Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-30 / 26. szám

Ä francia nép ünnepli Hruscsov elvtársat (Befejezés az 1. oldalról.) netet mondott a meflhlvásért, majd kijelentette:- Örülök, hogy talilkozhatom De Gaulle franciaországi köztársasági el­nökkel, akit a szovjet emberek fran­cia hazafiként tisztelnek. Az utóbbi években én és sok vezető szovjet államférfi több országban jártunk. Nem turisztikai kedvtelésből vállal­kozunk ezekre a gyakran nagyon messzi útakra. E látogatások és talál­kozók felbecsülhetetlen jelentőségűek annak érdekében, hogy az államfér­fiak felvegyék a gyakorlati kapcsola­tok és a hatékony együttműködés fonalát. A legjobb szándékkal látogat­tunk el önökhöz is. Népünk barátság­zetközi élet legfontosabb kérdéseivel foglalkozott. Kijelentette:- A tudomány és a technika nagy felfedezései és vívmányai ma új fényt vetettek a béke kérdésére és a népek biztonságára. A népek nem akarnak háborút, s azért küzdenek, hogy a háború örökre eltűnjék a társadalom életébűi. Szívleljük meg ml is és Önök is a történelmi leckét, hogy ne ismét­lődjenek meg a múlt hibái — hangoz­tatta a szovjet kormányfő. látogatás a lenin-há?ban Nyikita Szergejevics Hruscsov pén­teken ellátogatott a párizsi Marie Rose utcácska 4-es számú házába, amely­A párizsi Elysée-paiotában rendezett ünnepi fogadtatáson: Hruscsovné asz­­•zony, De Gaulle elnök, Hruscsov szovjet miniszterelnök és De Gaulle felesége ÖTNAPOS KÖRCT FRANCIAORSZÁGBAN Nyikita Hruscsov és kísérete szom­baton indult el ötnapos franciaországi körútra, amelynek során ellátogatott Bordeaux vidékére, a Pireneusok vi­dékére, továbbá Dél-Franciaországba, majd Dijonba és több vidéki francia városba. • A bordeauxl repülőtéren Chaban- Delmas, a francia nemzetgyűlés elnö­ke, a város polgármestere és a lakos­ság tízezrei üdvözölték Hruscsov elv­társat. A középületeket szovjet és francia állami lobogók díszítették. A városba vezető 15 km-es útvonalon szovjet és francia zászlókat lengetett a közönség. A szovjet kormányfő gép­kocsijához egy kisgyermek odaszaladt és virágcsokrot nyújtott át Hruscsov elvtársnak. Egy pílanattal később újra diákok törték át a rendőrkordont és megcsókolták Hruscsov elvtársat. A város főterén több tízezres tömeg gyűlt össze, ahol Hruscsov elvtárs beszédet mondott. — Hallottam, hogy Bordeaux baráti kapcsolatot tart fenn Leningrádunk­­kal. Európa és az egész világ béké­jének és biztonságának érdeke meg­követeli, hogy országaink mint nagy­hatalmak ápoljuk és szilárdítsuk a kölcsönös tiszteletre épülő barátsá­gunkat és együttműködésünket - mondotta Hruscsov elvtárs. Hruscsov elvtárs franciaországi körútja során további állomására, Dél-Franciaországba érkezett. A szov­jet miniszterelnök a Lacq vegyíipari központba hajtatott és megtekintette a Mourenx új lakótelepet, majd a földgázfeldolgozó kombinátot. A kombinát vezetői felvilágosították a szovjet államférfit üzemükről, amely körülbelül 230 milliárd mJ föld­gázt dolgoz fel. Nyikita Hruscsov a lacqi ipari kom­binát megtekintése után a Pireneusok lábánál fekvő híres fürdőhelyre, Paura látogatott. A kastélyban bemutatták a helyi hivatalok és szervezetek képvi­selőit Hruscsov elvtársnak, majd tiszteletére kultúrműsort rendeztek. Lenin nyári almafája Áét autóbusz állt meg az öreg ház előtt. Turisták szálltak le a buszokról, hogy megtekintsék Uljanovszkban azt a házat, ahol Lenin nevelkedett. A vendégek különböző országokból érkeztek, a szűk utcán kisebbfajta bábeli zűrzavar keletkezett. Csoportonként tekintették meg a házat. A várakozó turisták le­fényképezték az udvart, a lóistállót, a kocsiszínt, a kertet, a lugast, a házat és egymást. Akadtak, akik letelepedtek a gyümölcsfák árnyé­kábans A fák egészen fiatalok voltak. Valaki megkérdezte: ezek alatt a fák alatt sétált-e annak idején Lenin? Dehogy! Azok az öreg fák már elpusztultak, de pontosan a helyükre ültették a fiatal fákat, hogy semmi se változzék a kertben, mint ahogy a múzeumként őrzött házon sem változtattak semmit. Tfalaki megkérdezte: mit csinálnak a gyümölcsfák termésével? ' Az idegenvezető elmagyarázta, hogy a múzeum dolgozói a ter­mést átadják az óvodának, ahogy ezt annak idején maga Lenin is tette. A tolmácsok rendről rendre lefordították a kérdéseket és a felele­teket. Egyszer csak hátulról őszahjú, magas férfi lépett elő. A kézen látszott, hogy vasmunkás vagy bányász. Szén- vagy vaspor emlékét őrizte a keze, rövidre vágott körmöket viselt, mint a nehéz testi munkások. — Szabad levennem egy almát? — kérdezte zavartan az idegen­vezetőtől. — Miért ?- Van egy kis unokám, kisleány, vinnék neki almát Lenintől - mondta az ősz férfi. — Nagyon megörül majd. Az idegenvezető mosolygott: — Szabad. Egy almát Lenintől az unokájának. A férfi olyan óvatosan vette le az almát, hogy az dg sem rezdült meg bele. A többiek irigykedve nézték, ők is szerettek volna kérni egy almát Lenintől. Dehát akkor mi marad az óvoda részére? Az ősz férfi zsebkendőbe tette az almát és elrejtette zsebe mélyén. Nem tudni, milyen nemzetiségű volt: svéd vagy német? Bizonyos, hogy azóta az unokája már megette az almát, a nyári alma nem tart­ható sokáig. Lenin.is ezt tanácsolta volna neki. (K) Tanítóink ünnepén Március 28-án, J. A. K o­­menskj születésének évfor­dulóján hagyományosan a pe­dagógusok napját ünnepeljük. Ez alkalomból több tanító kap kitüntetést, dicsérő oklevelet. Közéjük tartozik Pavlovié József Is, a Nededi Nyolcéves Iskola igazgatója, aki 15 éves fáradhatatlan munkájáért a „Példás tanító“ kitüntetést kapta. ban kíván élni Franciaország népével — jelentette ki többi között Hruscsov elvtárs válaszbeszédében. Nyikita Hruscsov franciaországi lá­togatásának első napján megkoszo­rúzta az Ismeretlen Katona sírját. Ezután a szovjet miniszterelnök és kísérete a Mont-Valerien erődbe té­vézőit, ahol a hitlerista hóhérok a megszállás éveiben az ellenállási mozgalom harcosainak ezreit gyilkol­ták meg. Mindenütt, ahol a szovjet vendégek elhaladtak, a francia nép ezrei üdvözölték, szovjet és francia zászlókat lengettek kezükben. A Franciaországban tartózkodó Hruscsov szovjet miniszterelnök más­nap megkezdte hivatalos tárgyalásait De Gaulle köztársasági elnökkel. Elő­zőleg fogadta a Francia-Szovjet Tár­saság küldöttségét és a békevédők franciaországi küldöttségét. Petit tá­bornok, a Társaság vezetője szívélye­sen üdvözölte Hruscsov elvtársat és elmondotta, hogy a franciák kimon­dottan örülnek a látogatásnak. A szovjet miniszterelnök felszólalt a fogadáson és a többi között ezt mon­dotta:- Barátaim nagy és magasztos ügyért munkálkodnak. Tudom, hogy nincs mindig könnyű dolguk, hogy nem olvadt el még teljesen a hideg­háború jege. A szovjet állam külpoli­tikájának alapja kezdettől fogva a békés együttélés lenini elve, amely kizárja a háborút mint a vitás kér­dések megoldásának és a más orszá­gok belügyeibe való beavatkozásnak eszközét. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a hidegháború hordalékai és gátjai ellenére a békés együttélés elve egyre határozottabban tör utat az országok kölcsönös viszonyában. Azzal a leghőbb óhajjal látogattunk hazájukba, hogy megjavítsuk a szov­­í-jet-francia kapcsolatokat, s közelebb hozzuk egymáshoz a szovjet és fran­cia kormány álláspontját. Hruscsov elvtárs beszéde végén válaszolt a küldöttség tagjainak kér­déseire. Nyikita Szergejevics Hruscsov a francia köztársasági elnök palotájá­ban megkezdte hivatalos tárgyalásait De Gaulle tábornokkal. A két állam­férfi két órát tárgyalt „négy szem között“ a francia-szovjet viszonyról és a jelenlegi világproblémákról. Nyina Hruscsová, a szovjet minisz­terelnök felesége De Gaulle tábornok feleségének kíséretében meglátogatta a párizsi Necker-kórház gyermekosz­tályát. A gyermekek virágcsokrokkal kedveskedtek vendégüknek. A kórház alkalmazottai is szívélyesen üdvözöl­ték Hruscsov elvtárs feleségét. • * * Michel Debré francia miniszterelnök díszebéden látta vendégül Hruscsov elvtársat és kíséretét. Az ünnepi ösz­­szejövetelen felszólalt Debré minisz­terelnök és Hruscsov elvtárs. A fran­cia miniszterelnök beszédében ki­emelte azt a nagy érdeklődést, ame­lyet a franciák Hruscsov franciaor­szági látogatása iránt tanúsítanak. Kijelentette, hogy a látogatás hozzá­járul a francia-szovjet barátság meg­szilárdításához. Hruscsov elvtárs válaszában a nem­nute, nagy jtawoi más emberen lehet-) nek. S íme, ami neki még csak álma lehetett, nekünk ma már természetes valóság. — Ez a legszebb foglalkozás — foly­tatta Pavlovié elvtárs. Tizenöt éve nevelem az ifjúságot, s úgy gondolom, hogy szebb hivatást nem tölthetnék be. A mai kitüntetés a legméltóbb ju-: falom mindezért. Az idei pedagógus nap ünnepi je­lentőségét az is fokozza, hogy hazánk tel szabadulásának 15. évfordulójára ké-\ szülünk. A másfél évtizedes munkából, amellyel alapjában felépítettük a szó-1 oializmust, tanítóink is kivették ré­szüket. A párt hívó szavára mindig tettrekészen álltak. Az iskola és az Hét szoros kapcsolatának megterem-, lését szívügyükké tették. Pavlovié elvtárs ezeket a gondola­tokat körvonalazta, amikor a követ-, kezüket mondotta: — Iskolánk tanítói kara sokat tett i falu kulturális életének fellendítésé­ben. A szülői munkaközösséggel együttműködve színdarabokat és tán­cokat tanított be, természettudományi előadásokat szervezett, hogy ezzel is közelebb vigyük dolgozóinkhoz a kul­túrát, mélyítsük műveltségüket. Már későre járt az idő, amikor búcsút vettünk az ünnepedtől, aki így fejezte be beszélgetésünket: — A jövő még nagyobb feladatokat '6 a tanítóságra. Nagy büszkeséggel fölt el bennünket, hogy a pedagógu­sok ilyen nagy megbecsülésben része­sülnek társadalmunkban. A belénk helyezett bizalom megköveteli tőlünk, hogy még odaadóbb munkával szol-, góljuk nagy ügyünket: az új nemze-. lék szocialista nevelését. —tg—' Szakember lesz Marikából Tpgy esős őszi napon riadtszemű kislány kopogtatott be a Duna­­szerdahelyi Mezőgazdasági Tanonc­iskolába. Nagy szégyenkezve, akadoz­va elmondta, hogy iskolába szeretne fúrni, de az apja azt mondta, hogy őt úgy sem veszik fel, mert cigány. Ami­kor ideért beszédjében Neumann Ma­­nka, lesütötte szép bogárszemeit és úgy állt az iskola igazgatója előtt, mint aki nagy bűnt követett el. — Aztán tetszik neked a paraszti munka? — kérdezték a lánytól az iskola tanítói. — Nagyon — ezt súgta és boldogan magyarázta, hogy ó már dolgozott a mezőn és nagyon szereti a kiscsibé­­ket meg a borjú­kat. Aztán csak annyit mondott: — Iskolába aka­rok járni ... — és két könnycsepp fu­tott le az arcán. Azóta fél év telt el, s Marika nap nap után pontosan megjelenik az iskolában és a tanulmányi eredményei is egyre jobbak. Molnár Ferenc (Dun. Streda) -•/rátété -y Földműves J I960, március 30. Aki már öt évvel ezelőtt megértette haragudtam volna, b amikor az első fejesre váró tehén mellé ültem és a sajtárba sercentettem az első tej­sugarat, nem akadt egyetlen fejő sem, aki ne ült volna azonnyomban az „idegen“ tehén alá. — Négy évvel ezelőtt a csöllei szö­vetkezet összjövedelme 1 900 000 ko­rona volt Ma 70 hektárral kisebb talajterületen gazdálkodunk, mint ak­kor. Szövetkezetünk most 650 hektá­ron gazdálkodik és egy év alatt 4 300 000 koronát tesz ki a jövedelme. Ebben az évben 5 165 000 koronás jö­vedelemre számítunk. — Idén a község mögötti földeken a trágyaléfelhasználásával 80 hektáros öntözéses gazdálkodást létesítünk. A homokbánya helyén 23 hektárnyi tó keletkezett, amely jó lehetőségeket nyújt fajkacsák és fajludak tenyész­tésére. Beszélgetésünket kalapácsolás za­varta meg. A szövetkezet dolgozói ugyanis két helyiséget szövetkezeti klubbá alakítanak át, ahol a televízión és rádión kívül könyvtár és sakk lesz, a szomszédban pedig tekepályát léte­sítenek. (Z. N.) ixuuiiuiiuezvi uuiyu-zóival lefolytatott tanácskozás után többfajta baromfi tenyésztésére tér­tünk át. — A szövetkezetekbe jövő új veze­tőknek igyekezniük keli, hogy meg­ismerjék a szövetkezet összes dol­gozóit mind munkahelyükön, mind a magánéletben. Ismerniük kell nem­csak a szövetkezet feladatait, de az egyes munkacsoportokra és embe­rekre váró feladatokat is, s biztosí­taniuk kell a feladatok teljesítéséhez szükséges előfeltételeket. — Eleinte voltak olyan emberek is, akik ok nélkül összeszidtak, de utána felkerestek, hogy ne haragudjam, mert nem gondolták olyan komolyan. Ez volt az első győzelmem. Teltek a napok. Már jó ideje dolgoztam a szö­vetkezetben, amikor váratlan dolgok történtek. A kocsis a lovakat és a szekeret kint hagyta a mezőn. A be­teg fejönő helyett pedig senki sem akarta megfejni a teheneket. Ilyen helyzetben csak a személyes példa segíthetett. Amikor a lovakat és a szekereket haza hoztam, annak sokkal nagyobb nevelő hatása volt, mintha Barancik József, a Somorjai Járási Nemzeti Bizottság elismerten jó dolgozója volt. Mégis 1955, máju­sában otthagyta eddigi munkakörét és a csöllei szövetkezetbe ment zoo­­teehnikusnak. Itt eleinte csak egy évre szerződtették és megbízták a termelés szervezésével. Amikor job­ban megismerték, a szerződést to­vábbi három évre meghosszabbították, így történt, hogy Barancik Jozef csa­ládi házat vásárolt a faluban, a szö­vetkezet tagjává vált, tavaly pedig annak elnökévé választották. S íme új munkahelyén ilyen tapasz­talatokat szerzett: — A szövetkezet dolgozói azt jó­solták nekem, hogy még azt az egy szerződéses évet sem bírom ki és már félév múlva megszököm. A hely­cet nem volt valami rózsás. A szövet- ' <ezet igen gyengén gazdálkodott. Az állattenyésztés egy hektárra eső jö­­•'■delme 1000 korona körül mozgott, a növénytermesztés pedig talán még ?nnéi is kevesebbet jövedelmezett. \z első évben, ahogyan mondani szo­kás. gyűjtögettük az erőt. Sertéseket vásároltunk, s a Pozsonyivánkai Ba­járatna újságot. A községet vagy i szövetkezetét érintő cikkeket nyilvá­nos gyűléseken tárgyaljuk meg, s « hibákat a lehetőség szerint mindjárt el is távolítjuk. A községben hetente mozielőadás van, s a legigényesebb olvasókat is beleértve megfelelő könyvtár áll a la­kosság rendelkezésére. A község autóbuszt kapott, s így az utazóknak már nem kell a távoli állomásra gya­logolniuk. Napról napra gyarapodik s motorkerékpár-tulajdonosok száma A kor követelményeinek megfelelően téglából tetszetős külsejű házak épül­tek fel, új házsorokat alkotva. A desz­kakerítések helyére betonkerítés ke­rült. Eltűnt a munkanélküliség réme, hiszen a község 98 %-a boldog, meg­elégedett szövetkezeti tag. A múlt év áprilisában pedig bevezették a köz­ségbe a villanyt. Azóta mosógép, rá­dió és televízió teszi szebbé és ké­nyelmesebbé a családok életét. Szövetkezeti dolgozóink tudják, hogy mindezt népi demokratikus rendsze­rünknek köszönhetik, ezért ezt a gon­doskodást jó munkával igyekeznek viszonozni. Veress Vilmos (Agónyíi Pavlovié József Az egész család izgatottan várta az apa érkezését. Pavlovié elvtárs Nitrán vette át a kitüntetést, de gondolatban ott volt vele családja, tanítványai, munkatársai, ismerősei. Megérkezése után a családi asztal­nál ünnepi hangulatban beszélt az élményekről, amikor a véletlen össze­hozott bennünket. A mindig szerény, keveset beszélő ember ajkáról most megered a beszéd fonala: — Szüleimtől, akik tizenhárom gyermeket neveltek fel - csupán ’ szorgaknat és öntudatot örököltem. Apám, a zvoleni erdők őre, sosem A boldogabb iövö szolgálatában lek egy második emeleti háromszobás akásában lakott Lenin elvtárs Na­­lyezsda Krupszkájával a Nagy Októ­­>erl Szocialista Forradalom előtt. A háború után ezt a lakást a Fran­­:ia Kommunista Párt vette meg, benne Lenin-múzeumot rendezett le. Itt találkozott Hruscsov elvtárs a rrancia Kommunista Párt vezetőivel s. élükön Thorez és Duclos elvtár­akkal. V/San a ieiszauauuias es a muimas­isztálynak a kapitalisták felett ara­­ott győzelme tette lehetővé, hogy íz évvel ezelőtt megjelenhetett a Sza­lad Földműves, amely születése pil­­anatától a parasztság boldogabb éle­­ének és a mezőgazdaság fejlesztésé­lek szolgálatában áll. A felszabadulás óta eltelt idő föld­­nűveseink életében a nagy változá­­lok és a rohamos fejlődés korszaka colt. Az egykor lenézett, földtúró nép lelyébe az öntudatosodó, gazdagodó zövetkezeti parasztság lépett, amely­­lek minden előfeltétele megvan ah­­loz, hogy szellemi és anyagi téren él- Tje a városi dolgozók színvonalát. Az utolsó tíz év alatt Ágónyír köz­ég is a felismerhetetlenségig meg­­■áltozott. A legnagyobb változásokat íz emberek munkájában tapasztalat­uk, mivel ez idő alatt nagyon sokat ejlödött a szövetkezet, és ehhez a ejlődéshez a Szabad Földműves is lagymértékben hozzájárult. A község öldmüvesei a lap minden számát :edves vendégként fogadják. Tanul­tak belőle, hogy jobban dolgozzanak is szebben éljenek. A községben nincs gyeden olyan család sem, amely ne

Next

/
Thumbnails
Contents