Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-26 / 24-25. szám
□DDOÜDDOÜDDDDDDDDCDDDCDDDŰüDaDDÜDClDaDDaaDaDDDDmaDmGaaacaüDDaDDDDUL-UüüaDDDDDDDDaDüDüaDüaüDDúDmtiáDDQDŰÜDOIXjDÜDuüaQauaCKmuüQ Névadás Ezérkilencszázötvenet irtunk. Az első magyar nyelvű szövetkezeti tanfolyamot tartották Modorban. Az elvtársak közül a legjobbak vettek azon részt, azok, akik a múltban megállták a helyüket és hívek maradtak a munkásosztályhoz. Két év telt el akkor a Februári Győzelem óta. Pártunk kiadta a jelszót: felépíteni hazánkban a szocializmust! Nem látszott könnyű feladatnak. A falu életében is nagy változásokat követelt. A tanfolyam hallgatói egymás között arról beszéltek, hogy szükséges lenne, ha a sajtó oktató-nevelő munkájával a mezőgazdasági dolgozók segítségére sietne. Egy februári napon kaptuk a hírt Bratislavából, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal újságot készül kiadni a magyar mezőgazdasági dolgozók részére. Kérik a tanfolyam résztvevőit, adjanak nevet „a születendő gyermeknek*. Nagy volt az öröm és a kezdeményezés. Ügy határoztunk, hogy a hallgatók közül mindenki fölírja egy papírra elképzelését. Sok javaslatot tettek: Öj Barázda, Oj Parasztság, Szövetkezeti Dolgozó stb. Végül megszületett az elnevezés: Szabad Földműves. Tíz év telt el azóta és most értékeljük a lap évtizedes munkásságát. A lap mindig nagy segítséget nyújtott parasztságunknak a szövetkezeti gaz-, dálkodáshoz vezető út egyengetésében: Kezdetben az út elég göröngyös volt. A lap nyíltan feltárta az EFSZ-ekben elkövetett hibákat, úgyhogy a bírálat nyomán javulás állott be. Útmutatása, támogatása mellett így haladhattunk előre. Ma már ott tartunk, hogy a losonci járásban az EFSZ-eknek 180 millió koronát ér a vagyonuk, a föld értékét nem számítva. E szövetkezeti tagok közül 42-nek van személyautója és további 95 igénylés történt. Nem beszélve a motorkerékpárokról, mosógépekről stb. Nagy fejlődést jelent ez tíz év alatt. Eleinte, amikor a Szabad Földműves ezekről a nagy célkitűzésekről írt, a parasztság soraiban sokan kételkedéssel fogadták a terveket. Ma már ezeket megvalósítottuk. Ennek elérésében mindig nagy segítséget jelentett a Szabad Földműves. Erre a segítségre van szükségünk a jövőben is, hogy a harmadik ötéves tervet sikeresen megvalósíthassuk. Ezért a tízéves jubileum alkalmából további sok sikert kívánunk a lap munkatársainak, hogy a lap hivatását mindig betölthesse. KONCZ János (Pelsöc) ★ ★ ★ Évfordulóról emlékezünk Mint a Szabad Földműves olvasója örömmel állok be az ünneplők sorába a jubileum alkalmából. A lap megjelenése óta tanítónk, segítőnk, szórakoztatónk. Meggyőzött bennünket a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, szaktanácsaival hozzásegített a termelés fokozásához és ezzel a magasabb életszínvonal eléréséhez. Az elmúlt tíz év alatt indult meg a falu a szocializmushoz vezető úton. Megalakultak az EFSZ-ek. A kezdeti nehézségek után kimagasló eredmények születtek. Vannak még hibák is, ezeket szóvá kell tenni, ki kell küszöbölni kitűzött célunk elérése érdekében. Akkor a siker nem marad el. Egyes szövetkezetek, sajnos, lemaradtak. Amíg sok helyütt a közös gazdálkodás olyan eredményes volt, hogy az év végi zárszámadás után 12 koronát fizettek munkaegységenként, addig máshol előfordult, így nálunk, Marcelházán is, hogy 4 — 6, sőt 2 korona jutott munkaegységenként. Bizony, ez nincs rendjén! Utána kellene nézni, hogy mi okozza a lemaradást és kik ezért a felelősek. Serkentőleg hatna, ha a lap is foglalkozna ezzel a kérdéssel, s mint a múltban annyiszor, most is segítségünkre lenne, hogy lemaradásunkat behozva a mi szövetkezetünk is az elsők közé kerüljön. Az elmúlt tíz év alatt életünk szebbé, boldogabbá vált. Ezen az úton megállás nincs, tovább kell harcolnunk a kitűzött célok megvalósulásáért, a békéért, mindnyájunk boldogabb életéért. Marikovecz Aladár (Marcelháza) -JrcSrmd 6 ___ 1960. március 26. Legyen továbbra is népünk szolgálatában Az írott szó ereje márciusában erdők-mezők ébredésének idején jelent meg a Szabad Földműves. A tavasz éltető ígéretét hozta a szántó-vető embernek, a falu dolgozóinak. Űtitársul szegődött, hogy könnyítsen a parasztember dolgán, a haladó tudománnyal felvértezve segítse megvívni harcát a természettel. Egy évtized pergett le azóta. Nehéz, de sikerekben gazdag tíz esztendőt hagytunk a hátunk mögött. Bátran állítom, hogy a Szabad Földműves elindulása óta sokat tett azért, hogy a föld többszörösen fizessen, s a falu népe gazdaságilag és kulturális téren is magasra emelkedjék. Az újságíró dolga egy-egy nagyüzemi gazdálkodás menetének elemzése, szövetkezeti évzáró gyűlések, értekezletek értékelése, egyszóval: mindig mások munkájának méltatását végzik. Sokkal nehezebb a dolguk ilyenkor, amikor önmagukról, a lap tízéves munkájáról kell beszélniük. Äm legalább ezen a napon könnyítsünk a szerkesztők munkáján, s mondjuk el mi, olvasók, levelezők, mit tett a lap a béke, a szövetkezeti mozgalom érdekében, a szocialista falu megteremtése és felvirágzása útján. Induláskor a lap első és legfontosabb feladatának tekintette a szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtését, a dolgozó nép hatalmának megőrzését és a haza erősítését. A szocialista ipar mellett elengedhetetlen követelménnyé vált a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. Ez volt a nép hatalmának, függgetlenségének, minden dolgozó jólétének és jövendőjének szilárd alapja. Ez a cél fűtötte a lap szerkesztőségét, munkatársait, levelezőit egy évtizeden keresztül. A lap nagyban elősegítette, hogy földműveseink napról napra mindjobban megismerkedtek, megbarátkoztak a nagyüzemi termelés gondolatával, előnyeivel, és szövetkezeteket alakítottak. Az olvasók tudatosították, hogy a mezőgazdaság fejlődése a nagyüzemi gazdálkodás irányiban törvényszerűség, nemcsak nálunk, a szocialista országokban, hanem szerte az egész világon. A különbség annyi, hogy a kapitalista nagyüzem könyörtelenül kihúzza a parasztok lába alól a földet, kizsákmányolt mezőgazdasági munkássá teszi őket. A szocialista nagyüzembe a saját földjeikkel, termelőeszközeikkel lépnek a földművesek, tehát tulajdonosai a nagyüzemnek, s munkájuk gyümölcsét saját maguk élvezik. A Szabad Földműves megjelenése napjától részt vett parasztságunk történelmi harcában, a szlovákiai földművesek, dolgozók hú barátja és harcostársa volt, s ma is az. Tíz éven keresztül segített eggyékovácsolni a munkásosztály és a parasztság immár megbonthatatlan szövetségét. Irányította földműveseinket, miként gazdálkodjanak a nekik juttatott földdel, szaktanácsokat nyújtott, a szövetkezeti tagok tízezreit segítette a nagyobb termésért vivott harcban. A lap az épitömunka lázas forgatagában sem feledkezett meg az emberről. Nagy figyelmet szentelt a dolgozó ember szellemi nevelésének. Megmutatta, hogy szocialista rendszerünkben az anyagi javak mellett olvasnia, művelődnie, tanulnia kell a falu népének, mert csak így juthat föl hivatása magaslatára. Az újság eszmei vonalon is kitett magáért Egy évtizeden keresztül hangoztatta, hogy az eredmények nem születnek maguktól, láthatatlan személyek akaratából, ám az ember járomba foghatja a természetet és kicsikarhatja tőle mindazt, amit akar, amire szüksége van. Az elmondottakat figyelembe véve, az olvasó és levelező szemével nézve állítom, hogy a lap betöltötte falvainkon a szocialista sajtó szerepét. Ezért köszöntsük és szeretettel üdvözöljük a tízéves Szabad Földművest. Kérjük, álljon továbbra is hazánk és népünk boldogulásának szolgálatában! KOVÁCS JÁNOS (Path) Másfél évvel ezelőtt bíráló cikket közölt a Szabad Földműves a perbetei szövetkezetről. S bátran mondhatom, hogy a cikk írója fején találta a szöget. Alig akadt szövetkezeti tag, aki nem értett volna egyet a bírálattal. A cikket az EFSZ vezetősége után a helyi nemzeti bizottság tagjai is megvitatták. Alapos megfontolás után elhatározták, hogy az EFSZ vezetőségével karöltve házirendet dolgoznak ki, amely szerint a termelés minden ágazatában bevezetik az érdem szerinti jutalmazást. A határozatot tett követte. Ugyanakkor átszervezték a munkacsoportokat is. A csoportok élére pedig tapasztalt, szorgalmas szövetkezeti tagokat állítottak. S mi lett az eredmény? Az, hogy amíg az előző években több esetben az előleget sem kapták meg a tagok, ugyanakkor a múlt évben már csaknem 100 %-ra teljesítették a pénzügyi tervet. Az eredmények láttán a még egyénileg gazdálkodó földművesek is határoztak és 1959. júniusában szövetkezeti község lett Perbete. Az írott szónak tehát nagy volt az ereje: gazdagon gyümölcsözött. Kemény József (ögyalla) Egy az elsők közül Segít az új technológiában Tíz éve történt, de tisztán emlékezem viss2á ma is. Amikor a mélyúti előkonferencián kimondották, hogy a szlovákiai magyar földműves sajtóhoz jut, Kugler János főszerkesztő azonnal nekilátott a szervezési munkához. Igazi szocialista lelkesedésével vetette magát a szervezésbe. Látszott, hogy nemcsak a kötelességtudat, hanem a szív és a lelkesedés is hajtja. így sikerült is létrehoznia az új lapot. Persze új szerkesztőkre volt szükség. Ekkor hívta meg a Szabad Földműves szerkesztőségébe dr. Pécsi Jenőt is. Amikor dr. Pécsi Jenő belépett a Szabad Földműves szerkesztőségébe, mögötte már évtizedes szocialista újságírói múlt állott. Kolozsvárott 188őben született, atyja később Nyitrára vonult vissza zobori szőlőjébe. Huszonegy éves korában a bölcsészet doktora 'ett, de az újságírói tollat már előbb is forgatta, Baloldali publicista volt, s a Tanácsköztársaság ideje alatt a budapesti III. kerületi főgimnázium „vörös“ igazgatója lett. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett, s elhatározta, hogy hazatér Nyitrára. Itt működött tovább mint magántisztviselő, szerényen és nehéz körülmények között. Zobori magányában azonban állandóan dolgozott. A magyar paraszti sorsnak volt a figyelője és harcos szószólója. így aztán mit sem kell csodálkoznunk azon, hogy dr. Pécsi mint a Szabad Földműves első szerkesztője (rajta kívül csak két elvtárs dolgozott a Stúr utcai kezdetleges szobában, mely egyúttal lakószoba is volt), nagy lelkesedéssel látott neki munkájának, amit az első számok „pé“ jelzésű cikkéi is igazolnak. Járta a falvakat, írta a riportokat, hol vasúton ment. hol motorkerékpáron, hol előrehaladott kora ellenére gyalog, amivel szép példáját mutatta a földmunkás és a szocialista értelmiségi együttműködésének. Egészségi okokból volt kénytelen a laptól megválni. Ismét Zoboron húzódott meg, s ott élt 1955. november 13-án bekövetkezett ' haláláig. Temetése is olyan szerény és egyszerű volt, mint élete. A Szabad Földműves tízéves jubileumát tehát már nem érhette meg. Nem láthatja, hogy az elvetett mag mivé terebélyesedett, de Pécsi Jenő emlékét föl kel! idéznünk, s úgy érezzük, mulasztást pótlunk, amikor ez alkalomból megemlékezünk róla. Mártonvölgyi László Új ismeretekkel gyarapít Nemrég a bési EFSZ irodájában jártam. A szövetkezet vezetői ott ültek mind az asztal körül. Közelebb lépve látom, hogy valamennyien újságot böngésznek nagy buzgalommal. A Szabad Földműves legújabb számát olvasták.- Nem véletlen, hogy így közösen olvassuk a Szabad Földművest, hiszen sokat tanulunk belőle — mondta Titka Zoltán, a szövetkezet mezőgazdásza. - Ez a/lap a mi lapunk, a szövetkezeti dolgozóké, a földműveseké. Nagyon örülünk annak, hogy már hetente kétszer ‘’Ropogtat be hozzánk. Várjuk, mert megszoktuk és ha netán az egyik számot nem kapnánk kézhez, azt hiszem olyan érzésünk támadna, hogy valamit elszalasztottunk. gyón szeretik a szákmelléklet gyakorlati és a szövetkezetek mindennapos problémáival foglalkozó cikkeit. — Nagy segítséget jelentenek ezek az írások, főleg nekünk, akik nem végeztünk mezőgazdasági szakiskolát. Számunkra a szakismeretek egyik nagy forrását képezi a lap, mivel megismertet a haladó mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányaival. Bésen azonban nemcsak a szövet kezet vezetői, hanem a tagok közül is sokan olvassák a Szabad Földművest S hogy milyen nagyra értékelik segítségét. azt az is bizonyítja, hogy közös elhatározásuk szerint a jövőben rendszeresítik a lapszemléket, amelyeken a Szabad Földműves egyes érdekes és tanulságos cikkeit együttesen vitatják meg. Számolnak azzal, hogy így még nagyobb sikereket és még szebb eredményeket érnek majd el mezőgazdasági termelésükben. Csatlós István (Bés) A Szabad Földműves olvasói körében nagy érdeklődést váltanak ki a szakmelléklet cikkei. Hivatásom keretében is tapasztalom, hogy azok a szövetkezeti dolgozók, akik a Szabad Földműves olvasótáborába tartoznak, sokkal szakszerűbben végzik munkájukat, mint akik nem olvassák a földművessajtót, így például nagy javulás állott be az új technológia terén a szakmelléklet cikkei nyomán. Az új technológia bevezetése a sajtó segítsége nélkül el sem képzelhető. Az új állattenyésztési módszerek, a nyitott istállózás, az önetetés, a borjak itatásos nevelése, a baromfi ketreces vagy mélyaimos nevelése, stb., mind a földművessajtőn keresztül sajátíthatók el a legkönnyebben. A szakmellékletből a szakemberek is sokat tanulhatnak, mert sok újat és hasznosat találhatnak benne. Például az egyik szakcikkben a tarlósömör ellen kiváló kenőcsreceptet olvastam és azóta ezt a kenőcsöt nagyszerű eredménnyel használjuk. Dr. Patus Sándor, állatorvos (Gűta) A virágzás Már csak pár nap választ el bennünket, hogy megünnepeljük hazánk felszabadításának 15. évfordulóját. Ezelőtt 15 évvel új korszakba léptünk, új életet kezdhettünk. Hozzánk is eljöttek a felszabadítók, akikről azt mondották a kapitalisták, hogy sohasem érnek ide. A szovjet hadsereg, a nép akarata megtörte az ellenséget, és kitűzhettük a győzelem zászlaját. A felszabadulás és a munkásosztály februári győzelme lehetővé tette a szövetkezeti mozgalom kibontakozását. A mi falunkban országos viszonylatban az elsők között alakult meg a szövetkezet . Nem ment minden simán, hiszen az új iránt bizalmatlanok az emberek. Először be kellett bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Ez sem volt könnyű, úgyhogy sok akadállyal kellett megbirkóznia a szövetkezetnek. A fejlődés azonban nem állt meg, ha lassan is, de egyre szebb eredményeket hozott a nagyüzemi gazdálkodás. Ebben sokat segített a sajtó, s köztük a Szabad Földműves. Cikkei, a falusi levelezők tudósításai serkentőleg hatottak nemcsak a szövetkezet tagjaira, de ránk, traktorosokra is. Napról napra javult a traktorosok munkája minőségben, de mennyiségben is. Teljesítményünk akkor hágott tetőfokára, amikor a Szabad Földműves országos versenyt hirdetett a mélyszántás meggyorsítására. Abban az időben több ízben küldtem tudósítást a lapnak munkamódszereinkről és sikereinkről, s ezt traktoros barátaim lelkesedve olvasták. Ügy éreztük és hittük, hogy versenyben állunk nemcsak a gépállomás minden brigádjával, de az egész ország traktorosaival. Csakhogy szövetkezetünk előrejutása nem csupán rajtunk, traktorosokon múlott. Az EFSZ vezetősége nem álit azon a magaslaton hogy a kívánt módon előrevigye a nagyüzemi gazdálkodás ügyét. A havi és évzáró gyűléseken a fennálló hiányosságokért mindig a tagoka!, hibáztatták. Ha valaki felszólalt, több esetben kinevették, vagy olyan választ kapott, hogy elment a kedve a további felszólalásoktól. így jutottunk odáig, hogy szövetkezetünk tízéves fennállásának eredményeivel nem dicsekedhetünk. Ezeket a hiányosságokat nagyon helyesen tárta fel a Szabad Földműves januári számában megjelent „Nyitott szemmel“ című riport az egyik szerkesztő tollából. Az írás építő volt, s minden bizonnyal jótékonyan érezteti majd hatását. A szövői kezet vezetősége aprólékosan megtárgyalta a hiányosságokat és határozatokat hoztak azok eltávolítására Továbbá megvitatták azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a szövetkezet gyors fejlődését Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a jég megtört, s a hibák eltávolításával szövetkezetünk elindult a virágzás útján. GYŐRI BOLDIZSÁR (Nádszeg) A vezetőség többi tagja is bekapcsolódik az új beszédtémába és mindenben megerősítik Titka elvtárs szavait. Nagyra becsülik a lapot, mert tág teret ad a falvak dolgozói véleményének, a falusi levelezőknek. így sok szövetkezet munkájával, gondjával-bajával, sikereivel és hiányosságaival ismerkednek meg. A mások tapasztalataiból okulva pedig igyekeznek saját szövetkezetükben kiküszöbölni a hiányosságokat. S egyre tovább szövik a szót, Na-Rédvai Aladár Csömör Júlia Gubányi Imre Agárdi János Danó János Esek József