Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-26 / 24-25. szám

Az Űj Ifjúság üdvözlete Tisztelt Elvtársak! Az Üj Ifjúság szerkesztősége forró elvtársi üdvözletét küldi a Szabad Földműves szerkesztőinek, munkatársainak és levelezőinek a lap fenn­állásának 10. évfordulója alkalmából. A Szabad Földműves indulása óta lelkes terjesztője a szocialista eszmék­nek falun, bátor propagátora és szervezője a szocialista mezőgazdaság megteremtésének és felvirágoztatásának. Parasztságunk életében az elmúlt tíz év alatt mélyreható történelmi változások következtek be. Ezeknek a változásoknak egyik harcosa a Sza­bad Földműves is, amely nemcsak űj módon tanítja gazdálkodni falusi dolgozóinkat, hanem neveli őket az új életre, szocialista társadalmunk új erkölcsi normáira is. Kívánjuk, hogy a Szabad Földműves egész munkakollektívája a jövőben Is lelkes harcosa, terjesztője legyen a kommunizmus eszméinek. Az ÚJ IFJÚSÁG szerkesztősége A ,HéV köszönti lapunkat Kedves Elvtársak! Tíz évvel ezelőtt hagyták el a nyomdát a Szabad Földműves első példány­számai. A tíz esztendő alatt, mezőgazdaságunk szocialista átépítésének hősi kor­szakában, a lap dolgozó parasztságunk hűséges segítőtársa, politikai és szak­mai tanácsadója, a szövetkezeti mozgalom kibontakozásának és diadalra jutásának elösegítöje, kollektív szervezője volt. Az évek során kialakult szerkesztőgárda kommunista hittel és meggyő­ződéssel küzdött eszményeink megvalósításáért, s munkájában számos sikert ért el. Kívánjuk, hogy az elkövetkező esztendőkben is hasonló kitartással küzdjön a falu szocialista jövőjéért. A lap fennállásának tizedik évfordulóján meleg szeretettel köszöntjük munkatársait. A „Hét“ szerkesztősége Lapunk első főszerkesztője, Kugler János elvtárs üdvözli a Szabad Földművest Tisztelt Major Elvtárs és a Szabad Földműves szerkesztőségi kollek­tívája! A Szabad Földműves 10. évfordulója örvendetes esemény számomra éppen úgy, mint azoknak az olvasóknak és külső munkatársaknak a szá­mára, akik indulástól kezdve az elmúlt tíz év alatt figyelemmel kísérték a lap harcát, amelyet a szövetkezeti mozgalom felvirágzásáért, a mező­­gazdasági termelés növeléséért és a falu dolgozóinak politikai, gazdasági és kulturális felemelkedéséért folytatott. A magyar nemzetiségű földművesek jó munkával, a szövetkezeti gaz­daság megszilárdításával, a technika és a tudomány adta lehetőségek felhasználásával köszönik meg a lap nevelő- és szervezőmunkáját. Szívből köszöntőm a tízéves Szabad Földművest és a következő tíz évben még nagyobb sikereket kívánok mindnyájatoknak. Elvtársi üdvözlettel: KUGLER JÁNOS A Dolgozó Nő üdvözlete örömteli évfordulóhoz érkezett a csehszlovákiai magyar földművesek lapja, a Szabad Földműves. Az újság tízéves lelkes és fáradha­tatlan munkája következtében olva­sóinak nagy bizalmát élvezi. A Szabad Földműves valóban szocialista újság, meggyőző erővel szervez, nagyszámú levelezőivel és külső munkatársaival együtt követi a sajtó lenini irányvo­nalát. Most, amikor elérkezett meg­alakításának 10. évfordulójához, a szerkesztőség valamennyi tagját üd­vözöljük. Munkájuk során nagyban elősegí­tették falvaink szocialista építését: a nagyüzemi gazdálkodás, az új szo­cialista munkamódszerek bevezetésé­ben fáradhatatlanul dolgoztak. A munka és a haladás mögött em­berek állnak. A Szabad Földműves ha­sábjain a földmüve^sk