Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-05 / 62. szám
244 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. augusztus 5. Szabad istállók a szenei példa nyomán Egy hét sem múlhat el anélkül, hogy a szenei járásba ne érkeznének érdeklődők a növendékállatok szabad istállózása iránt. Ezek a látogatások többnyire hivatalosak. De akad elég sok kíváncsi ember, aki előzetes bejelentés nélkül lepi meg a szenei járást, hogy á titkokat feltárja. Nincs titok, mert nem titkolóznak, hanem mindenkinek elmondják, hogy miképpen alkalmazzák ezt az új módszert. A szabad istállózás terén felmerülő kétségeket főképpen a Stejman-bódék okozták, illetve nem is a bódék, hanem helytelen alkalmazásuk. A meleg istállóban tartott tehén borját kivitték a szűk bódéba, és lehűlt, nem tőgymeleg tejjel itatták. Az ilyen borjú vagy elpusztult, vagy elcsenevészedett. Ennek ellenére is a Stejman-bodé jó, hiba csak az alkalmazásánál történt. Először is az .anyaállatnak kell természetesebb környezetben élni, és ott kel) születnie annak a borjúnak, amelyet ridegen akarunk nevelni. De ahogy nem vált be, hogy mindjárt a szopósborjaknál kezdjük meg az átmenetet a meleg tartásból a ridegnevelésbe, ugyanúgy nem sikerült a teheneknél sem. Ezért választották a kezdést a növendék állatoknál. Az a tehén, amelyik egész életét meleg istállóban töltötte, a hideg elletőistállóban megbetegedett és az újszülött még úgy sem szokta meg a hideget a bódéban, mint amelyik melegben született, mert a legyengült tehénnek a borja is gyenge. A szenciek növendék állatokkal kezdték a szabad istállózást, és nem télen, hanem nyáron. A téli hideghez fokozatosan szoktak az állatok. Egész nyáron kijártak a legelőre és ott ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. Otthon sem kényeződhettek el, mert az istállók déli oldala teljesen nyitott és kifutós. De nemcsak az időjárást szokták meg fokozatosan, hanem az istálló mélyalom- Ja is napról napra jobban melegedett. A rothadó trágya hőt fejlesztett és az állatokat még be sem piszkította, mert minden nap friss alommal takarták be. Azonkívül a jó minőségű takarmány is melegítette az állatokat. Télen nincs is ennél jobb hőfejlesztés. A szervezet megvédi önmagát a hidegtől, ha van elegendő és jó minőségű táplálék. A szenciek kísérlete tudományos alapokon történt, és így nem csodálatos, hogy az új technológia nyomán egyetlen gümőkóros állat sincs a szabad istállókban. az etető beton előterét gabonaszárításra használják fel. A növendék állatoknak nem sokat árt az egy hét késés, de a gabonának sokat használ. A dobrai EFSZjbe már megérkeztek az új sertés-önetetök is. Ezek már kissé különböznek a szenciektől, de nem roszszabbak, hanem jobbak. Ugyanis az etetővályú fedelét a sertések nem nyomhatják befelé, hanem fel kell emelniök, mert ráhajlós. Alul pedig egy keskeny pléhlemez megakadályozza, hogy a sertés a tokájával kilökdösse a darakeveréket. így jóformán semmi sem szóródik ki és az állat jobb étvággyal eszik belőle. A régi fajtánál felakad a befelé nyíló ajtócska, úgyhogy az élelem állandóan szabadon van és így nem kapnak utána annyira a sertések. Jelenleg 300 hízója van a dobrai EFSZ- nek. Ebből rövidesen 150-et önetetési módszerrel hizlalnák tovább és a többit fokozatosan állítják be az újfajta hizlalásra. Bizonyára itt sem lesznek kisebb eredmények, mint a szenei járásban vannak, de fontos, hogy bátran módosítsanak a módszeren a környezetnek megfelelően. Egy cikkünkben már említettük, hogy a Bajcsr Állami Gazdaságban nem a legjobban vált be a sertések önatetéses hizlalása. Ott nem is önetetési módszernek ismerik az új módszert, hanem száraz etetésnek. Ha szárazon eszi a sertés az egyféle darát az önetetőből, attól még nem lehet jobb, mint az, amelyik moslékot is kap hozzá, vagy esetleg zöldtakarmányt is. A szenei száraz eleség szakszerűen előállított darakeverék, amelynek összetétele a következő: 35 % búzadara, 20 % kukoricadara, 10 % búzakorpa, 10 % napraforgódara, 10 % keveréktakarmány, 5 °/o antibiotikum, 5 % takarmánysó, 5 % takarmánymész és ezenkívül bőséges zöldtakarmányt is kapnak a hízók, főképpen lucernát. Reméljük, hogy a királyhelmeci járásban nemcsak az istállózás, hanem'a takarmányozás is a szenei példa nyomán fog történni, nem pedig a bajcsi szerint. Csurilla József . Irtsuk a patkányokat Szövetkezeteink sertésólaiban a patkányok az utóbbi időben nagyon elszaporodtak. Sokkal több kárt és kellemetlenséget okoznak ezek a „rusnya férgek“, mint ahogy sokan gondolják. Először is terjesztik a járványos sertésbetegségeket, mint a fertőző sertésbénulást, rühösséget, sertéspestist stb. Feltúrják és beszennyezik az ólat. Egyik-másik újszülött malacka fülét, farkát elevenen lerágják, sőt előfordul, hogy éjnek idején behúzzák a dcszkahídlás alá és az egész malacot felfalják. Ha a patkányok túlságosan elszaporodtak a darát is jócskán fogyasztják. Pusztításuk tehát indokolt és ezért érdemes ezzel a kérdéssel is foglalkozni. Van egy ún. deranzsációs patkányírtó szervezet Csehországban, amely meghívásra leküldi szakembereit az illető községbe, ahol a hatékony mérget megfelelő helyeken elhelyezik és ilymódon pusztítják a patkányokat. Az eljárás nem rossz, csak kissé költséges és körűimé-, nyes, ezért ajánlok egy egyszerűbb és olcsóbb patkányirtó receptet. Minden sertést kihajtunk az ólból, de még előző napodban az ólban lévő minden patkánylyukat jól betapasztjuk. Ablakokat, ajtókat bezárjuk és 4 — 5 ember botokkal felszerelve, két jó patkányfogó kutya társaságában megkezdi az ól egyik végében a hajtóvadászatot. A hídlásdeszkákat ólról ólra járva felszedik, miközben a kutyák jobbra balra kapva egyetlen harapással végeznek a felhajtott patkányokkal. A legizgalmasabb munka az ól másik végében van, ahol a sok patkány megszorul. Itt a kutyák mellett a botokkal felszerelt embereknek is van dolguk bőven, ütik, vágják a megriadt patkányokat. (De a nadrágszárat alul ajánlatos bekötni, mert könnyen felszalad a patkány a nadrág alá a lábszáron.) A cakói EFSZ-ben ezzel a módszerrel pár óra alatt 145 darab, két talicskára való patkányt irtottak ki. A recept olcsó, de hatásos és mulatságos volt. Dr. Izsói Zoltán, körállatorvos, Rimaszécs A királyhelmeci járás küldötteit is tények győzték meg a szabad istálló fontosságáról. Azelőtt míg a szenei járásban nem jártak, nem hitték el, hogy nem betegedhetnek meg a növendék állatok a kemény téli hidegtől a szabad istállóban. A tanulmányúton jómagam is érdeklődtem a királyhelmeciektől a szenei példa iránt. — Hogy tetszettek az új istállók? — Egy hét múlva gyertek el hozzánk, majd meglátjátok — mondta Berta János, a Királyhelmeci Gépállomás igazgató helyettese. — Mit lehet egy hét alatt csinálni? — Legalább egy szabad istállót. Csak három hét múlva mentünk el, de már nem égy, és nem is három szabad istálló volt a királyhelmeci járásban, hanem tizenegy. Dobrán egy hét múlva belekerülnek a növendék állatok. Már most kész van, de Rövid idő alatt szépen jövedelmez a • kacsatenyésztés
