Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-16 / 22. szám

Hogy többet teremjen a föld BARABÁS ÉVA: Tavasa Uíeéee Valamit suttogott nyírta a nyárfának, nyárfa továbbsúgta a hársfa ágának, a hársfaág biccentett s széllel megbeszélte, vigye tovább a hírt kertek közepébe'. Szélsebesen száguld szél a kósza hírrel, együtt nevet jácint a kis gólyahírrel, nyírfa-küldte hírre cinkos fintort vágnak, továbbadják a hírt reszkető madárnak, az meg szárnyrakapja, s repül fel az égig, téltől riadt rigók remegve kísérik. Nyírfa üzenetét karcolja az égre, tátogatja csőrét, hogy hallják meg végre, elindulhat a Nap tavaszi útjára, — tél már nem ellenfél, meghalt hó hadvezér, — nincs ki útját állja! Három új elnök kedett — ugyanott. Pavle elvtárs csaknem egy évtized alatt gazdag tapasztalatokra tett szert, főleg a szövetkezeti könyvelésben és a pénzügyi gazdálkodásban. ő sem késlekedett egy pillana­tig sem, amikor a párt hívő szava elhangzott. Annak a lipovői szö­vetkezetnek az élére került, ahon­nét 9 esztendővel ezelőtt távozott. Ismerve szakképzettségét, kitartó, szorgalmas munkásságát, kommu*­­nista öntudatosságát, szemernyi kétség sem fér ahhoz, hogy a li­­povói szövetkezet rövid időn belül nagyot lép előre a fejlődés útján. ... és a harmadik Végül, a kolozsnémai EFSZ is új elnököt kapott, mégpedig Baráth Imre elvtárs személyében. Baráth elvtárs mezőgazdasági ’techniku­­mot végzett. Később meg féléves Időtartalmú pártoktatáson vett­­részt. Több éven keresztül tagja volt a CSISZ járási vezetőségének. A JNB egyes szakosztályain tevé­kenykedett, s jó szervezőképes­ségről tett tanúbizonyságot. Kolozsnémán is nagy szükség mutatkozik a közös gazdaság irá­nyításához értő emberekre, akik képesek a nagyüzemi termelés új technológiájának alkalmazására, a haladó munkamódszerek megho­nosítására. Mert higgyék el a ko­lozsnémai szövetkezetesek, csak ez, no meg az összetartás, a jó közösségi szellem, a közös mun­kához valő szocialista viszony ki­alakulása lendítheti ki őket az egy helyben topogó gazdálkodásból. Csakis így küzdhetik fel magukat az élenjáró szövetkezetek sorába. Ehhez minden előfeltételük meg­van. Baráth elvtárson kívül még több fiatal, a közösért lelkesedni tudó szövetkezeti tag foglal helyet a vezetőségben. Sőt a HNB is fiatal titkárt kapott, Hörömpölyi József személyében. Helyénvaló lenne, ha Kolozsné­­ma szövetkezetének tagsága vég­érvényesen levonná az eddigi közös gazdálkodás sikereinek és sikertelenségének’ tanulságait, s minden erejével, tudásával és szorgalmával — az új vezetőség­gel karöltve — látna hozzá ez évi termelési feladatainak valóra vál­tásához! Kopper József (Nágymegyer) Amint ismeretes, a nagyme­gyeri járás egyrészt a dunaszer­dahelyi, másrészt pedig a komá­romi járásba olvad a területi át­szervezés következtében. így szá­mos olyan szakember szabadul fel, aki sokéves tapasztalattal rendel­kezik. A járási pártbizottság és a JNB tanácsa ezek közül már töb­bet falura helyezett, akik most szaktanfolyamon vesznek részt. Közülük kerülnek ki aztán a helyi nemzeti bizottságok immár szak­képzett, új titkárai. De szükség mutatkozott egyes EFSZ-ek vezetőségének a felerő­sítésére is, szakképzett, jó szer­vezőképességű emberekkel. Eddig már három szövetkezet kapott ilyen irányú segítséget. Az egyik ... Az ekecsi szövetkezet taggyű­lése egyhangúan amellett szava­zott, hogy Németh Jenő, legyen a szövetkezet elnöke, aki mezőgaz­dasági mérnök, s Nyitrán és Prá­gában végezte főiskolai tanulmá­nyait. Tanulmányai befejeztével a Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági szakosz­tályán dolgozott járási agronó­­musként. Itt jól helytállt. Főleg arra törekedett, hogy a szövetke­zetek vezetői mielőbb felismerjék az agrotechnika legújabb vívmá­nyainak jelentőségét. Szívós, ki­tartással népszerűsítette az öntö­zőgazdálkodást, valamint a kuko­rica négyzetes vetését. Rövid ténykedése alatt is sikeres munkát végzett. Amikor szóba került, hogy szü­lőfalujában, Ekecsen a 2000 hek­táros szövetkezeti gazdaság élére kell állnia, habozás nélkül — a tagok teljes hozzájárulásával — elfogadta a megbízást. Bizonyára lesznek kezdeti nehézségei, de tudja, hogy a közös „szekerét" csak a tagság erejével, a helyi pártszervezet irányításával képes kimozdítani a „kátyúból", hogy az mielőbb „köves útra" érjen. ... a másik Ugyancsak a JNB mezőgazdasági szakosztályáról került a lipovói EFSZ élére Pavle Ondrej elvtárs. Kilenc éven át dolgozott a szak­osztályon, mint a szövetkezetek pénzügyi felügyelője, s az utóbbi időben közgazdászként tevékeny­ig \ borúlátó embernek bizonyosan „furcsán“ hangzik a cím. A talaj­' ** javítási szövetkezetek viszont ezzel a céllal végzik munkájukat > Azt akarják, hogy a hazánk területén levő minden talpalatnyi föld hol­­‘ nap többet teremjen, mint ma. Igyekezetük már eddig is gazdagon 3 gyümölcsözött. A nyitrai járásban 670 hektár szántófölddel gazdagod­­■ tak lecsapolás révén a múlt évben. Idén újabb 500 hektár szántóföld D válik termővé a lecsapolás által. e Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban eddig 428 talajjavítási szö­* vetkezet alakult, amelyek 2 843 219 hektár földet, vagyis a mezőgazda­­“ sági földek 38,9 %-nak megfelelő területet tesznek termőbbé, úgy egy * csöppet sem kételkedhetünk abban, hogy holnap valóban többet te­­"| remnek majd földjeink, mint ma. Kapa helyett repülőgéppel Hol a hiba? csóbban termeljenek. Tavaly hektá­ronként többnyire még 100 vagy ennél is több munkaegységre volt szükség. A dunaszerdahelyi járás szövetkeze­tei az idén általában csak 65 — 70 munkaegységet terveznek hektáron­ként. Például Nagyudvarnok és Kisud­varnok szövetkezetei is egyesültek. Hektáronként 69 munkaegységet ter­veznek. Munkaegységük pénzértéke így 36 korona lesz. A járási szakér­tők a tervet felülvizsgálták és meg­valósíthatónak találták. Kiszámítot­ták, hogy az egyesült szövetkezetek tagságának átlagos havi jövedelme a háztáji gazdálkodás és a természet­beni járandóságok értékének beszá­mításával 2132 korona lesz. Z. F. ★ ★ ★ A kalászosok között előforduló gyo­mok vegyszeres irtását már csaknem mindenütt ismerik és sikerrel alkal­mazzák. Ezeket az erős hormonhatásű vegyszereket azonban a kapásnövé­nyeknél, főként a kukoricánál sokkal kisebb sikerrel használták. így tehát az évente többszöri kapálásra to­vábbra is szükség volt. Nagy István, a dunaszerdahelyi járás növényorvo­sa többéves kísérletezéssel újítást dolgozott ki, a szemes- és a silóku­korica vegyszeres gyomtalanítását. Bizonyos kontakthatású vegyszerekkel kísérletezett, s újítási eljárását a hódosi szövetkezet siló- és szemes­kukorica vetésében tavaly már nagy­ban is kipróbálták. A kísérlet siker­rel járt. A gyomnövények elpusztul­tak anélkül, hogy a kukorica kárt szenvedett volna. A kukorica így egyetlen kapálással is bő termést hozott. A most egyesült nagy- és kislúcsi szövetkezetek idei termelési és pénz­ügyi tervüket a fenti kísérlet alapján az egész kukoricavetés vegyszeres gyomtalanítására állították fel. A ku­koricát négyzetesen vetik és a talaj­­javításhoz, valamint a talaj nedves­ségének megőrzéséhez szükséges egy kapálást is gépi erővel végzik. A nagy- és kislúcsi szövetkezetek kezdeményezését számos csallóközi szövetkezet követi. így egyedül a du­naszerdahelyi járás mintegy 2000 hektáros vetésterületén a gyomirtás, az idén már vegyszerrel, vagyis kapa helyett repülőgéppel történik majd. A fárasztó fizikai munka kiküszö­bölése lehetővé tette, hogy a szövet­kezetek az idén már lényegesen öl­töt jelent a prémiumrendszer beveze­tése a növénytermesztésbe. Itt a pré­miumot egyrészt a termények meny­­nyisége vagy az értük kapott bevétel után fizetjük, másrészt az időben és jól elvégzett munkáért, mivel annak döntő hatása van a hektárhozamokra. A prémiumoknak ez a fajtája az egyes izövetkezetekben igen különböző, mert a dolgozók a prémiumok kiszámítá­sánál rendszerint a helyi adottságok­ból indulnak ki. Fontos azonban, hogy ezeknek a prémiumoknak legalább egy közös vonása legyen: a dolgozó­kat a termelés növelésére és olcsóbbá tételére, valamint a munka minőségé­nek emelésére ösztököljék. Mi hiányzik tehát az önálló elszá­moláshoz abban a szövetkezetben, ahol: • figyelik az egyes termékek önkölt­ségeit, • ezek elemzéséből levonják a mun­katermelékenységének és gazda­ságosságának növelésére vonatkozó tanulságokat, • elemzik az egyes munkacsoportok és istállók munkaeredményeit, • s a termelés mennyiségén, minő­ségén és gazdaságosságán alapuló prémiumrendszert vezettek be? Ezekután már semmi sem hiányzik. Ha mindezeket az intézkedéseket egy­mással szoros kapcsolatban vezetjük be, akkor a szövetkezetben önálló el­számolás szerint gazdálkodunk. Az önálló elszámolás bevezetése nagy mértékben függ a szövetkezet fejlett­ségétől és a vezetők tapasztaltságá­­tól. Ezért az önálló elszámolás egyes alapelveit csak fokozatosan lehet ér­vényesíteni a szövetkezet munkájába. Az azonban kétségtelen, hogy az élet. valamint a termelési feladatok az ön­álló elszámolás bevezetését a nagy szövetkezetekben a haladás idővel úgyis kikényszeríti. (Z. N.) Á" csallóközcsütörtöki traktorállo­más agrolahoratóriuma elemezte a vöki szövetkezet földjeit. Az elemzés alapján kidolgoztuk a szövetkezet műtrágyaszükségletének tervét. A mezőgazdászok tanácskozásain már nemegyszer jelentettük műtrágya­­igényeinket, de eddig a megrendelt mennyiségnek csak elenyésző részét kaptuk meg. Különösen szuperfosz­fátban szenvedünk hiányt. Tavaly is hasonló volt a helyzet, s így 30 hek­tárra szuperfoszfát adagolása nélkül vetetttük el az árpát. Ennek meg is mutatkozott a következménye a hek­tárhozamokban. A tervezett 26 mázsa helyett alig 20 mázsa árpát takarítot­tunk be hektáronként. Csak ott értük el a tervezett hektárhozamot, ahol szuperfoszfáttal javítottuk fel a föl­det. Itt a tavaszi vetés ideje. Értesülé­seink szerint a műtrágya kérdésében a többi szövetkezetben is hasonló