Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-22 / 58. szám
226 VIRÁGZÓ mezőgazdaság 1959. július 22. A kombájn után visszahagyott szalma gyors betakarítása a jó szervezéstől függ Az aratás nehéz munkájától az embert mentesítették a gépek annyira, hogy csak ritka és nagyon kivételes esetekben kerül sor a kézi aratásra. Így évről évre mindnagyobb százalék esik az aratásból a kombájnokra, úgyhogy a cséplés fáradságos munkájától is felszabadult az ember. Több szövetkezetben már évek óta kizárólag kombájnnal végzik az aratást, s már olyan gyakorlattal rendelkeznek ennek megszervezésében, hogy jóval megelőzik a gabona betakarításában és beadásában azokat a szövetkezeteket, ahol még mindig qz ünkitözőgéppel végzett aratáshoz ragaszkodnak. így van ez a köbölkúti szövetkezetben is, ahol már hat év óta az aratást csak kombájnnal végzik. Sok szövetkezetei a gabona utánszárítása, de még inkább a szalma összetakarítása tart vissza a kombájnok alkalmazásától. Ezért most pontosan szeretnénk ismertetni, hogyan is szervezzük ezt Köbölkúton. A szövetkezet gabonaterülete 400 - 450 hektár között mozog évente. Erre a területre hat kombájn van beosztva, s napi öthektáros gépenkénti átlagteljesítmény mellett 14 — 15 nap alatt, sőt kedvező körülmények között még rövidebb idő alatt is'befejeződik az aratás. A kombájnoktól a magot traktorok hordják be a szövetkezeti udvaron levő 1500 m' területű szárítóhelyre, ami csak felszántott és erősen hengerezett terület. Itt két vagy három tisztítógép tisztít; ha szükséges, két váltásban is. A gabona úgy van elhelyezve, hogy a víz nem folyhat alá, s ponyvákkal takarják be esős időkben. De volt többnapos esőben takaratlanul is, viszont gondosan prizmázva, s így csak 2 —3 cm nedvesedett át a felső rétegen. Tehát a mag akkor sincs kitéve veszélynek, ha kellő mennyiségű ponyva nem áll rendelkezésre. Nagyobb gond a szalma gyors betakarítása és kazalozása. A köbölkútiak ezt is ügyesen megoldották. Erre a munkára van egy kazalozó csoport 12 — 14 személyből, két elevátorral, amelyet öt lóerős állómotorok hajtanak. A szalmát két traktorral vontatott szálmavonóval húzzák le. Be van még osztva egy villás trágyarakóval felszerelt traktor, amely a szalmahúzóval odahúzott szalmarakást közvetlen az elevátorok végéhez rakja vagy tologatja, s ezáltal nagyon megkönnyíti annak a négy személynek a munkáját, akik az elevátorba szórják a szalmát, mivel nem kell távolról viliázni. A traktor ezt a munkát midnkét elevátornál könnyen el tudja végezni, sőt még ez a traktoros kezeli és karbantartja a két állómotort is, amely az elevátorokat hajtja. A kazalon 8 — 10 ember dolgozik a kazal nagyságához mérten. A gabonafutrinka elleni védekezés alapja, a megfelelő vetésforgó betartásán kívül, az aratással egy időben végzett tarlóhántás és a keresztek gyors behordása, majd a kizöldült tarló mielőbbi mély aiászántása. A tarlóhántással a kipergett magból táplálkozó bogarat, a kizöldült tarló alászántásával pedig a kikelt csőcsárolót fosztjuk meg az életlehetőségeitől. A SZALMADARÄZS lárvája, a szárkukac aratás idején már az általa tönkretett gabonaszár földfelszínén levő csonkjában van és szövedékben várja a tavaszt. Szovjet adatok szerint megfelelő védekezési mód a tarló mélyebb szántása. A vetEsi bagolypille kártételének megszüntetése érdekében az aratással egy időben végzett tarlóhátnás és a vetésre kerülő földeknek főleg augusztusban-szeptemberben való gyommentesen tartása, az egyik legfőbb követelmény. Ugyanis az augusztusbanszeptemberben rajzó lepkék nőstényei főleg a gyomnövényekre rakják tojásaikat. így a tojásrakó helyek (gyomnövéA szalmahúzó mellé van még beosztva két lógereblye, amelyek a szalmavonó után elszóródott szalmát azonnal odaháritják a legközelebb húzásra kerülő rakáshoz, úgyhogy a tarló mindjárt tisztán marad és nyomban mehet a tarlóhántás is. így ha egy parcellán este befejezik a szalmahúzást és kazalozást, még aznap éjjel a tarlóhántás is be van fejezve, mert a DT — 54-es traktor kezdettől a nyomukban halad. Öröm nézni, amint gombamódra nőnek a kazalok a kombájnok után, s szinte a nyomukban feketéllik a tarló is. Egy ilyen kazalózó csoport napi teljesítménye a szalma mennyiségétől függően 15 — 20 hektár, de árpából a 25 hektárt is eléri. így a második kazalozó csoportot elég az aratás végefelé beállítani, s a szalma egy-két nappal az aratás befejezése után kazalban áll, ugyanakkor a tarlóhántás is befejeződik. Amellett, hogy ilyen aratással sokkal kevesebb munkaerőt kötünk le, jelentős pénzügyi megtakaritást is elérünk, tekintve, hogy a kombájnaratás sokkal olcsóbb, mint önkötözővel a cséplést hozzászámítva. A tarlóhántás időbeni és gyors elvégzésének fontosságát felesleges hangsúlyozni; azzal minden gyakorlati gazdálkodó tisztában van. Ezek után ajánljuk minden szövetkezetben,' ahol kombájnnal aratnak, hogy az idén úgy szervezzék meg az aratási munkákat, mint a köbölkútiak. S ha netalán valahol kételkednének ezen bevált módszer alkalmazásában, úgy látogassanak el a köbölkúti szövetkezetbe az aratási idő alatt és személyesen is meggyőződhetnek a fent leírt munkamegszervezés előnyeiről. Varga József (Párkány) nyék) elpusztításával az őszi hernyónemzedék kártételét csökkentjük. Tekintettel arra, hogy a szovjet és hazai megfigyelések szerint a gyomos, főleg a tarackos földeken található a legtöbb DRÖTFÉREG, a tarlóhántással mint gyomirtó tevékenységgel gyérítjük a drótférgek számát is. Eddig főleg a gabonatarlók aratással egy időben történő felszántásáról beszéltünk, de növényvédelmi szempontból meg kell emlékeznünk a többi tarló azonnali felhántásának szükségességéről is. Nemcsak a gyomirtás szempontjából szükséges ez, hanem hogy csak egy példát említsünk, a BORSÖZSIZSIK kártételének leküzdése érdekében is elengedhetetlen. A borsó, lencse és bükkönytermést az aratástól számított 14 napon belül gázkamrában kell fertőtleníteni, hogy a fertőzött szemekben levő zsizsikálcák elpusztuljanak és tovább ne fejlődjenek. A tarlóra kipergett borsó, lencse és bükkönyszemekben azonban zavartalanul kifejlődnének a zsizsikek és újabb fertőzés kiinduló pontjává válnának. Az Az aratással egy időben végzett tarlóhantas: Ha az aratással egy időben végezzük a tarlóhántást, a kipergett szemek és a gyomok hamarosan kikelnek, s különféle kártevők telepednek meg rajtuk. A későbbi mélyszántás a tarló zöld növényzetét (árvagabona, gyomok) a rajta megtelepedett kártevőkkel együtt a mélyebb földrétegbe juttatva, elpusztítja. A GABONALEGYEK nyáron elsősorban az árvagabonára rakják tojásaikat. Ha a korán elvégzett tarlóhántással siettetjük a kipergett szemek kikelését, ezzel odacsalogatjuk a gabonalegyeket, amelyek tojásaikat ie is fogják rakni. A korán végzett őszi mélyszántással elpusztítjuk az árvagabonát, a rajta levő légytojásokat; illetve a tojásokból már kikelt és az árvagabona szárába befurakodott nyüveket. A GABONAFUTRINKA június közepétől, amíg lábon álló kalászt talál, tehát aratás végéig, a kalászokban levő magot rágja. Aratás után nappal a földben található, éjjel pedig a tarlóra kipergett magvakkal táplálkozik. Tojásait részletekben a tarlón kis földodúkba rakja le. A tojásokból két hét múlva kerülnek ki a csácsároló néven ismert lárvák, amelyek a kizöldült tarlón rágnak. növenyvedelem
