Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-24 / 16. szám
DOBRA a haladás útján DOBRAN az EFSZ nem nagy múltra tekint vissza, azonban az elmúlt három év alatt nagy féjlödést mutatott fel. A szövetkezet vagyona még 1957-ben csak 434 000 korona volt, ma azonban már 3 924 000 koronát tesz ki. Az 1959-es évben a hektárhozamok kukoricából 71 %-kal, búzából 15,8 %-kal és cukorfépából négyszerié magasabbak voltak, mint az 1957-es esztendőben. Az átlagos hektárhozam cukorrépából az idén 586 mázsa volt. Olyan tagok azonban, mint ifj. Kaszás Gyula, Kalincsák Veronika, id. ★ ★ ★ A SIKER ÉRDEKÉBEN Az andódi szövetkezet a múlt évben egyes gabonafélékből nem érte el a tervezett hektárhozamot. Zabból, cukorrépából, lucernából azonban terven felül termeltek. A kertészeti csoport tagjai is magasan túlszárnyalták a tervezett hektárhozamokat. Az állattenyésztésben is szép eredményeket értek el. Sertéshúsból például a tervezett 78100 kg helyett 84 639 kg-ot adtak be. Cukorrépából 1838 mázsával, marhahúsból pedig 6345 kg-mal juttattak többet az iparnak, illetve közellátásunknak. Az 1960-as évben még szebb eredményekre számítanak az andódiak. A takarmányalapot' is jobban biztosították, mint az előző években. A tavaszi munkák időbeni elvégzésével pedig lerakják a sikeres gazdálkodás alapját. Kiss Lajos (Andód) Kaszás Mihály és még mások, 670 mázsás átlaghozamot is elértek egy hektáron az általuk gondozott földterületen. Kellő takarmányalap biztosításával az állatenyésztésben is szép eredményeket értek el a szövetkezet tagjai. A szántóterület 28 °/o-án lóherét, lucernát és füveskeveréket termesztenek, ami elsősorban a tejtermelésen látszik meg. Amíg 1957-ben egy tehéntől átlagosan csak 1436 liter tejet fejtek ki, 1959-ben már 1970 literes fejési átlagot értek el a szorgalmas állatgondozók. A termelés fokozásával növekedett a munkaegység értéke is. Például 1957-ben még csak 14 korona készpénzt fizetett egy munkaegység után a szövetkezet, s 1959-ben már 18 koronát. Egy munkaegység teljes értéke azonban, a természetbeni járandóság értékét is beleszámítva, 20J50 koronát tesz ki. Ezenkívül rendszeresen fizettek családi pótlékot: az első gyermekre 50 koronát, a másodikra 60 és mindé n továbbira 70 koronát. A pártoktatási év, valamint a szövetkezeti munkaiskola keretében gondoskodik a szövetkezet a tagok politikai és szakmai neveléséről, mert mind eszmei,- mind termelési téren biztosítani akarja a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését. Iván József (Dobra) ☆ örömmel dolgoznak a fiatalok Az izsai EFSZ-ben a múlt években idős bácsikák gondozták az állatokat. Mindez abból eredt, hogy nem volt Az ajnácskői szövetkezetben elsőként a traktorosok kezdték meg a tavaszi előkészületeket. Kovács Barnabás és Mogec Sándor traktorosok — a szövetkezet gépjavítója, Mikszáth János vezetése mellett — aprólékosan átvizsgálják a szövetkezet két traktorát és a különböző gazdasági gépeket. (Agócs felv.) fiatal a szövetkezetben. Most már más a helyzet. Az EFSZ vezetőségének kezdeményezésére megalakult az ifjúsági munkabrigád. A fiataloknak eleinte nem valami könnyen ment a fejés. Különösen azért, hogy az említett szövetkezetben még mindig kézzel fejnek. Most azonban már megszokták munkájukat a fiatalok. Sőt bátran mondhatjuk, hogy a napi fejési átlag is emelkedett. A munka mellett szórakozásra is jut idő. Esténként a kultűrotthonban televízió mellett szórakoznak és színdarabokat tanulnak be. Kurucz Nándorné (Izsa) ☆ TANULNAK A PEREDIEK Pereden a közelmúltban nyílt meg egy új mezőgazdasági iskola. A megnyitásra. amely kultúrműsorral völt egybekötve, összegyűlt a falu aprajanagyja. Az iskola hallgatóinak a száma jelenleg száz. Ez a szám azonban napról napra több, ami arról tanúskodik, hogy a perediek szívesen gyarapítják tudásukat. Szarka Árpád (Pered) ☆ SZÉP VÄLLALÄS Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Tornaijai Mezőgazdasági Technikum tanulói kötelezettséget vállaltak, hogy a tavaszi és a nyári munkák idején 1000 órát dolgoznak le a helyi szövetkezetben. Ezenkívül esetenként kultúrműsorral is szórakoztatják a szövetkezet tagjait- ' Varga Éva (Tornaija) ☆ Kifizetődik a fajállattenyésztés Már több ízben olvashattuk pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozatát. Többek között azt is, hogy létesítsünk tenyészállatállományt. Szövetkezeteink ezekre a határozatokra azonban csak kevésbé válaszoltak. Igaz, hogy tenyészállományt csak akkor létesíthetünk, ha bő takarmányalapot biztosítunk, s egészséges, korszerű istállókkal rendelkezik az EFSZ. Hogy kifizetődik-e tenyészállománnyal foglalkozni, arról már több esetben meggyőződhettünk. Most pedig nézzük csak a rőceiJárásban levő licei szövetkezetét. A szövetkezetnek 80 fejőstehene van, amelyek mind törzskönyvezettek. Az említett EFSZ a múlt évben az eladott tenyészállatokért 81376 koronát kapott. Ez az összeg 2,40 koronával emelte a munkaegységek értékét. Ne idegenkedjünk tehát a fajállattenyésztéstől, mert kifizetődik. Varga Géza, körzeti zootechnikus 11 Marsnyik vagy Venyik? Mi hát a megoldás? A kísérletek több irányban is folynak. Egyesek a kivezető utat — miként a többlépcsős rakéták alkalmazásakor — most is K. E. Ciolkovszkíj, a lángeszű orosz rakétakutató szellemi hagyatékában keresik. Ciolkovszkij ugyanis 1891-ben megjelent könyvében leírt egy tojáskísérletet, amelyet bárki maga is elvégezhet. Ha e9Y tojást a földre ejtünk, ez az ütődés következtében összetörik. Ha azonban egy pohár sós vízbe helyezzük, s a vízben lebegtetve ejtjük le a pohárral együtt, a pohár ezer darabra hullik, a víz szétfröccsen, de a tojás ép marad! A magyarázat egyszerű: az ütközés következtében fellépő hirtelen súlynövekedést a víz felfogja, pontosabban: az egy irányból ható nyomást a vízben úszó test egész felületén egyenletesen eloszló víznyomássá alakítja át. Az egy-egy négyzetmilliméterre eső nyomásnövekedés ezúttal olyan csekély less, hogy károsodást még a törékeny tojás sem szenved. Méginkább így van ez az élő szervezet esetében, amely rugalmas és rövid ideig még nagyobb nyomásváltozásokat is képes elviselni. Nyilván ugyanez az elv érvényesül a természetben is. ahol a tojásban vagy a méhben növekedő embriókat folyadékburok óvja a durvább külső behatásoktól. Terhes patkányokkal folytatott kísérletek alkalmával például beigazolódott, hogy magasból történő zuhanásközben az anyaállat elpusztul, de a magzat ép marad. Ugyanezt bizonyítja sok kísérlet, amelyet folyadékokban elhelyezett állatokon végeztek. A kísérletek alapján jogosnak látszik az a feltevés, hogy fürdőkádjába merülve, rövid időre saját súlyának százszoros megnövekedését is bárki épségben elviselheti. Ciolkovszkij tojása — Kolumbus tojása A megoldás tehát váratlanul egyszerűnek Ígérkezik. A folyamatban levő kísérletek rövidesen választ adnak erre a kérdésre is. Az új szovjet óriásrakéták hatalmas hordereje mindenesetre elég tág lehetőséget hagy a hasznos teher növelésére, s így megteremti a feltételeket ahhoz is, hogy az első bátor űrhajósokat folyadékburokkal — szinte a szó szoros értelmében vett anyai gondoskodással — óvják meg a gyorsulással fellépő, sokáig leküzdhetetlennek tartott káros hatásoktól. . Edzés eszméletlenségig Vajon mi a nehézségi erő növekedésének az a felső határa, amelyet még veszély nélkül képes elviselni az emberi szervezet? Ez függ a szervezetre gyakorolt hatás időtartamától, a test helyzetétől (a fekvő testhelyzet lényegesen kedvezőbb), s a szervezet ellenálló képességétől is. A felső határ a szervezet megfelelő szoktatásával, edzésével, s a belső szervek tartását erősítő különleges „fűzők" alkalmazásával bizonyos mértékig minden embernél emelhető. A legmegfelelőbb módszerek kidolgozására sokrétű tudományos kísérletezés folyik. A moszkvai Orélettani Intézetben például a nehézségi erő növekedését egy körhintaszerű, nagy sebességgel körbenforgó fülkében mesterségesen hozzák létre. A centrifugális erő egyre nagyobb nyomással szegezi ülőhelyéhez az űrrepülésre készülő pilótát, aki a fordulatszám növekedésekor először csak látási zavarokkal küzd, később azonban már az eszméletét Is elveszíti. E tünetek a sebesség csökkentésével megszűnnek. A nehéz, nagy türelmet ás áldozatkészséget kívánó kísérletek máris eredményeket hoztak. A jövő űrhajósainak szervezete egyre edzettebbé vált, s mind jobban tökéletesítették a védőöltözetet, amelyben a legkényesebb belső szervek tájékán levegővel töltött tömlők segítik kívülről a szervezet ellenállását. Ilyen módszerrel elérhető, hogy valaki hanyatt fejtre, rövid időn ét saját súlyénak tizenötszörös megnövekedését is elviselje. Ez azonban még mindig kevés. Egy 70 nap alatt megtehető Marsutazáshoz ugyanis másodpercenként 16,7 kilométeres kezdősebesség szükséges. Ez azonban olyan gyorsulással jár, amelyet sem edzéssel, sem védőruhával nem képes elviselni a legerősebb emberi szervezet sem. Nem háztüznézőbe, sem nokoni látogatóba mentem Sirakra. Ä szövetkezet hírneve vonzott ebbe a hegyaljai kis faluba. S mindjárt elöljáróban el kell árulnom: nem példás, eredményekben gazdag EFSZ- ről lesz szó. Tönk szélére jutott szövetkezetbe toppantam, „lesz, ahogy lesz“ gondolkodású földművesekkel beszélgettem. Ar első meglepetés Alig teszek pár lépést a falu gidres-gödrös utcáján, máris Kmet József raktárossal találkozom. Arca piros, mint a rózsa, vattával bélelt ruhája lisztes, poros. — Most jövök a raktárból, daráltunk — mondja. Szó szót követ, s egyszer csak azt böki ki a már eléggé koros férfi, hogy:- Minden jól ment, amíg a saját, kezünkben volt a gyeplő... Ügy nézünk egymásra, mint akik nem értik egymást. És Kmet József ezen mosolyog. Azt is nevetve kérdi: - Rólunk akar írni? — Falujukról, szövetkezetükről!- Akkor jó. Mondok én magának akár egy újságravaló tippet... Természetesen nem itt, hanem az irodában. Átlépjük a lassan csörgedező kis patakot, megkerülünk néhány fűzfabokrot, s máris az irodánál vagyunk. Sajnos azonban, az ajtó zárva van.