkesztő 243-46. titkárság 356-80. - Telefonközpont. 359-41. 359-42, 359-43. - Belső FöldirnílVGS vonalak Mezőgazdasági osztály 632, aglt-prop. oszály 634. szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygraflcké závody n. p„ Bratislava, ul. Februárového vlíazstva 6/d - Terjeszti a Fosle------ Hirlapszolgáiata. - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesitőnél - Előfizetési díj évente 36,40 korona. K-16+01022

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents