Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-30 / 26. szám
Hozzászólás a nagyüzemi méhészek bérezéséhez Országszerte vita folyik a bérezésről, mert sokszor a tagság azt hiszi, hogy a méhész ingyen veszi fel a fizetést, a méhész viszont azt gondolja, hogy nem jutalmazzák érdem szerint. Én nem panaszkodhatott!, mert engem a megállapított norma szerint fizetnek, a tagság sem zúgolódik, mert látják, hogy „egy kis méz 1s kerül a házhoz“. Azt már nem tartják számon, hogy a méhek megporzó munkája révén mennyivel növekedett a magtermés és ebből milyen jövedelme származott a szövetkezetnek. Igaz, ezen a téren mi, méhészek is hibát követtünk el, mert eddig nem mutattuk ki pontosan az eredményeket. Nem elég bizonyíték, ha például azt- mondjuk, hogy ez éven egy mázsával nagyobb volt a maghere hektárhozama, mint a múlt évben, mert irányított megporzást végeztünk, vagy pedig azt mondjuk, hogy a szomszéd határban azért termett egykét mázsával kevesebb hektáronként, mert nem irányították a méheket. Szerintem az lenne a legjobb megoldás, ha ugyanabban az időben ugyanazon a helyen mutatnánk ki a különbséget; ezt teszik a kutatóállamások is, például egy gyümölcsfát vagy annak egy ágát bevonják fátyollal, hogy a méhek ne férhessenek hozzá, de a napfény és a levegő behatolhasson. Repce- és heretáblákon Pápát Imre, a tallósi EFSZ kitüntetett méhésze drótot húz a keretekbe. Munkájában, ha nem is sokat, de kislánya is segít. Viszont, ha megnő, lehet, hogy az apját is felülmúlja, mert már most is egész nap tesz-vesz a méhészetben, a háztartási munka már nem érdekli anynyira. Foto; Cs. J. egy bizonyos területet bevonnak szitaszerű hálóval és így pontosan meghatározzák azt a különbséget, amely a méhek megporzó munkája folytán történt. De nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is óriási az eltérés. Szebb és csíraképesebb mag terem, nagyobb én ízletesebb gyümölcsöt hoz a gyümölcsfa a méhek megporzó munkája révén. Ugyanezt tehetné minden nagyüzemi méhészmester, például egy tízhektáros táblán elegendő lenne egy-egy négyzetméternyi területet 10 — 15 helyen elzárni a méhektől és az ott termett magot külön kicsépelhetnék. Természetes, hogy ezenkívül elegendő mézet is kell termelnünk. De a méztermelés sem lehet csupán a méhész feladata, hanem az egész tagságé. Gondoskodnunk kell a mérlegelőről, hogy akkor is teremjen nektár, amikor vadvirágok vagy a szokásos kultúrnövények nem nyílnak. Vessünk mézelő növényeket, de azok olyanok legyenek, hogy a takarmányozásra is megfeleljenek. Ilyen például a baltacím. A mesterséges legelő nemcsak nektárt ad a méheknek, hanem munkára is ösztönzi őket, és ez kihat a magra termesztett növények hektárhozamára is. Pápai Imre, a tallósi EFSZ méhészmestere Mi ingerli a méheket í. Huszonötéves méhészkedésem alatt többször előfordult, hogy egy-egy csirke vagy tyúk rákapott a méhekre. Még a szállódeszkákon is vadászgatott. A méhek elöbb-utóbb megsokallották a zaklatást, s űzőbe vették a csirkét. Ilyenkor a hozzá hasonló színűeket is megtámadták. A más színűeket azonban nem bántották. Egy ízben egy barna színű kutyámat ölték meg a méhek. Utána a kutyához hasonló színű tyúkokat még a szomszéd udvarban is megkergették. Mindkét esetben az előbb megtámadott állat színe döntötte el a további ingerlékenységüket. Magam is régen tapasztaltam, hogy kék ruhában alig lehet a méhekkel dolgozni. Később szürke ruhát használtam, de melegben, napsütésben ebben is éppen úgy bántottak a méhek. Svájci sapkát is használok, különböző színűt. Mindegyiket egyformán támadják, valószínűleg nem a színe, hanem az izzasztó hatása miatt. Ugyanakkor kék vagy fekete szalmakalapban veszély nélkül dolgozhatom. Kora reggel vagy estefelé, kissé hűvösebb időben bármilyen ruhában nyugodtan és bátran mozoghatunk a méhek között, azonban lehetetlen velük dolgozni meleg napsütésben, sötét színű ruhában. Alighanem azért, mert ebben megizzad a méhész. A fehér ruha ellenben visszaveri a napsugarakat, a test nem melegszik és nem izzad alatta. Valószínű tehát, hogy nem a szín ingerli a méheket, hanem az emberi testnek a sötét ruhában bekövetkező erősebb kipárolgása. László István 104 1960. március 30. 2. A méheket ingerelhetik a szín, a hang, a szag, az időjárási és hordási viszonyok vagy más körülmények is. A szín ingerlő hatását több ízben tapasztaltam. Megesett például, hogy egy feketeszalagos fehér kalapomat erősen támadták a méhek. Fára akasztottam a kalapot, a méhek ott is tovább ostromolták, de csak a fekete szalagját. Ezt eltávolítottam, s a fehér kalapot többé nem támadták. Más alkalommal sötétkékmintás térdharisnyámnak estek neki a méhek. Kicseréltem világos színűvel, abban nem kaptam több szúrást. A hajat is támadja a méh. (Különösen ha hajszeszszel vagy kenőccsel ke’zelték.) A legtöbb szúrás a szem, a szemöldök, a bajusz, a haj határvonalára esik és nem a sötét foltok közepére. A szag nem bosszantja annyira a méheket, mint a‘szín és a hang. A kaptárak előtt kaszálva, a méhek hevesen támadták a kasza zöld növényi nedvekkel bevont élét. De ha ezt a nedvet a kezemre kentem, undorral elfordultak tőle. Kutató méhekkel meglepett kaptárrepedést is kentem már be szétdörzsölt, nedvdús gazzal, s a szaglászó méhek elmaradtak. A méhméreg szagára talán a legérzékenyebbek, de ha deszkára kenjük, a méhek nem viselkednek támadólag vele szemben. Talán a lovak ellen is inkább a szőr csillogása váltja ki a támadásukat. Az ingerlékenység különben nagyon változó. Jó hordáskor szinte simogatni lehet a méheket, máskor viszont harciasán támadnak. Befolyásolja ezt a nektár minősége és mennyisége, a levegő páratartalma vagy elektromossága is. Másképpen viselkedik például az anyátlan, és másképpen a gyakran háborgatott család) Más az ingerlékenység a nap vagy az év más szakaiban. Befolyásolhatja a méhet az életkora és még sok jelentéktelennek látszó apróság, amilyen például a kaptár szerkezete, a méhek faji tulajdonsága, a méhész bánásmódja. Lényeges, hogy megfigyeléseinket tovább folytatva, a szerzett tapasztalatok birtokában minél kevesebbre csökkentsük a kezelés közben kapható szúrások számát. Hankó László Katonai hadművelet méhek ellen Négynapos, sebesüteket is követelő küzdelem után az amerikai hadsereg katonái komoly hadművelettel, „halált megvető bátorsággal" visszafoglaltak egy helikop tért a méhektől. Eleinte a repülőtér szer mélyzete próbálkozott a helikopter visz-: szahódításóval, de a repülőtéri alkalmazottak hamarosan úgy találták, hogy szégyen a futás, de hasznos. Másnap füstölő-osztagokat hívtak se-: gítségül, amelynek támadására a méhek kereket oldottak ugyan, de a királynő ottmaradt, s így rövidesen visszatért az egész raj. A harmadik nap ponyvával takarták le a helikoptert, hátha levegő hiányban megfulladnak a méhek, de ez sem segített. Végre a nagyedik napon ötlött a vezérkar eszébe, hogy méhésztől kérjen szaktanácsot. A méhész megérkezett, könnye-: dén megfogta a kiránynót, s percek alatt egyetlen méh sem maradt a helikopter: ren. * * * MÉHÉSZTANFOLYAMOK Március 14-én Királyfán, a szenei járásban, az egyik legnagyobb méhgazdaságban megkezdődött a kéthetes méhésztanfolyam, amelyen a bratislaval kerület szövetkezeteinek 30 méhészmestere vesz részt. E tanfolyam célja: megismertetni a hallgatókkal a méhek bonctanát és élettanát, valamint a méhészet legújabb módszereit. Áprilisban hasonló tanfolyamokat rendeznek a nyitrai és a besztercebányai kerületekben is.
