Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-26 / 59. szám
1939. július Í8. y/zalrttd Földműves ! A vas orvosai Csernőtől Bratislaváig - a gabonaföldeken A kiadós esőzések nagyban hátráltatják az aratás mielőbbi befejezését. Azonban szövetkezeteseink a jó Időt kihasználva szép eredményeket érnek el. Ilyen nagy dologidőben is számos levelezőnk fog tollat, hogy beszámoljon az elért eredményekről, hiányosságokról, a fiataloknak az aratás — cséplés mielőbbi befejezéséhez nyújtott segítségéről. Adám Attila a nagytárkányi tűzoltó szervezet tevékenységéről tudósít: — Még az aratás előtt az esetleges tűzvész elleni védekezésre a HNB és az EFSZ vezetőségével karöltve jól felkészült a nagytárkányi tűzoltó szervezet. Az aratási és cséplési munkálatok alatt 15 felnőtt és 25 fiatalt tart szolgálatot. Figyelmeztetik az embereket az eldobott égő cigaretta általi tűzveszélyre. Az tartják: könnyebb a tűzvészt megelőzni, mint eloltani. Molnár János bolyi levelezőnk a Leleszi Állami Gazdaságban járt. Az ott tapasztaltakról így ír: — 151 hektár gabona learatésa vért a gazdaság dolgozóira. Még az esőzés beállta előtt végeztek vele. Ezidáig őszi árpából 250, tavaszi árpából 150 és repcéből 222 mázsát csépeltek ki. A tarlóba azonnal ekét akasztanak, hogy minél előbb megkezdhessék a másodnövények vetését. Az aratási munkákban segítséget nyújtottak a selmeci járás fiataljai is, akik három hónapi brigádra jöttek Leleszre. Munkájukról megelégedéssel beszélnek a gazdaság dolgozói. BohuS Nemőek a Spisská Nővé Ves-i Állami Gazdaság dolgozóinak szorgos munkájáról számol be levelében. Többek között megemlíti, hogy kiváló eredményeket érnek el az állattenyésztés terén. Az első félévben a tervezett 820 mázsa helyett 942 mázsa marhahúst, 1776 mázsa sertéshúst és 76,8 mázsa borjúhúst adtak be. Burik és Zsidó elvtársak a zselízl gépállomás dolgozói közösen írtak levelet. A kissallói szövetkezet tagjainak odaadó munkájáról számolnak be. 26 mázsás hektárhozamot értek el árpából — írják többek között. Üzemzavar nélkül folyik a munka, ami a jő felkészülésnek köszönhető. A munka gyors menetét nagyban elősegítik a saját gépek is, amit 746 460 koronáért vásároltak a gépállomástól. Holub elvtárs, a szövetkezet agronómusa elmondotta, hogy a szövetkezet tagjai az eddiginél még nagyobb igyekezettel veszik ki részüket a gabona betakarításból. Erős Mihály a Garamkövesdl Állami Gazdaság elért eredményével foglakozik levelében. — „Harc a kenyérért* *- jelszó alatt 40 fiatal kapcsolódott be az aratási munkába. Nem hagyják a learatott kévét a földön, mert tudják, ha éjjel eső jön, több tíz mázsa gabona vész kárba. Laki Ferenc és Hegedűs Géza traktorosok legnagyobb igyekezettel dolgoznak. Napi teljesítményük 6—7 hektár gabona learatása. A fiatalok jó munkájának az eredménye, hogy a napokban learatták a 117 hektár gabonát, Árpából 25,50 mázsás hektárhozamot értek el. Szabó László, a gazdaság csoportvezetője, örömmel újságolta, hogy 30 — 32 mázsás átlag hektárhozamra számítanak, ha az időjárás kedvez, a cséplést is rövidesen befejezik. A zsipi szövetkezet tagjainak odaadó munkájáról Nagy Margit írt levelet: — Szövetkezetünk tagjai magukévá tették pártunk Központi Bizottsága júniusi határozatát és minden igyekezettel azon vannak, hogy minél előbb és minél kisebb szemveszteséggel takarítsák be a termést. Az ara-Tejes érésben silózásra szánt kukoricából és csalamádéból is bő termésre van kilátás. Ha jól felkészülünk a silózásra, bőséges takarmányalappal Indulhatunk a télnek. Ez pedig azt jelenti, hogy az állattenyésztési termékek mennyiségét még a tervezettnél is többre növelhetjük, azaz megteremthetjük a második ötéves terv termelési mutatőszámainak idő előtti teljesítését. És egy másik körülményt sem téveszthetünk szem elől. Azt, hogy amennyire az állami tartalékokból és más alapokból olcsó áron felvásárolható takarmányok, ugyanakkor a magas felvásárlási árak nem serkentették a szövetkezeteket a földalap lehetőség szerinti kibővítésére, éppen annyira nem segítették a fő célt sem, — azt, hogy a termelés gazdaságossá tételével elősegítsük a mezőgazdasági termékek kiskereskedelmi árának leszállítását. Márpedig ez elengedhetetlenül szükséges népünk életszínvonalának további emeléséhez. Az új begyűjtési rendszer és az új egységes árrendszer arra épülnek, hogy szövetkezeteinkből mielőbb kizárjanak minden spekulációt és törvénnyé tegyék a termelés gazdaságossá, belterjessé tételét és jelszóvá azt: termeljünk olcsón, hogy nagyobb jövedelemhez jussunk. Éhez’ pedig a jelenlegi állapotban elsősorban a saját takarmányalap megteremtésén keresztül vezet az út. Ennek elérése érdekében napjainkban különösen sokat tehetünk, ne hagyjunk hát kihasználatlanul egyetlen kínálkozó lehetőséget sem. HARASZTI GYULA elsó napjaiban 100 százalékra teljesítik a gabonabegyűjtési tervet. őrsújfalu Michelberger Natália örsújfaluról írja: — Teljes ütemben folyik az aratás a szövetkezetünkben. Maticska Jenő, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ezidáig 243 mázsa sörárpát adtak be. Dicséretre méltó munkát végeznek a kombájnosok. Munkájuk után nem szégyenkeznek a kévehordó lányok sem, akiknek szintén nagy érdemük van a termés mielőbbi betakarításában. Kúcs Gyula alsószecsei levelezőnk meg a következőképp tudósít Káinéról: — A lévai járásban a kálnai EFSZ tagjai között is nagy visszhangra talált a pártnak és kormánynak az idei <ur«Us aikeres befejezésére tett felhívása. Hét kévekötőgéppel és egy kombájnnal kezdték az aratást. Három kévekötögép már a sajátjuk, négy pedig a felsőkubini brigádosoké. A közel 300 hektár gabona felét már learatták. Őszi árpából 34 mázsás hektárhozamot értek el. Tavaszi árpából 30 mázsás hektárhozamra számítanak. Csak az a hiba — mondja az elnök, — hogy munkaerőben hiány mutatkozik. Azonban így is dicséretre méltó eredményeket érnek el. Csak így tovább kálnaiak! — A gényei tangazdaság udvarán napbarnított emberek szorgoskodnak — írja továbbá Kúcs elvtárs. — Az árpát csépelik. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy 34 mázsás lesz az átlaghozam gabonából. S a jó munkájuknak jutalma? Többnapos társasutazás Magyarországra. Feke Sándor közkatona írja: — Cséplőgépek bőgősétől hangos a rychnovi EFSZ gazdasági udvara. Megállás nélkül folyik a munka ami a tökéletes gépjavításnak az eredménye. Az aratási és cséplési munkálatokban nagy segítséget nyújtanak a fiatalok, akik odaadó munkájukkal köszöntik a VII. Világifjúsági Találkozót. Mészáros Gyula — Az aratás alatt a szepsi EFSZ tagjai a növényápolásról sem feledkeznek meg. Főleg az asszonyok tesznek ki magukért. Ezidáig a gabonafélék 70 százalékát aratták le. Repcéből 17, búzából pedig 21 mázsás hektárhozamot értek el. A somorjai járás szövetkezeteseinek szorgalmáról Vladimír Balazic a megelégedés hangján Ír. Többek között megemlíti, hogy a féli EFSZ tagjainak szorgalmát siker követi. Nem maradnak le mögöttük a csenkeiek sem. A járásban másodiknak teljesítették a gabonabegyüjtési tervet. Szép eredményeket értek el ezen a téren még a miroslaviak is. Rögszerető ifjak - sok sikert! Tanulók és tanítók vendégek közül Szénáéi elvtárs üdvözölte a tanonciskola végzettjeit, valamint tanítóit, s a további munkájukhoz sok sikert kívánt. DVKONY- JÓZSEF, Szene Magrépából nagy jövedelem — A ceruzások szövetkezete — mondogatják a bélal EFSZ-re a környékbeliek. És a bélaiak nem haragusznak a ragasztott névért. Sőt! Büszkék rá, hogy a sok ceruzázásnak, számolgatásnak köszönhetik szép eredményeiket. Azt is, hogy az idén a munkaegységenként tervezett 25 koronából már 15 korona előleget adhatnak. A siker titka felől érdeklődünk. Boros agronőmus először csak mosolyog, aztán így magyarázkodik. — Tudja, egy régi mondás azt tartja: „Keveset markolj, de azt jól megszorítsd, ne a földet, hanem a munkát szaporítsd!" Aztán elvezet a magcukorrépa parcellához. — Látja, evvel legalább háromszor annyi a munka, mint egyébbel. De a tiszta jövedelem még több mint háromszorannyi, mert a múlt évben is 50 000 ezer koronát leadott egy-eg.v hektár. Azért bővítettük a múltévi három hektárt most 12-re. Hektáronként 33 — 54 ezer korona jövedelmet várunk. H. Néhány sor a vízkeletieknek A madarat tolláról, embert barátjáról ismerik meg — tartja a közmondás. Ha a vízkeleti EFSZ gazdasági udvarában járunk, nem állíthatjuk azt, hogy valóban vlzkeletlek dolgoznak itt. A két sertéshizlalda között kb. 15—20 cm mélységű vizet találunk. Igazán víz lenne? Ha jobban megvizsgáljuk rájövünk, hogy trágyáié. De hogyan került oda? A sertésólak mellett emésztőgödrök vannak, azonban abba csak akkor folyik a trágyalé, amíg meg nem telik. Ha megtelt, akkor a gazdasági udvart árasztja el. Mért nem használják fel a növények trágyalevezésére? Reméljük, hogy a vizkeletiek rövidesen megoldják ezt a kérdést, s a jól trágyaievezett növények az eddiginél még bőségesebb termést adnak majd... K. F. (Folytatás az 1. oldalról) járás úgy mutatja, hogy a herefélékből a harmadik kaszálat sem lesz kevesebb a másodiknál és sarjűszénára is számítani lehet. Ezenkívül nagyon kedvez az időjárás a takarmányok vetésére. Nagyon jóminőségü cukorrépafejre, szeletre, bőséges kukoricaszár-termésre számíthatunk. Nincs tágas rendelőjük, várótermük, fehér köpenyük, mégis orvosok. Arcuk napbarnított, ruhájuk olajos — akaratuk azonban vasból van. Betegeik — a gépek. A vas orvosai — gépjavítók, kik kora reggeltől késő estig várja az „orvosokat“. Barcik Pista kezében máris felcsillan a hegesztő vakító fénye. A javítóknak itt nem akadt munkájuk. Pálinkás Gyula bácsi rászól társára: — Gyerünk, megnézzük az óváriakat. Útközben elmondotta, hogy ha nem hívják ki őket, akkoris végigjárja a körzetet, mert sohasem tudni, hogy mi adódik elő. Hogy mennyire igaza volt, az bebizonyosodott az óvári határban. A szövetkezet önkötözőgépe tehetetlenül egy helyben állott. A traktoros dühösen panaszkodott: — Nem akar kötni az istennek se! Gyorsan előkerültek az autó belsejéből a szerszámok, s nem telt bele tíz perc, Pálinkás Gyula „életet“ adott a gépnek. Ügy kötött, hogy öröm volt nézni. Közben Barcik István is megjavította a beteg szalmagyújtót. S aztán tréfásan odaszőil Bogár Palinak: — Aztán vigyázz rá! Még egy ilyen baleset, s viheted a „temetőbe!" A mozgőmühely javítói elvégezték munkájukat. Visszatértek a GTA-ra. Az üzemi konyhára siettek, ahol meleg étel várta őket. Kruzsliak Péter fömechanizátor örömmel újságolta, hogy ezidáig az alkatrészekből nem volt hiány. Amit