Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-05 / 62. szám
Jzatmd Földműves 1959. augusztus8. A bodrogmezői EFSZ versenyfelhívása az SZNF 15. és a NOSZF 42. évfordulója tiszteletére A bodrogmezei EFSZ a CSKP KB márciusi és júniusi határozatának megvalósítása érdekében a mezőgazdasági termelés emelésére a következő szocialista versenyfelhívással fordul a királyhelmeci járás valamennyi szövetkezetéhez: 1. Kötelezzük magunkat, hogy sörárpáből terven felül 600 mázsát adunk az államnak. 2. Vállaljuk, hogy a kombájn után széjjelhagyott szalmát 60 hektáron augusztus 1-ig kazlakba rakjuk. 3. 1959. augusztus 15-ig 90 hektáron elvégezzük a tarlóhántást, 82 hektár tarlókeveréket vetünk s ebből zöldtrágyázás címén 20 hektárt beszán-' tunk. 4. Minden szarvasmarha részére 25 mázsa silótakarmányt biztosítunk, amely összesen 12 500 mázsát tesz ki. Továbbá a sertésállomány részére 10 hektáron tejes érésben besilózzuk a kukoricát. Ezek az intézkedések hozzásegítik a szövetkezetét ahhoz, hogy a jövő évi takarmányalapot saját erejéből biztosítsa. 5. Vállaljuk, hogy a sertéshús egész évi beadását 1959. december 1-re, a marhahús egész évi beadását pedig szeptember 20-ra teljesítjük. Terven felül 50 mázsa jó minőségű marhahúst adunk be és biztosítjuk a tervezett állatállomány létszámát. A tej egész évi beadását 1959. november 20-ig teljesítjük és az év végéig terven felül 25 ezer liter tejet Bordás Gábort, a bedrogvécsi szövetkezet ezermesterének ismerik. „Ég“ a munka a keze alatt. Nagy érdeme van abban, hogy az aratásban és a tarlóhántásban megállás nélkül mentek a gépek. Felvételünkön a kijavított gépet engedi útnak. — X-adunk a közellátás részére. Az előírt tojásbeadást 1959. augusztus 15-ig teljesítjük. 6. A politikai- és szakképzettség továbbfejlesztése érdekében 3 dolgozót iskolára küldünk. A szövetkezeti munka-iskolát idejében megnyitjuk és beszervezünk minden szövetkezeti tagot az előadások rendszeres látogatására. A tananyagot úgy állítjuk öszsze, hogy a tagság részére minél többet nyújtson az új technológiai ismeretekből. '*• 7. Kötelezzük magunkat, hogy augusztus 1-től szövetkezetünkben bevezetjük a hízósertések önetetését. 8. Szövetkezetünk a kultúrális forradalom mihamarabbi győzelme érdekében egyhangúlag egyetért azzal, hogy 1959. szeptember 1-től fizetett kultúrfelelös legyen a szövetkezetben. A bodrogmezei EFSZ tagsága a CSKP KB által kitűzött feladatoknak a „szocializmus minél előbbi befejezéséért hazánkban“ jelszóval versenyre hívja a királyhelmeci járás összes EFSZ-ét a fenti pontok szerint. A bodrogmezői EFSZ tagjai. A hazánkban hivatalos látogatást tett japán küldöttséget a bratislavai repülőtéren Dénes Ferenc elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke fogadta. A japán vendégek hazánk több városába, üzemébe ellátogatták. Dolgozóink mindenütt szertettel üdvözölték a távkeleti küldötteket. * ¥ * Egészségünk védelmére Az egészségügy szervei, a nyári időszak folyamán a fertőző betegségek fokozottabb előfordulását tartják számon. Ez az időszak ugyanis a bélbetegségeket okozó baktériumok elszaporodására igen kedvező. Leggyakrabban az állati eredetű élelmiszereken fordul elő, főleg olyanokon, melyeket az elkészítés után nem használunk el azonnal és a baktériumoknak idejük van az elszaporodásra. Ezek közé az élelmiszerek közé tartoznak elsősorban a szalámifélék, a fasírozott hús, a majonéz, az elégségesen meg nem főzött füstölt húsfélék, amelyet a megfertőzés után csak bizonyos idő múlva fogyasztunk. A nyári időszakban továbbá még azért gyakoribbak a bélbetegségek, mert a víz sokkal könnyebben szennyeződik baktériumokkal, melyek a magasabb hőfokú állott vízben jobban érzik magukat. Az említett okok miatt szükséges, hogy a betegség elkerülésére mindenki tegyen meg minden tőle telhetőt, ami pedig annyit jelent, csakis friss élelmiszereket használjon, az említett élelmiszerek élvezetét a lehető legkisebbre csökkentse, csak kifogástalan vizet igyák és minden étkezés előtt mosson kezet. A mostani aratási időben a járványos megbetegedések jelentősége még sokkal nagyobb, mert az ilyen betegségek egész csoportokat tehetnek munkaképtelenné, nem beszélve az egészségünkben okozott egyéb károkról. Az aratást, cséplést végző emberek különösen ki vannak téve a megbetegedés veszélyének, éspedig azért, mert rendszerint közös ivóvízhasználatra vannak utalva. A megbetegedéstől való tökéletes védekezésnek is megvan a módja, éspedig, ha az ételek elkészítése közben betartjuk a higiénia szabályait, ami a fogyasztás helyére való szállításra is vonatkozik, az étrendből kihagyjuk az előbb említett élelmiszereket és a vízzel is tisztán bánunk. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az élelmiszerek és a víz körül foglalkoztatott személyeket orvos vizsgálja felül. Az EFSZ-ekben és az állami gazdaságban ilyenek főleg a'fejők, ezért a fejésen kívül őket alkalmazzuk az élelmiszerek és ivóvíz körüli munkákra. Az aratási munkálatok alatt a Vöröskereszt járási bizottságának és a Járási Egészség- és Járványügyi Állomás dolgozóinak feladata, hogy ellenőrizzék az élelmezés és ivóvíz-ellátás körül az egészségügyi szabályok betartását. Azonban minden dolgozónak is külön érdeke, hogy maga is törődjék azzal, vajon gondoskodtak-e egészségügyi biztonságáról. Az aratási munkálatok folyamán egy másik fontos mozzanat a tetanusz (merevgörcs) elleni küzdelem. A lakosság fokozottabb részvétele a határbeli munkákban növeli a megbetegedés veszélyét, különösen ha az egyes személyek nem voltak megfelelően beoltva. A mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozóknak csaknem fele nem kapott tetanuszoltást. Ezeknél fennáll a megbetegedés veszélye, ha munka közben megsérülnek. A fertőzés kizárólag csak sérülésen keresztül juthat a szervezetbe, még ha a seb aprónak, jelentéktelennek látszik is. Ezért szükséges, hogy a munka közben történt minden sérülést orvos vegyen kezelésbe. Meg kell említenem, hogy a tetanusz aránylag ritka megbetegedés, de ha valaki megkapja, csaknem mindig halálos, és a beteget csak ritkán lehet megmenteni. A tetanusz elleni küzdelemben igen hathatós óltóanyagunk van, és akik nem voltak előzőleg beoltva, sérülés esetében védő szérum-óltást kaphatnak. Ne becsüljünk le semmiféle sérülést, és jelentéktelennek látszó sérülések, mint a horzsolások, véresre vakarás, vérhólyag esetében is forduljunk orvoshoz. A jövőben pedig ragadjuk meg az alkalmat és oltassuk be magunkat, ezáltal saját életünket védjük, családunk boldogságát óvjuk. Dr. Kubala Okulásképpen Az EFSZ alapszabályai szerint a vezetőség felelős a szövetkezet céltudatos tevékenységéért. Ezért az a kötelessége, hogy minél előbb teljesítse kötelességét az állammal és más szervekkel szemben. A vezetőség feledékenysége, vagy helytelen eljárása valamely munkában, megkárosíthatja a szövetkezetét. Példa erre a féli EFSZ vezetősége; amely nem fordult törvényes időn belül bírósághoz a korai kel termeléséből adódó károsulás ügyében. A megnevezett szövetkezet tavaly bevetett 30 ár földet korai Stupicky kellel, amelynek magját a bratislavai magraktározó üzemből vette. Amikor viszont a,kelnek borulni kellett volna, látták, hogy az nem korai, amiből kifolyólag a betervezett összeget nem tudták kitermelni. így a szövetkezet érezhetően megkárosult. A vezetőség jegyzőkönyvet vett fel az agronómus, kertész és a HNB titkárának jelenlétében, amit a népbírói hivatalhoz küldött. A bíróság felhívta a szövetkezet elnökének figyelmét, hogy adjon be panaszt a bíróságra. A vezetőség visz on t a perelést elhanyagolta. Helyesen cselekedett az EFSZ vezetősége? Biztos nem. Mindenekelőtt a JNB tanácsának mezőgazdasági osztályához kellett volna fordulni tanácsért és egy semleges bizottságot kellett volna összeállítani, a tényleges állapot kivizsgálására. A szövetkezet vezetőségéből, a JNB agronómusából, a HNB titkárából és a magraktározó üzem képviselőjéből álló bizottság bizonyára képes lett volna az egész ügyet helyesen megoldani. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elvetett mag számát, a hiányosság okát, az ültetés módját, idejét, talajelőkészítését, az elővetemény, trágyázást és más fontos észrevételeket. Ha a bizottság megállapítja, hogy a hiba a magraktározó üzemtől származik, a károsodást köteles megtéríteni. Ha az említett üzem nem hajlandó a károsodást megtéríteni, az EFSZ haladéktalanul perelheti a 235. számú törvény szerint. A bíróság hivatalos egyénnel kivizsgáltatja az ügyet és dönt. Tehát csak az EFSZ alapszabályainak betartásával haladhatnak előre a szövetkezetesek, emelkedhet a munkaegység értéke, valamint a szövetkezeti tagok életszínvonala. J. S. BÍ53Ü Milyen változásokat hoz az EFSZ-ek új törvénye Falvainkon a legutolsó tíz év algtt a szocialista termelési mód hatalmas fölénybe került. Az első szövetkezetek megszületésének idejében — 1949-ben -*• az egységes földművesszövetkezetekről kiadott 69. számú törvény, mely annak idején megfelelt az akkori termelési feltételeknek, ma már sok tekintetben idejét múlta. Például nem tételezte fel és nem tette lehetővé a szövetkezetközi üzemek létezését stb. Az egységes földművesszövetkezetekről szóló új törvényt 1959 július 9-én fogadta el a nemzetgyűlés. A törvény összesen 11 cikkelyből és 63 paragrafusból áll. Első cikkelyében a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom legfontosabb alapelveit foglalták öszsze, mint amilyenek az önkéntesség elve, a szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti tagok, a szövetkezet és az egész társadalom érdekeinek öszszekapcsolása, a részletérdekek alárendelése a közösség érdekének, a munka szocialista jutalmazásának, valamint a szocialista tulajdon védelmének elve. Annak ellenére, hogy ezeket az elveket szövetkezeteinkben érvényre juttatták és alkalmazták is, a régi törvényben mégsem voltak részletesen kifejtve és körülhatárolva úgy, mint ahogy az most az EFSZ-ekről szóló új törvényben van. Egy községben — egy EFSZ A törvény második cikkelyében foglalkozik a szövetkezetek megalakulásának kérdésével, a szövetkezet jellegével, a mintaalapszabályokkal, a szövetkezet tevékenységével és a szövetkezeti tagokról való gondoskodással. A szövetkezetekről szóló törvénynek ebben a részében kihangsúlyozzák, hogy minden községben csak egy szövetkezet alakuljon. Ettől az elvtől csak egészen rendkívüli esetekben lehet eltérni, ha ezt a kényszerítő szükségesség és a helyi feltételek követelik meg. Az EFSZ tevékenységéről A szövetkezeteknek csak olyan tevékenységgel kel! foglalkozniuk, illetve csupán olyan kötelezettséget vállalhatnak, amelyek összhangban állnak az alapszabályban megjelölt termelési, gazdásági és egyéb társadalmi tevékenységükkel. Ezt azért kellett e törvénybe foglalni, mivel a szövetkezetek gyakran olyan tevékenységgel foglalkoztak, amely őket saját feladataik teljesítésétől vonta el. A törvény kihangsúlyozza, hogy az EFSZ tevékenységének legfőbb tárgyát a nagyüzemi gazdálkodás kell, hogy képezze. A szövetkezeteknek azónban lehetőségük nyílik a szövetkezeti tagok-, illetve a szövetkezet erdejének gondozására, amelyet az 50/55 Zb. számú kormányrendelet értelmében a szövetkezet gazdálkodására bíztak. A régi törvény nem tette lehetővé a szövetkezeteknek, hogy erdőgazdasággal foglalkozzanak. Megjegyzik ugyan, hogy Szlovákiában a szövetkezetek nem fogják a szövetkezeti tagok azon erdeit gondozni, amelyeket a SZNT 2/1959 Zb. számú törvénye alapján a kerületi erdőigazgatóságoknak adtak át, tehát a volt úrbéri erdőket és a hasonló társadalmi alakulatok erdeit. Harmadik cikkelyében a törvény pontosan meghatározza a szövetkezet szerveit. Az EFSZ-ekről szóló régi törvényben nem voltak felsorolva a szövetkezet szervei és ezeknek hatásköre sem. Ezt csupán a szövetkezetek mintaalapszabálya tárgyalta. A szövetkezeti földekhez való viszony Negyedik cikkelyében az EFSZ-ekről szóló törvény részletesen elemzi a földek egyesítésével, valamint a többi termelőeszköz szövetkezetesítésével kapcsolatos kérdéseket és körülhatárolja a földek szövetkezeti használatának jogát. Az új törvény szerint a szövetkezeti tag kötelességévé teszi a földek egyesítését, beleértve ebbe az erdőket is, valamint a többi termelőeszköz átadását a közös szövetkezeti gazdaságba az alapszabályokban meghatározott mértékben és feltételek mellett. A szövetkezeti tag tulajdonjoga az egyesített földek esetében is fennmarad. A szövetkezeti tag eladhatja vagy megterhelheti földtulajdonát, amelyet a szövetkezetnek használatba adott, de csak kivételes esetekben és a szövetkezet beleegyezésével. A szövetkezeteknek jogában áll a földeket ugyanolyan mértékben használni, mint amikor ez a tulajdonosé volt. A szövetkezet azonban nem terhelheti meg a földterületet s ezt nem is adhatja el, A szövetkezeté minden, ami a földön megterem, jogában áll megváltoztatni a föld jellegét és joga van erre a földre építeni. A szövetkezet az egyesített földet bérbe is adhatja, de csak teljesen kivételes és indokolt esetekben. ötödik cikkelyében a törvény a munka megszervezésének és a munka jutalmazásának kérdésével foglalkozik. Az EFSZ alapjai A hatodik cikkelyben rendezik a szövetkezeti alapok kérdését. A szövetkezetnek nemcsak a termelés felújítását, hanem a szövetkezet termelési folyamatának bővített újratermelését is biztosítania kell, legelsősorban a természetbeni alapok, valamint a pénzalapok növelése által. A termelés állandó emelésének és a szövetkezetek megszilárdításának követelményével összhangban a törvény nem engedi meg, az egyes alapok anyagi eszközeit más célokra felhasználni, mint amire eredetileg szolgál. A régi törvény egyáltalán nem említi a szövetkezeti alapokat. Az EFSZ-ek közötti együttműködés A törvény hetedik cikkelyében a szövetkezetek közötti kölcsönös együttműködés kérdéseit vitatja meg. A nagyobb hasznosságú gazdálkodás érdekében a törvény lehetővé teszi a szövetkezeteknek, hogy anyagi és pénzeszközeiket, valamint tagjaik munkáját összekapcsolják. A szövetkezetek együttműködésének formái különbözőek lehetnek. A szövetkezetek közötti együttműködés alacsonyabb formájánál elegendő a két, esetleg több szövetkezet között megkötött egyszerű szerződés. Az együttműködésnek ennél a formájánál nem létesül egy új jogi személy. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében a szövetkezetek közötti tartósabb jellegű kölcsönös együttműködés egy új jogi személy létrehozását követeli meg — a közös szövetkezeti üzem kialakítását. Ebben a szövetkezeti üzemben a célszerűség és gazdaságosság okából nemcsak EFSZ-ek, hanem más szocialista üzemek, mint pl. állami gazdaságok stb. is részt vehetnek. A közös szövetkezeti üzem megalakulása szempontjából legnagyobb jelentősége a szövetkezetek — esetleg más szocialista szervezetek közötti szerződés megkötésének van. Az EFSZ-ekről szóló régebbi törvényben nincsen semmilyen említés, a közös szövetkezeti üzemekről. A szövetkezeti tagok anyagi felelőssége Nyolcadik cikkelyében a törvény a szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezeti vagyon védelmének kérdésével foglalkozik. Államunk nagy gondot fordít a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésére. A szövetkezeti vagyon védelme a szövetkezeti tagok egyik legfőbb kötelessége. A szövetkezeti tagoknak tudniuk kell azt, hogy a gépek, a berendezések, a vetőmag, az ültetőanyag és egyebek közös tulajdonukat képezi, amellyel ésszerűen és jól kell gazdálkodniuk. Azokért a kánokért, amelyeket tagsági kötelességük teljesítése közben a szövetkezeti vagyonban okoznak, a szövetkezeti tagok felelősek. A tör-A zliéini EFSZ lius 29-ig telje.ette az 1959-e# ész évi (bötelebeadásra és állni felvásárlásra rvezett) sertésis beadását. Az végéig még 50 rab hízót akarik átadni a felsárló üzemnek. képen a zoochnikus, valamint ipicová és Proázková gondozóik a beadásra ánt hízókat válgatják. )to: CTK - Viktor 2___