nagy tömegét nevelte, hozzájárult a kultúrforrada­­lom mielőbbi betetőzéséhez, segítette az új harcát a régivel, s ugyanakkor nem feledkezett meg dolgozó asszo­nyaink neveléséről sem. Tudatosította a nők jelentős szerepét a mezőgaz­daságban, a családban, a társadalom­ban. Sok sikert, erőt egészséget kíván további munkájukhoz! A Dolgozó Nő szerkesztősége „Üdvözöljük Önt, Hruscsov miniszterelnök“ Jean Bourdennault, a Vilmonde gépfelszerelési gyár munkása: — Nagyon örülök annak, hogy Hruscsov úr eljön hozzánk, Francia­­országba. De Gaullelal folytatandó megbeszélései elősegítik a béke meg­szilárdítását. Bennünket, munkáso­kat, nagyon érdekel ez a kérdés. Mi nem szeretjük a háborút. Magam is belekóstoltam egyszer, nem kérek többet belőle. Albert Beugrás vegyész: A párizsi pénzverde ezt az érmet bocsátotta ki Hruscsov elvtárs francia­­országi látogatása alkalmából Nyikita Szergejevics Hruscsov franciaországi látogatásának előesté­jén a francia nép körében óriási volt az érdeklődés; vajon mit hozhat a szovjet-francia megbeszélés? Íme né­hány vélemény: Marie-Ilélene Müller, a Sorbonne­­egyetem hallgatója: — Hruscsov úr franciaországi láto­gatása nagyszerű dolog. Ez az utazás elmélyítheti a kölcsönös megértést, lehetővé teheti a francia-szovjet kulturális kapcsolatok bővítését. — Tanulok oroszul, tanulmányozom az orosz irodalmat. Bizonyos vagyok abban, hogy a két nagy kultúra ba­rátsága remek gyümölcsöket terem. kel küszködik, s ez nagyon aggaszt bennünket: nem vagyunk biztosak a holnapban. Remélem, hogy Hruscsov úr látogatása segít e téren. Marc Morette, a „Mi újság Kele­ten?“ című francia-szovjet film gyár­tásvezetője: Hruscsov úr. Szívesen fogadjuk ott­honunkban. Michel Tatu, a Le Monde című lap tudósítója: — Hruscsov űr látogatása örven­detes esemény, mert az ilyen találko­zók csak jóra vezethetnek. Az olyan — Nem foglalkozom politikával, s csupán egyetemes emberi vonatko­zásban kívánok beszélni. Amikor a Szovjetunióban jártam, meglepett, hogy milyen nagyszabású, komoly munka folyik ott. Lenyűgöző az a te­remtő lendület, amelyet a Szovjet­unióban megfigyeltem. Országaink közt ki kell fejleszteni a lehető leg­szélesebb tudományos és kereskedel­mi kapcsolatot. Ha az emberek jobban megismerik egymást, nem lehet há­ború. Guy Thérabault, a Ressorts-Guillote gyár munkása: — Négy gyermekem van. Egyelőre még dolgozom. De megyénk, Gironde megye, súlyos gazdasági nehézségek­- Szovjet és francia filmesek kö­zösen dolgoztak a Normandia-Nye­­men című film előállításán, amely az elmúlt háborúban vívott közös har­caink emlékét eleveníti fel. Most ugyancsak közösen készítünk egy másik filmet is, amely a Szovjetunió jelenéről, a szovjet emberek és a franciák barátságáról szól. Velem együtt minden francia örül Hruscsov úr látogatásának. Marie-Louise Rabot parasztasszony: — Nem nagyon érek rá politikával foglalkozni: sok a munka. De Hrus­csov miniszterelnök látogatásáról mindenki beszél. Férjemmel együtt nagyon örülünk a találkozónak. Azt kívánjuk, hozzánk is látogasson el kiváló személyiségek találkozása, mint Hruscsov miniszterelnök és de Gaulle tábornok, önmagában véve is érdekes dolog. Miután Hruscsov ta­lálkozott Macmillannal és Eisenhower­­ral, jobb megértés és tisztelet ala­kult ki bennük egymás iránt. Mindez a nemzetközi helyzet enyhüléséhez vezetett. Reméljük, hogy a szovjet­francia találkozó eredményeképpen ugyanez történik. Néhány példával mutattuk be, mennyire óhajtják a francia nép leg­szélesebb rétegei a szovjet-francia kapcsolatok kifejlesztését, valamint a kölcsönös bizalom megteremtését. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a franciák óhaja teljesüljön! Emberfeletti küzdelem 49 napig Az öntudat és kitartás győzött a halállal szemben • Négy név, amelyet az egész világ megismert • A hajótöröttek példátlan megpróbáltatásokat éltek át • Legfőbb vágyuk: minél előbb újra otthon lenni. Az elmúlt napokban négy szovjet katona neve járta be a világot. Zigan­­sin, Poplavszkij, Krjucsovszkij és Fedotov, a szovjet hadsereg tengeré­szeti alakulatának tagjait ez év január 17-én egy óriási vihar kisodorta a nyílt tengerre és elvesztették kapcso­latukat a szárazfölddel. Negyvenki­lenc nap elteltével szenzációs hír járta be a világot: a „Kearsage“ nevű amerikai repülőgép-anyahajó négy szovjet katonát emelt ki helikopter segítségével a Csendes-óceán hullá­mai közül. Rögtön San Franciscőba szállították őket, ahol részletesen beszámoltak sorsukról. Négy fiatal szovjet katoná­ról volt szó, akik katonai szolgálatu­kat teljesítették, s negyvenkilenc na­pos élethalálharcuk után várják visz­­szaérkezésüket szülőföldjükre, kato­nai egységűkhez. Amerikai tengerészek mentették meg őket, akik elmondották szovjet kollégáiknak, hogy Ny. Hruscsov mi­niszterelnök múlt évi amerikai láto­gatása rendkívül termékeny magot hintetett a két nép közötti barátságot termő földbe. Az alábbiakban moszkvai sajtóje­lentések alapján beszámolunk a szov­jet katonák hősies harcáról a Csen­des-óceán hullámai között. Zigansin, Poplavszkij, Krjucskov­­szkij és Fedotov ez év január 17-re virradó éjjel szolgálatot teljesítettek a 36. számú csónakban. Erős szél ke­rekedett, amelyet hóvihar követett. A szigeten a szárazföldről hajót és csónakot láttak. Az egyik csónak pa­rancsnoka Zigancin, a másiké Trocjuk volt, akiknek a szálítmány kirakását kellett biztosítaniuk. A csónakok a vihar kezdetén mintegy 250 méterre voltak a parttól. Nyolc óra 30 perckor, elszakadt a két csónakot összekötő hajókötél. Trocjuk csónakját a vihar az öböl közepe felé sodorta. A két csónak legénységének nagy fáradság után si-j került megközelítenie egymást és a két csónakot hajókötéllel összekötnie. A vihar erősödött, hatalmas hullámok árasztották el a két csónakot. Az acélkötél ismét elszakadt. Zigansin rádióadón megegyezett Trocjukkal, hogy egymás közelében maradnak és az öbölbe indulnak. A sűrű ködben azonban elvesztették a tájékozódást és később a rádiókapcsolat is meg­szűnt. Este 18 órakor a vihar ledöntötte az antennát, és így az összeköttetés a parttal megszakadt. A katonák ned­ves ruhája jéggé fagyott, a felcsapódó hullámok behatoltak a csónakba, a csípős, sós víz megnehezítette látá­sukat. A fiúk bátran küzdöttek a dühödt elemekkel. Poplavszkij és Krujcsovszkij motorosok pihenés nél­kül dolgoztak. Zigansin tizedes nem engedte el a kormányt a kezéből. Fe­dotov közlegény az iránytűt figyelte. Az üzemanyag fogyófélben volt. Zi­gansin elhatározta, hogy a csónakot olyképpen menti meg, hogy a hullám­mal kidobatja az öböl homokos part­jára. Az utolsó pillanatban azonban a homokos part helyett hatalmas lett osztaniuk, de így is szűkösen jutott belőle. Zigansin március 2-án hajót vett észre, azonban