- Nem baj! - legyint kísérőm. - Majd én előkerítem őket. Elment, de pár perc múlva visszatért. Magával hozta Bojtos József elnököt és Hárfal Imre könyvelőt. A beszélgetés lassan, vontatottan indult. Különösen az elnök fukarko-Jralmé 2. Földműves I960, február M. SIRAKI HOMÁLY dott a szóval. De Kmet József sem állta szavát, nem mondott egy újságravaló „tippet".., Csupán „biztatott": — De aztán a feketét is fesse fehérre! — mondotta. — Azt nem! — emelkedett szólásra a fiatal, alig huszonhárom éves könyvelő, aki a múlt év novemberében jött haza a néphadseregből. — Igazat kell mondani és írni is! A raktáros tágra nyitotta szemét: csodálkozva, fölemelt hangon mondotta : — Alig két hónapja van köztünk, és hogy ugrál... Valahogy korán kinyílt a szemed! — fordult a könyvelő felé. ■ Imre egy csöppet sem jött zavarba. Illedelmesen, értelmesen válaszolt: — Hogy kinyílt a szemem? Bárcsak a magukéról is eltűnnék a homály! Pillanatnyi csend ülte meg az irodát. Az elnök és a raktáros mélyen gondolkodott, az elejtett szavakat fontolgatta. Láttam, nehezen ment a fejükbe, mért mondja a könyvelő, hogy: „Bárcsak eltűnnék a homály!" Pedig valóban úgy lenne jó, ha homály helyett fényben úsznék Sirak község; ha az elégedetlenség, a civakodás helyébe öröm és megértés lépne. őszinte szavak Ügy gondolom, hogy mielőtt tovább mennénk, mondjunk el még egyetmást Kmet József raktáros személyével kapcsolatban. Legalábbis anynyit — már csak azért is, mivel ezt ő újságolta —, hogy valamikor szolgákat, cselédeket tartott, mikor mennyit és kit kapott. Nem csoda tehát, ha azt mondja, hogy: „Minden jól ment, amíg a saját kezünkben volt a gyeplő." Vagyis a járomba fogott szolgák', cselédek húzták az igát, ő pedig keményen fogta a gyeplőt és mások keserves munkáján élősködött! Mindezt nem tudják a sirakiak? De igen! Sajnos, mégis hallgatnak, takargatják a kulákok, a spekulánsok szennyesét. Mindez persze a helyi nemzeti bizottság tagjainak és az EFSZ vezetőségének helytelen nézetéből adódik. A fiatalokkal kapcsolatban is azt mondják: meggondolatlanok, tapasztalatlanok. Érdekes azonban, hogy a közös vagyont sokkal jobban becsülik, védik az EFSZ fiataljai, mint az „öreg" tagok egyikemásika. Hárfái könyvelő is jobban tudja, hogyan teljesítette a szövetkezet a termelési és a pénzügyi tervet a múlt évben, mint az elnök, a mezőgazdász és a raktáros együttvéve. Pedig pontos adatok, számítások erre vonatkozólag nincsenek. Vagyis az EFSZ fennállása óta (1948 nyarán alakult a szövetkezet) sem pontos nyilvántartást, sem könyvelést nem vezettek a sirakiak. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy a kékkői begyűjtési üzem dolgozója a napokban ellenőrizte a beadás teljesítését, így aztán sikerült feljegyeznem egyet-mást. Többi között azt, hogy az EFSZ a tervezett 85 mázsa marhahús helyett csak 50 mázsát, a kötelező 82 mázsa sertéshús helyett pedig csak 19,78 mázsát adott be. A pénzügyi tervet pedig még 50 °/o-ra sem teljesítették; a tervezett 623 388 korona helyett csak 256 000 korona futott be a közös kasszába. Mi okozta a lemaradást? A terv hiányos teljesítéséért az időjárást és a járást szidják. Az előbbi mostoha volt, a járási nemzeti bizottság pedig szűkmarkú: kevés pénzt utal ki. így mondják, de nem így van. Semmi esetre sem lehet hibás az időjárás például azért, hogy az EFSZ marhaállománya szalmán tengődik. Az sem a természet mostohaságáből adódik, hogy a közös tulajdonban levő tehenek napi fejési átlaga alig 2 — 3 liter. Takarmány termett bőven, csak nem volt aki lekaszálja, begyűjtse. Minden hiányosságnak tehát a rossz vezetés, a hanyag munka, a nemtörődömség az oka. Vegyünk csak néhány példát, hogy mennyire igaz ez az állításunk. Ottjártunkkor Bojtos József elnökkel megtekintettük a 18 régi istállóban elhelyezett szarvasmarhaállományt. S bizony, sajnálattal állapítottuk meg, hogy a gondozók mostohagyermekként bánnak az állatokkal. Kmet József istállójában például már három nap óta puszta kövön feküdtek a tehenek, mivel nem akadt kocsis, aki alom szalmát hozzon. A Lábogyi-féle istállóban pedig még délután öt órakor sem volt mit tenni a tehenek elé a jászolba! S mindezért ki a felelős? Nászali Vince etető szerint a gondozóknak semmi közük sincs ahhoz, hogy esznek-e a tehenek van sem. — Arra van a vezetőség, hogy törődjék mindennel! — mondotta. — Mi, ha van, adunk az állatoknak, ha nincs, úgy is jó! Az elnök véleménye Ilyen és hasonló véleményt nem egyet hallottunk Sirakon. Végül már csak arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szól mindehhez' a vezetőség? Az elnök így vélekedett: — Nem lehet a néppel bírni! A mezőgazdász rákontrázott: — Dehogyis nem! Csak meg kellene mosni a fejüket... A következőket pedig a nemzeti bizottság irodáján hallottuk: — Nem tudja a nép, hogy mit csN náljon jő dolgában. Három ember, különböző véleményék. S reméljük, nem haragszanak meg a sirakiak, ha őszintén leszögezzük, hogy ebben az esetben, sem az elnöknek, sem az agronómusnak, de a nemzeti bizottság tagjának sincs igaza. A hiba ott van, hogy az EFSZ vezetősége nem rendelkezik kellő szaktudással, tapasztalattal, a nagyüzemi gazdálkodás vezetéséhez, irányításához szükséges hozzáértéssel: valamennyiükből hiányzik az akaraterő. az éberség. Ezért történhetnek meg az olyan esetek, hogy ha este megkezdenek egy herekazlat, akkor annak reggelre híre-hamva sincs, vagy ha fölnyitják a silógödröt, tartalmát pár órán belül hazakosarazzák az asszonyok. Ezek után természetesen nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a tagok több tejet adnak be a háztáji tehenektől, mint a szövetkezet a közös állománytól. Az azonban már nagyon furcsa, hogy mindezt behunyt szemmel nézi az EFSZ vezetősége. De a helyi nemzeti bizottság tagjainak is kötelessége a közös vagyon védelme és gyarapítása. Ez idő szerint azonban Sirakon nem akad ember, aki felelősséget éreene a szövetkezeti vagyon védelméért, a mezőgazdaság fejlesztéséért, pártunk és kormányunk határozatainak megvalósításáért. Ezek után csak helyeselni tudjuk a Kékkői Járási Nemzeti Bizottságnak azt a határozatát, hogy új szakkáderekkel segíti a sirakiakat. Vankó József, a dacsókeszi EFSZ ügybuzgó, politikailag és szakmailag képzett elnöke a siraki szövetkezet élére kerül, Mészáros elvtárs pedig mint jő és becsületes kommunista a helyi nemzeti bizottság titkári teendőit veszi át Sirakon. Bízunk abban, hogy az új erők minden tudásuk latbavetésével, a tagsággal együttműködésben eloszlatják a homályt Sirak fölött: új életet teremtenek a szunnyadó szövetkezetben! ZATYKÖ JŐZSEF
