Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-09 / 20. szám
pán 8 %-át fordítják vízierőmüvek építésére, míg a második ötéves tervben ennek az összegnek egyharmadát irányozták elő. A költségvetésben a vízgazdasági építkezésekre meghatározott összeg felét a nemzeti bizottságok által irányított vízgazdasági munkára fordítják. Ezért a harmadik Ötéves ten1 irányelvei szerint „fokozottabb figyelmet kell fordítani a kisebb víztárlók és halastavak, valamint egyéb helyi jelentőségű vízgazdasági berendezések építésére, s ennél nagy mértékben fel kell használni a lakosság segítségét, valamint a helyi nyersanyagforrásokat is.“ A gyakorlatban ez a helyi vízduzzasztók, gátak felújítását és építését, a kisebb folyók és patakmedrek szabályozását, valamint kimélyítését, a tűzrendészeti, üdülési és higiéniai célokra szolgáló víztárolók létesítését, a halgazdálkodás megjavítását és a tervezett talajjavítási munkák elvégzését jelenti. Tökéletesíteni kell a csatornahálózatot, kisebb tisztítóállomásokat és egyéb helyi jelentőségű vízgazdasági berendezést kell kiépíteni. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít a vízgazdálkodás fejlődésére. Ennek köszönhető, hogy nagyobb folyóinkon már rendeztük az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Főképp a Vltaván és a Vágón létesített vízgyűjtők, duzzasztőgátak és erőműrendszerek ezek, melyeknek kiépítése tovább folyik. Egyúttal olyan vízgazdasági berendezéseket is létesítettünk, amelyek közvetlenül az emberi szükségleteket szolgálják. Az eddigi kiépített vízvezetékhálózat lakosságunk 48,6 %-át látja már el. Az egy lakosra eső napi vízfogyasztás 110 litert tesz ki. Nagy kiterjedésű vízvezetékhálózat épül Ostrava, Űstí nad Labem, Karlové Vary, Kassa környékén és másutt. A csatornahálőzat lakosságunk 31,7 %-át szolgálja. Nagy szennyvíztisztítók épülnek Brnóban, Plzeflben, Prágában, Bratislavában és más városokban. Több mint 400 000 hektáron újítottuk fel a vízlevezető csatornarendszert és 38 000 hektáron az öntözőberendezéseket. Hatalmas talajjavítási rendszerek megvalósítása van folyamatban, amelyek közül a már megkezdett és a Kelet-szlovákiai Alföld vízgazdálkodását rendező munka a legnagyobb. A nemzeti bizottságok feladatai A nemzeti bizottságok a kormány utasításai és a pártszervek irányvonala szerint most dolgozzák ki a helyi jelentőségű vízgazdasági építkezések tervét. E létesítmények tervezéséről és anyagi fedezéséről kiadott irányelvek lehetővé teszik a nemzeti bizottságok számára, hogy kellő pénzalapot létesítsenek a község területén tervezett vízgazdasági program megvalósítására. Hogy a nemzeti bizottságok mielőbb megvalósíthassák vízgazdasági építkezéseik távlati tervét, kellő feltételeket kell kialakítaniuk a lakosság részvételére e munka elvégzésében. Ezek a hosszúlejáratú és komoly feladatok megkövetelik, hogy a helyi nemzeti bizottságok mellett vízgazdasági albizottságokat létesítsenek, melyeknek élén a helyi nemzeti bizottságok tanácsának tagjai állnak. A vízgazdasági munkák elvégzésénél figyelembe kell venni ezek sürgősségét, de ugyanakkor szem előtt kell tartani az egyes anyagoknál mutatkozó hiányokat. Pillanatnyilag ilyen hiány mutatkozik a vízvezeték- és csatornázási csőanyagok terén. Eredményesen lehet azonban végrehajtani az olyan vízgazdasági munkákat, amelyek nem igényelnek nagyobb megterhelést és könnyen beszerezhető nyersanyagokkal is megvalósíthatók. Főleg a helyi nyersanyagforrások kihasználására kell felhívni a figyelmet. A helyi vízgazdasági építkezések nagy szakértelmet és felelősségérzetet követelnek meg. Ezért szükséges, hogy a kerületek, járások, a községek és az üzemek vízgazdasági szakemberei e munkák elvégzésénél sikeresen használják fel a tudomány és a kutatások eredményeit, érvényre juttassák a gazdaság és a haladó technika követelményeit. Hiszen nekik kell tudniuk a legjobban, hogy gazdag tapasztalataikkal hol és mikor segíthetnek legjobban a vízgazdasági tervek kidolgozásánál és megvalósításánál. A nemzeti bizottságok ezzel a segítséggel bizonyára számolnak is. A szocialista országok túlszárnyalják a kapitalista államokat A Moszkvában megtartott európai kommunista és szocialista országok munkáspártjai képviselőinek mezőgazdaság-fejlesztési tapasztalatcsereértekezletén kiadott közlemény hangsúlyozza: a szocialista országok készek arra, hogy a dolgozók életszínvonalának emelése terén a legrövidebb időn belül túlszárnyalják a legfejlettebb kapitalista országokat. Földünk szocialista országaiban ma a világ lakosságának harmadrésze él, s ezek az országok arra törekednek, hogy túlszárnyalják a kapitalista országokat az egy főre eső élelmiszertermelésében. Ezáltal egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ mezőgazdasági termelésének fejlesztésében. Hogy a szocialista országok az 1958-as évben mennyiben járultak hozzá a világ mezőgazdasági termelésének emeléséhez, arra a mellékelt táblázat világos magyarázatot ad. (A táblázaton szereplő adatok a hús- és tejtermelést a Kínai Népköztársaság hozzájárulása nélkül szemléltetik.) A második világháború után a mezőgazdasági termelés fejlesztése terén a legnagyobb eredményeket a szocialista országokban érték el. Semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy ezt az előnyt továbbra is megtartják. Ezek szerint az a célkitűzés, hogy a kapitalista országokat a mezőgazdasági termelés terén az egy főre eső termelésben túlszárnyalják, nagyon ia indokolt. Használjuk ki jobban a mezőgazdasági A helyi vízgazdasági építkezések megvalósításával nem kell várni a harmadik ötéves terv megkezdéséig. Ezeket a munkákat már 1960-ban megkezdhetik mindenütt, ahol erre megvannak a feltételek. S hogy ne várakozzanak, ez azért is fontos, mivel a helyi elentjőségű vízgazdasági munkák eddigi terveit — bár nem voltak oly jelentősek, mint a harmadik ötéves tervre előirányzottak — mégsem teljesítették hiánytalanul. A nemzeti bizottságoknak nagy lehetőségük van, hógy a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a lakosság kezdeményezését a vízgazdasági berendezésének építésénél a társadalmi munka széleskörű mozgalmává fejlesszék ki. Dr. CESTMlR STOLL mérnök, az energetikai és vízgazdasági miniszter helyettese gépeket! (Folytatás az 1. oldalról) szövetkezetek a főjavításra adott traktor helyett két óra leforgása alatt munkaképes traktort kapjanak. Ugyanis a gépállomásnak traktortartaléka van, s ezekre a traktorokra már csak a főjavításra behozott traktorok gumiabroncsát kell átszerelni. A gépállomások dolgozóira a tavaszi munkálatok idején nagy felelősség hárul. Felelnek a gépek üzemképességéért és azok kihasználásáért mind a saját munkahelyükön, mind a szövetkezetekben. Ezért dicséretet érdemel a kroméíízi gépállomás dolgozóinak az az igyekezete, hogy a gépesítő! állást még a tavaszi munkálatok megkezdése előtt minden szövetkezetben betöltsék. Csak így biztosíthatjuk, hogy a szövetkezetek saját gépparkjukat a lehető legjobban kihasználják. Nagy feladatok várnak a gépállomások tanácsadói szolgálatára is. amely szorosan együttműködik a szövetkezetek gépesítóivel. Nagyon sok függ a szövetkezet gépeinek felkészültségétől. A késői szántás és vetés alacsony hektárhozamot von maga után. Ebben az évben lényegesen emelnünk kell a mezőgazdasági termelés színvonalát. A ránk váró feladatokat csak akkor tudjuk teljesíteni, ha eltávolítjuk a régi hibákat és pontosan betartjuk az agrotechnikai határidőt. Például a gabonafélék vetése gyakran két hétig is tart, s az aratási munkálatok sokszor 20 napra is elhúzódnak, ami nagy szempergéses veszteséget okoz és jócskán csökkenti a hektárhozamot. Ebben az évben lényegesen nagyobb termést akarunk elérni, ezért a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni a tavaszi munkálatokat. Jó lenne, ha minden szövetkezetben íratlan törvénnyé válnék, hogy például a gabonafélék tavaszi vetését legkésőbb tíz nap alatt, s az aratást pedig két héten belül el kell végezni. Nem nehéz feladat ez, ha gyors ütemben munkába helyezzük a gépeket, rugalmasan irányítjuk a munkálatokat és azokat a megfelelő időben elvégezzük. i n ii n ti h ii n i n« h ii h n«n n n»iLJuvii.iLJLiLjgEOJCXkjmrTOTTiaDamm^ imnrinnrnnnTTnnnnrinnnnnnnnnnnnnnnnuinnnnnnnr Előtérben a kukorica, burgonya él takarmányfélék termesztése (Befejezés az 1. oldalról.) A szovjet kormányfő beszédében hangsúlyozta: hiábavaló az imperialisták igyekezete, hogy a kommunizmus veszélyére hivatkozva megfélemlítsék a népeket és megakadályozzák a fiatal, független keleti államok és a szocialista országok barátságának és együttműködésének kibontakozását. A keleti népek saját tapasztalatukból tudják, hogy a szocialista országok nem követnek önzö célokat, készek őszintén támogatni és támogatják is a függetleif fejlődés és nemzeti államuk megszilárdításának útjára tért országokat. A történelem kimondta ítéletét a gyarmaturalom fölött. Az emberiség elátkozta a gyarmaturalmat, amely a vissza nem térő múlt jelensége. Hruscsov elvtárs hangoztatta, hogy indiai, burmai, indonéziai és afganisztáni látogatása újra igazolta a Szovjetunió és a keleti népek barátságát, amely a békés együttélés alapján szilárdul és kibontakozik. Igazolta elszántságunkat a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a béke megszilárdításáért folytatott küzdelemben. Beszéde végén a kormányfő kijelentette, hogy az elkövetkező időben komoly és fontos tárgyalások várnak ránk. Előbb franciaországi látogatására utalt, majd a csúcsértekezlet előkészítésével foglalkozott. Kijelentette: ha a nyugati tárgyalófelek is hasonló szándékkal vesznek részt a tárgyaláson, mint a Szovjetunió, akkor a népek bizalma és várakozása a csúcsértekezlet iránt mindenképpen jogosult. Krajmer Frantisek, a földművelésügyi megbízott helyettesének a mezőgazdászok szlovákiai konferenciáján elhangzott beszámolójából Mezőgazdasági termelésünk tervét az elmúlt évben szlovákiai méretben 97,4 %-ra, s ebből a növénytermesztés tervét 95,3 %-ra teljesítettük. Ha ezeket az eredményeket összehasonlítjuk az 1958-as évben elért termelési eredményekkel, akkor láthatjuk, hogy a növénytermesztésben csak 7,4 százalékkal emeltük a termelés színvonalát. Elsősorban a burgonya, gyümölcs és a zöldség termesztésében tapasztaltunk nagyobb lemaradást. Nagy feladatok várnak ránk különösen a növénytermesztés terén. Ebben az évben a múlt évi adósságot is be kell hoznunk. Ezért a mezőgazdasági termelés tervét 8,8 %-kal, s ebből a növénytermesztés tervét 11,2 százalékkal kell növelnünk. Ezekkel a feladatokkal kapcsolatban felmerül az a kérdés, milyen előfeltételeket teremtettünk az ez évi feladatok teljesítésére. A hosszú, kedvezőtlen, csapadéktalan ősz káros hatása megmutatkozott az évelő takarmányokon és az őszi vetésen is. Az őszi vetést csaknem egy hónappal az agrotechnikai határidő után fejeztükbe, s a mag többnyire rosszul előkészített talajba került. A talaj alacsony nedvesség tartalma miatt a mag nehezen csírázott ki, s a gyönge növény igen későn bújt ki a földből. így csaknem hat hetet veszítettünk. Emiatt az őszi vetés igen gyenge állapotban van, egyenetlen és gyengén bokrosodik. Tekintettel az őszi vetés rossz állapotára, a tavaszi időszakban a szokottnál sokkal nagyobb beszántásokra számíthatunk. A kedvezőtlen időjárás, rossz hatással volt az őszi mélyszántásra és a földek trágyázására is. A traktorosok áldozatkészségének köszönhető, hogy az őszi mélyszántást a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban decemberre mégis befejeztük. A talaj nedvességtartalma igen alacsony. Az átlagnál jóval kisebb csapadékú ősz után csapadékszegény tél következett, csak decemberben esett némi eső. A tavaszi munkálatok tehát nehéz feladatok elé állítják mezőgazdászainkat és földműveseinket. Az ez évi tavaszi munkálatok központi jelszava: rendkívüli agrotechnikai beavatkozásokkal el kell távolítani a kedvezőtlen őszi időjárás káros kihatásait és így kell biztosítani a növénytermesztés ez évi tervének teljesítését. Ez a feladat nehéz, de teljesíthető. A tavaszi munkálatokkal párhuzamosan az őszi vetések és az évelő takarmányok ápolása, fejtrágyázása is napirenden van. A hiányos őszi vetést hüvelyesekkel kell pótolni. A beszántásokat csak a járási nemzett bizottság szakértői bizottsága engedélyezheti, de csak akkor, ha már agrotechnikai beavatkozásokkal sem lehet biztosítani az átlagos hektárhozam eléréséhez szükséges előfeltételeket. A pötvetéseket a következő elvek alapján végezzük el: a beszántott őszi vetés helyett tavaszi búzát, árpát, vagy kukoricát vetünk. A beszántott őszi repce helyén tavaszi olajos növényeket, például napraforgót, a beszántott évelő takarmányok helyén pedig takarmánynak szánt kukoricát vagy cukorrépát termesztünk. Az agrotechnikai szolgálat kötelessége, hogy különleges intézkedésekkel biztosítsa az olajos növények tervének teljesítését. Az őszi vetések és az évelő takarmányfélék tavaszi fejtrágyázására főleg nagyobb mennyiségű salétromos műtrágyát használunk. Az első negyedévben 650 vagon kénsavas ammóniumot kapunk. Ezt a mennyiséget már szétosztottuk az egyes kerületek között. Az első negyedévben a tervezett’ mennyiségen felül, a második és negyedik negyedév rovására, öszszesen 6499 vagon különféle műtrágyát kapunk terven felül. Az állami vetőmagalapból a következőképpen fedezhetjük az összes szektorok tavaszi vetőmagszükségletét: a tavaszi árpa 35,5 %-át, a zab 29 %-át, a tavaszi búza 93 %-át és a kukorica 52 %-át. Ez a vetőmagmennyiség jóval meghaladja a magtermesztői parcellák és a magszaporítói területek felújítására tervezett vetőmag-szükségletet. Más a helyzet a heremag és a burgonya esetében, ahol a vetéshez szükséges mennyiséget nem tudjuk az állami alapból biztosítani. Ezért az agronómiái szolgálat sürgős feladata lesz a hiányzó vetőmagot és burgonyát az egyénileg gazdálkodó parasztoktól, valamint a szövetkezeti dolgozóktól felvásárolni vagy csere útján beszerezni. Tekintettel a talaj alacsony nedvességtartalmára, a tavaszi munkálatokat lehetőleg a talaj nagyobb megbolygatása nélkül, gondosan és a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni, hogy minél több talajnedvességet őrizzünk meg a földbe kerülő mag számára. Ezért a szövetkezetek és állami gazdaságok jól tennék, ha a kultivátorok használatát a legkisebbre korlátoznák, és mindenütt, ahol a szántást nem végezték el őszszel vagy a téli hónapokban, most kormánylemez nélkül szántanának, így megakadályoznák a talaj kiszáradását és korlátoznák a téli nedvesség elpárolgását. Minden szövetkezetben és állami gazdaságban 8 — 10 nap alatt el kell végezni a gabonafélék vetését. Az agrotechnikai szolgálat feladata, hogy minden vetőgépet és traktorra kapcsolható munkaszerszámot mozgósítson, s mindenütt érvényesítse a jelszót: nappal vetni, éjjel pedig vetésre előkészíteni a talajt! A tavaszi munkálatok elválaszthatatlan tartozéka az összes öntözőberendezések építésének gyorsított ütemű befejezése. Ahol nincs elegendő öntözőberendezés, ott a vlzforrásokat fel kell használni árasztásos, sávos csörgedeztetésű és csörgedezted öntözésre. Ezért helyes lenne, ha a tavaszi hónapokban a talajjavítási munkálatokat is többnyire az öntözőcsatornák és víztartályok építésére, valamint a folyómedrek szabályozására irányítanák. Azokban a körzetekben, ahol nincsen elegendő vlzforrás, azonnal hozzá kell látni a kutak fúrásához, hogy így biztosítsuk az öntözéshez szükséges vízmennyiséget. A növénytermesztésben a döntő szerepet továbbra is a takarmányalap játssza. Ebben az évben a takarmányalapot mennyiségileg és minőségileg át kell építeni, hogy lehetővé tegyük az állattenyésztésnek a harmadik ötéves tervben előirányzott fejlődését. A takarmánytermesztés növelését elsősorban jó agrotechnikával kell biztosítani, ami a hektárhozamok és a takarmány minőségének emelését jelenti. Tudatosítani kell, hogy az évelő takarmányfélék a takarmányalap főpillérei, s ezért mindent meg kell tenni, hogy a jövő évben a mezőgazdasági talajterületnek legalább a 18 százalékán hereféléket termesszünk. Reméljük, hogy a mezőgazdasági igazgatóság agronómiái szolgálata — a területi átszervezés során szövetkezetekbe kerülő szakemberek értékes segítségére támaszkodva — teljesíti feladatát és olyan termést biztosit, amely a harmadik ötéves tervben biztos alapja lesz a mezőgazdasági termelés fejlődésének. A harmadik ötéves terv nagy vízgazdasági programja eiGgüPőwiiii A víz az embert környező természet p; fontos részét képezi. A folyók, a vfz- é; gyűjtők a táj jellegét és képét hatá- b rozzák meg. Az egészségi szempont- ti ból kifogástalan víz, amelyet vizve- vi zetéken juttatunk el a fogyasztóhoz, ti a lakáskultúra színvonalát emeli. Az si eső- és a szennyvizek elvezetése a la- ír kótelepek higiéniájának alapja. A mezőgazdasági földtérületen a vízzel e mint termelőerővel kell számolnunk, ^ különösén a szocialista mezőgazdasági j, nagyüzemi termelés feltételei között. Ugyanakkor a víz az ipari termelésnek g is elengedhetetlenül fontos tényezője ^ és jelentős energiaforrást képvisel. Vi A víznek egyrészt e társadalmi cé- is lókra való felhasználása, másrészt a szennyvizek ártalmatlanná tétele, va- zi lamint az áradások meggátlása, az a embertől egyre nagyobb fokú beavat- b kozást követel meg a természet át- ti alakítása terén. Országunk ugyan víz- le ben nem szegény, de az iparosítás ma- h gas foka és gyors üteme, valamint a v lokótelepek aránylag nagy népszerű- s sége annak szükségét váltják ki, hogy t< gondosan irányítsuk országunk víz- s< háztartását. Fokozatosan meg kell vál- g toztatni az egyes vidékek vízgazdaságát, hogy a víz egyre nagyobb mér- (j tékben szolgálja az ember érdekeit. r, Milyen célt szolgálnak £ az ötéves terv irányelvei? V Q A CSKP KB-nak az ötéves terv ki- r dolgozására adott irányelvei a vízgaz- t, dálkodás további fejlődésére olyan ^ irányban kívánnak hatni, hogy a le- t, hetö legnagyobb társadalmi hatékony- s Sággal biztosítsuk a dolgozók élet- p színvonalának és a föld termőerejének g növekedését. ], A vízgazdasági építkezések terén, t a vízierőművek gyorsütemű építésé- z nek időszaka után, a most következő L jelentős változást főleg az jellemzi, 1< hogy az egyes vízgazdasági ágazotok k beruházási költségei a második ötéves s tervvel szemben a következőképpen F emelkednek (ha második ötéves terv n tételeit 100 %-nak vesszük): h c Vízgazdálkodási berendezések a építése: 158 % t Csatornázás és városok szenny- s víztisztító berendezésseinek r fejlesztése: 218 % f A mezőgazdasági földterületek 1 meliorációs fejlesztése: 439 % A földterületek feljavításával együtt végzett folyómederszabályozás 715 % t A fentemlített célokat szolgáló ! víztárlók építése: 201 % J Az ipari szennyvizek tisztító^ berendezéseinek fejlesztése 247 % Ezzel szemben a vízierőművek épí- £ tésére fordított beruházási összegek több mint a felére csökkennek a második ötéves tervvel összehasonlítva. I A harmadik ötéves tervben a vízgaz- I dasági beruházások összegének csu- 1 Földműves I960, március 9.