a helyzet. Hol a hiba? A műtrágya ter­melésében vagy annak szétosztásá­ban? Mikóczy Károly, a vöki szövetkezet mezőgazdásza Ebben az ügyben Plánovsky elvtárshoz, a bratislavai Dimitrov Ve­gyiüzem kereskedelmi osztályának vezetőjéhez fordultunk felvilágosítá­sért. Az válaszolta, ‘hogy a somorjai járási begyűjtési üzem által kidolgo­zott tervek szerint a vöki szövetke­zetnek az első negyedévben 140 mázsa foszforos műtrágyát kellett kapnia. A gyár ezt a tervet túlteljesítette, mivel eddig már 220 mázsa foszforos műtrágyát küldött a szövetkezet cí­mére. (A szerkesztőség) tejtermelési költségeinek elemzése alapján állapíthatjuk meg. Az a szövetkezet, amely a munka­­csoportok vagy az istállók szerint kezdi csoportosítani a termékek ter­melési költségeit, ezzel az önálló el­számolás fejlettebb formáját vezeti be a gyakorlatba. Az önálló elszámo­lásnak ez a formája hasonló az ipar­ban meghonosodott üzemi önálló el­számoláshoz. Ä prémiumrendszer bevezetése az első teendő De még ezek után sem állíthatjuk, hogy a szövetkezetben önálló elszá­molás van, ha az osztalékok terén rendetlenség uralkodik. Az önálló el­számolás elengedhetetlen tartozéka ugyanis a szövetkezeti dolgozóknak a termelés állandó növekedésén és az önköltségek állandó csökkenésén ala­puló anyagi érdekeltsége. Ez pedig a szövetkezettől megkívánja a pré­miumrendszer bevezetését. Vegyük például a tejelékenység nö­veléséért adott prémiumot. Mondjuk, hogy a szövetkezeti dolgozó prémium­ként a terven felül beadott tej érté­kének 20 °/o-át kapja. Ebben az eset­ben a prémiumot a tej mennyisége és minősége, vagyis a tej zsírtartalma után is kapja. Ennél a jutalmazásnál azonban egyáltalán nem veszik tekin­tetbe a gazdaságosság kérdését. Diószegen a kacsatenyésztésben dolgozó szövetkezetesek prémiumának kiszámításánál figyelembe vették az elfogyasztott takarmány mennyiségét is. A jutalmazásnak ez a módja már megfelel az önálló elszámolás alap­­feltételeinek. Ilyen esetben nem szá­mít, hogy az elért megtakarítást pénz­ben, kg-ban, esetleg az egy liter tej­re, vagy egy kg húsra eső takarmány­­mennyiségben fejezzük ki. Ennél sokkal bonyolultabb felada-Viharos közgyűlés Negyeden az elmúlt évben is szépen Jövedelme­zett. A beszámoló és a házirend ismer­tetése után megkezdődött a vita, amely 16 órakor ért véget. Először lassan indult meg a beszélgetés, egy­mást biztatták a tagok, később azon­ban mindenki el akarta mondani a véleményét és a vita viharossá vált, De az újonnan megválasztott elnök, Károlyi Mátyás elvtárs magabiztos fellépésével rendet teremtett. Fiatal kora ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy a negyedi szövetkezet kormány- + kereke jó kezekben van. A viharos ^ vita megmutatta, hogy a tagok egyet akarnak: Negyeden is jól gazdálkodó és búsásan jövedelmező szövetkezet legyen! Nagy Sándor (Bratislava) k********* kkkkkkktrtcirk-k-k-é-k-k* Március 2-án délelőtt 10 órakor a Makai-féle vendéglő táncterme zsú­foltságig megtelt szövetkezeti tagok­kal. A későbben érkezők, közöttük jómagam is, csak a nyitott ajtók és ablakok előtt foglalhattak helyet. Ma már mindenkit érdekel a közös mun­ka, mert a falu egész lakossága belé­pett a szövetkezetbe. Állunk az ablaknál egymás hegyén­­hátán; mindenki hallani szeretné, hogyan állították össze az 1960-as évre szóló <:»r vet. Bizony a normát néhány lustább szövetkezeti tag bosz­­szúságára megszilárdították. A veze­tőség, tanulva a múlt hibáiból, gon­dosan állította össze az ez évi tervet. Különösen a korszerű állattenyész­tésre fordítottak nagy gondot, amely • trtrlrtrtrlririr******** *******, ?súzon a szövetkezeti tagok törődnek izzal, hogy szaktudásukat gyarapít­sák. Hetente háromszor járnak a szö­vetkezeti munkaiskola szakelőadásai­ra. Számuk az ötvent is meghaladja. Képünk az ötven közül csupán kettőt mutat he a szövetkezeti munkaiskola tanulói közül, mégpedig Tallósi Ilon­ját és Halai Margitot, akik elválaszt­hatatlan jóbarátok nemcsak a munká­ban, hanem a tanulásban is. Célunk: többet, jobban, olcsóbban! " cyj iw;, aiamioiu műveletet. Az előbb említett példában hektáronként legalább 4 liter a több­letfogyasztás. Ez — mondjuk 300 hek­­toron végzett tarlóhántás esetén — 1200 literrel nagyobb üzemanyagfo­gyasztást jelent. Pénzben ez 2400 ko­rona költségtöbbletet tesz ki. Ehhez járul még a 60 literes olajfogyasztás, amelynek értéke 340 korona, további 100 literes üzemanyagfogyasztás után a 195 koronás javítási költség (tehát 300 hektáron: 12 X 195 = 2340 koro­na). Ha csak ezt az egy esetet vesszük figyelembe, s hasonlót még sokat sorolhatnánk fel, máris megállapíthatjuk, hogy a gépek munkáját jóelőre meg kell tervezni és gondolni kell gazdaságos felhasz­nálásukra. Ezáltal nagy és sokszor felesleges kiadásokat takaríthatunk meg, amelyek egyébként jelentősen megdrágítják a termelést. Pedig az a célunk, hogy olcsóbban, jobban és többet termeljünk mind a magunk, mind egész népgazdaságunk javára. Ebben — ésszerű felhasználás mellett — óriási segítséget nyújtanak a gé­pek. Endrődi János (Perény) ere nenany aaattai szeretnem szem­léltetni az imént elmondottakat. Egy hektárnyi tarlóhántásra a tervezett üzemanyag 9 liter. Ez a mennyiség elegendő, ha ! a kasza után azonnal megindul az eke is. Ha azonban az aratástól eltelt . nyolcadik napra kezdik a tarlóhán­tást, egyes esetekben 13 — 15 literre emelkedik az üzemanyagfogyasztás. Ez esetben a munkát sem lehet ki­fogástalannak mondani, mert további munkát is igényel, s így a költségek még tovább emelkednek. A gépállomásokon már jobbára befejezték a gépjavítá­sokat. Serény munkájukkal kéttűs célra törekedtek: üzemképes állapot­ba helyezni minden gépet, hogy egy­részt tavasszal minden gép munkába kezdhessen, másrészt pedig, hogy az EFSZ-eknek a gépátvételek második szakaszában jó karban levő, tökéle­tesen kijavított munkaeszközöket ad­hassanak át. A múltban az egyes brigádközpon­tok nem minden esetben tudták ki­elégíteni a szövetkezetek kívánságait. Sokszor hiányzott a tervek összehan­golása, s így gyakran a gépállomások akaratlanul is megnehezítették a mun­kák menetét. Gyökeresen megváltozik az eddigi helyzet a gépek átvétele után. Ez az új helyzet azonban komoly feladatot ró a szövetkezetekre. Most már. ma­guknak kell gondoskodniuk a gépek karbantartásáról, a gép munkájának tervezéséről és megszervezéséről, va­lamint gazdaságos kihasználásáról Eddig ezek a problémák a szövetke­zeteknek nem okoztak gondot, s azzal sem törődtek, hogy az egyes munkák elvégzéséhez mennyi üzemanyag szük­séges. A könnyebb érthetőség kedvé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents