Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-24 / 16. szám

o N SU Z u « © > o A zárszámadásra még az öreg. nyugdíjas Mislay bácsi is eljött. Bár a közösben már csak a fia dolgozik, mi­vel ö beteges. De azért a szövetkezet problémái iránt még mindig melegen érdek­lődik. Szereti látni, hogyan élnek és dolgoznak a közös emberei. Mert az ő élete bizony a „nagyságos úr" ide­jében nem volt valami irigy­lésre méltó. — Már tizennégy eszten­dős koromtól béres voltam — mondja Mislay bácsi. — Életemben háromszor le­égett fejem fölül a cseléd­ház. S ha egyszer a finánc nem adott volna rám ruhát, megvesz az isten hidege. Ennek a sok szenvedésnek vagyok én a koldusa. Ezután szövetkezetes fiá­ról beszél. Fia élete éppúgy külön­bözik a többi szövetkezeti tag életé­től, mint ahogyan az öreg Mislay bá­csié sem volt rózsásabb a múltban Véke község lakosainak életénél. Kö­zösen túrták Szmrecsányi nagyságos űr földjét. Gürcöltek, rongyoskodtak. Ma a község határa szövetkezeti, közös tulajdon. Elért sikereik azt bizonyítják, hogy nagyságos urak nél­kül is nagyon jól tudnak gazdálkodni. Közös vagyonukat az elmúlt évben is 1140 000 koronával növelték. Holott az állatállomány szaporulatát nem bo­csátották áruba. Ám ennek ellenére az állattenyésztés tervezett bevéte­leit 105 825 koronával túlteljesítet­ték. Véke szövetkezeti parasztjainak szorgalmát dicséri az Állami Bizto­sító által kiutalt jutalom is, amelyet az állatelhullás arányszámának csök­kentéséért kaptak. Ugyanis a járás szövetkezetei közül náluk a legalacso­nyabb elhullási arányszám. Már elkészítették az 1960-as év ter­melési és pénzügyi tervét, s hozzá­láttak annak gyakorlati megvalósítá­sához. A gépállomástól 8 traktort vet­tek, közülük már négyet megjavítot­tak. Becsületes, szorgalmas nép lakja Vékét. A zárszámadási taggyűlésen gazdag részesedést kaptak. Köztük a cigány származású Oláh Bertalan is, akinek a múlt rendszer még munka­­lehetőséget sem biztosított. Szorgos munkája eredményeképpen 16 000 ko­ronát vett át. A vékei szövetkezetesek a nagy ré­szesedés ellenére nem feledkeztek mecf az alapok feltöltéséről. Az oszt­hatatlan alapba 348 000 koronát, a jó­léti és közművelődési alapba pedig 107 000 koronát juttattak. Az alapok feltöltése lehetővé teszi, hogy már ebben az évben áttérjenek az új bé­rezési rendszerre. Kobák Kornél NOVÁKY NEVÉT az itt működő bányák, a hatalmas vegyiüzem és villanytelep tették or­szágszerte ismertté. Kevés ember tudja, hogy az itt működő szövetkezet is megérdemli a dicséretet. Ez a szö­vetkezet Szlovákia legrégibb EFSZ-ei közé tartozik. Jó munkájáról tanús­kodnak az elmúlt gazdasági év ered­ményei is. amelyek lehetővé tették, hogy a tagoknak minden munkaegy­ségért 22 koronát fizessenek. Moteszíky Árpád (Privigye) Hazánk sok szövetkezetében már megtartották a zárszámadó közgyűléseket. Értékelték az elmúlt esztendő g zdasági eredményeit, bírálóan mutatták rá a közös gazdálkodás fejlesztését akadályozó fogyatékosságok­ra, s kifizették a munkaegységékre még járó pénzt. Csupán január folyamán 461 szlovákiai szövetkezet­ben 122 477 006 korona ütötte a szorgalmas tagok markát. Sok szövetkezetben — a tagok kívánságára — eltértek az eddigi szokásoktól és nem készpénzben kapták meg az osztalékot, hanem betétkönyvekkel. Bátran elmondhatjuk, sikeres évet zárunk. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán elért eredményeink a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak az egyéni gazdálkodás felett aratott döntő győzelméről beszélnek, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdaság 1959-es évre előirányzott terme­lési feladatainak teljesítésével megteremtettük a harmadik ötéves terv jó indulásának legfontosabb ökonó­miai feltételeit. Am ahhoz, hogy az 1960-as évre a mezőgazdasági termelés 12 százalékos növelését elérjük, az eddiginél sokkal többet kell tenni a talajjavítás és az észszerű vízgazdálkodás szakaszán. Bár a takar­mánytermesztésben javulás mutatkozik, mégsem lehetünk e téren elégedettek. Főként ami a takarmányozási célt szolgáló kukorica és cukorrépa vetésterületének kiszélesítését illeti. Amint a zárszámadási közgyűlések beszámolóiból is kitűnik, a Szlovákiában működő 2727 szövetkezet nem egyenlő arányban járult hozzá az elért országos sikerekhez. Azok a szövetkezetek gazdagították leg­bőségesebben az ország asztalát, ahol idejében felismerték az alapok — különösen az oszthatatlan alap és az üzemi tartalékalap — feltöltésének jelentőségét. Például Felsőapátin az alapok feltöltésére tervezett össze­get megháromszorozták: 61000 korona helyett 194 000 koronát adtak. A damásdi szövetkezetben (zselízi járás) a bevételek 14,4 °/o-át, Málason 15,2 °/o-át és Garamgyörgyön pedig 12 %-át fordították az osztha­tatlan alap feltöltésére. Azok a szövetkezetek léptek nagyot előre, ahol a tagság szívében az „enyém" szó helyét elfoglalta a .mienk", s ahol a termelésben utat engedtek a tudomány legújabb vívmányaira támasz­kodó új technológiának és munkamódszereknek. Ezt bizonyítják a szerkesztőségünkbe érkezett levelek is, amelyekből néhányat az alábbiakban közlünk. A jó munka gyümölcse A tornaijai járás egyik legjobb szövetkezete a kövecsesi. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a munkaegy­ség értéke. A múlt évben például 20 koronát terveztek munkaegységen­ként. Előlegként 10 koronát fizetett az EFSZ egy-egy ledolgozott munka­egységre. A napokban megtartott év­záró gyűlésen pedig a munkaegység értékének a másik felét is megkap­ták a tagok. Sőt mi több, további 4 korona osztalékot is kaptak. így a tervezett 20 korona helyett 24 korona jutott egy-egy munkaegységre. S mi tette mindezt lehetővé? Első­sorban is a tagok szorgalmas mun­kája, a jó és ésszerű vezetés. A be­csületes munkának az eredménye az is, hogy a növénytermesztés a terve­zett 345 000 korona helyett 459 000 koronát jövedelmezett. Az állatte­nyésztésben dolgozók is jóval túl­szárnyalták a tervezett bevételt. S ha már az eredményekről beszé­lünk, mondjuk meg azt is, hogy a szövetkezet nőtagjai is derekasan helytálltak a munkában. Az aratás ideje alatt például éjt nappallá téve fáradoztak a nők a gabona mielőbbi betakarítása érdekében. — Amit éjszaka arattak a gépek, azt reggelre keresztekbe rakták az asszonyok — mondotta Fürjes Lajos mezőgazdász. — Ha az asszonyok és az egész tagság igyekezete, szorgal­ma a jövőben sem hagy alább, úgy a jövőben még szebb eredményeket érhetünk el. — A múlt évben milyen növény­félék termesztése volt a legjövedel­mezőbb? ' — Elsősorban is az ipari növénye­ké. Lenért például közel 250 000 ko­ronát kaptunk! Most pedig vessünk egy röpke