Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-04-06 / 28. szám
Ünnepi ülés Bratislava felszabadításának 15. évfordulóján Hála a felszabadítóknak Szlovákia Kommunista Pártja kerületi és városi bizottságai, valamint a Bratislava! Kerületi, Központi és Körzeti Nemzeti Bizottságok együttes ülését vasárnap, április 3-án tartották a Kultúra és Pihenés Parkjában. Az ülés délelőtt lö órakor kezdődött. Oldíich Prokop, az SZLKP városi bizottságának vezető titkára üdvözölte a város felszabadítása 13. évfordulójának ünnepségeire érkezett szovjet küldöttséget: Holosztytak o v altengernagyot, Bratislava díszpolgárát, a küldöttség vezetőjét, valamint a küldöttség tagjait Az ünnepélyen részt vettek még: Adolf Svoboda, a Prágai Központi Nemzeti Bizottság elnöke, továbbá pították, hogy a Szovjetunió és a Franciaország közötti kapcsolatoknak a barátság, az együttműködés és a jobb kölcsönös megértés szellemében történő fejlesztése elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését és a béke megszilárditását Európában és az egész világon. Ny. Hruscsov és de Gaulle elnök véleménycserét folytattak a leszerelés kérdéséről. Üjból megerősítették, hogy a leszerelés korunk legfontosabb és leghalaszthatatlanabb problémája. A két államférfi foglalkozott a Németországot érintő kérdések megoldásának lehetőségeivel, beleértve a német békeszerződést és a nyugatberlini kérdést is. Mindkét fél teljes mértékben kifejezte álláspontját és megállapította, hogy e kérdések fokozatos rendezése megegyezés útján Krakkó, Karl Marx-Stadt és Győr városok küldöttségei, valamint a város polgárai. Alexander D u b 6 e k, az SZLKP KB irodájának póttagja ünnepi beszédében megemlékezett a 15 év előtti nehéz harcokról, a hős szovjet hadseregről és Bratislava felszabadítóiról. A szovjet vendégek nevében O f - sziannikov vezérőrnagy mondott beszédét. Megköszönte a szívélyes fogadtatást és megemlékezett a 15 év előtti április 4-röl, amikor Bratislava felszabadításáért harcoltak. Az ünnepi ülés lelkes hangulatban az Internacionálé hangjaival fejeződött be. (P) nagy jelentőségű lenne az európai és a világbéke, valamint a biztonság elősegítésére és megszilárdítására. A zárőközlemény foglalkozik a Szovjetunió és Franciaország kereskedelmi kapcsolataival is. Megállapították, hogy az árucsere fokozása jelentős mértékben függ az áruválasztéktól. A két államférfi lehetségesnek és megfelelőnek tartja, hogy a legközelebbi években lényegesen növekedjék a két ország közötti kereskedelem. Nyikita Hruscsov és de Gaulle tábornok fontosnak tartja az atomenergia békés felhasználására irányuló erőfeszítéseket. A közlemény végül bejelenti, hogy Hruscsov elvtárs meghívta de Gaulle tábornokot a Szovjetunióba. A francia elnök örömmel elfogadta a meghívást. A látogatás időpontját később állapítják meg. Repce helyébe napraforgót! (jk-ki) — A múlt esztendő koraőszét rendkívüli szárazság jellemezte. Ez a mostoha időjárás leginkább az őszirepce-vetéseket sanyargatta meg. A veszély már a vetésnél kezdődött. Ugyanis a száraz talajba hullott mag csak későn és legtöbb helyütt nagyon szórványosan kelt ki, számos helyen pedig csírát sem bontott... Ráadásul a tél sem kedvezett ennek a fontos olajnövénynek. Mezőgazdasági szakembereink becslése szerint Szlovákiában az őszirepcevetések 60 %-át ki kell szántani, s helyébe feltétlenül vessünk napraforgót, esetleg szójababot, a hegyvidéki körzetekben pedig mustárt. Számos szövetkezetben komoly figyelmet szenteltek, a kiszántott őszirepce pótlásának: például az obeckovi EFSZ (Modry Kamen-i járás) a 12 hektárnyi kiszántott őszi repce helyére napraforgót vet. Ugyanígy tesznek a sídi szövetkezetben is: az öt hektár kiszántott őszi repcét napraforgóval pótolják. A sklabinái EFSZ tagjai pedig a 12 hektár repce helyére mustárt vetnek. Tehát kövessék a jó példát a 5ábovcei szövetkezetesek (ahol 11 hektár őszi repce szorul kiszántásra) és számos mezőgazdasági üzem, ahol eddig még nem gondoskodtak jő minőségű napraforgó-vetőmagról... Halogatásra nincs idő! IL-18 Kosicére A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság az elmúlt napokban rendszeres járatot indított a Bratislava —Kosice iégivonalon az IL—18 mintájú szovjet repülőgéppel. Ez alkalomból a szokásosnál ünnepibb volt a gép megérkezésekor történt fogadtatás. Kosicén a város politikai, gazdasági és tudományos képviselőinek jelenlétében a Szovjetuniótól vásárolt óriásgép névadó ünnepélyére került sor. A gyönyörű berendezésű gép oldalára a „Kosice" nevet festették a város címerével együtt. A „repülő madár“ hossza 35,7 méter, magassága 10,16 méter, szárnyszélessége pedig 37,4 méter. Óránkénti sebessége 850 kilométer. 5000 kilométert repülhet leszállás nélkül. A négy motor egyenként 4015 lóerő. Bratislavából Kosicére 45 percig száguld körülbelül 3000 — 4000 méter magasságban. Nos, legyünk azon, hogy minél előbb személyesen Is meggyőződjünk a ma már világszerte elismert legjobb utasszállítőgép, az IL —18 előnyeiről. (bn) Mezőgazdasági termelésünknek minden téren szakképzett, elméleti és gyakorlati tudással felvértezett fiatal földművesekre van szüksége. A kétéves tanoncviszonyra szerződött fiatalok nemcsak a gépi íejés forté-Bajöon 1958. szeptember 1-én alakult meg az internátusi jellegű mezőgazdasági tanonciskola. A fiatalok toborzása elég nagy nehézségekkel járt. A tervezett 110 diákból csak 40-et tudtunk szerződtetni. Sajnos, ezeknek a legnagyobb része azok közé tartozott, akiket rossz tanulmányi eredményei miatt nem akartak felvenni a felsőbb fokú iskolákba. Ezt bizonyítja az akkori 3,2 osztályzási átlag, ami nemcsak gyenge tanulásra mutat, hanem a tanulók rossz magaviseletére is. Az is nehezítette a munkánkat, hogy a fiatalokat nem a mezőgazdasági munka utáni vágy késztette arra, hogy a mezőgazdasági tanonciskola kötelékébe lépjenek, hanem a szülők elhatározása, akik tudják, hogy mezőgazdaságunk éppen olyan fontos és nélkülözhetetlen ága a népgazdaságnak, mint az Ipar. Az említett nehézségek ellenére is bizalommal fogtunk munkához. Elsőrendű feladatunknak tartottuk, hogy a fiatalokban felébresszük a mezőgazdasági munka iránti szeretetet. Igyekeztünk egy olyan internátust létesíteni, amely nemcsak lakást, de igazi otthont nyújt a tanulóknak, öt évig épült az egyemeletes internátusi épület, amely el van látva központi fűtéssel, meleg-hideg vízzel, szobái egészségesek, parkettásak. A tananyagot különböző segédeszközökkel, ábrákkal, modellekkel, diaíilmekkel igyekeztünk érdekesebbé tenni és gyakran vezettük el a tanulókat a mezőgazdasági üzemek különböző munkahelyeire. lyalt sajátítják el, hanem szakképzett vezetés mellett sok egyebet is megtanulnak. Hogy mit? E kérdésre következő számunkban „A holnap földművesei" című riport ad választ A diákok csoportosan végzik a szakgyakorlatokat. A szakgyakorlat vezetője minden munka megkezdése előtt ismerteti a munka lényegét és fontosságát, valamint a munka gyakorlati végrehajtását. A tanulók egyes csoportjai versenyben állnak egymással. A munka elvégzése után a gyakorlatvezető röviden értékeli a szakgyakorlat eredményeit. Rámutat a hibákra és kiemeli a jő munkát végző csoportokat és egyéneket. A szakgyakorlatot mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben megvalósítottuk. A tanulók szabad idejét igyekeztünk úgy beosztani, hogy állandó elfoglaltságuk legyen. Különböző érdekkörök, mint például „A világ térképe felett", „Mi újság a nagyvilágban?“, továbbá az olvasókör, illemtankör, sportkör, Micsurin-kör hasznos szórakozásra nyújtanak alkalmat. Az egyes érdekköröket a tanulók vezetik a nevelők irányítása és felügyelete mellett. Részt vettünk a faluszépítési munkálatokban is, ahol 2000 brigádórát dolgoztunk le. Bekapcsolódtunk a kerületi komposztkészítési versenybe is, amelynek keretében 800 m3 komposztot készítettünk. Az iskola tanulóinak 95 %-a részt vesz a spartakiád-gyakorlatok betanulásában. A brigádmunkáért kapott és a komposztkészítési versenyben szerzett pénzösszegen televíziót és gramorádiót vettünk. Ezenkívül kirándulást szerveztünk Szlovákia különböző városaiba. A perbetel szövetkezet tagjai már a múlt hét végén földbe tették a korai burgonyát. Képünk a Kacsányi-csoportot mutatja be burgonyaültetés közben. B. Dusek felvétele (Folytatás az L oldalról) Utolsókból elsők — Ml újság a Bajci Mezőgazdasági Tanonciskolában? — Ha nincs lélek, mi az, ami naggyá, emberré teszi — Egyszerű munkás vagyok, nincsenek magas iskoláim, de sokat olvastam és tapasztaltam — irja szerkesztőségünkhöz intézett levelében. — E napokban részt vettem egy előadáson és ott vetődött fel a lélek fogalma. Az előadó azt állította, hogy a materialista ember nem ismer lelket, hogy nincs lélek. Csak az a létező, ami anyagból van és felfogható. Valahogy így mondta. De ha nincs lélek, akkor hogyan lehet erkölcs? Hogyan ég a villany, ha nincs áram? Nem tudom, helyesen látom-e, de szerintem a lélek egy olyan állandóan meglevő nemes gondolat, magasztos, az emberekre jellemző eszme, amely az ember minden cselekedetét irányítja. Ezt kérdezi egy galántai olvasónk. Mindenekelőtt tegyük fel a kérdést: Valóban tagadja a modern materializmus a lélek létezését, az ember lelki tevékenységének tényét? Valóban kizárja a lelkiismerete szerepét? S egyáltalán: hogyan keletkezett és változott hosszú évszázadok során a lélek fogalma? A lélek fogalma ókori eredetű. Az az elképzelés ugyanis, hogy a lélek valami anyagtalan létező, mely az ember testében él, s a halál pillanatában elhagyja azt, már az ókorban kialakult. Főleg álomjelenségek alakították ki az emberben a lélek képzetét. A primitív ember ugyanis azt gondolta, hogy az alvás és a halál között csak az a különbség, hogy az egyik rövidebb, a másik hosszabb időtartamú. Hisz a test — hitte az ókor embere —, mindkét esetben tehetetlen és mozdulatlan, ám a lélek él, mozog, sőt olyan tájakat is bejár, ahova az emberi test nem juthat el soha. A lélek tehát túléli a testet. A lélek halhatatlan. Egyes népek azerlnt a lélek korábban más élőlények testében élt, s csak innen vándorolt az emberek testébe. Vagy más népek legendái szerint a lélek messzi távoli tájakon önálló életét él. A legelterjedtebb azonban a lélekteremtés mondája, mely szerint az Isten teremti a lelket, s a születés pillanatában emberi csírába teszi. Ezek után tegyük fel a kérdést: tagadja-e és ha igen, milyen értelemben a materializmus a lélek létezését? A modern materializmus álláspontja szerint az ember lelki élete, mely csodálatosan gazdag és sokszínű, az emberi agy tevékenységére vezethető vissza. Nem ismeri el tehát a materializmus az ősködből származó lélekdarabokat, a vándorló lelkeket, de számot vet az emberi lélek életének bonyolultságával és felfedi annak valódi indítékait. Hogyan magyarázza tehát a modern materializmus a lelki élet jelenségeit? Álljunk meg itt egy pillanatra. Milyen mérhetetlen gazdagságot takarnak például ezek az egyszerű szavak: érzékelés, észlelés? Hisz ez nem más, mint az ember képessége arra, hogy érzékszervei segítségével a legbonyolultabb jelenségekről is tapasztalatokat szerezzen. Képzelet? Van-e repülőgép vagy madár, mely az emberi fantáziánál gyorsabb száguldásra képes. És a gondolat, mely még a képzeletnél is mélyebbre hatol, melynek segítségével meghódítjuk a világűrt? Valóban gazdag és sokszínű az emberi lélek élete. Ezért vetődik fel sokakban a kérdés: hogy lehet e bonyolult jelenségvilágot az anyag tevékenységével magyarázni?. Itt valami magasabbrendűnek kell lennie! Valami titokzatosnak, valami sejtelmesnek, valami olyannak, ami az ember számára megközelíthetetlen. — Szerintem — írja galántai olvasónk — a XX. században a haladó technikának ebben a csodákat alkotó korszakában még inkább felötlik az emberben a kérdés: az a só, cukor, keményítő, vas stb., amiből egy ember áll, képes arra, hogy új, mesterséges csillagokat alkosson, hogy a világűrben utazhasson. El lehet-e képzelni, hogy mindez csak az agy-tekervényének szüleménye? Nem! Kell a sejtek közt valami magasabbrendű erőnek, valami szellemi nagyságnak lennie, ami ezt a létező tengernyi csodát létrehozta. Nehéz azt elhinni, hogy csak az agytekervényeink számközötti különbsége emel ki bennünket az állatok sorából, hisz fizikailag olyan a testünk, mint az állatok egész soráé. Joggal merül fel hát a kérdés: Valóban van a sejtek között valami „magasabbrendű anyag“, amint levélírónk is írja? Mi az, amit — a kérdést boncolgatva — sokan szem elől tévesztenek? Azt, hogy az agy nem egyszerűen anyag, hanem a legmagasabbrendű, sajátosan szervezett anyag. Az emberek természetesnek tartják, hogy a kő, a gumi és mondjuk az emberi szív között — bár mindkettő anyag — minőségi különbség van, de azt már nehezen tudják elképzelni, hogy az emberi szervezet különböző részei között is minőségi eltérések tapasztalhatók. Márpedig az ember szervei között csak egyetlen szerv, az agy rendelkezik a visszatükrözés az embert? sajátosságaival, és épp a visszatükrözés az ember hallatlan bonyolult lelki életének alapja. Azt írja, kedves galántai olvasónk, hogy nehezen tudja elképzelni, hogy az embert csak az agy tekervényeinek száma emeli ki az állatvilágból. Ez valóban nem az egyetlen mozzanat, mely az embert az állattól megkülönbözteti. De ne feledjük: perdöntő mozzanat, bármilyen prózainak is tűnik. A tények önmagukért beszélnek. Vegyünk csak elő egy modern természetrajz vagy biológiai könyvet, s tegyük egymás mellé azokat a rajzokat, melyek egy cápa, egy nyúl, egy kutya és egy ember agyvelőjéről készültek. Mit láthatunk? Minél súlyosabb és bonyolultabb a központi idegrendszer, annál bonyolultabb a szellemi tevékenység, mely ezeket az élőlényeket elválasztja. A modern sebészet is megdöbbenti bizonyítékokat szolgáltat ez igazság javára. A háború időszakában az agysebészeknek sok olyan sebesülttel volt dolguk, akinél a homlokiebeny súlyos sebesüléseket szenvedett. A homloklebeny, amint ismeretes, az ember szellemi életének központja. A sérült homloklebenyt a sebészek bravúros műtéttel eltávolították. S mi történt az operáció után? Az illető életben maradt, csak mindenfajta bonyolultabb intellektuális tevékenységre képtelenné vált. Hol van az a filozófus, ki e tényt — lélekelmélete alapján — magyarázni tudja? (Folytatjuk.) A fáradságos munka eredményei már az első félévi értékelés alkalmával megmutatkoztak. Az osztály tanulmányi eredményeinek átlaga 2,2-re javult. Lényeges javulást észleltünk a tanulók viselkedése terén is. Az év végi tapasztalataink pedig arra engedtek következtetni, hogy az iskola tanulói megértették: a mezőgazdaságban is éppen olyan lehetőségek vannak tudásuk növelésére és a jó megélhetés biztosítására, mint az iparban. Sőt, a valamikor gyenge előmenetelő tanulók közül öten kérték felvételüket a mezőgazdasági technikumba, ahol majd tovább folytatják tanulmányaikat. Csömör Endre és Sill László (Bajc) Béna község a füleki járás északi részén, a nógrádi hegyek alján terül el. Ez a 600 lelket számláló kis falu a múltban keveset hallatott magáról. A földművesszövetkezet megalakulása óta azonban szárnyrakelt a bénái földművesek hírneve. A szorgalomnak, igyekezetnek az eredménye az is, hogy a másfél hónappal ezelőtt megtartott évzáró gyűlésen az előleg mellé még 10 koronát adott a szövetkezet egy-egy ledolgozott munkaegységre. Az idei tavasz sem érte készületlenül a bénái szövetkezeteseket. Idejében kijavították a gépeket, előkészítették a vetőmagot. S bár az időjárás néha-néha még telet játszik, a bénaiak már teljes gőzzel hozzáláttak a tavaszi kalászosok vetéséhez. A tavaszi munkák mellett nem feledkeznek meg az építkezésről sem. Azt akarják, hogy minden téren elsők legyenek a járásban. Csaba Zoltán (Ragyolc)
