Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-26 / 24-25. szám
Szakkérdésekre válaszolunk Mi ellen oltsuk a baromfit? A Szabad Földműves egyik olvasója azt írja, hogy állandóan figyelemmel kíséri a szakmellékletet és sok hasznos dolgot megtanult belőle, lobbi között azt is, hogy jobb és okosabb az állatbetegségeket megelőzni, mint a beteg állatokat kezeltetni. Tekintettel arra, hogy falujukban baromfivész uralkodik, szeretné a bajt megelőzni és ezért arra kér, hogy küldjék neki oltóanyagot. Kérésére csak tanáccsal szolgálhatok, mert egyrészt a baromfiállományban sokféle fertőző betegség előfordul, másrészt az oltóanyagok korlátozott ideig raktározhatók, arról nem is szólva, hogy az oltóanyagokat csak az állatorvosok vagy az ö felügyeletük alatt dolgozó szakmunkások alkalmazhatják. Hogy községükben milyen járvány pusztítja a baromfit, az illetékes állatorvos tudja a legjobban. Ha tehát fertőző betegség vagy egyéb ok miatt nagyobb számú baromfi pusztul el, bizalommal keressük fel az illetékes állatorvost, aki megállapítja az elhullás okát és akár fertőző, akár nem fertőző betegségről van szó, megfelelő kezelésben részesíti az állatokat. Ha pedig védőoltásra van szükség, azt is elvégzi. A múltban tehetetlenül kellett nézni, hogy a járványos betegségek tömegesen pusztították a baromfit. Ma már eredményesen védekezhetünk ellene, például a baromfipestis elleni oltás másfél évre védettséget nyújt. Többször tapasztaltam, hogy oltás után a baromfi két év múlva is átvészelte a járványt. Ezenkívül vannak olyan fertőző baromfibetegségek is. amelyeket gyógyszerekkel és gondos higiéniával könnyen megszüntethetünk, így például a baromfikolerát. A baromfibetegségek leküzdéséhez és megelőzéséhez tehát idejében kérjük az állatorvos segítségét. Télen miért tojnak keveset a tyúkok? Egy másik olvasó azt kérdezi, mi lehet az oka, hogy tyúkjai egész télen nem tojtak és február végén is csak egy-két tojás volt naponta 15 tyúktól, annak ellenére, hogy állati fehérjét, meleg burgonyás keveréket és langyos vizet is kaptak egész télen. Ilyen körülmények mellett a tojáshozam elmaradását a huzatos, hideg ólazás okozza. A baromfi nagyon érzékeny a huzatra. Megfigyeltem, hogy az idén is huzatos ólban fagyott le sok baromfi taréja. Érdekes példa erre a gutái EFSZ-ben történt eset. Az egyik farmon huzatos, hideg ólakban elhelyezett 1025 darab tyúk ez év január 15-én 116 darab tojást tojt. A tyúkokat másnap fütött, ketreces tojatókban helyezték el. A tojáshozam napról napra emelkedett és január 29- én már 510 darabra szaporodott annak ellenére, hogy a takarmányozásban lényeges változás nem történt. Ezt a rohamos emelkedést határozottan a huzatmentes, meleg ólazás okozta. Télen tehát fontos a baromfi huzatmentes, meleg, de amellett tiszta levegőjű ólazása. Dr. Patus Sándor (Gúla) Az átlátszó tehén Kereken 30 évvel az első üvegember „megszületése" és az első üvegló elkészítése után a drezdai Egészségtudományi Múzeum dolgozói megalkották az első üvegtehenet. E páratlan taneszköz gyártásához harminc hónapig tartó megfeszített munkára volt szükség. Elsősorban olyan természetes modellt kellett találni, amely méreteiben és arányaiban tökéletes, tehát bizonyos mértékben a tehén klasszikus szabványtípusa. A választás végül a feketefoltos-, vemhes, mintegy négyéves „Heidi“ tehénre esett. Az állat kimúlása után a megnyitott nyaki verőéren keresztül elfolyt 40 liter vért nagyjából azonos mennyiségű formaiinnal pótolták. A formalin, az érrendszerbe beszivattyúzva, megkeményítette az állat testét és megóvta a rothadástól. Ezután a tehenet négy lábra állították, mintha élne. A következőkben gipszpépet raktak rá. s ezzel az állat külsejéről negatív forma készült. Ezt gipsszel öntötték ki. A megkoményedés és kiszáradás után a mú-94 fáfít'fftiZdkSklf I960, március 26. zeum gipszszobrászai a pozitív formákat annak rendje-módja szerint összeillesztették, és ilymódon elkészítették a tehénmodellt. Az első negatív formákon sok léghólyag, repedés volt. Ahhoz, hogy kifogástalan formákat kapjanak, a gipsztehenet gondosan retusálni kellett, majd — ugyancsak gipsz ráhelyezésével — még egy öntőmintát vettek róla. Ahhoz, hogy a belső részekről is nyomóformákat kapjanak, az állat testét rendkívül óvatosan preparálták, éspedig kívülről befelé. Az üvegtehén elkészítéséhez összesen több " mint két tonna gipszet dolgoztak fel. A gipsz ez esetben is természetes helyzetében, nagyságában és alakjában rögzítette az egyes szerveket: a fültömirigyet, a tüdőt, a szívet, a százrétü gyomrot, a bendőt, az oltógyomrot, a vesét, a méhet a borjúembrióval stb. Ez több testrész lágysága következtében fáradságos és nem mindig esztétikus munka volt. Az állat felboncolása után csak a csontváz maradt meg. Egy különleges öntöde minden részről alumínium-ötvözetmásolatot készített. Ezt követőleg a formák segítségével megmintázták a legfőbb testrészeket, valamint a belső szerveket. Ehhez a cellon nevű anyagokat használták. Ez lényegesen könnyebb az üvegnél, emellett rendkívül törésálló. A modell összeszerelése azzal kezdődött, hogy a fémcsontokat teljes csontvázzá állították össze. Különösképpen nehéz feladat volt a terjedelmes véredény- és idegrendszer beillesztése. Ezeket előzőleg körülbelül 60 km hosszú. 0,2 mm átmérőjű hajszálvékony drótból, a rádiókészülék kábelkötegéhez hasonlóan kötötték össze. Az életnagyságú, átlátszó modellt a múzeum munkatársai a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 10. évfordulója alkalmából készítették el. A Prágai Baromfikeltető Üzem idén 280 000 csibét és 120 000 kacsát keltet az EFSZ-eknek és saját gyorshizlalásra. Szobrot készítenek az ország legjobb tehenéről Magyarországon Máriái Jenő kalocsai gazda többszörösen kitüntetett N u s i nevű tehenéről szobrot készítenek. A hatéves szép külemü állat jelenleg az országban a legtöbb tejet termeli. Tavaly 14 377 kg 4,31 °/o-os zsírtartalmú tejet adott. Első vemhessége óta csaknem 30 000 kg tejet termelt és három borját nevelt. Vastagh László, a híres állatszobrász készíti a szobrot a Mezőgazdasági Múzeum megbízásából.
