Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-30 / 26. szám
Hírforgácsok Elaludtak? A kosicei kerületben Idén 30 742 000 korona értékű talajjavttási műnkét kell elvégezni. Ez év március közepéig, tehát két és fél hónap alatt azonban a kerületi Talajjavítási Üzem, valamint a talajjavitási és vízgazdálkodási társulatok csupán 1631000 korona értékű munkát végeztek el. A zászló Král'ovské Chlmecen Március 13-án nagy ünnepet ültek a Král'. Chlmec-i Állami Gazdaság dolgozói. A Koüicei Kerületi Nemzeti Bizottság és a Kerületi Szakszervezeti Tanács Vörös Ván.dorzászlaját, s az ezzel járó 15 000 korona pénzjutalmat ünnepi gyűlés keretében vették át. Példás járás A múlt hét szombatján és vasárnapján a Král'. Chlmec-i járásban rendkívüli műszakot szerveztek, amelyen 3964 ember vett részt. A munkák során 39 hektárnyi talajt készítettek elő vetésre, 108 hektárra vetettek tavasziakat, 102 hektár rétet javítottak fel, s 815 mázsa istállótrágyát hordtak ki a földekre. Traktorok dala A kerület földművesei a gépek és a traktorok jó kihasználása mellett március 15-ig a tavaszi búza vetéstervét 107 %-ra teljesítették, 1733 hektár őszikalászost fejtrágyáztak, ezenkívül krpát 270 hektárra, zabot pedig 48 hektárra vetettek, továbbá 3550 ha rétet és 3328 ha legelőt trágyáztak meg< (B. N.) ÉSZAK DÉLNEK SEGÍT -egymástól távoleső szövetkezetek gyümölcsöző együttműködése A Gombai Állami Gazdaság nyitott istállójában nagyon jól érzik magukat , a növendékmarhák. A szerkesztőség köszöneté A Szabad Földműves fennállásának 10. évfordulója alkalmából sok üdvözlő levelet és táviratot kapott a testvérlapoktól, intézményektől, hivataloktól, szövetkezeti tagoktól, valamint a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól. Szerkesztőségünk ezúton mond köszönetét az üdvözletekért. A SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége A SÍKSÁGON ÉLŐ EMBER szeme megszokta, hogy szülőföldjén hatalmas távolságokat mérjen fel egyetlen szempillantás alatt. A magas hegyek látása rendszerint legyűgözó érzéssel tölti el. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Ezt mondja Petőfi is, az Alföld szülötte, a Kárpátok hófödte csúcsairól. Ilyen visszás érzések töltötték el Adamcsok Mihályt, a garamvezekényi szövetkezet elnökét, amikor 1959 áprilisában, előzetes levélváltás Vasárnap a mezőkön (Folytatás az 1. oldalról) termelt tőzeget elszállították a járás öt szövetkezetébe. Jól szervezte meg munkáját a pezinoki talajjavítási üzem is. A vasárnapi műszakban Pezinok határában 450, Módra határában pedig 800 brlgádos dolgozott. A legnagyobb teljesítménnyel az ércbányák dolgozói dicsekedhetnek, akik az áteresztő építésénél 70 m! földet helyeztek át. A csatorna és az áteresztő befejezése nagyobb terület lecsapolását teszi lehetővé. A Mező- és Erdőgazdasági Tervező Intézet bratislavai kerületi hivatalának több mint 160 dolgozója vasárnap a talajjavító és vizlecsapoló munkálatok terveit készítette. Összesen 1288 órát dolgoztak le 10 000 korona értékben. A kedvező vasárnapi időjárást a zilinai kerület földművesei is kihasználták. A hegyvidéki körzet szövetkezeti dolgozói főleg a rétek és legelők felületi rendezését szorgalmazták s tovább folytatták a talajelőkészítését is. A Dolny Kubin-i járás hét szövetkezetében a rétek és legelők felületi rendezésénél 500 órát dolgoztak le és 54 hektár földet készítettek elő tavaszi vetés alá. Á pelhrimovi Agrostroj az idei brnoi nemzetközi vásárra néhány új mezőgazdasági gépet készít, amelyeknek sorozatgyártását a harmadik ötéves terv éveiben kezdik el. Ezek között szerepel egy 100 tehén fejősére alkalmas önműködő berendezés, amely a teljesen higiénikus fejést teszi lehetővé. A fejőberendezésből csöveken keresztül jut el a tej a hűtőbe. Már jövőre megkezdik a fejőberendezések sorozatgyártását, s a harmadik ötéves terv éveiben 5000 darab készül el belőlük. A brnoi vásáron további újdonsággal lép a pelhrimovi Agrostroj a nagyközönség elé. Az RMA-1 jelzésű trágyaszóró ez, amelyet könnyen fel lehet szerelni bármilyen kocsira. A berendezés leszerelése után a kocsit más célokra is fel lehet használni. Ezek a trágyaszórők az elkövetkező ötéves terv éveiben bizonyára jól helyettesíthetik majd az eddig gyártott különleges, a kocsira tartósan rászerelt trágyaszórókat. A berendezésekből a pelhrimovi Agrostroj 27 000 darabot szándékszik elkészíteni az ötéves terv éveiben. A traktorhoz kapcsolt silókombáj-A nők közül a vásárra egy egyetemes, sokoldalúan felhasználható végószerkezetet küldenek, amely az eddig gyártott silókombájnokat nagyobb vágófelületével múlja felül, tehát teljesítménye is jelentősebb.-tk-Császár Vilmos, a garamvezekényí szövetkezet könyvelője és Verebes Lajos, a szövetkezet mezőgazdásza, akiben lapunk egyik régi levelezőjét ismertük fel. (A szerző felvételei) A takarmánytermesztés terén igen silány volt az 1958-as esztendő, különösen Szlovákia déli járásaiban. A szárazság a zselízi járás szövetkezeteit is súlyos probléma elé állította. Kevés takarmány termett, a készletekből az egész állatállomány számára bizony még a legnagyobb takarékosság mellett sem futotta az újig. Tavaly tartották meg a párt járási konferenciáját, amelyen "szóbakerült ez az égető kérdés is. A takarmányhiánnyal kapcsolatban Michal Chudík elvtárs, földművelésügyi megbízott ezen a konferencián felvetette és Melis Pálné és Osztás Anna nagy szeretettel gondozzák a hegyi legelőket megjárt növendékmarhákat A terepszemle után megegyeztek a feltételekben. A vezekényiek minden számosállatra 1,5 mázsa morzsolt kukoricát adnak, a vendéglátók pedig karámokat és a pásztorok elszállásolását biztosítják. Ezután már nem maradt más hátra, minthogy 1959. május 21-én a vezekényiek 55, a mikoiaiak 81 és a bajkaiak 56 növendékmarhát raktak vagonokba s indítottak útnak észak felé, hogy csak szeptember 10-én lássák őket viszont. Az otthon maradt teheneknek jnost már elegendő volt az eddig szűkös takarmánykészlet, az adagokat nem kellett csökkenteni. Ez volt ennek az ügyes „sakkhúzásnak’* egyik előnye. A másik s talán még nagyobb eredmény ősszel, a növendékmarhák hazaérkezése után mutatkozott meg. Induláskor a vezekényiek 55 növendékmarhájának össz-sűlya 14 755 kg volt, hazaérkezésükkor 16 850 kg-ot nyomtak. A napi és darabonkénti súlygyarapodás tehát 0,34 kg volt. Az összes kiadást és költséget leszámítva, a vezekényi szövetkezet 9706 korona tiszta nyereséggel zárta ezt az akciót, nem számítva a takarmánymegtakarltást, amit igy értek el. De a többi szövetkezet is jelentős hasznot, szép nyereséget mutatott fel. Az eredményeket látva, — annak ellenére, hogy a járás szövetkezeteinek takarmányalapja ma összehasonlíthatatlanul jobb, mint tavaly volt. — ez évben az említetteken kívül a nagysallói és más szövetkezetek is kedvet kaptak, s növendékmarháikat az idén már ők is hegyi legelőkre küldik. Ha az elért tiszta nyereséget és elkönyvelt hasznot nézzük, már ez is jelentős, de ebbé még nincsen beleszámítva az, hogy az állatok egészségesebben, megerősödve és edzetten tértek haza. S ez számokban vagy koronákban ki sem mutatható eredmény, óriási haszon nemcsak a szövetkezetnek, hanem egész mezőgazdaságunknak, népgazdaságunknak is. S ezt a szövetkezetek jó együttműködése teszi lehetővé, legyenek bár száz kilométerekre egymástól. Ormay Kálmán ★ ★ ★ GAZDAGABBAK LESZNEK A migléci EFSZ tagjai bó termést takarítottak be a múlt évben. Cukorrépából például 475 mázsa termett hektáronként. Nagy csövek nőttek a kukorica szárán is. így 35 mázsa szemesterményt adott a föld hektárja. Említésre méltó a kalászosok termése is. Búzából 35, rozsból 21, árpából 22 mázsa termett átlagosan. S hogy az idei termés még jobb legyen, nagy az igyekezet a tavaszi munkálatok jő és időbeni elvégzéséra. Azt akarják, hogy a munkaegységre tervezett 25 koronát hiánytalanul elérjék: s gazdagabbak legyenek mint tavaly. k. m. 13 új szövetkezet alakult A kosicei kerületben a téli időszak alatt 13 új szövetkezet létesült. Több mint 1000 kis- és középparaszt lépett ez alatt az idő alatt a közös gazdálkodás útjára, akik összesen 7000 hektárral növelték a szövetkezeti, közös termőföld-alapot. A kosicei kerületben ma már 407 szövetkezet működik és a kerület talajterülotének csaknem 92 %-át a szocialista szektor műveli. Értékes tulajdonság HÁNYSZOR kesergünk mindennapi életünk apró hiányosságai, hibái és rendellenességei fölött. Elégedetlenkedünk, mert szeretnénk, ha minden jobban, simában, hiányosságok és hibák nélkül menne. Értékes tulajdonság ez, különösen akkor, ha nemcsak öncélú bírálgatásról, fecsegésről van szó, hanem őszinte óhajról, viliágra segíteni a ma esetleg még erőtlen újat, de amely holnap vagy egy hét múlva, esetleg egy egész év elteltével erőssé válik és uralni fogja egész életünket. A szövetkezeti gazdálkodás gondolata már mély gyökeret eresztett falvainkban. Erről tanúskodik a szövetkezeti dolgozók érdeklődése szaktudásuk növelése iránt a szövetkezeti munkaiskola keretén belül.. Közös gazdálkodással növelik anyagi jólétüket és életük kulturális színvonalát. Tudják, hogy ehhez sokkal több tudásra van szükség, mint amennyi valamikor a kis gazdaságuk vezetéséhez kellett. A szocialista nagyüzemi termelés számukra ma már nemcsak a termelőeszközök és dolgos kezek összpontosítását jelenti, hanem a tudásnak való összpontosítását is a közös cél érdekében. A szövetkezeti munkaiskolák megalakítása óta már a szövetkezeti dolgozók tízezrei elvégezték az alapfokú hároméves iskoláztatást. Például csak ebben az iskolaévben Szlovákia falvaiban közel 80 ezer szövetkezeti dolgozó látogatja a szövetkezeti mun-2 Földműves I960, március 30. . kaiskola esti előadásait. Közülük már több mint 8000 befejezte hároméves tanulmányait és most tudását az egyes szakkörökben fejleszti tovább. NAGY SZÁM a 80 000, de nekünk több mint 300 000 szövetkezeti dolgozónk van. Tehát a tudását gyarapító 80 000 földműves sok és kevés is egyszerre. Az is igaz, hogy több szövetkezeti munkaiskolára lenne szükségünk. A már működő 2000 szövetkezeti munkaiskola ellenére még több mint 700 szövetkezet dolgozóinak nem tettük lehetővé, hogy mindennapi munkájuk mellett elméleti tudásukat is tovább gyarapítsák. ÖRÖMMEL TÖLT EL bennünket az a tudat* hogy az idősebb, tapasztaltabb emberek megértették a szaktudás jelentőségét és rendszeresen látogatják a szövetkezeti munkaiskola előadásait. Furcsálljuk azonban, hogy a szövetkezeti munkaiskola előadásaira igen kevés fiatal jár.' Mert nem igaz, hogy a fiatalok nem akarnak tanulni. Kétségtelen, hogy érdeklődési körük igen sokrétű, de a szövetkezeti munkaiskola szervezőinek a hibája, ha nem tudták az ifjúságnak a biológia és kémia rejtélyei iránti érdeklődését a szövetkezeti munkaiskolák medrébe terelni. Másutt pedig az asszonyokról feledkeztek meg, ami annál is kirívóbb, mert a legtöbb helyen a szövetkezeti munka oroszlánrészét az asszonyok vállalták magukra. Az iskoláztatást olyan időpontban tartják, amikor az asszonyok nem mehetnek az előadásokra, mert a háztartás körül vannak elfoglalva. Az iskoláztatás vezetői azután meglepődve állapítják meg, hogy az asszonyok nem mutatnak érdeklődést az iskoláztatás iránt. S ezzel az állítólagos érdeklődésnélküliséggel érvelnek akkor is,' amikor arról van szó, hogy a szövetkezet vezetőségébe nőt is válasszanak. így a szervezőkegyetlen hibájából a nők kárára mindjárt két hiba keletkezik. A TAVASZI MUNKÁLATOK megkezdése egyúttal a szövetkezeti munkaiskolák befejezését is jelenti. Csakhamar megkezdődnek a záróvizsgák, amelyeket néhol falusi érettséginek neveztek el. Ha az a nyugtalanság, amely tavasz ydején erőt vesz a földműveseken a szervezőmunka lankadásával párosulna, akkor ez éppen a kitűzött cél elérése előtt a tanulásban is hanyatlást idézne elő. Ezt azért sem szabad megengednünk, mert éppen az iskoláztatás utolsó előadásai foglalják össze dióhéjban az előadások lényegét, s éppen az utolsó feladatok teszik lehetővé, hogy az iskolában tanultakat a szövetkezetek földjein és istállóiban érvényesítsék. Jó lenne, ha minden szövetkezeti munkaiskolában ellenőriznék, mit mulasztottak el az iskola tantervéből és mit kell utólag pótolniuk. Ahol már minden tervezett témát átvettek, az iskolaév végéig fennmaradó idő helyes felhasználása érdekében le kellene tárgyalni azokat az intézkedéseket, amelyek a kedvezőtlen őszi és téli időjárás káros következményeinek ellensúlyozásával képesek lennének magas hektárhozamokat biztosítani. Ebben az időszakban le kellene tárgyalni a szövetkezeti állatállomány minőségének és a talaj termőerejének növelését célzó intézkedéseket is. Többek között el kellene mélyíteni az új technológiáról szerzett ismereteket és azokat össze kellene hangolni a szövetkezetben végzett gyakorlati munkával. A téli tanfolyam befejezése előtti időszak jó alkalmat nyújt a szövetkezetek közötti tapasztalatcserére, a kölcsönös látogatásokra és az elméleti tudásnak gyakorlati példákkal való kiegészítését szolgáló tanulmányai kirándulásokra. HASONLÓ SZELLEMBEN vezetjük majd a szövetkezeti munkaiskola záróbeszélgetéseit is. Már a „szövetkezeti munkaiskola“ elnevezés is elárulja, hogy célunk az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolatának megteremtése. Ennek értelmében az évzáró beszélgetések is elsősorban arra irányulnak, hogyan lehetne felhasználni az iskolában szerzett elméleti tudást a szövetkezeti termelés növelésére, a szocialista munkafelajánlások teljesítésére és túlszárnyalására. A szövetkezeti munkaiskola befejezése után az iskola hallgatói írásbeli bizonyítványt kapnak. Ez a bizonyítvány jelképezi, hogy ők a haladó emberek nagy táborába tartoznak, mert igyekeznek szocialista módon élni és dolgozni, s le akarják rombolni a fizikai és szellemi munka közé a múltban állított válaszfalakat. Az iskoláztatás záró időszaka alkalmat ad a szövetkezeti munkaiskolák, járási mezőgazdasági osztályok és a szövetkezetek vezetőinek arra, hogy értékeljék az iskoláztatás jó és rossz tapasztalatait, s azokból ftkulva a jövő iskolaévben még jobban megszervezzék a szövetkezeti dolgozók oktatását. Ismeretes, hogy nem szoktunk megelégedni a már elért eredményekkel. Használjuk ki ezt az értékes tulajdonságunkat a szövetkezeti dolgozók iskoláztatásának, munkájának és életének javítására. . Smehyl Ján, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. djauiUlld a iicy^viucM jaiaaurv vetkezeteivel a szorosabb együttműködés létrehozását. A takarmányszűke ilyen módon könnyen leküzdhető és a hegyvidéki legelők dús füve, ózondús levegője a növendékmarha egészségi állapotára csak előnyös lehet. E jótanács magja termékeny talajba hullott. így került, sor arra, hogy a zselízi járásból Adgmcsok elvtárs néhányadmagával útra keli és ellátogatott az Észak-Szlovékia hegyei közt megbúvó Velicná községbe. után, ellátogatott az oravai járásbar levő Veliőná községbe. Utjának célja az volt, hogy megtekintse azt a terepet, amelyet a garamvezekényí, mikólái és bajkai szövetkezetek nővéndékmarha-állományának nyári legeltetésére szemeltek ki. De vegyük sorjába az eseményeket amelyek azt eredményezték, hogy í zselízi járás említett szövetkezete üszőiket tavaly a tőlük több mini 200 km-re fekvő észak-szlovákia Velicná szövetkezetének legelőin küldték. Nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek A BRNOI NEMZETKÖZI VÄSÄRRA jó munkatermelékenység! A Litomefice környéki Veiké Zernoseky-i Állami Gazdaságban üzembe helyeztek egy 1600 sertést befogadó önműködő nagyhizlaldát. A takarmánykeveréket szálitócsiga hordja szét az etetőkbe, s az 61 padlóját mozgó kaparógép tisztítja meg a trágyától. Az itatók vizét pedig előzetesen alacsony nyomású katlanban melegítik fel. Mostanáig ebben az épületben csak 850 sertést szállásoltak el, de a hónap végéig az utolsó helyig betöltik a hizlaldát. A sertések ellátását felváltva két sertésgondoző végzi. A sertések napi súlygyarapodása februárban állatonként — 1,8-2,2 kg takarmánykeverék adagolása mellett - elérte a 0,45 kg-ot. A súlygyarapodás állandóan növekszik. Most 600 darab, 40 — 50 kg-os sertés számára előhizlaldát építenek. A meleg, pépestakarmánykeveréket itt is szállítócsigák hordják majd az etetőkbe. A sertések fekvőhelyének padlóját az eddigi általánosan használt beton helyett a melegebb pórusos üvegből készítik. A trebouticei major dolgozói is egy 500 férőhelyes önműködő hizialda építését kezdték meg, amelynél felhasználják a Veiké Zernoseky-i Állami Gazdaság dolgozóinak tapasztalatait.