pillantást az állattenyésztésre, hiszen ott is születtek szép, s dicséretre méltó eredmények. A fejőgulyások a tervezett 2272 liter tej helyett 2685 liter tejet fejtek ki átlagosan egy­­egy tehéntől. Itt meg kell mondanunk azt is, hogy a szövetkezet havonta 22 037 koronát kap a tejért. Ez az összeg elegendő a munkaegységekre fizetett előlegre. Ez bizony szép eredmény; ami annak köszönhető, hogy az állatgondozókat érdem sze­rint jutalmazzák. Minden gondozó érdeke, hogy a gondjaira bízott te­henek egyre jobban tejeljenek. Kankufa János és felesége is a példás gondozók közé tartozik. A múlt évben 1278 munkaegységet dol­goztak le. Évi jövedelmük több mint 41000 korona volt. — Ez évben még gazdagabb zár­számadásra számítunk — mondotta Kankul’a János. Az óbástai fiatalok is hozzájárultak a szövetkezet sikereihez. Képünk Galbács Éva sertésgondozót ábrázol­ja, aki példásan gondoskodik a rábí­zott jószágokról (Agócs felvétele)' Rakott kosárral jő a holnap... Ki életét földhöz kötötte, hogy megszerezze kenyerét, nem vitte jobbra, szebbre, többre, pusztán csak élni volt elég. A föld fogta, magához húzta mint sír a foszló csontokat. Nem jutott könnyebb, jártabb útra, várta, hogy a föld 'csókot ad. Elfelejtett szívből nevetni, tudni, szeretni sem tanult, így lett az „enyém“-böl semmi, aztán ő is a porba hullt... Pedig az ember nem születhet csak árnyéknak, nyomtalanul, s dúsabb kalászok úgy teremnek, ha nem a föld — de ó az úr! S földszagú lett a csókja tőle, Édes íze lesz minden csóknak, földízü lett a kenyere, . s dalolásra is jut idő, nem jutott hely, hogy könnyét öntse rakott kosárral jő a holnap, — minden a földdel lett tele. s az ember a földből kinő. így lett szolgája az „enyém"-nek s ura könyörtelen maradt: míg szálltak fent a könnyű évek, meghajtotta a váltakat. Ember! Mindnyájan fogjunk össze — zászlónk, az élet messzi leng hogy a világot is legyőzze az „enyém" helyett a „mienk"! Győri Illés György Fürjes Lajos mezőgazdász Szavaiban egy csöppet sem kétel­kedhetünk, mivel tudjuk, hogy évről évre gazdagabb a kövecsesi EFSZ. S ez a siker elsősorban abból ered, hogy a kövecsesiek nagy súlyt fordí­tanak a különböző alapok feltölté­sére. A múlt évi jövedelemből is 12 %-ot az oszthatatlan alapra, 3 %-ot a jóléti alapra fordítottak. Nem fe­ledkeztek meg a tartalékalap feltöl­téséről sem. Erre a célra 69 000 koronát fordítottak. A jövőben pedig már a jövedelem 17 %-át juttatják a kövecsesiek az oszthatatlan alapra. Németh János Röviden a zselízi járásból A zselízi járás minden szövetkeze­tében megtartották már az évzáró közgyűléseket. összesen 12 859 000 korona került kiosztásra, tehát egy millió 672 ezer koronával több, mint az előző évben. Sok szövetkezetben még a munkaegység tervezett érté­két is túlteljesítették. A szövetkeze­tek bevétele az elmúlt esztendőben 20 515 000 koronás emelkedést mulat, s a szövetkezetek vagyona pedig 31 millió 348 ezer koronával gyarapo­dott. A. J., Zs. Többszörös milliomosok AMIKOR tíz évvel ezelőtt Nagy­­kesziben megalakítottuk a szövetke« zetet, a 60 szarvasmarhán és a cse­kély sertésállományon kívül, úgyszól­ván semmink sem volt. Az állatokat a faluban szétszórva helyeztük el, s a szövetkezet „gépparkja“ egyetlen Zetor-traktorból állt. A szövetkezet vezetőségébe választott embereknek sem voltak tapasztalataik a nagy­üzemi gazdálkodás terén. Ezt a hiányt azonban pótolta a lelkesedés és a szövetkezeti gondolathoz való hűség. Az elmúlt tíz év alatt nagyon sok változás állt be az egykor olyan gyen­ge alapokon álló szövetkezet életében. Gazdaságunk jelenleg 470 szarvas­­marhával, 46 lóval, 720 sertéssel, 400 juhhal és 2500 baromfival rendelke­zik. A tíz év leforgása alatt felépítet­tünk egy egész gazdasági udvart. A szövetkezet egy lánctalpas, 7 ke­rekes traktorral, valamint 6 Diesel­motorral gazdagodott, s a szövetke­zet összvagyonának értéke elérte a 9 000 000 koronát. A szövetkezet gyarapodásával ará­nyosan növekedett a tagság életszín­vonala is. Eltűntek a nádfedeles vis­kók, a tenyérnyi kis ablakok, helyük­ben mindenütt újonnan épült házso­rokat és átalakított házakat látni. A földes szobákba padló került és rá süppedő szőnyegek. Tagságunk ki­cserélte a szúette öreg bútorokat, s lakását a mai idő követelményei szerint rendezte be. Egyetlen lakás­ban sem hiányzik a rádió, sőt a fa­lunkban található televíziók nagy része is a szövetkezeti tagok tulajdo­nában van. £zita Béla (Nagykeszi) Még néhány szó Gyiváról GYIVA a párkányi járás legkisebb falucskája. Mindössze 200 lelket számlál és 60 házacskája úgy húzódik meg a Macskás hegy alatt, a Párizs patak partján, mint fecskefészek az eresz alatt. De amilyen kicsi a falu, olyan nagy lakóinak a szorgalma. Az elmúlt évben még az elvétve egyéni­leg gazdálkodó parasztok is csatla­koztak a szövetkezethez, s így a kis Gyiva szövetkezeti falu lett. A 380 hektárnyi mezőgazdasági területen eredményes szövetkezeti gazdálkodás folyik. Hogy milyen eredményeket tudnak elérni, arról a zárszámadási közgyűlésen adott számot a szövet­kezeti vezetőség, melyet egybekötöt­tek a szövetkezet fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepéllyel. Ez volt az első évzáró gyűlés ebben az évben a párkányi járásban. A gyű­lésen a tagokon kívül részt vettek a szomszédos falvakból érkezett ven­dégek is. A munkaegység értéke a terv szerint a természetbeniekkel együtt 21,73 korona, melyet néhány fillérrel túl is teljesítettek. Ezenkívül bőven jutott a szociális és kulturális alapra is. A szövetkezet belterjes gazdálko­dást folytat. A szántóterület 30 %-át évelő takarmányokkal vetették be, ezért tudnak minden 6,3 hektárnyi mezőgazdasági területen 1 tehenet, és minden 11,3 hektáron 1 anyaser­tést nevelni. Az elmúlt évben 41000 liter tejet, 18 300 kg marhahúst, 7000 kg sertéshúst és 20 000 darab tojást adtak terven felül a közellátásnak. A kertészet is magasan túlteljesítette termelési tervét. Szőcs Boldizsár el­nök és Juhász Ferenc könyvelő elis­meréssel nyilatkoztak a tagság szor­galmáról. Például Fekete János pél­dás sertésgondozó 813, Pálinkás László fejő 768, Pásztor Mihály kocsis 609, Csutora László traktoros pedig 619 munkaegységet dolgozott le az elmúlt gazdasági évben. A tagság az ünnepi vacsora után vendégeivel együtt jó hangulatban reggelig tartó tánccal ünnepelte az elmúlt tíz esztendő gazdag eredmé­nyeit. Varga József (Párkány) 13ontosan tíz évvel ezelőtt tör­­tént. Egy februári napon 41 mikolai kis- és középparaszt megbe­szélésre jött össze. Nem kisebb do­logról volt szó, mint a szövetkezet megalakításáról. A jelenvoltak egyik része nagy lelkesedéssel beszélt a szövetkezet jövőjéről, mások viszont nem nagy jövőt jósoltak a szövetke­zetnek. A szövetkezeti eszme végül mégiscsak győzedelmeskedett. Meg­alakult a szövetkezet, amelyben 41 tag 310 hektár földterületen gazdál­kodott. Kellő tapasztalat hiányában indul­tak neki a közös gazdálkodásnak, s ez bizony kezdetbep sikertelensé­get hozott. De mégsem torpantak meg, hanem mentek tovább a meg­kezdett úton. Természetes, hogy ezt a szövetkezet ellenségei nem nézték jó szemmel és mindent elkövettek, hogy hátráltassák a szövetkezet munkáját. De amikor látták, hogy igyekezetük nem vezet eredményre, s a szövetkezet vagyona évről évre gyarapodik, egymás után jelentkez­tek a tagok sorába. Ma jubileumot ünnepelnek a miko­lai szövetkezetesek. Tíz fáradságos esztendő gazdag eredményeit ünnep­ük. Az első évben a szövetkezet va­gyona csak 507 400 korona volt, tíz év alatt azonban 6 400 000 koronára nö­vekedett. A szövetkezet gyarapodását mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy amíg 1951-ben még csak 21 tehenük és 44 sertésük volt, addig ma 339 tehenet és 650 sertést gon­doznak. De az is igazolja a mikolai szövetkezetesek sikerét, hogy 1950- bon egyetlen mezőgazdasági gép nél­kül indultak neki a gazdálkodásnak, ma pedig 6 traktort, gabona- és siló­kombájnt, valamint egyéb mezőgaz­dasági gépeket mondhatnak saját­juknak, amelyek értéke meghaladja a 758 000 koronát. Az elmúlt év eredményeiről talán nem is kell bővebben beszélni, ha figyelembe vesszük, hogy az összes alapok feltöltése után a tagság mun­kaegységeire 1 112 000 koronát osz­tottak szét. Ha végigmegyünk a községen, akar­va, nem akarva, meg kell látnunk azt a fejlődést, amely Mikolán az elmúlt két év alatt végbement. Üj házak, s a házak tetején televízió-antenna, ízlésesen berendezett lakások, ame­lyek mind a szövetkezeti dolgozók jobb, szebb életéről beszélnek. Tíz esztendő egy falu életében alig számít valamit, de a mikolaiakéban egy új korszak kezdetét jelenti. Andriskin József (Zsellz)' VIZKELET A vízkeleti szövetkezet vezetőinek rövid beszámolója után élénk vitára került sor. — Egyes munkahelyeken jó ered­ményt értünk el, de rá kel! mutatni a hiányokra is — hangzott a szövet­kezeti tagok válasza. Horváth Dániel szövetkezeti tag ar­ról beszélt, hogy több tojást adhat­tak volna be, ha ... — Tavasszal a baromfitelep közelé­ben kaszáltam — mondta —, s a fű között legalább 100 romlott tojást találtam. Látszik, hogy a baromfigon­dozók nem szedik össze a tojásokat. Ez is nagy veszteséget jelent a szö­vetkezet számára. A vita során több jó javaslat hang­zott el. A szövetkezet valamennyi tag­ja hozzá akar járulni a hibák kikü­szöböléséhez, s ezáltal a mezőgazda­sági termelés növeléséhez. A szövetkezet tagjai megemlékez­tek a szövetkezet megalakulásának 10. évfordulójáról is. Egyébként az év­forduló alkalmából díszoklevelet és díszérmet kapott a szövetkezet, vala­mint annak alapító tagjait is kitün­tették, többek között Kukucka Pált, Danada Józsefet, Uhrovcík Józsefet és Pipís Györgyöt. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta)' _____Földműves j I960, február 24, Szorgos munkajó vezetés: Gazdag zárszámadás nilBiiiiHiiiiiiHBiiinHiimniiueiiiiRiuiiiiiiiiiiiiniiiiiniiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiliiiiHiiii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents