Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-29 / 60. szám
1959. július 29. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 237 RUTTKAY BÉLA: A napfény és a vitaminok szerepe az állattenyésztésben (I.) Állataink termelékenységét előmozdítja a napfény és a vitamindús takarmány. A nyári éltető napsütést és az állatok legtermészetesebb, legegészségesebb és legolcsóbb tartási módját, a legeltetést nem használjuk ki eléggé. Sok istállóban napsütéses időben is bent tartózkodnak az állatok. Különösen a vemhesség idejében nagy mennyiségű fehérje, keményítő és ásványi anyag használódik fel az állat szervezetében. Ezekből az anyagokból épül fel a magzat, tehát ezek nélkülözhetetlenek. Azelőtt Kellner elmélete alapján azt hitték, hogy ezeknek a tápanyagoknak a rendszeres és megfelelő arányban történő adagolása teljes mértékben biztosítja az állati szervezet zavartalan fejlődését. Ezt az elméletet azonban a gyakorlat nem igazolta. A leggondosabban kiszámított takarmányadagok ellenére is akadtak fejlődésben elmaradt, csökött egyedek. Ez az elmaradás különösen mányadagjukhoz megkapták a megfelelő mennyiségű ásványi anyagot (állati meszet, foszfort stb.). Ha az állatok tartása a legrégibb módon történt, amikor azok az év nagy részében legelőre jártak, vitaminhiányok nem mutatkoztak, tavasszal azonban néha akkor is fordultak elő angolkóros megbetegedések. Ez azt bizonyítja, hogy van egy vitamin, amelyet.a leggondosabb takarmányozással sem tudunk nyújtani az állatnak; ezt D-vitaminnak nevezték el. A kutatások bebizonyították, hogy a D- vitamin a csontképzö ásványi anyagok anyagcseréjének a szabályozója. Hiánya zavart idéz elő a szervezetben, mert a takarmányból a csontképzéshez szüksé-A napfényes legelő elűzi az angolkórt ges meszet és foszfort nélküle nem tudja hasznosítani. Emiatt angolkóros betegség tünetei mutatkoznak az állaton. Az angolkórt nemcsak az ásványi anyagok hiánya okozza, hanem elsősorban a D-vitaminhiány. A D-vitaminhiány, illetőleg az angolkór már fiatal korban kezd mutatkozni: hibás lábállás, szűk mellkas, hosszú és keskeny medence, baromfinál tojáscsökkenés, borjaknál étvágytalanság, duzzadt ízületek, hajlott hát, gyenge takarmányértékesítés stb. Ezeknek a hibáknak a következményeit nem kell különösen magyaráznunk, hiszen minden állattenyésztő tudja, hogy az állat termelékenységét mennyire csökkentik. A D-vitamint a nap rövidhullámú sugarai hozzák létre, amelynek átütőereje igen kicsi, úgyhogy azt a pára, por, füst és télen a nap hanyatlása igen lecsökkenti. Ezzel együtt csökken a D-vitamin felvétele is. A szervezet tevékeny D- vitamin felvétele csakis teljes napsütésben jöhet létre. Az angolkór a mérsékelt éghajlat és az északibb tájak betegsége. Meleg égöv alatt az angolkóros megbetegedések ismeretlenek Ha az állatok nyáron a nap nagy részét napos kifutókban vagy legelőn töltik, a napfény hatására képződött D-vitamin bőven fedezi szükségletüket. Télen a takarmányok közül egyedül a kifogástalanul szárított szénaféle nyújt D-vitamint, ezenkívül a téli napsütést is ki kell használni az állatoknak kifutókban tartásával. A szervezetben keletkezett nyári D- vitamintöbblet nem tárolódik a téli időszakra, s ez a magyarázata, hogy az angolkóros tünetek a téli istállózás végén, vagyis tavasszal szoktak mutatkozni D-vitamin mesterségesen is előállítható kvarclámpák segítségével. Ibolyántúli sugarak behatásának teszik ki a takarmányféléket, s azután mint gyógyszert alkalmazzák. D-vitamint tartalmaz a halolaj is. (Folytatjuk) Védekezzünk a maiaceihuliás ellen azoknál az állatoknál mutatkozott nagyobb mértékben, amelyek istállóban nőttek fel. Ha ezeket az állatokat kihajtották a legelőre, meggyógyultak. A gyakorlat azt mutatta, hogy egészséges és hasznos állatállományt nem lehet fölnevelni sötét és szűk helyen, még bőséges ipari takarmány etetése mellett sem. Ezzel a problémával 1880-ban Lunyin kezdett foglalkozni. Utána a kutatók egész sora kísérletezett, akik rájöttek, hogy a szervezet a szerves és szervetlen tápanyagokat csak abban az esetben tudja felvenni és hasznosítani, ha az anyagcserét végző sejtek megfelelő vitaminokkal telítődtek. Valójában, ezek a vitaminok az anyagcserét végző sejtek olajozói; zavartalan anyagcsere csak közreműködésükkel történhet. A mai tudományos felfogás szerint meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a tápanyagok rendelkeznek-e az anyagcsere nyugodt lefolyásához szükséges vitaminmennyiséggel. A tudomány a vitaminokat megkülönböztetésül A, B, C, D, E stb. betűkkel s ezek alszámaival jelölte meg. Az ipari termékeket felhasználó takarmányozásnál mind gyakrabban mutatkoztak különböző betegségek, beri-beri, skorbut, angolkór stb. még a legjobban táplált egyedeken is, amelyek a takarA tornaijai járás szövetkezeteiben az állatok egészségi állapota egyre jobb. Különösen a szarvasmarhák elhullását sikerült csökkentenünk jobb takarmányozással és gondozásával. Jó reményeink vannak arra is, hog.y a jövőben egyre kevesebb jószág kerül kényszervágásra, vagy selejtezésre. Ezzel szemben a szopós malacok elhullása nyugtalanító. Itt rövid idő múlva kemény dió lesz szép eredményt elérni. De lássuk csak az elhullások legfőbb okait. Véleményem szerint az első és legnagyobb, hogy kevés az állatszerető gondos és szakértelmes sertésgondozó. Ennek oka az is, hogy az állatgondozókat nem az elért eredmények szerint jutalmazzák, és munkájuk sok, olyan akadályba ütközik, amelyeknek nem kellene előfordulnia. A sertések gondozása, takarmányozása, az ólak tisztántartása és szellőztetése a sertésgondozó feladata. Sokan ezt el is végzik, ha az anyakocák takarmányozásához, az ólak karbantartásához szükséges anyag rendelkezésükre áll. De sok szövetkezeti vezető nem törődik azzal, hogy elegendő fehérjedús takarmány (pl. őrölt lucerna), fa, deszka, mész, cement legyen. Különösen a jó etetőket magukra hagyják. Gyakori hiba az is, hogy a nagytestű és türelmetlen természetű kocák agyonnyomják malacaikat. Azonkívül, mint a teheneknél, itt is előfordul, hogy anyaállat rósz tejelő. Ilyen esetben a malacok hiába nyúzzák anyjukat, éhen maradnak. Az éhes malac azután a szennyes alomban kresegél, vagy az anyja ételére fanyalodik. Később elsápad és rendszerint bélhurutban pusztul el. Ha idejekorán tehéntejre szoktatjuk, megmenekül. A koca rossz tejelésének többféle oka lehet. Vagy veleszületett hajlam, vagy étrendi hibából ered. Hirtelen takarmányváltozáskor könnyen megzabál. sőt bélhurutot is kaphat. De leggyakrabban a fehérjében, ballasztban szegény takarmány az oka. Nagyon fontos a szoptatós kocák egyedi takarmányozása. A nagyobb súlyú és több malacot szoptató kocának a fehérjedús takarmányokból nagyobb adagot kell kapnia. A legtöbb malac választás előtt télen és kora tavaszkor pusztul el, mert nem kapnak elegendő vitamint, hiányzik a napfény és a szabadban való mozgás. Dr. I z s ó f Zoltán, körállatorvos
