Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-29 / 60. szám
236 V1RÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. július 29. Tapasztalatokban gazdag tanulmányút Esteledik. A lenyugvó nap még egyszer mosolyogva visszatekint a felhőfoszlányok közül. A hegyoldali ösvényen a Szőlöskei Szőlészeti és Gyümölcsészeti Iskola 40 tanulója igyekszik a borsi vasútállomás felé. Élénk a hangulat. Egy évi takarékoskodásból, brigádmunkán és egyebütt szerzett fillérekből és nem utolsósorban államunk jóvoltából közel 2000 kilométeres tanulmányútra indultunk. Bratislavában Egész éjszaka tartó fáradságos út után érkeztünk Bratislavába. Fáradtan, de nagyon kíváncsian indultunk el az állomásról, hogy megtekintsük Szlovákia fővárosának nevezetességeit. A Szlovák Tudományos Akadémián meleg fogadtatásban részesültünk, s igen értékes előadást hallottunk a fajélesztőkről. Az élesztős erjesztésre főleg akkor van szükség, ha ősszel sok szőlőbogyó megpenészedik. Az ilyen szőlő mustja sokáig erjed. A hosszú erjedés pedig többféle borhibát vonhat maga után, ezt kell meggátolni fajélesztővel. Éppen itt gyártanak mindenfajta fajélesztőt, bármelyik üzem olcsón beszerezheti. Cím: Vyskumny ústav vynohradnicky, Bratislava, Matusková 97. Az előadás után megtekintettük az Akadémia szölőskertjét, amely a festői szépségű Kis-Kárpátok enyhén lejtő oldalán terül el. It-t kísérleteket folytatnak új fajták előállításával, a talajerő növelésével, az új agrotechnikával, a vízmosás és kártevők elleni harc módszereivel. Nagy jövője van a Moser-féle magas kordonművelésnek, amelynek 240 — 300 cm a sortávolsága. Ez lehetővé teszi mindenféle gépesített munkának az elvégzését, s a fagy sem okoz olyan nagy kárt benne, mint az alacsony művelésű szőlőben. Érdekes eredményeket értek el a különféle metszési módszerekkel. Tőkénként 20 szem volt az alap. Tíz csap 2 — 2 szemmel, hét csap 3 — 3, öt csap 4 — 4 és négy csap 5 — 5 szemmel. A legszebb eredményeket a négycsapos 5 szemes metszéssel érték el, minden szem kihajtott és termést hozott. Óriási hordók A szeredi borüzemben megtekintettük hazánk két legnagyobb boros hordóját, egy-egy 300 hl űrtartalmű. Itt készítik a híres pezsgő borokat is, amelyeknek kiválóságát a múlt éven a budapesti nemzetközi borversenyen nyert aranyérem is bizonyítja. Ma már többen kedvelik az aromás könnyebb borokat, mint a nehéz óborokat. Ezért készítik a pezsgő bort. Illatárban Bódító illatkeverékek ütötték meg orrunkat a brnói szeszgyár illat- és zamatanyag-raktárában. A több mint 150 féle olaj, fűszer, sav, rózsavíz és egyéb szer milliókat ér benne. Ezekből pár csepp több liter likőr, rum vagy zamatanyag előállításához elegendő. Ez az üzem, amely már 130 éve működik, naponta 7000 különböző fajta italt gyárt. A „Cseh kapu“ alatt A Moldva jobb partján levő „Cseh kapu" jobb pillérje alatt terül el a Vel'ké Zarnoseky-i Kísérletező Állomás 21 hektáros szőlőskertje. Hazánkban ez a legészakibb szőlőskert, a felszabadulás évében létesítették. Talaja köves és meredek, éghajlata pedig elég zord. A legtöbb munkát kézzel végzik. Tizenhárom év átlagában 33 mázsa a hektárhozam. A múlt évben rekordtermést értek el: 55 mázsát hektáronként. Oj fajtákat akarnak kinemesíteni, hogy nagyobb termést érjenek el. Az Elba és Moldva összefolyásánál fekszik Mélník, amely Csehország legnagyobb szőlészeti és borászati központja. Híres borai a Mélnicky Kamenác, Choteau Mélník és a Ludmila-pezsgő bor. Ezt is megkóstoltuk, s mindnyájunknak nagyon ízlett. A tanulmányút végén mégis az a vélemény alakult ki közöttünk, hogy sehol sem terem olyan jó bor, mint ahol mi járunk iskolába, vagyis Tokaj-hegyalján. Kása Mihály (Szőlőske) A pontyok nevelőintézetében A nagykövesdi szövetkezetesek a Harcsa patak holtágában egy 4 hektáros halastót létesítettek, amelyben jelenleg 50 000 ponty szedi magára a grammokat és dekagrammokat, hogy a karácsonyi piacon már kilókat nyomjanak a mérlegen és az év végi elszámoláskor a munkaegységértékén legalább 50 fillért emeljenek. — bn — Bőven terem a magyar rozsdamentes búza Magyarországon, a hédervári termelőszövetkezetben már három esztendeje termesztik a B eke-féle rozsdamentes búzát, amelyet Fertődön nemesítettek ki. A magyar rozsdamentes búzát az első évben két holdon (egy kataszteri hold valamivel nagyobb 0,5 hektárnál) vetették el, s erről a két holdról 47 mázsás szemtermést takarítottak be. Tavaly már 18 holdra terjedt a rozsdamentes búza vetésterülete, s a száraz esztendő ellenére is 19 mázsát tett ki az átlaghozam holdanként. Az elmúlt ősszel 50 holdon került földbe a Beke-féle búza magja. A két 25 holdas táblán az erős, 120 — 130 cm magas szárak most 10 — 12 cm-es kalászokat nevelnek. Egy-egy kalászban átlagosan 40 — 50 szemet számoltak meg, tehát idén a termesztők joggal remélnek csúcshozamot. 1,7 millió tonna kávé Tudjuk, hogy Brazília a világ első kávétermelő állama Idei kávétermése előreláthatólag eléri az 1,7 millió tonnát. A kávétermelésben Brazíliát Kolumbia követi, ahol ez esztendőben körülbelül 450 000 tonnás kávétermésre számítanak. (Folytatás a 235. oldalról) közben, ahol gyakori a szárazság és sok helyütt kavicsos, homokos a talaj. A cukorrépa termelése ezen a vidéken nem mindig jár kellő sikerrel. A cukorcirok meleget kedvelő, szárazságtűrő és nem éppen igényes növény, amely biztosabb és nagyobb terméseket ad. Hektáronkénti nyershozama 400 — 600 mázsa. Fölötte értékes zöld- és silótakarmány. A sósszigeti cukorcirok mintegy 18 % cukrot tartalmaz, amiből 13 — 14 % a kikristályosítható cukor, tehát cukorgyártásra is alkalmas. A maradék pedig kitűnő nyersanyag cellulóza gyártásra. A sósszigeti cukorcirokkal még folynak a kísérletek fent jelzett irányban. A sósszigeti dinynyéről ehelyütt bővebben nem írunk, erről rövidesen az állami kísérletek és a fogyasztó közönség mond végérvényes véleményt. Mindenesetre bőségesen nyújt cukrot és vitaminokat. A sósszigeti Makaronka őszi búza (igaz, erről a búzafejezetben kellett volna írni) kitűnő minőségű makaróni és más száraztészta készítésére szolgál, amely cikkek nálunk és külföldön is keresettek. Megfelelő agrotechnika mellett ez a fajta magas termések megadására képes. Köztársaságunkban, illetve magában Szlovákiában is sok más növényt nemesítettek meg. Nemcsak a többi gabonafélét is nemesítik, hanem a burgonyát, mákot, hüvelyeseket, takarmánynövényeket, ipari növényeket, zöldségféléket is, amelyekkel itt nem foglalkozhatunk bővebben. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az új nemesítvények tökéletesebbek a régieknél; többet, jobbat teremnek és jövedelmezőbbek is. A nemesítés többnyire bizonyos körzet részére történik az adott éghajlati körülmények és talajviszonyai figyelembevételével. Az újonnan kitenyésztett fajtákat nemcsak a kitenyésztés helyén próbáljuk ki más, ott körzetesített fajtákkal összehasonlításban, hanem a szélesebb körzet több helyén is (nemesítő állomásokon), végezetül bekerülnek az ún. állami fajtakipróbálási kísérletbe, ahol legalább 3 éven át az ország legjobb fajtáival együt termesztve kell helytállniuk. Amelyik új fajta nem jobb az eddig termesztetteknél, azt a köztermesztésbe nem engedik. A próbatermelések sikeres befejezése és az állami elismerés (bejegyzés az engedélyezett fajták állami nyilvántartásába) tehát biztosíték a fajta jóságát illetőleg. Nem hagyhatjuk említés nélkül még a következőket: Minden új nemesített fajtának rendszerint bizonyos sajátos tulajdonságai vannak és ezzel összefüggően lehetnek olyan igényei is, amelyek némileg eltérnek a többi fajtáétól. Különösen ami á talaj minőségére és előkészítésére vonatkozik, azután a trágyázásra, a vetés idejére és módjára, valamint a szántóföldi állomány ápolására. Más szóval: az új fajták termesztésekor tekintetbe kell venni a kérdéses fajta részére megállapított agrotechnikái. VENENY LAJOS
