Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-26 / 24-25. szám

A rét- és legelőfelújítás kérdései a szepsi járásban

Irta: SZAMÄK ISTVÁN okleveles mezőgazda, a Diószegi Növénynemesítő Üzem dolgozója

Válasz HACZEL JÁNOSNAK, a szádudvarnoki EFSZ elnökének

Talán neheztel is rám Haczel elvtárs, hogy korábban nem válaszoltam gondosan megírt levelére. Az olvasók pedig ne vegyék rossznéven, hogy a Virágzó Mezőgazdaság hasábjain levelezünk. Csak egyetlen község évelő takarmányairól beszélgetünk, de ez a kérdés érinti az egész szepsi és rozsnyói járás szövetkezeteit.

Tíz-tizenkét évvel ezelőtt rendszeresen jártam Tornára. Ismerem a vidék éghajlatát, talajviszonyait, növénytermesztését. Szádellőn régi búzaíajtákat, baltacimokat gyűjtöttem nemesítő-üzemünknek. így az udvarnoki határt is ismerem és Haczel elnök levele úgy fekszik előttem, mintha térképet küldött volna.

Akkoriban búza-, árpa-, vöröshagyma-, mák- és fűkísérletünk volt Tornán. A talajviszonyokat illetően különösen annak mésztartalma érdekelt. Ezért sósavoldatot vettem a tornai gyógyszertárban és bejártam az állami gazdaság határát. A szőlőhegytől a Torna patakig. A hegyoldalak kőzete, s a legelő fűvéből kikandikáló sziklák erősen meszesek. De a szántóföldek talajában a mész kevés, és a víz mellett csaknem hiányzik.

Az éghajlat szeszélyes, a nappali és az éjszakai hőmérséklet között igen nagy a különbség. így az ott elvetett búzavilágfajtagyűjtemény legtöbb fajtája ezt az ingadozást nehezen viselte, a lisztharmat és a levélrozsda a fajták nagy részét erősen károsította. A két hegyvonulat között kelet-nyugat irányban húzódó völgy huzatos. Például 1948-ban olyan viharnak voltam szemtanúja, amely felborította a vetőgépet, eltörte a telefonoszlopokat és erősen megrongálta a tornai új istállók tetejét.

Ha figyelembe vesszük a régi rétek és legelők fűállományát, azt tapasztaljuk, hogy:

1. a növényzet összetétele idővel megváltozik, a talajban szervesanyag, televény halmozódik fel;

2. az ásványi anyagok egy része kimosódik, s egyrészt a mély rétegekben felhalmozódik és vegyületeket képez, másrészt a csapadékvízzel leszivárog az altalajba.

Lent, a mezők déli részén ehhez hozzájárul a folyók hatása:

1. a folyó szintje befolyással van a talajvíz állására;

2. a folyó időnként kiárad és iszapot rak a rétre.

Ha feltörjük a rétet, legelőt, az eke elvágja a növények gyökerét és a gyephantban lefordítja a növényzetet. Az elpusztult növények szervesanyaga bomlásnak indul, s bizonyos baktériumok e célra elvonják a nitrogén egy részét, nitrogénhiányt (pentozánhatást) váltanak ki. A talajmikrobák hatására a szervasanyagok fokozatosan szervetlen vegyületekké alakulnak és a növények számára újra felvehetők lesznek, tehát az átmeneti nitrogénhiány után nitrogénbőség lép fel.

A többi tápanyag dolgában a helyzet kedvezőtlenebb. Csak gondolkozzunk el azon, hogy a réten évtizedekig szénát

92 f ÍHf?rijkZ.ÍAStí/f

I960, március 26,

termeltünk. A széna hamutartalma körülbelül 7 — 8 %. Ennek körülbelül Vs-a mész, 24-a kálium és '/a-a foszforsav, míg 2/g-a magnézium, mangán, kén, nátrium, klór, vas, kovasav és egyéb ásványi anyagok. így a szénatermeléssel a talaj ásványainak tartalma kimerült, tehát ezeknek pótlása fontos feladatunk, istállótrágyáznunk kell és a műtrágyák megválasztásánál is számolnunk kell ezzel. A meszezéssel kapcsolatban megjegyzem, hogy csak igen durva, tájékozódó jellegű tornai mészvizsgálataimra csak a talaj legfelső rétegét vettem.

Ezen a vidéken az ilyen vizsgálat nem kielégítő. A mészszegény feltalaj alatt ugyanis mészben gazdag altalaj lehet.

Öreg gyepek gyökérzete egy-két arasznyira hatol a talajba. Fiatal gyepek, különösen a szélesebb sorközben termelt magfüvesek, 50 — 100 cm-re, az árvarozsnok, zöldpántlikafű gyökerei pedig még ennél is mélyebbre hatolnak. A pillangósok több méter mélyre is legyökereznek, sokszor csak a szikla vagy a talajvíz szab határt növekedésüknek.

Ezért a feltalajból vett minta nem kielégítő, a szondákat 150 cm mélyre vesszük, ha előbb nem érünk sziklára vagy talajvízre. Külön mintát veszünk a szántott rétegből, majd a mélyebb rétegekből is és a vegyelemzés után gondosan nyilvántartjuk az eredményt. Hiszen a mélyebben gyökerező növények olyan rétegekből meríthetnek tápanyagokat, amire a sekélyen gyökerező növényzet, így az öreg gyep legtöbb füve nem képes. A művelhető talajréteg vastagsága rendkívül változó. Különösen a sziklás lejtőkön a talajréteg néha csak araszos. Minél meredekebb a lejtő, annál nagyobb a talajpusztulás veszélye. Ha ilyen gyepet újítunk fel, a lejtőre merőlegesen szántunk. Ne szántsuk fel az egész lejtőt, hagyjunk rajta szántatlan csíkokat. Mindenben úgy kezeljük az ilyen lejtős területeket, hogy nagyobb vízmosások keletkezésének elejét vegyük. De nem szükséges ezt részleteznünk, hiszen az udvarnoki, szádellői és tornai földművesek ebben alapos tapasztalatokkal rendelkeznek.

Ami a füvek beszerzését illeti, ma körülbelül hétféle pillangóstakarmányt és körülbelül tizenötféle füvet tartunk nyilván. Ezeknek gazdasági felhasználása különböző: más a szerepük, alkalmazásuk stb. A heremagvak termelése közismert, nem foglalkozom vele részletesebben. A fűmagvak — miután ezermagsúlyúk, kezdeti fejlődésük, tenyésztérigényük, ápolásuk, betakarításuk igen különböző — a vetőmagszaporításban elég nagy szakértelmet kívánnak. Az igényesebb fűfajok szaporításában lényeges hiányok mutatkoznak. A mezőgazdaság pedig a fűfajok igénylésében nem elég határozott, illetékes helyen nem követeli azokat a fűfajokat, amelyekre leginkább szüksége lenne. Részben azért, mert maga sem biztos abban, mire van szüksége.

Helytelen, ha a mezőgazdaságok az évelő takarmányok vetőmagját már előre összekevert formában kapják. Az egyes magvakat a gazdaságoknak kellene megrendelniük és a helyi felhasználás szerint kellene összeállítaniuk a keveréket.

Ez így szokás mindenütt, ahol fejlett az állattenyésztés.

A szádudvarnoki szövetkezet esetében a következőket javaslom:

A baltacím legjobb társa az árvarozsnok. Javaslom 5 ha területen az árvarozsnok és baltacím keverékét kipróbálni. Az árvarozsnok vetőmagját a Bratislava! Növénynemesítő és Vetőmagszaporító Vállalatnál lehet megrendelni (Sl'achtitel’sky a semenársky podnik, Bratislava, Vajanského nábrezie 13/a; az árvarozsnok magja szlovákul: ‘osivo stoklasu bezbranného ZK). Hektáronként 15 kg vetőmagot kell számítani, ha baltacimos keverékbe tesszük. (Baltacímből a teljes mennyiséget számítjuk, lehetőleg hámozatlan vetőmagot vessünk.)

Az árvarozsnoknak több előnyös tulajdonsága van:

A Tornai Állami Gazdaság sziklás legelője, a Gyűr