nem tudták magukra felhívni a figyelmet. A március 6-ra virradó éjjel Zigansin felébresztette a többieket. A csónaktól mintegy 10 mérföldnyi távolságban jól megvilá­gított hajó úszott. A szovjet katonák kézi vészjelzővel és az árbocra erő­sített lámpával igyekeztek felhívni a hajó figyelmét, amely azonban rövi­desen eltűnt a sötétben. Másnap Krjucsovszkij látott meg A képen látható négy szovjet katona nevét ma már az egész világ ismeri. Poplavszkij, Krjucskovszkij, Zigasin és Fedotov San Franciscóból New Yorkba érkeztek, hogy folytassák útjukat Moszkvába. sziklák bukkantak fel előttük, úgy­hogy más alkalmas helyet kellett ke­resniük, hogy a szárazföldre jussa­nak. Egy újabb hatalmas hullám a csó­nak fedélzetéről lesodorta a motor­olajat tartalmazó kannát. Az üzem­anyag tehát elfogyott. Kénytelenek voltak magukat rábízni a tenger hul­lámaira. A szélvihar megváltoztatta irányát. Január 17-én 22 órakor a szél a nyílt óceánra sodorta a csóna­kot, s a rádiőösszeköttetést nem si­került a parttal megújítani. Az óriási szélvihar a csónakot dél­keleti irániba sodorta. A fiúk nagy fáradsággal* rendbehozták a csónakot, azonban élelmiszerkészletük erősen megcsappant. A vihar következtében felborult az ivóvizes kanna is. A rend­kívül viharos idő következtében csak január 19-én sikerült megreggeliz­niük. Az élelmiszert szigorúan be kel­egy hajót, de az túlságosan messze volt ahhoz, hogy észrevehesse őket. Poplavszkij és Fedotov pihenni tér­tek. Zigansin és Krjucsovszkij a náluk levő harmonika bőrrészeiből és a ci­pőtalpak maradványából levest főztek. Az ebéd csaknem kész volt, amikor Zigansin motorzúgásra lett figyelmes. A fedélzetre lépve látta, hogy a csó­nak felett repülőgépek keringenek. Nemsokára egy amerikai repülőgép­­anyahajó úszott hozzájuk. A helikop­terek fedélzetéről köteleket bocsátot­tak le erősítő övékkel. Valaki oroszul kiáltotta nekik: — Segítséget hoztunk nektek! Az amerikai tengerészek szeretet­tel üdvözölték a szovjet katonákat, majd San Franciscőba szállították, ahol orvosi segítségben részesítették és Moszkvába küldték az esemény hírét. 2/«W Földműves_________ I960, március 26. A CSEMADOK üdvözlő levele Kedves Elvtársak’. A Szabad Földműves megjelenésének 10. évfordulója alkalmából jogadjátok a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Köz­ponti Bizottságának harcos, elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánsá­gait. Most, amikor a Szabad Földműves fennállásának 10. évfordulóját ünnepli, örömmel emlékezünk meg arról a szép munkáról, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés népszerűsítése és kibontakozása, a földmüvesszövetkezeti, földművesszövetkezetek meg­szilárdítása érdekében végzett. A csehszlovákiai magyar dolgozók között végzett kulturális nép­nevelő munkánkban a Szabad Földművesben harcos segítőtársat talál­tunk azáltal, hogy hasábjain népszerűsítette kultúregyesiiletünk ered­ményeit és felkeltette dolgozó parasztságunk érdeklődését a szocia­lista kultúra iránt. Meggyőződésünk, hogy együttműködésünk továbbra is hatékonyan segíti szocialista kultúr forradalmunk győzelmes kibontakozását, a falu dolgozóinak kulturális felemelkedését. További munkátokhoz sok sikert kívánunk! Elvtársi üdvözlettel: A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének Központi Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents