Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-28 / 17. szám

Sikeres szereplés Nagyölveden Sásdi Sándor „Nyolc hold" föld című színdarabjával nagy sikert aratott a helyi színigárda. Kurali Dezső tapasztalt rendező vezetésével szép teljesítményt nyújtottak a szereplők. Meg kell említeni, hogy az ilyen kulturális megmozdulás nagyon gya­kori a nagyölvedi kultúrházban. Hol az egyik, hol a másik szervezet tag­jai játszanak színdarabokat. Azonkívül a lakosság szorgalmasan látogatja a könyvtárat, s úgy gondoljuk ha nemsokára felépül az új kultúrház, akkor még sokkal gazdagabb és gyakoribb kulturális rendezvényekre ke­rül sor. Dáno Viola tanítónő (Nagyölved) Virágzó kultúráiét Péderben A péderi CSISZ-szervezet vezető­sége igyekszik mindent megtenni, hogy a fiatalság szabad idejét hasz­nos szórakozással töltse. CSISZ-esté­­ket rendeznek, ahol a fiatalság kelle­mesen elszóra’kozik. Színjátszó-cso­portot is alakítottak. A lelkes fiatalok betanulták a Kubo és A makrancos férj felesége című színműveket. Az előadásokon a község lakossága nagy számban vett részt. A betanult színmüvekkel a fiatalok más községekbe is ellátogattak, ahol szintén sikeresen szerepeltek. Kiss Jenő (Lelesz) Siker Jánokon Jánokon a kultúrotthon esténként megtelik fiatalokkal és idősebbekkel, akik munka utáni idejüket szórako­zással töltik. így kerülhetett sor Egri Viktor „Házasság“ című darabjának betanulásához is. A színművet ifj. Kerekes Andrásné és Gajdács Endre tanító rendezte. Ezután Somodiban Is sikeresen felléptek. Rédvay Aladár (Rozsnyó) „Hát szerelmes“ A szécsénkei CSISZ-szervezet feb­ruár közepén Ipolyfödémesen mutatta be a „Hat szerelmes“ című vígjáté­kot. A színjátszó csoport összes tagja dicséretet érdeme), de az elismerés elsősége mégis Koncz Istvánt illeti meg, aki a darabot betanította. Sokat segített Bojtos János tanító elvtárs is a színmű előkészítésében. Velebny Imre (Ipoly födémes) Megindult a kultúrélet A vízkeleti CSEMADOK tagjai el­határozták, hogy a farsangban szóra­koztatni fogják a falu dolgozó pa­rasztságát. Az elhatározást tett kö­vette. Két hét alatt betanultak egy farsangi kabarét. A lakosság izgalom­mal várta az előadást. A kabaré-est meglepően jól is sikerült, amit a közönség gyakori tapsvihara is ékesen bizonyít. E jól sikerült fellépés után a csoport ellá­togatott Hidaskürtre is. Kozma Géza (Vízkelet) „Sógorság-komaság“ Madáron A szorgalmas próbák után a madari CSISZ-szervezet január végén nagy sikerrel mutatta be Smrcok Lubomír „Sógorság-komaság“ című háromfel­­vonásos bohózatát. A színdarabot Ujj Ernő tanító elvtárs rendezte. A sze­replők mindnyájan kitettek magukért, de a legnagyobb dicséret mégis Kun Vincét, Kuszola Editet és Szűri Vin­cét illeti. A betanult színdarabbal a jól sikerült otthoni előadások után a közeli falvakba is ellátogatnak. Kádek Béla (Szentpéter) Színdarabot tanulnak A ladnőci dolgozó parasztoknak nagy része az EFSZ-ben dolgozik. Munka után akad azonban szabad idejük a művelődésre is. A CSEMA­DOK tagjai most színdarabot tanul­nak be, amelyet február folyamán adnak elő. A faluban rendszeresen filmeket is vetítenek. Ladnócon nem­régen avatták fel az új kultúrházat is. Trója Tibor (Ladnóc) A nagy magány A szocialista termelőviszonyok ala­kulása falvainkon forradalmi folya­mat, amelynek során változik a haj­dan semmibe vett falusi ember élete, környezete. Mindezt azonban film­­művészetünk gyéren, hiányosan tük­rözi vissza. Ezért fogadtuk nagy ér­deklődéssel „A nagy magány“ című cseh filmet. Helge rendező filmjéhez merész témát választott, s talán éppen ebből adódnak a film kisebb-nagyobb hibái is. Martin Soucek, a film főhőse Prá­gából tér haza falujába szabadságát eltölteni, ahol kellemetlen meglepetés : éri. A szövetkezetben annyira lazult a munkafegyelem, hogy még munka­időben is részegeskednek az embe­rek. Ez olyan erős hatással van a minisztériumban dolgozó Martinra, hogy otthon marad rendbehozni az EFSZ-t, amelynek alapjait valamikor ő is segített lerakni. Ebben az elha­tározásában nem tántorítja vissza menyasszonya sem, aki már teljesen felkészült a nagyvárosi életre. Mar­tin kemény kézzel, erélyes módsze­rekkel fog a munkához, miután meg­választják a szövetkezet elnökévé. De nem talál megértésre, az emberek egyre inkább elidegenednek tőle, s még menyasszonya is kerülni kezdi. Martin azonban lelki vívódásai köze­pette is véghez viszi célkitűzéseit, s a szővetkezetesek csak az év végi zárszámadáskor döbbennek rá elgon­dolásainak helyességére. A filmelőadás közben egyre inkább olyasfélét érezhetünk a főhős iránt, mintha jellemével felülmúlná egy pozitív hős karakterét. Benne ott lappang a társadalmat az utódok számára szebbé formáló egyén típusa, aki még saját boldogságát is mellőz­ve, félrelökve képes dolgozni és fá­radozni az igazi szocialista falu ki­alakításáért. Martint a filmben Július P á n 11 k alakítja kitűnően éreztetve a főhős belső lelki feszültségét. Ezt a nagy színészi teljesítményt jól egészíti ki Blanka Bohdanová a menyasz­­szony szerepében. Zsilka Tibor A szülést követő napokban, amíg az anya tejelése ren­desen meg nem in­dul, a csecsemő rendszerint lefogy. Az első hét végén a baba gyarapodni kezd, s kéthetes korban rendszerint eléri a születési súlyát. Ettől kez­dődően az egész­séges csecsemő egyenletesen gya­rapszik és az első hónap végén Vé kilóval nehezebb már, mint születésekor. Féléves korban körülbelül kétszerese a születési súlynak, egy esztendős korban pedig ez a súly megháromszorozódik. Egy­éves koron túl, körülbelül 2 kg-ot hízik a gyermek évente. Hogy ezt a rendszeres gyarapodást elérjük, a csecsemő egészséges életmódjáról megfelelően kell gondoskodnunk. Orvosi utasításra 6 hetes korban adhatunk a csecsemőnek anyatej mellett gyümölcsöt és friss zöldség­féléket. A gyümölcs sok értékes anya­got tartalmaz, amelyre a csecsemő­nek szüksége van, s a szopás mellett jő kiegészítő táplálék. Nem kell fél­nünk, hogy a csecsemő beteg lesz tőle, mert csak a mosatlan gyümölcs és zöldféle okoz betegséget. Tehát minden gyümölcsöt és zöldfélét, ame­lyet a csecsemőnek adunk, elkészítés előtt jól mossunk meg; de a kézmo/ sásról se feledkezzünk meg, hogy így megóvjuk a csecsemőt a fertőzések­től. Minden táplálékot, amelyet az anyatejen kívül a csecsemőnek adunk, langyosítsunk meg. Különösen télen ügyeljünk, hogy a táplálék hideg ne legyen. A gyümölcs- és zöldséglevet ne melegítsük tűzhelyen, mivel így a bennük levő vitaminok könnyen ér­téktelenekké válhatnak, hanem forró vízben tartsuk a gyümölcslevet tar­talmazó edénykét, amíg a táplálék langyossá nem válik. Milyen táplálékot és mennyit ad­junk a csecsemőnek? Ezt rendszerint az orvos határozza meg. Télen legin­kább narancslevet, reszelt sárgarépa levét vagy almalevet adunk a kicsi­nek. A sárgarépa levébe egyetlen csepp citromot teszünk. (Teába is legfeljebb három csepp citromot ad­hatunk 8 hetes kortól.) Nyáron nyers paradicsom levét nyerspaprika levé­ve! keverve, őszibarack-levet, körte-A csecsemő egészséges táplálása és fejlődése vagy más gyümölcs levét adjuk. Epret a kicsinek ne adjunk, mivel ezt ne­hezen emészti meg a szervezete. A gyümölcsöt csakis üveg- vagy mű­­anyagreszelőn reszeljük le, nehogy a vitaminokat tönkretegyük. A megre­szelt gyümölcs levét nyomkodjuk ki, s így adjuk a babának. Két és Vl hónapos korban adhatunk a babának már banánt is. A banánnal különösen óvatosan járjunk el. Mi­előtt hámozni kezdjük, alaposan mos­suk meg a héját, utána töröljük szárazra, s mossuk meg a kezünket. Csak ezután húzzuk le a héját. Gyű-, mölcsét késsel kaparjuk pépesre, s így adjuk a kicsinek. Három-négy hónapos korban a déli szopás mellett már friss vegyeszöld­ségből készült levest is kaphat a csecsemő. A levest a következőkép­pen készítsük: V2 liter forró vízbe tegyük főni a tisztára mosott és fel­darabolt zöldséget. Miután puhára főtt, szitán áttörjük, s belefőzünk egy kávéskanál babadarát. Egy csi­petnél is kevesebb sóval és egy kés­­hegyni friss vajjal ízesítjük. Hathónapos kortól adhatunk borjú­­csontból vagy csibéből készült gyenge levest is a babának. A levesről a zsiradékot leszedjük. Ezt is sűríthet­jük egy kávéskanál babadarával. A csibe főtt mellehúsából reszeljünk le egy kávéskanálnyit és ezt is a levesbe tehetjük. Lassan hozzászoktathatjuk a tojássárgájához is. Ugyancsak ad­hatunk már vízben főtt burgonya­pürét is. A babát kanálkából etessük, ha nem akarjuk, hogy idő előtt elválasztód­jék. Ha dudiisüvegből adjuk a pót­táplálékot, később már nem akar mellből szopni. Etetéskor a csecse­mőt úgy vegyük karra, hogy a feje elég magasan legyen. A kanálkára egész kis mennyiséget vegyünk az ételből, érintsük az ajkához és hagy­juk, hogy a baba az ételt a kanálká­ról leszívja. Ha szívesen leszopta, adjunk a kanálra többet és a kanalat mélyebbre a szájába téve, húzzuk azt végig a felső ajkán, hogy az étel a kanálban ne maradjon. Minden új táplálékot csak egész kis mennyiség­ben adjunk a csecsemőnek, még ha szívesen fogadja is, nehogy túlegye magát és később az ételtől undorod­jék. Gyümölcsöt mindig két szopás közt adjunk. Első nap az egész napi meny­­nyiség egy kávéskanálnyi, második nap két kávéskanálnyi, harmadik nap 3 kávéskanálnyi, negyedik nap 30 gramm legyen. Ezt a mennyiséget fokozhatjuk 50 grammig, s mindaddig ennyit adunk, amíg a baba meg nem szokja. A csecsemőnek külön edénykéi le­gyenek, amelyekben csak a csecsemő ételét készítjük. Ezeket az edényké­ket külön mossuk el és főzzük ki. Tiszta ruhával szárazra törölve, fe­dett helyen tartsuk azokat, hogy a por, piszok ne érje. A csecsemő éte­lét mindig külön kanállal kóstoljuk meg, s ugyancsak ügyeljünk arra, hogy a csecsemő ételét nagyobb gyermek ne kóstolgassa. Ételét óvjuk a legyektől is. Az anya tudja legjobban megítélni, hogy gyermeke szívesen fogadja-e az új ételt. Ha nem eszi szívesen, ne kényszerítsük annak elfogadására, és későbbi időpontban próbálkozzunk vele újra. Hangsúlyozzuk, hogy kizárólag az orvos állapítja meg, mikor kezdhe­tünk hozzá a csecsemő póttáplálásá­hoz és ugyancsak az orvos állapítja meg, mit adhatunk már a kicsinek és milyen mennyiségben. Minden anya érezze kötelességének, hogy gyerme­kével bizonyos időközökben a csecse­mőgondozót vagy orvost felkeresse, ahol ingyenes kezelésben részesítik, s az ott kapott utasításokat saját gyermeke érdekében a legszigorúb­ban tartsa be. MIKES ZOLTÁN Pályázat új ifjúsági és gyermekszíndarabokra A Népművelési Intézet 1960. február 15-vel pályázatot hirdet új ifjúsági és gyermekszíndarabokra. A pályázati munkák beküldésének határideje: 1960. október 15. A pályázat eredményeit a Népművelési Intézet 1960. december 15-én hirdeti ki. DIJAK I. díj: 10 000,- Kcs, III. díj: 4 000,- Kcs II. díj: 6 000,- Kcs IV. díj: 2 000,- Kcs A PÁLYÁZAT FELTÉTELEI a) A pályázaton minden csehszlovák állampolgár részt vehet. A pá­lyázat névtelen. A munkákat jelige alatt kell beküldeni a következő címre: Osvetovy ústav, Bratislava, ul. CA 25/1. Mellékelni kell egy le­ragasztott borítékot, amely tartalmazza a szerző nevét, pontos címét és a mű jeligéjét. Ezt a jeligét fel kell tüntetni a borítékon is. b) A pályázatra beküldött munkát 1960. október 15-ig nem szabad nyilvánosságra hozni és hivatásos vagy műkedvelő színpadon előadni. c) Minden munkát három példányban kell beküldeni. d) A határidő után beérkezett munkákat a bíráló bizottság nem ve­szi figyelembe. e) A Népművelési Intézetnek jogában áll a pályázat leteltével bár­melyik pályamunkát a műkedvelő színjátszó együttesek rendelkezésére bocsátani, vagy kiadás végett a Színházi és Irodalmi Képviseletnek átadni. f) A bíráló bizottságnak jogában áll a pályamunkák alacsony színvo­nala esetén az egyes díjakat nem megítélni, esetleg a díjakat különle­ges jutalom formájában szétosztani. g) A pályázat eredményét a szerzőkkel írásban közöljük. KÜLÖNLEGES ÚTMUTATÁS A pályázatra csakis eredeti munkákat lehet beküldeni. Dramatizáciőt nem fogadhatunk el. A pályamunkákat az ifjúság vagy a gyermekközönség részére kell írni. Különösen kívánatos, hogy a szerzők foglalkozzanak a Csehszlo­vák Kommunista Párt és a munkásosztály múltjával, ifjúságunk és gyermekeink mai időszerű problémáival, és általában olyan témákkal, amelyek szocialista életünk sikereit tükrözik. A pályamunkák terjedelme nem korlátozott. BRATISLAVA Február 29., hétfő: — 10.35 Szlovák szerzők dalaiból. 11.30 Jó hangulat­ban. 12.07 Nyitányok. 12.40 Lehár: Zenei emlékek. 13.10 Tánczene. 14.05 Kellemes délutánra. 15.30 Nemzetek dalai. 16.15 Zene. 17.30 Az Alekszand­­rov-együttes énekel. 18.00 Kívánság­hangverseny. 20.00 Jó hangulatban. 21.30 Tánczene. 22.15 Jő éjszakára. Március 1., kedd: — 11.20 Jó han­gulatban. 12.07 Rádió-zenekar. 12.40 Népi zene. 13.10 Katonai kórusok. 14.20 Kellemes délutánra. 15.00 Szim­fonikus zene. 16.15 Zene. 17.00 Tánc­zene. 18.15 Kívánsághangverseny. Március 2., szerda: — 11.30 Jó han­gulatban. 12.07 Baráti nemzetek dalai és táncai. 12.40 Operaáriák. 13.10 Szimfónikus zene. 13.30 Filmzene. 14.05 Kellemes délutánra. 15.30 A föld dalol. 15.45 Morva népdalok. 16.15 Zene. 17.30 Tánczene. 18.00 Kíván­sághangverseny. 20.20 Tánczene. 21.10 Űj felvételek. 21.,30 Zenéről minden­kinek. 22.15 Dalcsokor. 22.50 Hang­verseny. Március 3., csütörtök: — 11.20 Jó hangulatban. 13.07 Fúvószene. 12.40 Cseh szerzők műveiből. 13.10 Zene­szerzőink békedalai. 13.30 Népdalok. 14.05 Kellemes délutánra. 15.00 Vo­nósnégyes. 16.15 Zene. 16.45 Készü­lődés a II. spartakiádra. 17.00 Üt­­törő-félóra. 17.30 Barátaink dalai. 18.15 Kívánsághangverseny. 20.00 Víg­játék. 22.15 Jó éjszakára. 22.40 A XX. század zeneszerzői. Március 4., péntek: — 11.30 Jó han­gulatban. 12.07 Napjaink' dalai. 13.10 Filmzene. 13.30 Szimfónikus zene. 14.05 Kellemes délutánra. 16.15 Zene. 17.30 Kívánsághangverseny. 18.00 Üt­­törő-híradó. 22.15 Népünk dalai. 22.50 Népszerű zene. 23.20 Hangverseny. Március 5., szombat: — 10.25 Nép­dalok és táncok. 11.20 Jó hangulatban. 12.07 Népdalok. 12.40 Operarészletek. 13.10 Vidám hétvége. 14.00 Úttörő­­délután. 16.15 Szombati szórakozásra. 17.00 A legjobbaknak. \8.20 Tánczene. 20.00 Kívánsághangverseny. 21.00 Operett. 22.15 Tarka szombatesti mű­sor. 22.50 Táncolj velünk. Március 6., vasárnap: — 8.40 Va­sárnap reggeli tánczene. 9.00 Katoná­san. 9.30 Á mosoly brigádja. 10.30 Zenei apróságok. 11.00 Kívánsághang­verseny. 12.05 Hangverseny. 13.00 Mezőgazdasági dolgozóknak. 14.00 Tánczene. 15.00 Kívánsághangverseny. 16.00 Örökszép dalok. 16.40 Tánczene. 17.30 Kórusok. 18.00 Fiatalokkal be­szélgetünk. 18.20 Kívánsághangver­seny. 20.00 Színházi est. 22.15 Zene. 22.50 Szimfonikus hangverseny. Televízió Bratislava A csehszlovák televízió műsora megváltozott, s ezért technikai okok­ból a vasárnapi számban nem közöl­hetjük. KOSSUTH-RÄDIÖ Február 29., hétfő: — 8.10 Reggeli hangverseny. 9.15 Könnyű zene. 9.45 Lányok, asszonyok. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Szívesen hallgattuk. 12.10 Magyar nóták. 13.00 Operett­részletek. 15.10 Bor, dal, asszony, 15.30 Ottörö-híradó. 15.50 Ifjúsági rá­dió. 16.15 $zív küldi. 17.15 Ötórai tea. 18.00 Hegedű és koldusbot (történe­tek Rózsavölgyi Márkról). 19.05 Ze­nés ajándékműsor. 20.30 Rádiójáték. Március 1„ kedd: — 9.00 Gyermek­rádió. 9.40 Polkák. 10.25 Régi katona­dalok. 12.10 Ajándékműsor. 13.00 Gazdatanfolyam. 13.20 Hangverseny. 14.45 Verbunkosok. 15.10 Operett­részletek. 15.30 Rádiójáték. 16.15 Egy falu, egy nóta. 17.15 Szív küldi. 18.30 Operarészletek. 19.20 Zongorahang­verseny. 20.30 Cigányzene. 20.55 Dal­játék. 23.10 Tánczene. Március 2„ szerda: — 8.10 Könnyű melódiák. 9.00 Rádióegyetem. 9.30 Cigányzene. 10.10 Úttörő-híradó. 10.30 Fúvószene. 12.10 Opera-részle­tek. 12.40 Krúdy Kálmán csínytevései. 13.10 Tánczene. 14.00 Régi magyar dalok és táncok. 14.35 Kórusok. 15.35 Gyermekrádió. 16,00 Élőszóval, mu­zsikával. 18.00 A berchtesgadeni sas­fészektől. 19.25 Az Állami Népi Együt­tes műsorából. 20.30 Könnyű dalok. Március 3., csütörtök: — 8.10 Ma­gyar nóták. 9.00 Rádiójáték. 10.10 Rádióegyetem. 11.20 Operett-részle­tek. 12.10 Könnyű zene. 13.00 Gazda­tanfolyam. 13.20 Népi muzsika. 14.00 Gyermekrádió. 14.10 Tánczene. 16.10 Egy falu, egy nóta. 17.45 Lányok, asz­­szonyok. 18.00 Népdal-feldolgozások. 18.40 Ifjú figyelő. 19.00 Opera-est. Március 4., péntek: — 10.10 Cigány­zene. 11.00 Rádióegyetem. 12.10 Tánc­zene. 13.00 Gazdatanfolyam. 13.15 Szórakoztató zene. 14.15 Gyermek­­rádió. 16.15 Dallal, tánccal a világ körül. 17.15 Szív küldi. 17.50 Rádió­iskola. 18.35 Tánczene. 20.25 Könnyű­zene, 21.20 A holttengeri tekercsek titka. 21.40 Cigányzene. 22.20 Szimfo­nikus zene. 23.45 Tánczene. Március 5., szombat: — 8.10 Lá­nyok, asszonyok. 10.10 Óvodások mű­sora. 10.30 Operett-részletek. 12.10 Magyar nóták. 13.00 Operarészletek. 13.50 Keringő-hangverseny. 15.10 If­júsági rádió. 15.30 Élőszóval, muzsi­kával. 18.00 Gondolat. A rádió Irodal­mi Hetilapja. 18.45 Szív küldi. 20.30 Rádiójáték. 22.20 Tánczene. Március 6., vasárnap: — 8.10 Köny­­nyű zene. 9.00 Zenerajongók. 10.00 Vasárnapi melléklet. 12.15 Magyar nóták. 13.00 Szív küldi. 13.50 Rádió­lexikon. 14.00 Az operettszerkesztő postájából. 15.00 Dalok. 15.15 Egyfel­­vonásos színmű. 16.00 Bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről. 17.10 Régi da­lok. 17.40 Kincses Kalendárium. 18.45 Kórusok. 19.15 Zenekari muzsika. 20.25 Népdal-est. 21.05 Hipp-hopp farsang. 22.25 Kamarazene. 23.05 Va­sárnapéji rádiószínház. _ a Földművelésügyi Megbízóul Hivatal lapja - Kiadja a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal kiadóvállalata. - Megjelenik netente kétszer Szerkeszti « szerkesztőbizottság - Főszer-Jfgfald kesztő: Major Sándor - Szerkesztőség és kiadóhitaval: Bratislava Suvorovové 16 - Telefon: főszerkesztő 243-46. titkárság 356-80. - Telefonközpont 359-41 359-42, 359-43 - Belső r' lilim'iitJir vonalak: Mezőgazdasági osztály 632. aglt-prop. oszály 634. szakmelléklet 636. - Nyomja a Polygraflcké závody n. p„ Bratislava, ul. Februárového vlíazstva 6/d - Terjeszti a Posta f QlQIMUVeS Hirlapszolgálata. - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél - Előfizetési díj évente 36,40 korona. A-655990

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents