Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-05 / 62. szám
1939. augusztus 3. VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 243 A tőzegtrágyák jelentősen fokozzák a talajok A tőzeg szerves anyag, amely elhalt növények elbomlása folytán keletkezett, s legalább 50 %-ban éghető anyagokat tartalmaz. Népgazdaságunkban a tőzeg felhasználásának módjai sokrétűek. Tőzeggel fűteni is szoktak, szigetelő lemezeket készítenek belőle, továbbá a koksz,, égő gázok, szesz stb. vegyi előállítása alkalmával hasznosítják. De a tőzeg legnagyobb fogyasztója nálunk a mezőgazdasági termelés, amely a tőzeget almozásra, közvetlen trágyaként, de mindenekelőtt értékes komposzttrágyák készítésére használja föl. A tőzegkészletek Szlovákiában aránylag szűkösek, tehát a tőzeg felhasználásakor gazdaságosan és ésszerűen járjunk el. A tőzeg felhasználása közvetlen trágyázásra Közvetlen trágyázásra olyan tőzeget használhatunk, amely hozzáférhető tápanyagokban gazdag, vagyis ha már jelentősen elbomlott. A tőzegnek mint közvetlen trágyának akkor kedvező a hatása, ha már legalább 50 %-ban elbomlott és ha több mint 2 % meszet tartalmaz. Homoktalajokon a tőzeg hatása gyengébb, mint vályog- és agyagtalajokon. Kedvezőtlenebb eredményekkel jár a tőzegtrágyázás száraz esztendőkben, éspedig főként homoktalajokon, míg csapadékban bővelkedő években az eredmények jobbak. Viszont a közvetlen tőzegtrágyázást nem ajánljuk általánosan a széleskörű gyakorlat számára, mivel sok esetben ezt az értékes nyersanyagot csak fölöslegesen pazarolnók. Sokkal jobban hasznosítható a tőzeg alomként, vagy pedig ha istállőtrágya közé keverjük, továbbá ha komposztok készítésekor vesszük igénybe. Kitűnő alomanyag a tőzeg Alomzásra a tőzeget főleg azért használjuk, mert nagy nedvszívó képességgel rendelkezik. A jó tőzeg tizennégyszer annyi vizet is leköt, mint amennyi a saját súlya. Elnyeli az ammóniumot is, úgyhogy a tőzeggel almozott istállókban nem érzünk semmiféle kellemetlen szagot, aminek egészségügyi szempontból nagy a fontossága. A tőzeget voltaképpen a háziállatok minden fajtája alá almozhatjuk, s az ilyen trágya sokszor jobb minőségű, mint a szalmás trágya. Egyébként a tőzegtrágyát éppúgy használjuk, mint a szokásos istállótrágyát. Ha a tőzeget istállótrágyához keverjük, ezzel a kevert trágyával lényegesen fokozhatjuk mezőink termőerejét. Istállótrágya hiányában, illetőleg ha kevés az istállótrágyánk, a mennyiséget tőzeg hozzáadásával növelhetjük. Erre a célra a szokásos komposzttőzeget használhatjuk, amely már jobban elbomlott, úgyhogy televényben gazdag kerti földre emlékeztet. Ezt a tőzeget az istállótrágyával 1:1 arányban is rétegezhetjük. De az a legelőnyösebb, ha kétharmadnyi istállótrágyára egyharmadnyi tőzeget számítunk. Ilyenképpen olyan istállótrágyához jutunk, amelynek minősége kitűnő. Ezt a trágyát is ugyanúgy használjuk, mint a közönséges istállótrágyát. Kom posztokban használjuk ki a legelőnyösebben a tőzeget Ha a tőzeget komposztba keverjük, különböző jellegű komposztokat kapunk, éspedig tőzeges-foszforos, tőzeges-metermőerejét szes, tőzeget és hamut tartalmazó, vagy pedig biológiai komposzthoz jutunk. Tőzeges-foszforos komposztot olyképpen állítunk elő, hogy tíz rész tőzeghez egy rész Thomas-lisztet adunk (a tőzeget egészen száraz tőzegre számítjuk át, vagyis figyelmen kívül kell hagynunk a tőzeg víztartalmát). Ez a komposzt az első évben 30 %-kal, a második esztendőben 20 — 30 %-kal és a harmadikban 10 %-kal emeli a terméshozamot. A tőzeges-foszforos komposzt leginkább könnyű talajokon termesztett gombafélék alá alkalmas. Tőzeges-meszes komposzthoz úgy jutunk, hogy a tőzeget őrölt mészkővel vagy cukorgyári mésziszappal komposztozzuk. Gabonafélék vagy káposzta alá használhatjuk, mégpedig olyan savanyú talajokon, amelyekben kevés a televény. A tőzeget és hamut tartalmazó komposztot olyképpen készítjük, hogy az egészen száraz tőzeg (a víztartalom leszámítása után) tíz súlyrészéhez két súlyrész közönséges fahamut adunk. Ezt a komposztot bármilyen talajon használhatjuk, mégpedig főképp burgonya, cukor- és takarmányrépa, valamint len alá. A biológiai komposzt a legelőnyösebb és legtökéletesebb tőzegkomposzt. Készítésekor a tőzeghez cukorgyári mésziszapot vagy őrölt mészkövet, valamint földet és legalább 10 %-nyi istállótrágyát adunk. Ezt az anyagot lerakjuk és legalább kétszer alaposan átkeverjük; először 3 — 4 hónap elteltével, másodszor további 3 — 4 hónap múltán. A komposzt a lerakástól számított 10 — 12 hónap után érik be. Az itt ismertetett biológiai komposzt nemcsak mésszel, tápanyagokkal és szerves anyaggal gazdagítja a talajt, hanem televénnyel és különböző parányokkal is, amelyek az istállótrágyából kerülnek a komposztba. Ezt a komposztot minden talajon és minden termény alá, ősszel és tavasszal egyaránt használhatjuk. Igaz ugyan, hogy előnyösebb az őszi adagolás, mert ilyen módon a komposzt beszántásától a vetésig hoszs?abb az idő, s ezáltal több tápanyag szabadul föl, ami már az első esztendőben nagyobb hozamokat biztosít. A kutatóállomások hosszabb időn át tartó megfigyelései szerint az ilyen komposztok az első kultúra hozamát 40 — 50 %-kal, a második kultúráét 30 — 40 %-kal és a harmadik kultúra terméseredményét 20 %-kal javítják a nem trágyázott táblákhoz képest. Ipari komposztok A különböző hulladékok felhasználása végett a nagyobb városok közelében egyre inkább terjed a tőzeggel kevert ipari komposztok felhasználása. Ezek lényegében tőzeget tartalmazó szerves és ásványi trágyák, amelyeket nálunk a tőzegtermelési üzemek Vitahum néven állítanak elő. A Vitahum használata alapjában egyezik a biológiai komposztok felhasználásának módjával. A tözcgtermelési üzemek a Vitahum hektáronkénti adagjaira vonatkozólag a következőt ajánlják: burgonya, cukor- és takarmányrépa alá 300 mázsát, a szőlöskertben 200 — 300 mázsát, zöldség és kukorica alá 250 mázsát, a réteken, legelőkön és az ipari növények tábláin (len, kender, napraforgó) 150 mázsát adagoljunk. A tőzegtrágya használatának általános alapelvei A tőzeg trágyák helyes használatával a következő célokat követjük: 1. A talaj pórusosságának általános fokozása. 2. A hajszálcsöves pórusok számának csökkentése és a nem hajszátcsöves pórusok mennyiségének fokozása. 3. A vízfelvevö képesség emelése. 4. A talaj gyorsabb felmelegedésének biztosítása. 5. A talaj televénytartalmának gyarapítása és a feloldott tápanyagok feltárolódása a talajban. 6. A műtrágyák tápanyagainak jobb kihasználása. • Jól művelt talajokon elegendő, ha a tőzegtrágyázé ‘ az egész vetésforgó tartama alatt cr án egyszer hajtjuk végre. Viszont kévé. ié jól művelt talajokon, különösen ott, ahol magas százalékarányban termesztünk gombaféléket, egy vetésforgó alatt 2 — 3 alkalommal kell tőzegtrágyázást végeznünk. Vigyázzunk, nehogy a tőzegtrágyák túl szárazak legyenek, mivel 60 — 70 %-os nedvességtartalom mellett bomlanak el legjobban. Ha a nedvességtartalom alacsonyabb a tőzegtrágyákat kizárólag ősszel dolgozzuk a talajba. De csak őszszel szántsuk be a tőzegtrágyát akkor is, ha könnyű talajjal állunk szemközt. A beszántás vastag hantban történjék. Annak is nagy a jelentősége, hogy a trágya mennyire elaprózott. Nagyobb darabokat nem szabad beszántanunk, mert a talajban nem bomlanak el. Leginkább a 2 — 3 cm-es darabkák felelnek meg. A tőzegtrágyát széjjelterítés után haladéktalanul szántsuk be, mert máskülönben tetemes ammóniumveszteségek keletkeznek. Mit tegyünk a helyi tőzeglelőhelyekkel? Ha valahol tőzeglelőhelyet fedezünk föl, a tőzegréteg különböző mélységeiből vegyünk mintát, ezt tegyük' légmentesen lezárható üvegbe (a közönséges gumiszigetelővel ellátott befőttes üveg kifogástalanul megfelel), s elemzés végett küldjük el a Mezőgazdasági Vetőmagellenőrző és Vizsgáló Intézetnek, amelynek címe: Slovensky kontrolny a skúsobny ústav pofnohospodársky Bratislava, Matúsková 97. Ez az intézet állapítja meg, hogy tőzegünket miképp használhatjuk föl legcélszerűbben. Tőzeg vagy ipari komposzt, Vitahum vásárlása esetén a következő címre forduljunk: Raselinové závody n. p., Bratislava, Gottwaldovo námestie. A tőzegtrágyák mezőink termőereje fokozásának kitűnő eszközei, főként olyan gazdaságokban, amelyek szűkös istállótrágyakészletekkel rendelkeznek. MIKRO-ELEKTRÖD az idegáram vizsgálatára Az idegrendszer elektromos hatásainak vizsgálatára 0,5 mikron átmérőjű (a mikron a milliméter ezred része) elektródot készítettek. Az acélhuzalt sósavas fürdőben, elektrokémiai eljárással vékonyították, mígnem a kívánt nagyon finom méretet elérték.
