Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-02 / 61. szám
6 •Jralmd Földműves 1959. augusztus í. Világ demokratái, álljatok Hellasz oldalára! Az Avji című görög napilap közölte Manolisz Glezosz levelét, amelyet az Averoff-börtönből írt. Glezosz levelében maga és a többi görög demokrata kiszabadításáért harcoló emberekhez és a világ közvéleményéhez fordult. A levélben ezeket írja: „Drága barátaim szerte az egész világon! Engedjék meg nekem, hogy kezet szorítsak önökkel és megköszönjem mindazt, amit országunk demokráciájáért tettek. Engedjék meg, hogy mindannyiukat barátomnak tekintsem. A közelmúltban véget ért bírósági eljárás az emberi jogokon elkövetett durva erőszak volt. Önök, külföldön élő barátaim, gondolatban sohase azonosítsák Görögországot azokkal, akik a szabadságot üldözik. A vádlottak személyében az idegen urak kiszolgálói erőszakkal akarták elhallgattatni azok szavát, akik orszá-Richard Nixon, az USA alelnökének a Szovjetunióban való körútja határozottan rendkívül fontos politikai esemény. Amíg a szokolnyiki kiállítási csarnokban a szovjet emberek ezrei érdeklődnek az amerikai ipar, tudomány és kultúra kiállítása iránt, a magasrangú amerikai vezető szovjet államférfiak kíséretében a saját szemével győződhetik meg arról a hatalmas gazdasági és kulturális fejlődésről, amely az Októberi Forradalom óta a Szovjetunióban történt. Egyes nyugati lapok igyekeznek csökkenteni az alelnök látogatásának jelentőségét, utalva arra, hogy Eisenhower „nem hatalmazta fel hivatalos tárgyalásra“. Ez azonban semmit sem változtat a lényegen. Már az is nagy eredmény a két ország közti kapcsolatok kiszélesítésében, hogy ebben az évben két szovjet miniszterelnökhelyettes (februárban Mikojan elvtárs és nemrégiben Kozlov elvtárs) járt Amerikában, s most pedig Nixon alelnök hivatalos küldetésén kívül, szabadságát is a Szovjetunióban tölti. Közben, ha nem is hivatalos formában, de a szovjet állam vezetőivel tartott magánbeszélgetéseken szóbajön a jelenlegi nemzetközi helyzet állása, a két ország egymásközti viszonya stb. Hruscsov elvtárs igen szellemesen jegyezte meg Nixonnal való tárgyalása közben: „Mi mindig békét akarunk, s önök is azt mondják, hogy a világnak béke kell. Helyes, Nixon úr, de akkor úgy is cselekedjenek“. A háborús politika híveire természetesen ezek a tárgyalások, valamint a véleménycsere kedvező visszhangja hideg zuhanyként hatnak. Erre vallanak a nyugat-német sajtó állandó kirohanásai is, amelyek nemcsak a genfi külügyminiszteri értekezleten tárgyaló nyugati küldötteket próbálja befolyásolni, — sajnos nem kis sikerrel, — de a Kelet és Nyugat közötti bárminemű közeledés lehetőségét csírájában igyekeznek elfojtani. Élénk példa erre a Bécsben folyó Világifjúsági Találkozó ellen folytatott propaganda- és rágalomhadjárat is. Az elmúlt héten Herter amerikai államtitkár a genfi tanácskozások kétnapos szünetét arra használta fel, hogy villámlátogatást tett Nyugat- Berlinben. Mi ez? Elégtétel Adenaueréknek a Nixon-úttal kapcsolatban észlelt aggodalmaira? A válasz egyszerű: igen az! Herter nyugat-berlini látogatása ugyanis, ahol részt vett egy utca J. F. Dulles nevére való elnevezésén, nem vall másra, mint külsőleg is megmereveníteni az amerikai álláspontot éppen Nyugat-Berlin ügyében. A város utcáira odavezényelt nácik és fasiszták örömrivalgása Herter látogatása alkalmából újabb bizonyítéka annak, hogy Bonn továbbra is a nemzetközi feszültség kiélezését szolgálja. Walter Ulbricht elvtárs, NSZEP első titkára legutóbbi rádió- és televíziós beszédében foglalkozott a német kérdés jelenlegi helyzetével és kijelentette: csakis a két német állam közeledése, egymásközti tárgyalása oldhatja meg a német újraegyesítés problémáját. Beszédében leszögezte, hogy az NDK ellen való bármilyen támadás a legnagyobb megtorlással találkozna, s öngyilkosságot jelentene a beavatkozók számára. Az athéni katonai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt két hazafit. Képünkön: Elefterios Vutsas, a GKP KB tagja, az egyik elítélt. gunkban szabadságot, kenyeret és békét követelnek. Drága barátaim! A fájdalom áthatotta egész Görögországot, amelynek nemcsak dicső múltja, hanem reményteljes jövője is van. E harcra, amely egyúttal a jövőért folyó világbéke harca is, akartak csapást mérni azok, akik minket üldözőbe vettek. Azonban ez a harc nagy jelentőséget tulajdonít a lefolyt pernek, mert 15 nap alatt a nép, még a legkonzervatívabb, de becsületes emberek is megismerték a valódi igazságot és ismét meggyőződhettek arról, hogy az igazság az üldözöttek oldalán van. Látják tehát drága barátaim, hogy a világ demokratikus öntudatának kihívása nem csupán a bírósági eljárás. A demokrácia kihívása az egész zsarnoki rendszer országunkban, amely a demokrácia leplébe burkolózik. Világ demokratái, álljatok Hellasz oldalára! Valamennyien felelősek vagyunk az emberiség és a polgári jog védelméért. Görögország szellemi értelemben felmérhetetlen szolgálatokat tett a szabadságnak és a civilizációnak. Ezért megérdemli, hogy visszatérjen földjére a demokrácia. Harcoló népünk szívből jövő őszinteségével üdvözöljük önöket, drága barátainkat az egész világon. Manolisz Glezosz, Averoff-börtön A genfi külügyminiszteri értekezleten a Nyugat tovább taktikázik A genfi értekezlet tárgyalásai már tizedik hete folynak, de a nyugati hatalmak magatartása továbbra sem ígér jobb kilátásokat a megegyezésre. A miniszterek zárt összejöveteleiről kiszivárgó hírek szerint a legutóbbi eszmecsere a nyugat-berlini kérdéssel foglalkozott. A nyugati miniszterek megint nem voltak hajlandók vitázni a németek kölcsönös politikai tárgyalásainak problémáiról. Noha a nyugati küldöttek egyszer már maguk is elfogadták azt a tervet, hogy a szovjet és nyugati tervjavaslat közös megtárgyalásával kell kiindulni Nyugat-Berlin problémájának megoldásához, a legutóbbi ülésen feladták ezt a módszert és az egész tárgykörből csupán az aknamunka ellenőrzésének kérdését vették ki. Ismeretes ugyanis, hogy a szovjet javaslat első pontja a fegyveres erők létszámának csökkentését irányozza elő. Ezzel szemben az aknamunka beszüntetése feletti ellenőrzés kérdése feltűnő összhangban áll a bonni kormány július 11-i emlékiratával. Az aknamunka ellenőrzésének kérdése a július 16-i nyugati terv egyetlen pontja volt, melyet a bonni kormány is elfogadott. A nyugati miniszterek most azt latolgatják, hogy az aknamunka ellenőrzésé egész Berlinre kiterjedjen, viszont tudvalevő, hogy csak Nyugat- Berlin területén fejtenek ki különféle aknamunkát. A tárgyalt kérdésnek ilymódon való kezelése zsákutcába juttatja a tárgyalásokat és ez természetesen a bonni kormány célja. Az egyik, vezető amerikai lap véleménye szerint ez a terv közvetlenül Hertertől származik. A cikk élesen támadja Lloydot a július 23-i plenáris ülésén mondott beszédéért. Nyilvánosságra hozott körülmények szerint Herter, Murville és Brentano állítólag nem értettek egyet azzal, hogy lehetséges a megegyezés Nyugat-Berlinről és, hogy a tárgyalások eddigi lefolyása lehetővé teszi a kormányfői értekezlet összehívását. A nyugati küldöttségek magatartása miatt minden esetre nagyon megnehezült az értekezlet helyzete. A miniszterek természetesen még megfogalmazhatják eddigi álláspontjukat a kormányfők elé terjesztendő jelentésükben,' javasolhatják a csúcsértekezlet helyét, időpontját és tárgykörét. Ehhez azonban szükséges, hogy a nyugati küldöttek is konstruktív javaslatokkal járuljanak hozzá az értekezlet sikeréhez. A genfi értekezlet tárgyalásainak mostani helyzete újra bizonyítja, hogy az a politika, melyet lényegében a nyugat-német revansiszták diktálnak, semmi megoldáshoz sem vezet. Az értekezlet eredményei az utolsó napig attól függnek, vajon képesek lesznek-e pozitív politikával előjönni a nyugati hatalmak. Az amerikai kiállítás megnyitása Moszkvában. Képünkön: R. Nixon, az USA alelnöke megnyitó beszédét mondja. Külföldi hírek O Ausztrál sajtójelentések szerint több mint 3 ezer acélipari munkás hagyta abba a munkát, követelve béreik felemelését és a tarthatatlan lakásviszonyok megjavítását. O Anglia és az USA között megegyezés jött létre, mely szerint a következő négy évben meghagyják az amerikai rakétatámaszpontokat angol földön. O A japán sajtó közölte, hogy július 28-án Nagaszakiban meghalt Josiko Hirajama, az amerikai atomtámadás idei huszadik áldozata. O Üjabb sikertelen kísérletet hajtottak végre az „Atlasz“ nevű amerikai rakétával. A kilövés után a rakéta feje elveszett, s további sorsáról nem tudnak. O Kisi japán miniszterelnök délamerikai útja során Brazíliában tárgyalt a két ország közötti kapcsola-Az amerikai munkanélküliség a rendszer állandó jelensége A kapitalista társadalmi rend termelési viszonyának jellegzetes vonása a krónikus munkanélküliség. A termelés és a kereslet közötti aránytalanság, a termelőerők fejlődésének egyenlőtlensége, valamint a tőkés termelés maximális profit-hajhászása — nagyarányú munkanélküliséget idéz elő. A burzsoá közgazdászok azt a nézetet vallják, hogy a kapitalizmusban a gazdasági fellendülés megoldja a munkanélküliség problémáját. A kapitalista termelési mód egyik legjellegzetesebb jelensége a termelés hullámzása. Ez annyit jelent, hogy hol visszaesés áll be, hol pedig ún. „fellendülés“ van. Ismeretes, hogy az 1957 —58-as évek a gazdasági visszaesés évei voltak Amerikában. Ilyenkor a kapitalisták „természetes“ jelenségnek tartják a munkanélküliséget. Az 1959-es évet az amerikai gazdasági szakértők már a gazdasági válságból való kizökkenés időszakának nevezik. Mégis mi az oka annak, hogy most, amikor a gazdaság már „fellendülőben“ van, még mindig több mint négymillió munkásnak nincs munkája? , Tény az, hogy több mint négymillió ember van ma is munka nélkül és soknak közülük semmiféle reális biztosítéka sincs arra, hogy munkához jut még akkor sem, ha a gazdasági fellendülés továbbra is fokozódó lendülettel haladna. A dolgozók foglalkoztatottsága tehát nem tart lépést a termelés növekedésével. Miben különbözik a jelenlegi fellendülési időszak a korábbiaktól? A választ a múltbeli és a jelenlegi statisztikai adatok tanulmányozása adja meg. Eszerint: 1. az ipar megtalálta a módját, hogy kevesebb munkással is teljesítse a termelési terveket. Ezt azzal éri el, hogy nagyobb hatásfokú gépeket és módszereket használ, ami növeli az egy munkásra eső termelést. A kapitalista közgazdászok ezt a folyamatot a „termelékenység növekedésének“ nevezik. 2. A munkahét meghosszabbítása is hozzájárult ahhoz, hogy az ipar kevesebb munkással is működni tudjon. Ez azonban csupán másodlagos tényező. A vizsgálat eredményeiből kitűnik, hogy a jelenlegi munkanélküliek közül ma már csaknem mindenki dolgozhatna, ha a dolgozók foglalkoztatottsága is olyan gyorsan emelkedett volna, mint a termelés.. A valóságban azonban 1,6 millió emberrel dolgozik több, mint a gazdasági visszaesés legmélyebb pontján, 1958. áprilisában. Ez mindössze 2,5 százalékos emelkedés. Az ország össztermelése viszont ugyanezen idő alatt 8,7 százalékkal növekedett. Ha tehát a foglalkoztatottság is arányosan növekedett volna, csaknem 5,6 millióval szaporodik a munkában álló dolgozók száma. Az ipar ezek szerint csaknem egymillió munkahelyet takarított meg — a munkások pedig ugyanennyit vesztettek. Az elveszett munkahelyek legnagyobb része azonban a termelékenység, — az egy órára eső termék — növekedésének tudható be. Az, hogy a munkalehetőségek nem tudtak lépést tartani a termelés növekedésével, már más gazdasági visszaesések után is előfordult, ez alkalommal azonban a „munkaalkalom-veszteség“ nagyobb, mint a múltban bármikor. Joggal hihetjük, hogy a legközelebbi néhány évben a foglalkoztatottság általános mértéke a kapitalista országokban nem fog növekedni, hanem inkább csökkeni fog. Az ezzel járó növekvő munkanélküliség az osztályharc növekedését vonja maga után a kapitalista országokban és súlyos csapást mér a „népi kapitalizmusról"- és a „jólét-államról“ szóló burzsoá elméletekre, amelyeket a revizionisták előszeretettel használnak fel a széles néptömegek megtévesztésére. tok kiszélesítéséről. A záróközlemény soraiban azonban nem találni valamiféle megegyezés jeleit. ♦ Fidél Castro újból miniszterelnök. Kuba fővárosában július 26-án nagy manifesztációt tartottak a „nemzeti felkelés napjának“ megünneplésére. Ez alkalomból Castro kijelentette, hogy újból átveszi a miniszterelnöki funkciót. ♦ Bulgáriában és Albániában túlszárnyalták a tervet. A bolgár népgazdaság fejlesztése idei első félévi tervét az iparban 101,4 százalékra teljesítette. Az Albán Népköztársaság ipara a félévi tervet 103,4 százalékra teljesítette. ♦ Éhségsztrájkot kezdtek a francia börtönökben sínylődő algériai foglyok tiltakozásul a rossz bánásmód ellen. ♦ Brazil sajtójelentések szerint az országban egyre emelkedik a tüdőbajban megbetegedettek száma. ♦ Spanyolországban augusztus elsejétől 40 %-kal megdrágul a vasúti személyszállítás. A VII. Világifjúsági Találkozó résztvevői a „Freundschaft! — Frieden!, Béke és barátság!“ jelsó alatt menetelnek a Práter stadionban. Költséges elnökösdi A múlt év végéig Franciaország költségvetéséből 18 és fél millió frankot fordított az állam az Elyzé vagyis a kormánypalota évi kiadásainak fedezésére, beleértve a köztársasági elnök és személyzetének fizetését, valamint az egyéb reprezentációs költséget. Amióta azonban de Gaulle vette át a hatalmat és megalakította az Ötödik Francia Köztársaságot, csaknem tízszeresére, azaz évi 181 millió frankra rúgnak a kiadások. Amíg tehát egyrészről állandóan emelik a közsükségleti cikkek árát és megnyirbálják a munkásbéreket, hogy az ún. „kemény frank“ bevezetésével rendezzék az ország zilált anyagi helyzetét, addig Franciaország új ura szemrebbenés nélkül tízszeresét szavaztatja meg saját „tiszteletdíjának". Hiába, amilyen arányban nő az elnök hatalma, ugyanúgy emelkednek személyes kiadásai — legalább is Nyugaton. K. E. SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja — Megjelenik hetente kétszer — Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztőség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkes'ztő és titkárság: 243-46. - Mezőgazdasági osztály: 356-80. - Nyomja a Polygrafické závody n. p., Bratislava, ul. Februárového vífazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. A-774969
