Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-21 / 15. szám
A békés építés költségvetése A nemzetgyűlés képviselői a délutáni órákban az éllami költségvetéssel foglalkoztak, amelyet J. öuris pénzügyminiszter ismertetett. A nemzetgyűlés értékelte, hogy az elmúlt évben szép eredményeket értünk el az Iparban, külkereskedelemben és lényegesen emelkedett a dolgozok életszínvonala. A lakosság pénzbevétele például majdnem 5 milliárd koronával emelkedett. A lakosság betétjei a mült évbon 2 milliárd 356 000 000 koronával gyarapodtak. Az 1960. évi költségvetés tervezete alapján a bevétel 103 milliárd 993 000 000 koronát, a kiadás pedig 103 milliárd 406 000 000 koronát tesz ki. Vagyis a tervezett aktíva 187 000 000 korona. A köítAégvetés a múlt évhez viszonyítva 8,5 %-kal gyarapodott. Szlovákia költségvetése, a központilag irányozott szakaszoktól eltekintve, 15 milliárd 457 000 000 korona* bevételre és 19 milliárd 118 000 000 korona kiadásra számit. A nemzeti bizottságok költségvetése A nemzeti bizottságok költségvetése 33 milliárd 42 000 000 koronát tesz ki, vagyis az állami költségvetés 32 %-ának felel meg. Költségvetésünk országos méretben 9,6 %-kal, Szlovákiában pedig 14,8 %-kal növekszik. Csökken az adó Az állami költségvetés bevételeiből 86 %-ban részesül a szocialista szektor. Az állam pénztárába a terv szerint 19 milliárd 280 000 000 korona nyereséget utalnak, ami 40 %-kal több, mint a tavalyi összeg. A lakosság által fizetett adők és illetékek 11 milliárd 298 000 000 koronát tesznek ki, vagyis a költségvetési bevételnek csupán 10,9 %-ét. Tavaly ez a részesedés 11,7 % volt. A költségvetés megoszlása A költségvetési kiadásoknak 49,6 %-a a népgazdaság fejlesztését, 39 %-e a kultúrát, az Iskola- és egészségügyet, a testnevelést és a társadalom biztosítást, 8,5 %-a a nemzetvédelmet és biztonságunkat, 2,9 %-a közigazgatásunkat és bíróságainkat szolgálja. A népgazdaság fejlesztésére fordított összeg 13,2 %-kal növekszik. Ezzel szemben csökken a nemzetvédelemre és biztonságra, valamint a közigazgatásra szánt kiadás. Tavaly a honvédelemre fordított kiadás 9 milliárd 319 000 000 koronát emésztett fel, most ez a tétel 8 milliárd 789 000 000 koronára csökkent. A kohászat hatalmas méretű fellendítését 4 milliárd 460 000 000 korona szolgálja. A vegyipar 3 milliárd 245 000 000 koronát kap. A gépiparra 4 milliárd 236 000 000 korona j,ut. Energetikára és vízgazdálkodásra 4 milliárd 467 000 000 koronát fordítunk. A szocialista munkabrigédok A szocialista munkabrigádok címéért versenyző mozgalom hatalmas teret hődlt; 11000 szocialista munkabrigádban mintegy 130 000-en folytatják új módon az építőmunkát. Lakásépítés 1960-ban 78 300 lakást építünk. Ebből 40 300-at az állami építkezés, 9600-at szövetkezeti, 3400-at a vállalati építkezés és 25 000 lakást az egyéni építkezés keretében. Az állami eszközökből a lakásépítkezésre 3 milliárd 120 000 000 koronát fordítunk. A múlt évhez viszonyítva 13 200 iakással többet építünk. A lakáskérdés megoldásában nagyban segít a szövetkezeti és vállalati lakásépítés, amely mozgalomhoz eddig 21000 lakásszövetkezeti tag csatlakozott. Mezőgazdaság A mezőgazdaságra az állami költségvetés 10 milliárd 35 000 000 koronát fordít, vagyis 8,6 %-kal többet. Az EFSZ-ek megsegítésére 2 milliárd 552 000 000 korona áll rendelkezésre, 30 000 hektár föld termőképességének növelésére 426 0Ó0 Ó00 koronát fordítunk. A mezőgazdaság beruházási építkezéseire a költségvetés és a hitelterv 6 milliárd 9TC> Ö00 000 koronát fordít, ebből a földművesszövetkezetek 5 milliárd 020 000 000 koronát merítenék. Vásárlóerő, egészségügy A személyi fogyasztás 5,4 %-kal növekszik. A költségvetés szerint 40 milliárd 286 000 000 koronát fordítunk kultúrára, iskola- és egészségügyre, a társadalombiztosításra és a lakásgazdálkodásra. Szlovákiában ezek a kiadások 10 milliárd 470 000 000 koronát emésztenek fel, vagyis az országos ráfordítás 26 %-6t. Joggal mondhatjuk, hogy ezek a számok a békés építés költségvetését irányozzák elő, s egy év múlva majd újra megállapíthatjuk: hazánk dolgozóinak életszínvonala ismét rohamosan emelkedett. HELYES ÜTŐN Nagyabonyban kilenc évvel ezelőtt alakult a szövetkezet, de az első számottevő eredmények még csak alig három esztendősek. R á c z Mihály szövetkezeti elnök vezetésével az első sikeres esztendőt 1958-ban zárták a nagyabonyiak. Akkor ugyan még csak 4 koronát fizetett a szövetkezet munkaegységenként év végi részesedés fejében, az idén azonban már 8 koronát adhatott. Bíró Zoltán (Nagyabony) Gondoskodnak a tagok neveléséről A pozsonypüspöki EFSZ-ben évről évre nagyobb gondot fordítanak a tagság szakmai és politikai nevelésére. Már hét éve folyik a szövetkezetesek iskolázása. A szövetkezeti munkaiskolát évente 40 — 50 tag látogatja. Ez év folyamán 14 napos bennlakásos iskolázásban részesítik a tagokat, ahol a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésének kérdéseiről tartanak előadásokat A harmadik ötéves terv mutatói a nagysoliói EFSZ-ben 12000000 korona bevétel A nagysallói EFSZ sokáig hátul kullogott. A mostani évzáró gyűlés beszámolói és a vita arról győzött meg, hogy gyökeres változás állt be a gazdálkodásban. A földterület 1656 hektárról 1707 hektárra emelkedett Nem árt, ha megvizsgáljuk milyen volt és lesz a pénzügyi gazdálkodás. 1959 1960 1965 Összbevétel 7 382 000 9 000 000 12 007 000 Bevétel a növénytermelésből 4 032 000 4 950 000 6 000 000 Bevétel az állattenyésztésből 2 697 000 4 000 000 5 950 000 Egyéb bevételek 652 000 47 000 57 000 Bevétel 1 ha-ra 4 716 4 980 6 417 Munkaegység pénzértéke 16 20 30 A munkaegységre fizetett pénzérték 3105 000 4 422 000 6 000 000 A táblázatban figyelemre méltó a bevétel növekedése. Viszont ezzel párhuzamosan 6 000 000 koronára növekedik a munkaegységre kiosztott összeg, ami majd lényegesen hozzájárul a tagok jólétének további emeléséhez. Természetesen a termelési mutatók is emelkedő irányt mutatnak. Termelési mutatók 1959 1960 1965 A mezőgazdasági talajterület 100 hektáraként (db) Szarvasmarha ....... 51,5 50,5 66 Ebből tehén , ; . . , . . . 16,6 17,1 29,2 Sertés . ...«!•«• 112,1 134 136 Ebből anyakoca .<..•< 13,8 12,1 12,8 Egy hektáronként Tej (lit.) ...•>•>• 310 361 719 Tojás (db) j . . * . . • 116 271 355 Marhahús (kg) 6° 61 65 Sertéshús (kg) . . < . . • H0 116 125 P a k u s z a Lajos, a szövetkezet elnöke és K u n t a Pál mérnök, zootechnikus reménykedve beszélt a jövőről. Ilyen hatalmas szövetkezetben a mostani termelés és pénzügyi eredmények bizony elég jók. A tagság szorgalma is sokkal nagyobb, mint más években. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy az év végén szépen jussoltak. Plesovszky Pálné 18 000, Benko Jánosék pedig közel 30 000 koronát kaptak. Az ötéves terv mutatószámai emelkedő irányzatot mutatnak a termelésben és a munkaegységekre is sokkal többet kap majd a tagság, ha a szorgalom még jobban ná,„c„l « c oralr+itH á ccnl 8. J, Marsnyik vagy Venyik? A szövjét rakéták világszerte el- sát is lehetővé teszik. Ezek nemcsak ismert bámulatos célzási pontossága elérhetik a Venus és a Mars térségét, már eddig is reálissá tette a Mars hanem szinte ontani képesek a leg- és a Venus felderítésére irányuló fontosabb tudnivalókat többmillió ki« tetvezgetéseket. Az új óriásrakéták lomőter távolságban keringő bolygómost a Lunyikok után nagyméretű társainkról. Venyikek és Marsnyíkok útbaindítá-Bücsú naprendszerünktől Sőt! Rakétaszakértők véleménye szerint jögős a feltételezés, hogy az új szovjet óriásrakétákkal már elérhető a bűvös III. kozmikus sebesség is. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az első emberkéz alkotta szerkezet a Föld elhagyása, a Hold elérése és a Nap megkerülése Után immár búcsút intsen egész naprendszerünknek, s a kozmosz végtelen térségeinek adja hírül a szovjet emberek, az egész emberiség nagy diadalát. Most már a kozmikus szerkezetek épségben történő leszállítása a küszöbön álló feladat. Az óriásrakéták minden eddigit felülmúló kapacitása lehetővé teszi olyan Lunyik felbocsátását a Holdra, amely magával viszi a leszálláshoz szükséges fékezőrakétát, ezáltal 700 — 1000 kilogramm súlyú műszert képes épségben letenni a Holdra. Az e műszerek által rádión sugárzott adatok fontos ismereteket nyújthatnak a Hold felületi viszonyairól, s előkészíthetik az első ember leszállását a Holdra. Ki lesz az első űrhajós? Vajon ki lesz az a szerencsés, aki elsőként szállhat fel a kozmikus térbe, elsőként láthatja a Földet teljes gömbalakjában, s adhat közvetlen híradást a világűrben szerzett csodálatos élményeiről? Az első szputnyikok felbocsátása óta bátor pilóták, sportkedvelő fiatalok és kalandvágyó ÜJ NÖVÉNYVÉDELMI GÉP A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia Ruzyni Növénytermesztési Kutatóintézetében egy teljesen új gépet szerkesztettek a növényvédelem számára. Ez egy új aeroszol-generátor (a permetezőanyagot ködösítő gép), amely az eddigi 300 — 500 liter folyadék helyett 6 liter permetezőanyagot fogyaszt hektáronként. J. F i n d a felvétele (CTK) gyerkőcök is, leveleikkel ostromolják a tudományos intézményeket és kormányhivatalokat, hogy részesei lehessenek az első utazás dicsőségének. De a nagy vállalkozásban való részvétel — nemcsak elhatározás dolga. Megfelelő szellemi és fizikai adottságok mellett rendszeres edzésre, gondos és sokszor nem is veszélytelen előkészületekre van szükség ahhoz, hogy az első űrhajós épségben vissza is térhessen Földünkre. Ilyen előkészületek régóta folynak azokkal a kiválasztottakkal, akiket testi és szellemi képességeik alkalmassá tettek arra, hogy megkíséreljék a „nagy ugrást“ a világűrbe. Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a moszkvai Űrélettan! Intézetben Modeszt Vakar professzor vezetésével évek óta kísérletek folynak a nagy magasságokban uralkodó alacsony légnyomás pusztító hatásának leküzdésére. A feladatot — megfelelő védőöltözék konstruálásával —’ már sikerült megoldani. Sokkal nagyobb problémát jelent azonban, hogy a rakéta indulásakor olyan gyorsulás lép fel, amelynek következtében a megszokott nehézségi erő sokszorosa hat a szervezetre. A nehézségi erő hétszeres megnövekedése például azt jelenti, hogy az űrhajós végtagjai elnehezülnek, karjának súlya eléri korábbi teljes testsúlyát, belső szervei leszakadással fenyegetnek, vérének fajsúlya csaknem eléri a higanyét, úgyhogy a szive egyre nehezebben tudja a vérkeringést fenntartani. (Folytatjuk) Biric Ernő hazatért... A szocializmus építésében elért eredményeink lehetővé tették a beteg- és járadékbiztosítás további kibővítését. A 80/1959. számú kormányrendelet szerint az egyénileg gazdálkodó 15 éven aluli gyermekei is részesülhetnek megelőző- és gyógykezelésben. A 78/1959. számú törvény pedig minden hasonló korú gyermek 2Vr»lmtf Földműves_______ I960, február 21. számára biztosítja ezt az előnyt. Az Iskolaügyi és Egészségügyi Minisztérium, a Hivatalos Közlöny 98/1959. számú függelékében, vállalati és szövetkezeti bölcsődék, valamint óvodák létesítését indítványozza. Bölcsőde akkor létesíthető, ha legalább húsz legfeljebb hároméves gyermek gondoskodásáról van szó, óvoda nyitásához pedig harminc 3—6 éves gyermek neveltetését kell biztosítani. A helyi viszonyokhoz képest a már meglevő bölcsődéket is át lehet alakítani. Ha nincs meg a kellő létszám, a szomszéd községekből is jöhetnek a bölcsődékbe vagy óvodákba. A famadi szövetkezet irodájában találkoztunk Biric Ernővel. Magas, barna ember. Minden szaván, érezhető, hogy alapos, megfontolt. Az els'rj benyomások alapján csodálkoztunk: hogyan mondhattak le ebben a szövetkezetben 90 Szabad Földművest? A földalap S00 hektárról több mint 2000 ha-ra nőtt. Az előttük álló nagy feladatok több olvasottságot, szaktudást követelnek. — Gondolja, elnök elvtárs, hogy a famadi szövetkezetesek már annyira tökéletesen gazdálkodnak, hogy nincs szükségük földmüvessajtóra? — kérdezzük Biric elvtársat.- Épp az ellenkezőjét állítom — feleli. - A famadi szövetkezet a múltban azért kullogott hátul, mert kevés volt a szaktudás és elhanyagolták a szervezési munkát. Nem értek egyet a könyvelővel, aki 90 példánnyal kevesebb Szabad Földművest rendelt. Az elnök, zootechnikus és mások azonnal elhatározták, hogy 100 példányban megrendelik a Szabad Földművest a közművelődési alapból. — Ha már itt járnak, tekintsék meg a hizlaldánkat, ahol olyan nagy a tisztaság, mint a kórházban — indítványozza az elnök. — Várjuk a sajtótól, hogy lelkesítse tagjainkat, írjon a famadi szövetkezet jövőjéről. Készségesen körültekintünk a szövetkezetben. Farnadi „recept“ A szövetkezeti iroda mellett, a malomban készítik a „receptet". Több EFSZ-nek itt darálják az abrak-keveréket.- Milyen a keverékük? - kérdezzük tréfásan Takács József főmolnárt és Fazekas Gyula zootechnikust. Azonnal az asztalra kerül a „recepl", amely étlap a sertések számára. A következő táblázat mutatja a takarmánykeverék összetételét: A sertés súlya (kg) A keverék 25-50 50-90 nyersanyaga A nyersanyag _______________ mennyisége (%) Kukoricadara 35 50 Árpadara 20 Korpa 10 4 Fehérjés keverék 9,5 5 Takarmánysó 0,3 0,5 Búzadara 20 30 Olajpogácsa 5 10 Takarmánymész 0,2 0,5 A keverék napi adagja állatonként 1,6 kg 2,2-2,5 kg A szövetkezet hatalmas gazdasági udvarán nem kis meglepetések érnek. A sertések tényleg olyan szépek, mintha fésülnék őket. Az istállók levegősek, szárazok. A jó takarmányösszetétel és a gondozás meghozza a szép eredményeket. A 20-50 kg-os sertések napi súlygyarapodása 45 dkg. A 10—90 kg-os sertéseknél 87 dekás súlygyarapodást érnek el. Az önetetést is bevezették. Májusig már 400 sertést hizlalnak önetetéssel, az év végéig pedig 800-at.- Hogy állnak a hústermeléssel? - kérdezzük az elnököt. — Szövetkezetünkben a legfontosabb probléma az állatállomány jeltöltése. Nem kis feladat ez, de a tervek szerint ebben az évben 54 szarvasmarhát érünk el 100 hektár után és minden hektáron egy sertést. Ehhez hozzájárul az is, hogy 40 átmeneti kocát állítunk be. A mostani malacszaporulat azt mutatja, hogy ezen a téren is jó eredményeket érünk el. Egy-egy anyasertés alomalja átlagban több mint 10 malac. Napi tejelékenységi átlag 9 liter A tehénistállön szinte elcsodálkoztunk a 9 literes napi tejhozamon. Nem egy olyan tehenünk van, amely már több mint 3000 liter tejet ad egy laktáció alatt. Az „étlap" összeállítására itt is nagy gondot fordítanak. Egy tehén 1 kg herét, 1 kg árpaszalmát, 12 kg silót és 1 ti kg száraz répaszeletet kap naponta. Az abraktakarmány mennyisége 1 kg-tót 3 kg - ig változik, aszerint hogy melyik tehén milyen takarmányértékesítö.- A szövetkezet a megnövekedett állománynak tud-e majd elegendő takarmányt biztosítani ?- A földterület 24 %-án termelünk takarmány féléket, 120 hektárra vetünk silókukoricát. Elérjük, hogy a „silóidény" alatt minden fejőstehén 12 kg silótakarmányt kapjon naponta. Ez minden akadály nélkül megvalósítható, mert a föld megvan, csak el kell vetni a takarmányféléket.- A jobb szervezőmunka és a termelés megjavítása mennyire hat ki majd a szövetkezet pénzügyi gazdálkodására ?- A múlt évi pénzügyi mérleget 700 000 korona hiánnyal zártuk. Most 7 000 000 korona bevételt tervezünk. A munkaegység pénzértékét pedig 17 koronára irányoztuk elő. Bégen találkoztunk ilyen szövetkezeti elnökkel. Valósággal mindent tud, ami a szövetkezetben történik. A~takarmánykeverékeket, pénzügyi mutatókat, termelési eredményeket pontosan tudje^. A tervezett bevételről is úgy beszélt, hogy annak meg kell lennie, de a munkaegység értékének is. A zseüzi helyi gazdálkodási üzem igazgatója volt eddig. Tíz év után a párt szülőfalujába szólította. Mint jó szervező, tapasztalt szakember bátran, előrelátóan végzi feladatát falujában. Bállá József
