Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-16 / 22. szám
Ä kiritkult őszi vetések okozta károk elhárítása I Irta: FHIDECZKY ÁKOS gazdasági mérnök, egyetemi tanár Előző cikkünkben rámutattunk már a íagy okozta károkra. Jelen cikkünkkel olvasóinkat a terméscsökkenés leküzdésére irányuló munkálatokkal akarjuk megismertetni. Ha a kiritkult őszi vetés olyan állapotban van, hogy azt végképpen nem érdemes meghagyni, akkor a kiszántás helyett a tárcsázást, esetleg a sarabolást alkalmazzuk. Ez azonban ritka eset, s az őszi vetést rendszerint rávetéssel megmenthetjük a kiszántástól. Döntő fontosságú mindig az, hogy mit vetünk a kiritkult őszi gabonára. Itt szoktuk elkövetni a legtöbb hibát. A pótnövény tenyészidejének azonosnak kell lennie a kiritkult növény tenyészidejével. Nem szabad megengednünk, hogy az egyik növény még csak érésben, a másik pedig már teljesen beérett legyen. Az ilyen pótlás csak a szalmatermést növeli. Ez a veszély feftyeget abban az esetben is, ha például őszi bűzára tavaszi büzát vetünk, amely a leghosszabb tenyészidejű kalászosunk. Az ilyen közös vetés úgyszólván sohasem sikerül, különösen akkor nem, ha a tavaszi búzát márciusban vetjük az őszi búzára, s az őszi búza aránylag korai vetésű volt. A tavaszi búza rávetése csak akkor ajánlatos, ha a kipusztult foltok pótlására alkalmazzuk, amelyeket teljes beérésig meghagyhatunk. Kevert vetést sohase alkalmazzunk! Kevert vetésre a gabonák közül megÁ tavaszi szántás szükséges rossz, amelyet csak olyankor végzünk, ha az őszi mélyszántás elmaradt, vagy pedig csupán a télen át kihordott trágya alászántásakor vesszük elő az ekét. Káros hatású a tavaszi szántás, mert szárítja a talajt, amely hantos marad, jobban elgyomosodik, és késlelteti a tavaszi munkálatokat is. Kétféle módon végezhetjük. A szokásos szántáson kívül lágyszántást is alkalmazhatunk. Ezt korábban végezzük, tehát nem várjuk meg a talaj kellő kiszikkadását. A szántással rontjuk a talaj szerkezetét. A késői fagyok porhanyító hatására bízzuk, hogy ezt helyrehozza. Ez azonban nagy kockázattal jár, s a homoktalajok kivételével nem ajánlható. Ha a tavaszi szántás feltétlenül szükséges, akkor inkább szikkadt talajon végezzük, lehetőleg a legkisebb talajszerkezeti rombolás és agrotechnikai károsodás nélkül. Ilyenkor mindig sekélyen szántunk, Így a talaj nem szárad ki olyan nagy mértékben. Legcélszerűbb talajporhanyító eszközöket használni. Jő eredménnyel alkalmazható a kultivátor és a kormánylemez nélküli eke, amely után tárcsásboronával porhanyósra munkáljuk a talajt. Tavaszi szántást legtöbb esetben a téli trágyázás miatt kell végezni. Elkerülhető lenne, ha a trágyát szarvasokba hordanék ki, s csak tavasz végén, nyáron vagy ősszel kerülne a földekre. M60. március 16. felel a tavaszi árpa is, amelynek tenyészideje jóval rövidebb és az érése egybeesik az őszi búzáéval. Az árpát a búzából osztályozó rostával (triőrreü könnyen különválaszthatjuk. Az ilyen vetéshez a talajt boronálással készítjük elő, s az árpa vetömagmennyiséget az őszi búza sűrűsége szerint állapítjuk meg. Sokkal jobb eredményeket érhetünk el, ha tavaszi bükkönyt vagy borsót vetünk rá. Olykor a lencse is meghozza a kívánt eredményt. A hüvelyesek tenyészideje csaknem egybeesik az őszi gabonafélék tenyészidejével. Egyszerre arathatok és amellett gyökérgümőik nitrogénnel gazdagítják a talajt. A hüvelyeseket szintén triőrrel választjuk el a búzától. Sokkal nehezebb a helyzet a kiritkult őszi rozs és az őszi árpa esetében, mert rohamosan fejlődnek, hamar szárbaszöknek, úgyhogy alig találunk hozzájuk megfelelő társat. Itt jóformán csak a kora tavaszi bükköny jöhet számításba, de az eredmény itt is bizonytalan. Ha A télen trágyázott földeket persze tavasszal kell szántani. A trágyát sekélyen szántsuk alá, homokon középmélyen. Utána lehetőleg gyűrűshengert használjunk, hogy a talaj tömítésével a trágya bomlását elősegítsük. Téli trágyázáshoz csak teljesen érett istállótrágyát használjunk. A félérett vagy szalmás trágya nitrogéndepressziót okoz, száraz idő esetén pedig egyenesen veszélyezteti a termés sikerét. Téli és tavaszi trágyázásra komposzt-trágyát javasolunk, amelyet tárcsás boronával juttatunk a talajba. Tavaszi szántás után minden körülmények között azonnal boronálunk. Ezzel megakadályozzuk a hantok képződését, ami nemcsak a terméseredményt csökkentheti, de megnehezíti a növényápolást is. Meg kell még említenünk az őszi mélyszántás tavaszi átszántását is. Ez olyankor történik, ha az őszi mélyszántás után télen vagy tavasszal trágyázunk. Ilyenkor középmély szántást végzünk. Kevesebb károsodással jár, ha trágyázatlan, de ősszel szántott talajba vetünk. Ha mégis tavasszal szántjuk alá az istállótrágyát, akkor bőségesen juttassunk nitrogéntartalmú műtrágyát a talajba. Minél kevésbé érett az istállótrágya, annál több nitrogénműtrágyát kell adnunk. Lehetőleg ammóniumot és salétromnitrogént tartalmazzon, amelyek a fejlődés egész tartamára biztosítják a növény számára a felvehető tápanyagot. Emellett az istállótrágya szerVesanyagának bomlasztásához is hozzájárulnak. E célra legalkalmasabb az Ostrava! salétrom. Tehát ha bizonyos esetekben tavasszal kell szántanunk,® vegyük figyelembe a ezek a növények kielégítő termést ígérnek, inkább másodvetést alkalmazzunk. Erre a célra igen alkalmas a fehérmustár, köles, csalamádé stb. A kiritkult vetés kiszántása tehát helytelen, mert ezzel kárba vész a munka, a műtrágya és a vetőmag, s ami a legrosszabb, felborul a vetésforgó rendje. Inkább köztesvetést alkalmazzunk, mint kiszántást. Nagy gondot kell fordítanunk a gyomirtásra is, mert a gyomok igen gyorsan benövik az üres helyeket. Az idejében végzett műtrágyázás, főleg a nitrogén alkalmazása jelentékenyen fokozza a növények fejlődését. A késve kiszórt nitrogén meghosszabbítja a növény tenyészidejét és gyakran szembesülést pkoz. A nitrogénnel egy időben célszerű a foszforos és káüumos műtrágyák alkalmazása is. Ha mégis kiszántanók az őszi vetést, akkor inkább tavaszi árpát vagy zabot vessünk a helyére, de sohase tavaszi búzát, mert — amint már említettem, — hozama bizonytalan; alacsony növésű és későn lehet betakarítani. Tavaszi búzát csak akkor érdemeá .vetni, ha még február végén tudjuk a talajba juttatni. A későbbi vetés kockázattal jár. Kiritkult őszi vetéseink kiszántását minőig fontoljuk meg; s hacsak lehet, hagyjuk meg és egészítsük ki rávetéssel, még a gyengébb terméskilátásokat másodvetéssel javítsuk. felsorolt agrotechnikai elveket, hogy a szántás következtében kisebb • károsodás történjék. Futóhomokon a talaj csekély tápanyagkötő képessége miatt ősz végén vagy télen trágyázunk, így a tavaszi alászántás elkerülhetetlen. F. Ä. VÉDEKEZÉS A DRÖTFÉRGEK ELLEN Lapunkban többször olvastam arról, hogyan irtják különböző szerekkel a drótférget, de legfontosabb lenne, ha tenyésztésüket megakadályoznák. Egyes vezetők nem fontolják meg, amikor a lábon álló kukoricakőrónak nekiengedik a szántógépeket. Ezzel ugyan elvégezik a szántást és megszabadulnak a kórőbetakarítási költségektől, de nem gondolnak arra, hogy milyen kár származik belőle. A kukoricakóró betakarítása kifizető, mert az idejében levágott kóró jó takarmány és nem ad menedéket a férgeknek. Egy alkalommal a kukoricakóró leszántását követő évben, amikor gőzekével szántottuk a táblát, félig elkorhadt kőrút emelt föl az eke a föld felszínére. A madarak bontogatni kezdték. Azt hittem, hogy a kőró belét eszegetik. Fölvettem egy kórószárat, széjjeltéptem, s több drótférget találtam benne. Ezért arra is ügyeljünk, hogy a kőró még a trágyával együtt se kerüljön a földbe. De még a töveket is szedjük össze a kukoricaföldről, mert az aratási munkákat is akadályozza. A kóró — akár őszi, akár tavaszi szántással kerül a földbe — sokára rothad el és 2 — 3 évig a férgeknek nyugodt téli menedéket nyújt. Zólyomi Lajos (Zselíz) A tavaszi szántás kérdései
