Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-29 / 60. szám
a szabad földműves szakmelléklete Gyorsítsuk meg a nyári munkák ütemét A szélsőséges időjárás végett az aratás kissé megkésett. Az eső a gabonát megdöntötte, így némely táblán a gépi munkát kézi erővel is kell segíteni. A jó szervezőmunka eredménye azonban e szokatlan időben sem maradt el. Ennek bizonyítéka, hogy számos szövetkezet, állami gazdaság már végzett az aratással, s teljes erővel nekilátott a cséplésnek. Szolgáljon ez példaképül a lemaradóknak. Embernek, gépnek, az egész falunak össze kell fognia, hogy az idei gazdag termés a legkisebb szemveszteséggel magtárakba kerüljön. Az aratás befejezése nem tűr halasztást. Pereg a búza, törik az árpa kalásza. Minden órai késés újabb veszteséget jelent, melynek megakadályozása kötelességünk, hiszen mindannyiunk kenyeréről van szó. A learatott gabona még nem jelenti a kenyércsata győzelmét. Az esős időjárás veszélyezteti a keresetekbe rakott terményt is. Ezért brigádmunkások segítségével úgy szervezzük a munkát, hogy a birtokunkban levő cséplőgépek teljesítményét kihasználhassuk. Saját érdekünkben ragadjunk meg minden alkalmat a zavartalan cséplés érdekében. A keresztekből történő cséplés nem biztosítja az állandó munkafolyamatot. Kisebb eső is elég ahhoz, hogy a munka leálljon. Ennek elkerülése végett — különösen egy ideig az időjárást figyelembe véve — tanácsos és elengedhetetlen az asztagolás. Száraz időben asztagba hordott termés egy kiadósabb eső után is csépelhető, különösen akkor, ha az eső beálltával ponyvával takartuk. Csak ezzel a módszerrel biztosíthatjuk az idő és a cséplőgépek teljes kihasználását. Az aratás és cséplési munkák mellett nagy súlyt kell fektetnünk a tarlóhántásra is, mely a jövő évi nagyobb termés alapja. A júliusban leesett csapadékot ne r "\ TARTALOM Augusztus az istállótrágyázás legkedvezőbb időszaka . . 234 í V e n e n y Lajos a Sósszigeti Növénynemesítő és Kísérleti Állomás dolgozója: A nemesítés a növénytermesztés szolgálatában .....................................23S i Kása Mihály (Szőlőske): Tapasztalatokban gazdag tanulmányút .............................. i 236* ÁLLATTENYÉSZTÉS Ruttkay Béla: A napfény és a vitaminok szerepe az állattenyésztésben ..................................237 Dr. Izsóf Zoltán körállatorvos: Védekezzünk a malacelhullás ellen . ............................... 237 • B 1 a a s Géza, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola növendéke: Az új élet mindenkit magával ragad.................................................238 VADÁSZATI SZEMLE Irányvonalak a jó célzáshoz . 239 A szovjet vadászok új feladatáról ..................................... -7 . 239 Sárogh Endre: Medve a kertben .................................................240 L________________J hagyjuk elpárologni, gyorsan végrehajtott tarlóhántással őrizzük meg a következő növény számára. Szólnunk kell még a tarlókeverékek vetéséről is, melynek teljesítése szintén sántikál. Pedig a csapadékos nyár nagyon kedvező másodnövények termesztésére. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek július első napjaiban vetettek tarlónövényt, ma már napról-napra gyarapodik a takarmányuk. Most van a betakarítás dandárja. Ezernyi táblán zúgnap a gépek, ü'e rövidesen új mag kerül a földbe. Az aratás, betakarítás, a talajelökészítés mind, mind megkövetelik, hogy gyorsítsuk meg a nyári munkák ütemét. — S—• Hogyan trágyázom a szőlőt? A szőlő trágyázása igen fontos és elmaradhatatlan munka, mivel a talajt a szőlő nagyon kihasználja, illetve kimeríti. Jómagam a elhasznált tápanyagot az alábbi eljárással pótoltam: Televényképzés céljából évenként 2 — 4 rg, vagy pedig 3 — 4 évenként 10 kg Jzarvasmarliatrágyát használtam egy m5-re. Nagyon hatásos kétszer annyi komposztot, kihasznált törkölyt és összegyűjtőt venyigét alkalmazni. A termő szőlő erősebb trágyázást kíván, mint a fiatal ültetvény. Itt az istállótrágyán kívül minden évben 50 gramm szuperfoszfátot vagy 25 gramm párolt csontlisztet, illetve 25 dekagramm fahamut használtam m"-enként. Homokos talajon a trágyázást tányérosan végeztem, ami úgy történt, hogy a szőlőtőkék között 20 cm mély és 50 — 60 cm átméretű tányért húztam kapával, s ebbe hintettem egyenletesen a trágyát. A jó termőerőben levő szőlő több káli- és foszforsavas műtrágyát kíván, mint a gyenge szőlőtőke. Meszes és agyagos talajban a műtrágyák hatása viszont bizonytalannak látszik. Barabics Elemér (Deregnyő) A tornaijai szövetkezetben, ahol a gép nem boldogul, lányok végzik a lennyúvést