nem tudnak beszerezni, azt maguk készítik. Ezáltal el-Barcik János hegesztő munka közben érték, hogy az aratási munkálatoknál eddig nem volt nagyobb késés. Példának az óbarsi esetet hozta fel. Az S—4-es kombájnnak elromlott a sebességváltója. Kovács Béla körzeti gépész és Kompan István szerelő egész vasárnap dolgoztak. S az S—4- es kombájn hétfőn már üzemképes volt. Az udvaron álló mozgóműhely motorja még le sem hült. Ismét segélykérés érkezett. Ezúttal Vámosladányból. A mozgóműhely motorja újra felbúg, hogy mihamarabb a tett színhelyére érkezzen. Betegjeiknek hiába írnak elő receptet. Gyors beavatkozásra van szükség, hogy erősek, egészségesek legyenek a gépek és győzzenek az idei nehéz, de örömteli kenyércsatában. Németh János Gyulcsfk László üzemanyaggal látja el a mozgómühelyt járják a határt és gyógyítják betegeiket, — a gépeket. A lévai járás határát hat mozgóműhely járja. Mlkula János műhelyvezető, amint mondotta, nagyritkán találkozik vélük. Hol itt, hol ott akad javítanivalójuk. 77 szövetkezeti, 55 saját önkötözőgépnek és 50 kombájnnak kell gondját viselniök. A löki brigádon Krizsan Ferenc kombájnjának kiolvadt a csapágya. Az első hívó szóra ott termett a „mozgó kórház" Gyurcsík javítóval. Egy napi lelkiismeretes munka után munkaképes volt a „paciens“. Pálinkás Gyula és Nagy Árpád javítók a mozgómühelv körül sürgölődtek. Alkatrészeket készítettek, hogy szükség esetén kéznél legyenek. Ober András diszpécser „hadiszfiüásán" megszólal a rádió: „OK-3 hívja az 1-est. Bogár Pali kombájnján összetört a szalmagyűjtő."- Gyula bécsi! Alsószecsére kell menni. Hegesztőt is vigyenek magukkal — kiáltja az udvarra Ober András. — Gyújtsd be a motort, Árpád, én meg szólok Barcik Pistának, a hegesztőnek. Pár perc múlva a GTÄ udvarát elhagyja a „mentőkocsi" Bogár Pali már Dot&r László, a nagymlhilyl GTÄ kombájhosa július 19-ig kombájnjával több mint 60 hektárt aratott le éa csépelt ki. Ezidáig ez a legnagyobb teljesítmény az eperjesi kerületben. Jelenleg^ a nagymihályi EFSZ határában szorgoskodik, ahol naponta 150 mázsát csépel ki. Felvételünkön Drotár László (Jobbra), Kokolus József segédkombéjnossal. tási munkákban nagy segítséget nyújtanak a nőbizottság, valamint a CSEMADOK tagjai. Aratási munkálatok közben nem feledkeznek meg a takarmányról sem. Mike István csoportja állandóan hordja a jó minőségű silónak vágott tavaszi keveréket. Jó takarmánnyal biztosítják, hogy idejében teljesíthessék tejbegyüjtési tervüket. A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy augusztus Az ünnepi évzáróra meghívottak megíztelték az ügyeskezü lányok föztjét, amit kitünően elkészítettek. A Az iskola igazgatósága tanonclevelet adott a végzetteknek, s többet továbbtanulásra javasolt. Például Csasznyi Margit és Vörös József a négyéves mezőgazdasági szakiskolára jelentkezett. Jórészt pedig visszatérnek az EFSZ- ekbe, hogy az iskolán szerzett tudásukkal hozzájáruljanak a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez. Mit is tanultak a tanév folyamán? Megismerkedtek a korszerű mezőgazdasági technológiával, a növénytermesztés és az állattenyésztés különböző munkamódszereivel, s a lányok ezenkívül a varrás és a főzés alapjaival is megismerkedtek. Csasznyi Margit A szenei Mezőgazdasági Tanonciskolában nemrég fejezték be tanulmányaikat az első hallgatók. Közülük többen végeztek jó eredménnyel. Mindannyiuk közül kiemelkedett tanulmányi elömenetével Csasznyi Margit, a boldogjai EFSZ tagja, aki kitüntetéssel végzett.
