Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-19 / 57. szám
1959. Július 19. \fzakad Földműves 5 Cséplőgép búgása — fiatalok kacaja EPITO----IFJÚSÁG i) Hon-Ti-Hi tutaj-expedíció útja „Fiúk, lányok — a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai! Szervezzej tek önálló ifjúsági csoportokat! Mutassatok példát a kezdeményezésben H és az áldozatkészségben!“ (A párt és a kormány aratási felhívásából.) Atallósi határban befejezéshez közeleg az aratás és teljes ütemben folyik a cséplés. A nehéz de örömteli munkából minden egyes szövetkezeti tag derekasan kiveszi a részét. Levánszky Károly, az EFSZ elnöke mindezek mellett még azt is megjegyzi: — 46 fiatal vesz részt az aratási és cséplési munkálatokban. — Még lovas kaszálógéppel is arattunk — szól közbe Ibolya Mariska. — öt hektár dűlt gabonát pedig kézzel vágtak le fiataljaink. — Hol találhatók most a fiatalok? — Szanaszét a tarlókon és a cséplőgépnél. Elindultunk a szövetkezet fiatal agronómusával a cséplőgép felé. Útközben elmondotta, hogy a fiatalok 18 hektárról takarították be a takarmányt társadalmi munka címén. A jutalom? Háromnapos kirándulás volt. A cséplőgép körül csupa napbarnított, mosolygó fiatal. — Hány fiatal dolgozik a cséplőgépnél? — Tizenhárom. Idősebb pedig hat. Ezek is csak azért, hogy megtanítsák a fiatalokat a kazalrakásra — mondotta Horváth Gyula csoportvezető. — Hány mázsát csépelnek ki naponta ? — Az ősziárpából 140-et, a tavasziból pedig 200 mázsát. Nagy Magda fiatal, mosolygós arcú szőke lány. Oravec Máriával, Palkó Stefkával és Pőkolyi Gizivel a pelyvát hordják Bíz, ez nem könnyű munka, — no meg a por is megakad. Olykorolykor Mária elgondolkozik. Gondolatban az osztravai bányában jár, ahol az udvarlója dolgozik. — Ha néha nehezemre esik a munka — mondja, ő jut az eszembe és elszégyelem magam. Mert bíz’ a szénfejtéS sem könnyebb a cséplésnél. a A cséplést még meg sem kezdték, mikor a fiatalok vállalták, hogy öt éjszaka tisztítják a termést, nappal pedig a cséplőgépnél állnak helyt. Vasárnap sem tétlenkednek, hanem szorgalmasan csépelnek. Pihenésre nem is gondolnak, hisz amint mondják, arra lesz idő bőven a tél folyamán. A cséplőgép alatt egyre telnek a zsákok. Mandák Frigyesnek a helyi CSISZ szervezet titkárának és Patócs Jóskának bőven akad munkájuk. A teli zsákokat szépen kalitkába rakják, hogy innen az állami és szövetkezeti raktárba kerüljön. — Mennyit csépeltek ki? — összesen 21 vagonnal. Ebből 350 mázsa árpát és 2 vagon búzát már beadtunk. Horváth Mariska pedig büszkén hozzáteszi: — Hamarosan végzünk az aratással és a cséplésse! is. A JNB vándorzászlaja szövetkezetünk tulajdonában van. Ezt jövőre is meg akarjuk tartani. Ha egy kis szünet van a cséplőgépnél, a fiatalok a közelgő ötnapos jutalom-kirándulásról és a téli szórakozásról beszélgetnek. S ha a szövetkezet vezetősége valóraváltja szavát, megvásárolja az ígért hangszereket, a jövőévi aratómulatságon fiatalok szolgáltatják majd a talpaié való zenét. Kép és szöveg: NÉMETH JÁNOS Az oslói Kon-Ti-Ki múzeumra ráj borítja sötétedő árnyait a norvégiai alkony. A világhírű Kon-Ti-Ki tutajt nézegetem. Azt a tutajt, amelyen a Kon-Ti-Ki-expedíció 1947. április 28- án kifutott a perui Callao kikötőjéből és százegy nappal később, 4300 tengeri mérföldnyi út megtétele után kikötött Raroiban, a polinéziai szigeteken. Hat ö Mandák Frigyes és Patócs Jóska kalitkába rakják a zsákokat. e A pelyvahordó lányok. Készenléti brigádok segítenek az aratásban A nagymegyeri járásban a szövetkezetek és a nagyhizlalda dolgozói nagy feladat előtt állnak. Évek óta nem mutatkozott olyan bő termés, mint az idén. Bár a munkateoveket kidolgozták, de a kedvezőtlen időjárás miatt az elgondolások csorbát szenvednek. A gyakori esőzés a gabona jelentékeny részét megdöntötte. Előfordul, hogy ugyanazon a búzatáblán az egyik rész túlérett, a másik meg még zöld. Számos helyen a kombájnt sem tudjuk használni. Kevés az aratőgép. Több tehát a gond és ezt még fokozza más munkák halmozódása is. A korai burgonya felszedése, a kukorica és répa kapálása és a takarmányfélék begyűjtése. Pártunk és kormányunk felhívással fordult a mezőgazdasági dolgozókhoz az aratás sikeres befejezése érdekében. Ezt magáévá tette a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság is. Megalakították az aratási bizottságot, amely minden nap ülésezik. Azonnal intézkedést tesznek a hiányosságok eltávolítására. Járásunkból sok jó példát hozhatnánk, amikoris a nemzeti bizottságok jó szervezéssel meggyorsítják az aratási munkát. Szapon például mozgósították a község lakosságát,- hazahívták az üzemekben vagy hivatalokban dolgozó munkásokat is, s ezért az őszi repcét gyorsan betakarították. A járási nőbizottság az asszonyokat vonja be az aratási munkába. A járási nemzeti bizottság és más szervezetek felhívással fordultak a műhelyekben dolgozó munkásokhoz, hogy vegyék ki szabadságukat és segítsenek a földműveseknek. Örömmel mondhatjuk, hogy a munkások túlnyomó "többsége önkéntesen jelentkezett az aratási munkák elvégzésére. Jó példával jár elő a járási nemzeti bizottság 15 — 20 tagú brigádcsoportja: naponta ott nyújt segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség van. Hasonló készültségi brigádcsoportok alakultak a járási építkezési vállalatnál, az útépítési üzemnél, a Járási Fogyasztási Szövetkezet, az Állami Bank, a Postahivatal és más vállalatoknál és üzemeknél is. A nemzeti bizottságok elsősorban is a falu munkaerő tartalékéit mozgósítják. Nyárasdon például 80 tagú kaszálócsoport alakult az állatgondozókból, a kertészeti csoportból és az építőcsoportból. Apácaszakállason a kocsisokból az építkezési csoportból és a helyi üzem dolgozóiból alakult kisegítő csoport. Járásunkban mindent megteszünk, hogy a gabonát minél kevesebb szemveszteséggel takarítsuk be. Kopper János, Nagymegyer ilyen fajtájú nagy, vitorlás tutajokat. A tutajt Kon-Ti-Ki-ra keresztelték, a legendás hírű inka Napkirály után. A dél-amerikai partokról indultunk el s állandóan nyugati irányban távolódtunk Callaótól. A Humbold áramlat a tutajt a polinéziai szigetek felé sodorta. Utunkon tonhalak és delfinek raja kísért. Egy alkalommal néhány Az expedíció útja, Peruból a Tahiti szigetekig. ember utazott a tutajon: Heyerdahl etnológus az expedíció vezetője, Watzinger, aki a meteorológiai és technikai kutatásokkal foglalkozott, Haugland és Raaby - mindketten rádiósok és távírászok. Hesselberg navigátor ős Danielsson svéd szociológus, az expedíció stewardjai. Itt, a múzeumban találkoztam Hauglanddal, a világhírűvé vált expedíció egyik résztvevőjével, a Kon-Ti-Ki kiállított tutaja mellett, és már mellettem is áll. Arányos termetű, fiatal férfi. A norvég hajóflotta tisztje. Bevezetőként a tutajon uralkodó szigorú hajózási szabályokról mesél. Egy-kettőt elárul közülük, aztán elneveti magát. — A szabályok legtöbbje olyan, hogy nem lehet nyilvánosságra hozni... Majd komolyra fordítja a szót.- Heyerdahl, aki az expedíció vezetője volt, ma a Húsvét-szigetek expedíciójának anyagán dolgozik. A Kon- Ti-Ki-expedíció gondolata már 1937- ben felötlött Heyerdahl fejében. Fiatal házas volt akkoriban, s a mézesheteket a oplinéziai szigeteken töltötte. Olyan kőzeteket és leleteket talált ott, amelyeket már Peruból ismert, Azt a teóriáját látta igazolva, hogy a perui indiánok a 800-as években tutajjal áthajózták Polinéziába. Heyerdahl állandóan azzal az ellenérvvel találkozott, hogy a polinéziai szigetek lakói csak Ázsiából származhatnak, s hogy a balt zsamfa, amelyből a perui indiánok csónakjaikat építették, elsüllyedne ilyen hosszú tengeri úton. Bizonyításra nem volt más mód, mint balzsamfából tutajt építeni s átkelni vele a tengeren. 1947-ben kerülhetett csak sor a terv kivitelezésére. Az expedíció tagjai tehát megfelelő előkészületek után, egy balzsamfatutajt építettek Callaoban. Ilyen tutajt a dél-amerikai indiánok használtak a perui és ecuadori partokon azokban az időkben, amikor az első európaiak oda érkeztek. Könnyű volt a tutaj pontos mását megépíteni. Ugyanis 1526-ban, midőn az első spanyol partraszállök felfedezték, és gyarmatosították Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékét, részletesen leírták az s> cs<«os<s^osoK»ofiKK»cac»<ac^^ hatalmas bálna úszót a tutaj alá, igen kellemetlen órákat okozva az expedíciónak. Végül is egy kéziszigony segítségével elűztük. Két hatalmas viharba kerültünk, ezeknek egyike négy napig tartott. A balzsamjából készült tutaj hihetetlen könnyedséggel siklott a hullámokon és a2 óriási tömegű víz, amely vihar közben rázúdult, kifolyt a cölöpök közötti hézagokon. Kitencvenhárom napi utazás után értünk először földet. Négy nappal később olyan közel haladtunk el az Angat au-sziget mellett, hogy a benszülöttek kenuikon kieveztek a tutajhoz. A százegyedik napon értük el Raoriat, de partközeiben odacsapódtunk egy korállzátonyhoz. A megsérült tutajt bevontattuk egy csöndesvízű lagúnába, majd rendbehozva, később visszaszállítottuk Norvégiába. — A balzsamfatutaj az óceánon bizonyította be tengerjáró és teherbíró képességét —fejezte be elbeszélését Haugland. — A tudósok azonban, akik egész életükön azt állították, hogy a polinéziai szigeteket csak Ázsia felöl lehet megközelíteni, nem fogadják el olyan könnyen az új elméletet. Mire ideértünk a beszélgetésben, Knut Haugland átvezetett bennünket a Kon-Ti-Ki múzeum új termeibe. Haugland a Húsvét-szigeteken talált kőből faragott hajókat mutatja, Peruban, a Titicaca-tö partjain még ma is használnak ilyen alakú hajókat... 1500 éves cserépedényt mutat, amely a polinéziai 'szigetekről való és díszítése hasonlatos a Peruban talált cserepek mintázásához ... Ezt is bizonyítéknak mondja az expedíció elméletére. Közben beesteledik, homály borul a Bügdóy félszigetre, s csak a távolból fehérlenek Oslo fényei. Kendi Mária A tanyi CSISZ csoport A tanyi CSISZ-szervezet élénk kultúrtevékenységet fejt ki. Szabó Terézia vezetésével legutóbb a Dódit adták elő nagy sikerrel. OK9CäOK»<3iOK»<agOK*C8C^^ Segítség helyett távirat Számos helyen az iskolások Is segítenek az aratásban. A Terebesi Állami Gazdaság is 20 fiatal munkaerőt várt az aratásra és a cséplésre, melyet a bratislavai egészségügyi iskolának kellett volna biztosítani júliusra és augusztusra. Az állami gazdaság vezetősége elkészítette a helyet számukra és besorolta őket az aratási és cséplési munkatervbe. A brigádosok helyébe azonban távirat érkezett, melyben a következő szöveg volt olvasható: „Nem mehetünk, csak augusztusbanr\ Természetesen, ez nem okozott örömet a gazdaság vezetőségnek. Üresen maradtak az aratásnál és a cséplésnél azok a helyek, melyet az „ígért" segítségnek kellett volna betöltenie. BOHUS NEMCEK, Kassa Igazi Aranykertté válik a Csallóköz in. TALÁN FELESLEGES BIZONYÍTGATNI, hogy a főcsatornák terve nem egyes szövetkezetek, hanem az egész Csallóköz vízmentesítési és öntözési rendszerének kiépítése szempontjából épül. Csak természetes, hogy látszatra egyik vagy másik szövetkezetnek ez előnyt jelent. De hangsúlyoznunk kell, hogy csak látszatra. Mert, amikor kormányunk jóváhagyta a meliorációs szövetkezetek létesítését, akkor nagyjában-egészében már meg is oldotta a kényes kérdést. Ugyanis: ha a meliorációs szövetkezet vízgazdálkodási szempontból egy egységes területet alkotó vidéken létesül, továbbá, ha a saját erőforrásból, önsegélyezéssel elvégzendő meliorációs munkákat nem az egyes szövetkezet vagy nagyüzem határára eső munkálatok szempontjából osztják el, hanem aszerint, hogy az állami, kerületi, járási és az önsegéllyel történő befektetések milyen előnyt jelentenek egy-egy szövetkezetnek, akkor a meliorációs szövetkezet tagjai elérik, hogy a épülő új vízrendszer — legalábbis megközelítőleg — mindeneinek egyforma előnyt jelent. A legnagyobb előny mindenesetre az lenne, ha a huzavona, a kétkedés kiküszöbölése nyomán az építkezés üteme megsokszorozódna. A MELIORÁCIÓS SZÖVETKEZETEK olyan jogkört kapnak, hogy a fentebb említett dolgok legcélszerűbb megvalósítása csupán rajtuk múlik. Tehát meliorációs szövetkezetek kellenek — méghozzá mielőbb — s élükre tapasztalat, a közös érdekeket önzetlenül képviselő vezetők. Azért is hangsúlyozzuk ezeket, mert az új begyűjtési rendszer s az új egységes mezőgazdasági árak közkövetelménnyé teszik a termőterület s a talaj termőképességének olyan arányú növelését, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben a következő években a lehető legbélterjesebben gazdálkodhassunk. A nagymegyeri járásban a tervezett meliorációs munkálatok elvégzésének nagyobb valószínűsége mutatkozik, mint a dunaszerdahelyi járásban. Igaz, hogy az új vízrendszer építésének sorrendjét ctekintve a nagymegyeri járásnak kell az élen járni, mert csakis Alső-Csallóközből indulhat ki a csallóközi vízrendszer folyamatos megvalósítása. A csatornatisztítási munkálatok elé azonban ez nem gördít akadályt sem a dunaszerdahelyi sem a somorjai járásban. Nagymegyeren akár a járási pártbizottságon, akár a JNB-on, akár a CSISZ járási titkárságán jártunk, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy jó a felkészülés. A járási pártbizottság irányításával kidolgozott tervben 13 akció szerepel. A 13 helyen végzett munkával 88 km hosszúságú csatornát tesznek használhatóvá. Ezek nagyobb részét kitisztítják, kisebb részét most készíti a csatornaáső meliorációs eke. A csatornatisztításnál az új csatornák partjainak egyengetésénél nagy részt vállaltak a fiatalok. Hörömpölyl elvtárs örömmel számol be arról, hogy egész nyáron szombat-vasárnaponként 30 — 35 brlgádost állíthatnak munkába — ugyanis minden CSISZ-tag 10 brigádórát vállalt a meliorációs munkálatoknál. A járási pártbizottság és a JNB pedig azon fáradozik, hogy a hivatali dolgozók nyári szabadságuk bizonyos részét a meliorációs építkezéseken töltsék. így a közel 3000 dolgozó megnyerésével már ezen a nyáron jelentős lépést tehetnének előre, hiszen ezeken kívül július és augusztus hónapra 100 — 100 főiskolás brigádos és 40 mérnökhallgató érkezik a Patas —Milenovice közötti csatornaszakasz építéséhez, s ha ezt az erőt fölmérjük, a szövetkezetesekkel karöltve minden tervet fölülmúló siker elérésére képesek. IGAZ, HOGY A KEDVEZŐTLEN időjárás megnehezítette az aratást, s ez a munka sok erőt igényel. De az is igaz, hogy ha a nagymegyeri járásban tapasztalt lelkesedést, akaratot további jó szervezéssel gyümölcsöztetik, akkor Alsó-Csallóköz földművelői már ezen az éven közvetlen közelségbe kerülnek a rég óhajtott nagy tervek megvalósításához. Serkentse őket az a tény is, hogy amennyivel hamarabb valósulnak meg a merész, de megvalósítható tervek, annyival hamarabb élvezhetik munkájuk gyümölcsét és annyival hamarabb hoz előnyt számukra az új begyűjtési rendszer és a mezőgazdasági termékek új, egységes ára. — És azt is felelőtlenség lenne szem elől téveszteni — főképp a csallóközi fiataloknak — hogy amilyen mértékben járulnak hozzá a munkálatok első szakaszának, a csatornatisztítások és az új csatornák ásásának meggyorsításához, olyan mértékben siettetik a második szakasz, az öntözőrendszerek megvalósítását, — mely után igazán egy új szakasz kezdődik Csallóköz népének életében és majd akkor érdemli ki ez a 100 km hosszú sziget igazán az Aranykert nevet. Haraszti Gyula
