Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-28 / 17. szám

Az úgynevezett szlovák állam évei­ben, de még azelőtt is, a bijacovcei mezőgazdasági dolgozók, a kis- és középparasztok nem ismertek mást, mint emberfeletti munkát. A hajnal­­hasadástól késő éjszakába nyúló robot miatt, amelynek bére mindössze napi hét korona volt, alig maradt idejük arra gondolni, hogy másképpen is él­hetnének. Amikor aztán 1944-ben megjelen­tek az első partizánok, valamennyien megkönnyebbülten fellélegzettek, A falusi szegények bennük látták fel­szabadítóikat. Ami a szegények szá­mára jót jelentett, az rossz volt az uraknak. A nagybirtokos C s á k y gróf a hitlerista egységek parancs­nokságának a segítségét kérte. Meg is kapta, méghozzá egy egész banda segítségét, amely egy időre megszáll­ta a községet. De a gróf úr még eb­ben a védelemben sem bízott. Köz­vetlenül a felkelés leverése után min­dent, amit csak tudott és szállítható volt, „valahova nyugatra" küldött. A nagybirtokon dolgozó béresek ét zsellérek ökölbe szorított kézzel néz­ték a verejtékes munkájúig árán ösz­­szeharácsolt vagyont szállító teher­autókat, azonban magukban azt gon­dolták: „Mindent visz, amit csak tud, de a föld itt marad". Igen, a földet, azt a talajt, amelyet évtizedeken át 6k dolgoztak meg, a gróf nem tudta elvinni. Ha nem is mindjárt a szovjet had­sereg általi felszabadulásukat követő első napon, hanem később, 1945. feb­ruárjában, amikor azok, akik az er­dőkben rejtőzködtek, visszatértek a felszabadított faluba, megalakították a pártszervezetet. Ügyszólván vala­mennyi mezőgazdasági munkás tagja lett. Még ma is visszaemlékeznek mindnyájan az első tanácskozásra, az első határozatra. Fel kell osztani a nagybirtokot! S azonnal hozzáláttak. Nem volt mérőszalagjuk? Sebaj! Ke­rítettek egy darab kötelet és végre­hajtották a földosztást. Minden hiva­talos írás nélkül; ezt úgyis csak 1948 Győzelmes Februárja után kapták kézhez, mert a „demokrata“ Ursíny és Kvetko szabotálták, szándékosan nem hajtották végre a nagybirtokok felosztásáról szóló rendeletet. A párt­szervezet azonban szilárdan állt őr­helyén, és leleplezte az asztályellen­­ség valamennyi cselszövését. A volt béresek életükben először művelték meg a földet azzal a tudattal, hogy a sajátjukon dolgoznak. * * * A párt 1948-as februári nagy győ* zelnie után elérkezett az új feladatok időszaka. A pártszervezet vezetésevet az akció-bizottság leszámolt a faluban levő reakciós elemek utolsó maradvá­nyaival. A nemzeti bizottság élére a kommunista KUBOVCSÍK elvtársat választották. A pártszervezet főcélja az az igyekezet volt, hogy egyesítse a dolgozókat az új faluért, az emberek magasabb életszínvonaláért vívott harcra. A bijacovcét kommunisták magas politikai öntudatossága abban a tényben is kifejezésre fut, hogy tel­jes egészében megértették a GSKP IX. kongresszusának azt a határoza­tát, amely kimondja, hogy a falvak mezőgazdasági kistermelésének sző­­vetkezeti nagytermelésre kell áttérnie, A bljacoVcei EFSZ egyike volt a kas­sai kerületben megalakított első sző­­vetkezeteknek. * * * Takarékossággal, ésszerű gazdálko­dással a szövetkezet megsokszorozta vagyonát és az alapokat. A szóvetke­zeti gazdálkodás eredményei kezdettől néhicSak a szövetkezeti tagok min­dennapi megélhetésére biztosítottak elegendő eszközt, hanem fokról fokra jobban éltek a Szövetkezeti tagok, mint Sok abban az időben még egyé­nileg gazdálkodó paraszt. Milyen magas volt a munkaegység értéke? A szövetkezeti mozgalom első éveiben ezt nemcsak a szövetkezeti tagok figyelték feszült érdeklődéssel, hanem azok is, akik eddig a szövetke­zeten kívül álltak. A pártszervezet becsületesen igyekezett, hogy a szö­vetkezet mind jobban megnyerje az emberek bizalmát. Az 1951-es évben 10 Kcs volt a munkaegység értéke, majd 1952-ben, amidőn valamennyi paraszt belépett a szövetkezetbe (a kulákokon kívül, akiket nem fogadtak be), átmenetileg 8,64 Kcs-re csökkent, viszont 1953-ban már 11,20 Kcs-ra rúgott, sót 1954-ben és a következő években 18,10 Kös-át ért el, amely összeg nagyjában ma is ugyanaz, Mért nem magasabb? Azért, mert kezdtek hinni a szövetkezetben, s ké­szek voltak többel hozzájárulni a szövetkezet felvirágoztatásához és az alapok emeléséhez. Amíg 1955-ben valamennyi alap együttes értéke 1425 000 koronát tett ki, viszont 1958-ban már elérte a 3 106 000 koro­nát. Lényegesen növekedett az alap­vető termelőeszközök értéke is, még­pedig az 1955. évi 2 934 000 Kcs-hez viszonyítva 1958-ban 4 882 000 K(s-ra növekedett. További gyarapodást je­gyezhetett fel a szövetkezet 1959-ben, amikor is az alapvető termelőeszkö­zök értéke - nem számítva a szoká­sos növekedést - a gépállomástól vásárolt gépek értékével, vagyis 250 ezer koronával növekedett, Az eddigi sikerek kötelezik őket, Kötelezi őket például az a tény, hogy a cukorrépából, amelyet azelőtt nem termesztettek, ma több mint 400 má­zsa hozamot érnek el hektáronként, bár községük a burgonyatermeSZtö körzetbe tartozik, Silókukoricát is termesztenek és minden hektárról körülbelül 600 mázsa silóanyügót ta­karítanak be. Az legyen a'cétjuk, hogy tovább fejlesszék ezekét az eredmé­nyeket és elsősorban jó állatállomány nevelésére, termelékenységének növe­lésére törekedjenek. A CSKP Központi Bizottságának szeptemberi plenáris ülése nagy meg­mozdulást váltott ki a falú életében, Az elvtársak például saját tapaszta­lataik alapján győződtek meg az új munkamódszerek meghonosításának a jelentőségéről. A sertéshizlalásban a szövetkezet először áe önetetéses módszert próbálta ki, Az eredmények meglepőek voltak, mert egyedenként és naponként még 96 dkg súlygyara­podást is elértek, * * * Se szeri, se száma annak, ml min­dent végzett Btjacovee községben a pártszervezet, mekkora utat tört ma­gának az utóbbi 15 ét) alatt, De a község is megváltozott, Ma tiszta és sokkal gondotottabb. A grófi kastély­ban a kétosztáiyos népiskola meg a mezőgazdasági technikum talált el­helyezést, a községben új óvodát és 24 új családi házat építettek, s rend­­behozták a legelők legnagyobb részét, Még egy-két év és az egész falu szinte Újjá válik. Ez nemcsak a kül­sejére vonatkozik, mert jobbá tett a házak berendezése is. Minden házban van rádió; az emberek új bútort, mo­sógépet, motorkerékpárt stb. vásárol­nak. Tizenöt évvel ezelőtt minderről senki még csak nem is álmodott, s immár mindez valósággá vált. ONDREJ GRIES Vidám kertészfiatalok A Keletszlovákiai Kohömfi építői február 22-én érték el első munkasik#­­rüket. A kohóipar! kombinát első mellékrészlefle — a csőhegesztő-fésí­­leg — a kitűzött határidő előtt megkezdte próbaüzemeltetését. A terv szerint a részleg dolgozói ez idén mintegy 26 500 tonna acélcsövét készí­tenek. Az építkezésekhez sok homokra van szükség. A képünkön látható kenyheéi homokbányában Ján Parkansky kotrógépkezelő 1000 m3 homokot rak naponta a teherautókra. Villanyfénynél Attiiőta ipólykéSZit felszabadította a Hős szevjét hadsereg, rohamosan változik az élet. Azőta körülbelül 35—40 üj, korszerű ház épült Több­­hyire a volt cselédek és Szegénypa­­rásztOk építkeznek. Eltűntek az egészségtelen, dohos szobák. Bizony a volt földesúr sern vetné meg eze­ket a szép Otthohokat. A hélyl nem­zeti bizottság nagy gondot fordított a kulturális élet fellendítésére is. Nemrég elkészült egy 300 személy befogadására alkalmas kultúrház. A falu lakói több mint.6000 brigádőrát dolgoztak le felépítésén. Az ifjúság örömmel szőrakozik most az új kul­­túrházban, mert azelőtt sokszor alig tudták megrendezni a mulatságokat és kulturális eseményeket helység­hiány miatt, A falu közepén korszerű üzlet ékeskedik, A községben már eddig három televízió van. Az állami gazdaság is klubhelységben szóra­koztatja televízióval a falu lakóit. Február 13-án nagy esemény tör­tént ípolykeszin, Kigyült a villany és megtartották a szövetkezet első év­záró gyűlését. A beszámolók és a vita elárulta, hogy eddig a munkákat jól végezte a szövetkézét. Klinkó István mezőgazdász árról beszélt, hogy bár a vetés nehezen indul a roSsz időjárás miatt, a vetési tervet mégis túlteljesítették. Bírálta, hogy a tavaszi vetőmag még nincs össze­adva. Általában a vitázók kifogásol­ták, hogy egyes tagok nem adták össze a takarmányt. Még több mifit 200 mázsa széna kint van a tágoknál és így nincs biztosítva a közös állo­mány számára a takarmány. A falu lakossága együtt ünnepelt# a villany kigyúlását és az első szö­vetkezeti gyűlést. Megérdemelten mulattak, hisz az első munkákat jól elvégezték és minden előfeltétel megvan arra, hogy a munkaegységre tervezett 14 koronás pénzértéket el­érjék. Hogy a siker minél nagyobb legyén, rövidesén összpontosítani kell a sertésállományt Is. Az évzáró gyű­lésen sökan felhozták, hogy milyen nagy kárt okozott a szarvasmarha összpontosításának elkendőzésé. Ha­sonló a helyzet a sertéseknél is. Mi­nél tovább kint lesznek a tagoknál, annál szegényebb a közös kassza. Ifj. Bállá László (tpolykeszi) Miszticizmus és tudomány Az élet keletkezéséről Irtai A. I, OPARIN akadémikus (I.) Az alábbiakban A. I. Oparin szovjet akadémikusnak a „Nauka i religia“ című folyóiratában megje­lent cikkét közöljük. A cikkben fe­leletet kapunk arra a kérdésre, hogy „hogyan keletkezett az élet a föl­dön?“ VAN-E A EMBERNEK LELKE? Hogyan keletkezett az élet? Ez a kérdés mindig központi problémája volt a tudomány és a vallás évszáza­dos kérlelhetetlen harcának. A különféle misztikus vallási néze­tek hirdetői azt állítják, hogy az élet alapja valamilyen halhatatlan, örök lélek, a test pedig csupán annak a léleknek múlandó hordozója, „tok­ja“. Ha az ember meghal, a lélek, elszáll belőle, s csak élettelen, anyagi burka — a múlandó* feloszló test marad meg. Lényegében ugyanilyeh nézeteket vallanak egyes vitalista tudósok is, akiknek Véleménye sze­rint az anyag egymagában élettelen valami. Az anyag — úgymond — csu­pán építőanyag, amelyből egy titok­zatos „éltető" erő élőlényeket höz létre, s megfelelő képességekkel bi­zonyos testalkattal stb. ruházza fel őket. A vallásos nézetek azt hirdetik, hogy a tudomány nem képes megis­merni az élet lényegét. A tudósok azonban hatalmas tény­anyag és életfolyamatok kísérleti tanulmányozása alapján arra a kö­vetkeztetésekre jutottak, hogy anyagi jelenségek képezik az élet alapját. Következésképpen maga az élet meg­jelenése is távolról sem természet­feletti, hanem természetes okokkal magyarázható. Az élet megjelenésé­nek kérdéseit csakis az élő szerve­zetek rendszeres megfigyelése, az anyagi fejlődés törvényeinek vizsgá­lata s tudományos kísérletek alapján lehet tanulmányozni. Csak ezen az úton haladva lehetett fényt deríteni az élet megjelenésének „rejtélyére", Csak ilyén alapon lehetett választ adni arra a kérdésre: hogyah jelent meg az élet a földön? Mi az élet lényege? Melyek az élő­lények alapvető sajátosságai, amelyek meghatározzák az életfolyamataikat? A tudósok tanulmányozták az élő­lények és növények szervezetét, s ar­ra a megállapításra jutottak, hogy a többi anyagi testhez hasonlóan ezek is az általános fizikai és kémiai tör­vényeknek vannak alárendelve. Ezen­kívül természetesen vannak sajátos tulajdonságaik is. .Legjellemzőbb tu­lajdonságuk az anyagcsere a környező külvilággal, ami minden élő szervezet sajátos jellemvonása. Az anyagcsere hivatott biztosítani az illető Szervezet állandó önfenntar­tását és regenerációját. Ha az anyag­cserében zavar áll be, a bomlási fo­lyamatok túlsúlyba kerülnek a rege­nerációs folyamatokkal szemben, s a szervezet elhal. A halál tehát az anyagcsere megszűnésének, vagyis annak a következménye, hogy meg­szakad az élet alapját képező anyagi folyamat. Nem létezik semmilyen halhatatlan lélek. Csak így helyes felvetni a kérdést az élet lényegéről. Erről tanúskodik az orvostudomány és a mezőgazda­­ságtudomány sokoldalú gyakorlata is. Hogy keletkezett az élet? Hogyan és honnan jelent meg a Földön az a rengeteg állat és növény? Honnan származik az ember? DARWIN ÉS A BIBLIA A Bibliában és más „szentkönyvek­ben“ az áll, hogy az összes élőlények őseit az isten teremtette, hogy ezek „Isten akaratából“ születtek. Az isten teremtette az embert is, akit „sárból“ formált meg, majd pedig „halhatatlan lelket“ lehelt ebbe az élettelen anyagba. Igaz ugyan, hogy ma már a miszticizmus képviselői nem tartják magukat szigorúan a szentírás betűjéhez, sőt igyekeznek utalni bizonyos tudományos eredmé­nyekre, de ez semmit sem változtat az élét eredetéről szőlő vallásos fel­fogás lényegén, Charles Darwin, a nagy angol tüdős már 100 évvel ezelőtt 1859-ben le­leplezte ezt a vallási felfogást, „A fa­jok eredete“ című munkájában rá­mutatott arra, hogy az élőlények világa a földön nem mindig volt olyan, mint ma. Darwin elmélete szerint a magasabb rendű élőlények nem egy­szerre, nem valamilyen teremtési aktus következtében jelentek meg, hanem hosszas fejlődés eredménye­ként, az alacsonyabb rendű lények leszármazottjaként. így dolgozta ki Darwin a fajok véltozóságának és fejlődésének elméletét. Darwin elméletét teljes mértékben igazolták azoknak az egykori élőlé­nyeknek a maradványai, amelyek ása­tások során a földkéreg mélyéből kerültek ki. Minél messzebb megyünk vissza időben, annál egyszerűbbeknek és egyformábbaknak tűnnek a Földet benépesítő élőlények. Ha leereszke­dünk az időnek ezen a sajátos lép­csőjén, végül olyan korszakba érke­zünk, amikor bolygónkat a legegy­szerűbb élőlények népesítették be: a mai állat- és növényvilág ősei, amelyek hozzávetőlegesen másfél mil­liárd évvel ezelőtt éltek. A tudósok hosszú Ideig nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, vagy pedig nem helyes úton folytatták kutatásai­kat, Laboratóriumban próbálták meg reprodukálni az élet váratlan létre­jöttét, s nem értették meg, hogy ez csak akkor sikerülhet, ha ugyanolyan különleges fizikai és kémiai feltéte­leket valósítunk meg, amelyek egy­kor bolygónkon fennállottak. Az Ilyen­­szerű kísérletek természetesen nem jártak eredménnyel. Sokakat kiáb­rándított ez a kudarc, Akadtak ter­mészettudósok, akik még azt is ki­jelentették, hogy az élet keletkezé­sének problémája megoldhatatlan, megismerhetetlen. A miszticizmus védelmezői pedig siettek kihasználni ezt a körülményt. Legott kijelentették, bizonyos mér­tékben egyet lehet érteni a darwiniz­mussal, amely a legmagasabb rendű élőlényeket a kezdetlegesebb fajok­ból származtatja, de a tudomány mégis képtelen megoldani az életi keletkezésének problémáját, mert — I úgymond — az életet az isten terem-1 tette, s következésképpen nem anyagi természetű; hiába Is fordulunk holmi tudományos kutatásokhoz, I (Folytatása következik)' A törékeny Üvegtáblák óvatos munkát követelnek. dúsban 22 000 fejes salátát, április­ban pedig 30 000 fej paprikát adnak a piacra, Próbálná azonban valaki csak „zöldségeseknek“ nevezni őket! A nyári csúcsmunkák Idején ott látni őket a kévehordők között, a cukor­répa- vagy a kukoricatábla soraiban. Jó hírnevük van az egész környé­ken, Nemrégiben azonban ez a jó hir még tovább terjedt, Elhatározták, hogy bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád elmért folyó verseny­­mozgalothba. Ez alkalomból vállalták, hogy hazánk felszabadításának 15. év­fordulója tiszteletére a három szö­vetkezetből alakult „Béke EFSZ“ fia­taljait beszervezik e versenybe, és idei termelési feladataikat határidő előtt teljesítik.- folytatta -, s hogy ez minél előbb megvalósuljon, az ifjúsági kollektiv» védnökséget vállalt az építkezés fe­lett. Búcsúzáékor ők is velünk tartot­tak. Hazafelé mentek a műnkéből. Arcukon mosoly derült, amelyből azt olvastuk ki, hogy nagyon boldog fia­talok ezek. Örülnek a munkának, zz életnek, az elért eredményeknek. \ Stuka Józef JritrwJ Földműves 5 1980. február 28. Boldog élet a hajdani Csáky-birtokon FísSlová Kata, a kollektíva vezetője sok mindent beszélt munkájukról, életükről. — Amióta együtt dolgozunk —• kezdte mosolyogva a beszédet a munka Után is többször találkozunk. Ének- és színjátszó-csoportunk fel­lépéseit gyakran látogatják az Idő­sebb szövetkezeti tagok is, Ezenkívül Mlköczi József csoportvezető a melegágy! növények Ültetési módiát manvarázza televízió, rádió és könyvtár áll ren­delkezésünkre a szövetkezet helyisé­geiben.- üj kultúrház építését tervezzük A csenkel szövetkezet udvarától lem messze már a kora reggeli órák- Jan vastag füstfelhők szálltak felfelé íz üvegház kéményéből. A meleg­­igyak között a csípős hideg ellenére S vidám fiatalok szorgoskodtak. Mikóczi József, a növénytermesz­­ési csoport vezetője az irodában izámolgat, tervezget. Joggal gondter­helt az arca, hú szén az idei íel­­adatok még na­gyobb erőfeszítési követelnek, Sző­­vetkezetük határéi az idén ossze­­szántják a nagy­­magyar! és vajas szövetkezetével, Eddig 8 hektái volt a zöldségeset „birodalma", ez­után már 13 hek­tár lesz, Nos hát van mit tennie s 17 tagú, fiatalokból auo munkacso­portnak, Ügy tervezik, hogy még február folyamén 22 000 új karalábét, már-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents