Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-26 / 24-25. szám
Híradás a mezőkről • Érsekújváron eddig két egymástól függetlenül dolgozó szövetkezet volt, amely ez év januárjában egyetlen szövetkezetté olvadt. Az új szövetkezet most 1800 hektárnyi talajterületen gazdálkodik és szép eredményeket ér el a tavaszi munkálatokban. A tavaszi árpa néhány hektár híján már a földbe került, a csakhamar befejezik a tavaszi búza és a zab vetését is. Eddig 594 hektár évelő takarmányfélét fejtrágyáztak, 531 hektárt simítóztak meg, s hozzáláttak a rétek és legelők felületi rendezéséhez is. A tavaszi munkák első részét a tervezett agrotechnikai határidő alatt akarják elvégezni, s így vasárnap is dolgoz' nak, a lánctalpas traktorokat pedig meghosszabbított műszakokban foglalkoztatják. • A besztercebányai kerület tíz járáséban javában folynak a tavaszi munkálatok. Különösen a kékkői járásból jelentenek szép eredményeket. Eddig körülbelül 900 hektárra árpát, 50 hektárra búzát és 100 hektárra zabot vetettek. A kékkői járásban a beszántott őszi repce helyére olajos növényeket vetnek és 100 hektáron mákot termesztenek. A járás 8 szövetkezete befejezte a korai burgonya előcsíráztatását és a járás többi szövetkezete kölcsönösen segít egymásnak a vetőburgonya biztosításában. így például a szklabonyai szövetkezet átengedte vetöburgonya-feleslegét a nagykürtösi szövetkezetnek. A kékkői járásban szép munkát végez az a 140 traktoros, aki gépeivel együtt a gépállomásról a szövetkezetekbe ment át, valamint az elmúlt hónapok folyamán a szövetkezetekbe áthelyezett 40 szakember is. • A somorjai járás után a zselízi járásban is akadtak olyan mezőgazdasági dolgozók, akik követni akarják Gitalov, a szocialista munka hőse, szovjet kukoricatermesztő példáját. Németh István és Ziak Mihály, a Zselízi Állami Gazdaság bajkai részlegének traktorosai szerződést kötöttek a gazdaság vezetőségével és a szakszervezeti tanácscsal, amelyben vállalják 90 hektáron a kukorica és 10 hektáron a silókukorica egész évi gondozását. A számítások szerint az egész terület műveléGe és ápolása 9596 normaórát igényel. A talaj előkészítését, továbbá az egyelést és a gyomtalanítást — a munkálatok agrotechnikai időn belüli elvégzése érdekében — a részleg többi dolgozóinak segítségével végzik el. A két traktoros 4636 norma óra alatt elvégzi a vetést, a növényápoiási munkálatokat és a kukorica betakarítását. • A cukorrépa vetésterületének kiszélesítése az eperjesi kerületben halad a legjobban, ahol ez évben 265 hektárral nagyobb területen termesztenek cukorrépát, mint tavaly. Ezért különösen a terebesi cukorgyár gazdaságának dolgozóit illeti a dicséret, akik 124 hektárral növelték a cukorrépa vetésterületét. — Milyen volt a méztermés? — Arról nein érdemes beszélnünk, hiszen a nagyüzemi méhészetnek nem a méztermelés a főfeladata. — Akkor talán elmondhatná, hogyan alkalmazták a herefélék irányított megporzását. válaszolni a méhész és ezért abbahagytuk a beszélgetést. Ha véletlenül azóta nem talált megoldást, segíthetünk rajta. Ha nincs heremag, van tojás! De erre mit szól a baromfigondozó? Bizonyára tiltakozik az ellen, hogy a tojáshozamért nemcsak őt Hogyan kerül a csizma az asztalra? Avagy méhészet a baromfitelepen Molnár- András méhészmesterrel a — Sehogy, hisz anélkül is elmennek szövetkezet méhészetéről beszélget- a méhek a herére, mert sokan vannak, tünk. a virág meg kevés. — Milyen eredményeket értek el a Ilyen jó sora nemigen lehet más méhészetben? szövetkezeti tagnak, mint a méhész— Még nem tudjuk, mert még mesternek. Ha nincs méz, lehet heremost sincs kicsépelve a maghere. mag! Ha az sincs? Erre nem tudott dicsérik, hanem a méhészt is. Pedig így van. Inkább a tojásért, mint a heremagért érdemel jutalmat a méhész, hiszen a herére nem irányította a méheket, de a baromfiudvarba betelepítette őket, ahol minden ‘ kirepüléskor bőséges élelemmel látja el a bogárpecsenyében szűkölködő tyúkokat. A méhészek talán azt hiszik, hogy a méhek ilyen elhelyezése szaktudás hiány miatt történt; mi is erre gondoltunk, de a gelleiek azt mondják, hogy az ő méhészük nagyon is okos és tapasztalt ember. Ezt csak azért tette, hogy jobb hely hiányában saját gyümölcsösében helyezhesse el a szövetkezet méhészetét. János bácsi ★ ★ ★ Rendkívüli műszak a mezőgazdaság segítségére Csehszlovákia Kommunista Pártja járási konferenciáinak tiszteletére március 19-én és 20-án az eperjesi kerületben rendkívüli műszakokat rendeztek. A városok és községek lakói a műszakok keretében segítettek a mezőgazdasági, valamint a város- és faluszépítési munkálatokban. A szombati műszakban kerületi méretben 4 millió korona értékű munkát végeztek. A vasárnapi műszak csak a kerület hat járásában 2 millió korona értékű munkát eredményezett. így a mezőlaborci járásban 2400 brigádóra alatt többek között 410 hektár rét és legelő felületi rendezését végezték el és 4000 fát ültettek ki. Válaszok János bácsi bírálatára Lapunk múlt évi 104. számában Országjáró János bácsi „A jóhír-csorbítgató Sétány — és más egyebek“ címen írt az ipolysági szövetkezetben észlelt hiányosságokról. E bírálatra válaszképpen az Ipolysági Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági ügyosztálya a következőket írja: Bírálatuk nyomán kivizsgáltuk az ügyet az ipolysági EFSZ-ben. A helyi nemzeti bizottság elnökének szavai szerint ezeket a hiányosságokat látták, igyekeztek is kiküszöbölni, de a hibák gyökere a szövetkezet vezetőségének gyenge együttműködésében és egyes személyes ellentéteiben rejlik. így a javulás csak bizonyos káderkérdések megoldásával lehetséges, amelyeket a szövetkezet vezetőségével és a helyi pártszervezettel már megbeszéltünk. Tesák, Róbert, a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági oszt. vezetője Az ipolysági EFSZ vezetőségének állásfoglalása Szövetkezetünk vezetősége nemrég foglalkozott a Szabad Földműves 104. számában közölt bírálattal. Beismerjük, hogy tavaly az istállótrágya és a trágyalé kezelése terén jelentős hibákat követtünk el, amint azt a cikk közölte. Konkrét határozatot hoztunk, amely szerint az istállótrágyát ma már naponta kihordjuk a mezei trágyatelepekre. Az az állítás, hogy a cukorrépát későn egyeltük ki, nem felel meg a valóságnak. Igaz viszont az, hogy az idejében elvégzett egyelés után nem fordítottunk kellő figyelmet a cukorrépa további ápolására, ami a hektárhozamok jelentős csökkenését eredményezte. Csupán egyszer kapáltunk, mivel a nyári csúcsmunkák idején kevés volt a munkaerőnk. Hiba volt az is, hogy a cukorrépát túlságosan megtrágyáztuk: 500 mázsa istállótrágyán kívül még hektáronként 12 mázsa műtrágyát is felhasználtunk. Mivel a nyári időszakban hiányzott a kellő gondozás, a föld kiszáradt és a betakarítást nem tudtuk a kellő színvonalon elvégezni. A korai burgonyát idejében felszedtük, de hiba volt az, hogy 10 hektáron a burgonya betakarítását munkatorlódás miatt későbbre halasztottak és egy hektárnyi burgonyát csak az év végén takarítottuk be. Setény csoportvezető munkájában voltak hiányosságok. Seténnyel erről beszélgettünk és ő javulást ígért. Kupeckedéséről a vezetőségnek nincs tudomása. Ez a járási nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik. Mezőgazdászunk jelentése szerint a silókombájn abban az időben, amikor ezt állítólag Setény használta, nem volt üzemképes, s így a mezőgazdász kölcsönözta neki a traktort szállításra. A helyi nemzeti bizottság szövetkezetünket hathatósan támogatja és való az, hogy segítségével a szénát is gyorsabban tudtuk betakarítani. Reméljük, hogy ez az együttműködés a jövőben még gyümölcsözőbb lesz, ami bizonyára elősegíti szövetkezetünk további megszilárdulását. Az EFSZ vezetősége nevében: Jámbor s. k. Olvashatatlan aláírás s. k. Tóth s. k. * * * Az Ipolysági Helyi Nemzeti Bizottság tanácsa foglalkozott a Szabad Földműves 104. számában megjelent „Jóhír-csorbító Setény — és más egyebek“ című bírálatával. Setény Sándor a cikkben említett hibákat elkövette, valóban. Igaz, hogy a traktort a vezetők tudta nélkül a saját céljaira küldte el fuvarozni, és a szállítás költségeivel a szövetkezet számláját terhelte meg. A szövetkezet vezetősége azonban azt állítja, hogy a silókombájn abban az időben üzemképtelen volt, s a silózás nem a traktor távolléte miatt szünetelt. Az új vezetőség biztosan tanul a múlt hibáiból és nagyobb felelősségtudattal kezeli majd a szövetkezet vagyonát. Reméljük, azt is biztosítani fogja, hogy a szövetkezet alapszabályait elsősorban a vezetőség tagjai tartsák be, s így jó példát mutassanak a szövetkezet tagságának. A régi vezetőségről ezt, sajnos, nem lehet állítani, mivel tagjai a vezetőségi gyűlésekre is rendszertelenül jártak el, s kelletlenül fogadták a helyi nemzeti bizottság képviselőinek tanácsait és segítségét is. Az Ipolysági Helyi Nemzeti Bizottság tanácsa Igen sok szövetkezet és állami gazdaság múlt évi és az előző esztendőkben szerzett tapasztalatai meggyőzően mutatják, hogy a kukorica a mi termelési feltételeink között is a legkifizetődőbb takarmányok egyike. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a kukorica világviszonylatban is az első számú takarmánynövénynek számít. Hogy mit jelent a kukorica az állattenyésztés gyarapítása és az egész mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása szempontjából, azt a szovjet mezőgazdaság nagyszerű eredményei bizonyítják. Elmondható, hogy a magra vagy akár silózásra termesztett kukorica egyre több szövetkezetünkben és állami gazdaságunkban honosodik meg. Egyre nagyobb tért hódít az északi fekvésű vidékeken is. Szlovákiában közel 240 000 hektár területen termesztünk kukoricát magra és silózásra. Az utóbbi célra a kukoricát a csövek tej-viaszérettsége idején takarítjuk be. Ez idő szerint a kukorica az ország szántóterületének 14 %-át foglalja le. Tudnunk kell azonban azt, hogy a kukorica vetésterületének kibővítése terén még távolról sem merítettünk ki minden lehetőséget. Nincs igazuk az aggodalmaskodóknak Sok esetben olyan hangokat hallani, amelyek elismerik ugyan, hogy a kukorica két-, sőt háromszor annyi takarmányegységet ad hektáronként, mint például a zab, a burgonya vagy az árpa, de egyúttal rámutatnak arra, hogy a kukorica termesztése költséges és munkaigényes. Az első pillanatban ez az állítás igaznak tűnik. A kukorica termesztésére sokan még mindig a kistermelés szemszögéből néznek. A „kukorica“ szó hallatára sokak szeme előtt felötlik az egyelés, a kapálás, a csövek kézi törése és a kóróvágás. Tehát csupa nehéz, fárasztó és sok emberi erőt követelő munka. Teljesen hamis és helytelen Á kukorica négyzetes vetése: az önköltségek csökkentéséhez vezető út Mielőtt megkezdenénli a kukorica vetését azonban a kukoricának ilyen értékelése napjainkban. A Szovjetunióban egyre növekszik azoknak a traktorvezető kettősöknek a mozgalma, akik vállalják, hogy 100 — 150 hektáron a talaj előkészítésétől a begyűjtésig kizárólag gépekkel, minden egyéb segítség nélkül maguk termelik ki a kukoricát. Szinte hihetetlennek látszik ez, de a vállalásokat gyakorlatilag már meg is valósították. Ezt Gitalov, Manukovszkij és sok más olyan gépkezelő bizonyította be, akik nemcsak az agrotechnikát, hanem gépeik szerkezetét, kezelését, technikáját is tökéletesen ismerik. Ez a mozgalom már nálunk is gyökeret ver és egyre inkább terjed, Legújabban a Zselízi Állami Gazdaságban Németh és Zsiak traktorosok kötöttek szerződést arra, hogy" 100 hektáron teljesen gépesítve maguk termelik ki a kukoricát. Mért vessünk négyzetesen? A kukoricatermesztés körüli munkák gépesítésének és a termelési önköltségek lényeges csökkentésének alapfeltétele a négyzetes vetés. Miben rejlenek ennek az előnyei? A négyzetes vetéssel a gépek számára lehetővé tesszük, hogy a kukoricát két irányból saraboljuk, s így kiküszöbölhetjük a kézi kapálást. A csoroszlyák helyes beállítása mellett elérhetjük azt, hogy a fészkekbe rendszeresen két mag hull, s így az eddig használatos agrotechnikai műveletek közül kihagyhatjuk, vagy jelentős mértékben csökkenthetjük az egyelést. Ez azonban még nem minden. A most használatos vetési módszernél 40 — 50 kg magot vetünk hektáronként. A négyzetes vetésnél 30 — 35 kg vetőmag is bőven elegendő. Ha ezt a különbözeiét átszámítjuk 240 000 hektárra, megállapíthatjuk, hogy ezzel a vetési módszerrel csupán vetőmagban közel 350 vagon kukoricát takarítunk meg. A vetésnek ez a módszere gyorsan terjed mindenütt, ahol előnyeit kellőképpen ki lehet használni, tehát a nagyüzemi termelésben, a nagytáblákon. Hogy mennyire előnyös ez a módszer, ezt a Szovjetunióban, Magyarországon, valamint az USA nagy farmjain elért eredmények is igazolják. Magyarországon ezzel a módszerrel 1958-ban vetettek be előzsör 380 kataszteri hold nagyságú területet. A következő évben négyzetes módszerrel már 112 000 kát. holdnyi területet vetettek fee, s idén még jelentősebben növelik e vetésterületeket. Az eredmények önmaguk népszerűsítik az új módszert és gyorsítják elterjedését. Amíg például a sorosan vetett silókukorica termesztésénél minden hektáron 173 munkaórára volt szükség, a négyzetes vetés csupán 72 óra munkát igényelt. Egy mázsa keményítőegység kitermeléséhez a régi módszernél 4 óra 26 percre volt szükség, négyzetes vetésnél viszont csak 1 óra 3 percre. Ugyanígy egy mázsa emészthető fehérje kitermeléséhez 83 óra 18 perc kellett, az új módszer alkalmazásánál azonban 14 óra 24 perc is elegendő. Egy kg emészthető fehérje a négyzetes vetési módszernél Magyarországon csupán 11,28 forintba kerül, ezzel szemben a sorosan vetett kukorica termesztésénél 18,75 forintot igényel. Ezeket az eredményeket figyelembe véve vizsgáljuk meg közelebbről a kukorica négyzetes vetési módszerének lehetőségeit. Van elegendő gépünk Egyesek azt az ellenvetést teszik, hogy nincs erre alkalmas vetőgépünk. Ezzel szemben meg kell mondani, hogy a SKG-6 és a TVD-6 jelzésű módosított vetőgépek teljesen alkalmasak a négyzetes vetésre. Sok függ azonban e gépek kezelésétől, s csakis az embereken múlik, hogyan bánnak a gondjaikra bízott termelőeszközökkel. A jól előkészített vetőgépek és helyes kezelésük már e tavasszal is lehetővé teszik, hogy a kukoricatermesztésre kijelölt területek jelentős részét négyzetesen vessük be. Az az állítás sem állja meg a sarat, hogy a négyzetes vetési módszer csökkenti a terméseredményt. A vetések különböző módjaival végzett kísérletek azt igazolják, hogy a hektárhozamok szempontjából döntő jelentősége csupán az egy hektáron levő egyedek számának van. Az egyedek kellő számát a négyzetes vetésnél is teljes mértékben elérjük, ha két növényt hagyunk meg egy fészekben. így a hektárhozamok csökkenésének veszélye nem forog fenn. Éppen ellenkezőleg: a gépesítés tökéletes kihasználása lehetővé teszi az összes agrotechnikai beavatkozás jókori elvégzését és ezáltal jelentősen növelhető a hektárhozam is. Fokozatosan megváltozik tehát a kukoricával mint takarmánynövénynyel szemben elfoglalt álláspont, de egyúttal teljesen megváltozik a kukorica megművelésének technikája is. E kettőt [ledig nem szabad egymástól elválasztani. Csak így érhetünk el megfelelő mennyiségű takarmányt a termelési költségek jelentős csökkentése mellett. M. Santa mérnök, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója Földműves J I960, március 26.
