Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-19 / 57. szám
6 sízaU-ad Földműves 1959. július 19. Az „Édes Anna“ című magyar film főszerepében Törőcsik Mari, akit az embertelen városi család tragikus sorsba kerget. új szlovák film: „Tizenkettő után". Ezekről a filmekről még sokat fognak a nézők vitázni, s mérlegelni, mennyiben sikerült a filmrendezőnek és mii^ vésznek elérni a valóság igazi ábrázolását. Megvitathatják majd, hogyan sikerült a „Keresztút“-ban bemutatni az ifjúság körében előforduló kilengéseket, s arra is fény derül, milyenné sikerült az átdolgozott Kohout-darab. Minden feltétel megvan arra, hogy hazai filmjeink elnyerjék a nézők tetszését, s új ötletekkel gazdagítsák a szerzők és rendezők terveit, szándékait. Eónod Zoltán A „Halálthozó felhő“ című japán film 23 japán halász tragikus sorsán keresztül szól az emberiséghez. A tízéves jubileum emlékét nemcsak az ünnepi szavak őrzik — s elsősorban nem azok! — hanem az a gazdag tartalom, mely évről-évre új vendégként kopogtat be a mozilátogató közönséghez. Elmondhatjuk err"' — hogy a kulturális akciók legvonzóbb, legnagyobb tömegeket mozgató rendezvénye volt, amilyenre még nem volt példa. Az elmúlt évi filmfesztivált több mint másfél millió néző tekintette meg, s Gottwaldovban ez a szám 97 059 mozilátogatóra rúgott. Sokhelyütt valóságos kulturális ünnepséggé vált, mely mozgásba hozta nemcsak a várost, de még a környékét is, A dolgozók ezrei ismerkedhettek tneg a világ különböző részéről hazánkba sereglő kiváló művészekkel S ez a találkozás túllépte az „ismerkedés" keretét; nemcsak azt igazolta hogy népünk szereti a kultúrát, becsüli a művészeket, de azt is, hogy egyedüli vágya békében élni, békességei teremteni a világ minden népével. Ezt a gondolatot tükrözi a fesztivál idei jelszava is: „Az örömteli életért a nemzetek barátságáért" jelszó. S mivel az idén Karlovy Varyban Nemzetközi Filmfesztiválra nem kerül sor a Dolgozók Filmfesztiválja teljeser önálló kulturális esemény jellegét ölti A fesztivál szervezőit nem kisebbcél vezeti, mint a nézők széles tömegének bekapcsolása az egyes filmek és filmszerepek értékelésébe. Az érdeklődés középpontjában érthetően az ismert szovjet színész Szergej Bondarcsuk j filmje, „Az emberi ! sors" áll. Ez a film a szó legnemesebb értelmében úttörő jellegű és mélyértelmüen emberi. Annak ellenére, hogy témáját a háborúból meríti, mondanivalója a mához szól, mély élet ért elemmel, s az Bondarcsuk emberben való olthatatlan hittel. Méltán tart érdeklődésre számot a másik szovjet rendező, Kulidzsanov filmje az „Otthon". „A ház, amelyben élek" című film alapján ismert rendező most is meghódítja a közönség szívét,' mert az új filmben mindenki saját problémáit, a városi és falusi élet különlegességeit láthatja. A szocialista országokat jónéhány' figyelmet igénylő film képviseli ezen' a fesztiválon. Különösen az „Elítéltek szigete“ című bolgár film lep meg, mely a forradalmárok életét ábrázolja, akik az 1925-ös sikertelen felkelés' után a Fekete tenger egyik szigetére száműzve töltik életüket. Bemutatja a forradalmárok harcát a törvénytelenséggel szemben, az emberi jogokkért, s szemléltetően igazolja az igaz emberek bátor harcát, a jobb élet igényét. A magyar filmművészetet ebben az évben Fábri Zoltán Cannesben bemutatott filmje az „Édes Anna" képviseli. A főszerepet a Körhintából, Vasvirágból és a Szent Péter esernyőjéből jól ismert tehetséges fiatal színésznő Törőcsik Mari játssza. A másik magyar film a „39-es dandár", mely a Tanácsköztársaságért folytatott drámai harcot eleveníti meg. Rendezője Makk Károly. A lengyelek „A sas ellenáll“ című tengerészfilmmel képviseltetik magukat, mely témáját a nácikkal szembeni ellenállás idejéből meríti. A kínaiak „Matrózbecsület“ című filmje a polHírek a nagy megy éri járásból Jól működő zeneiskola Már négy éve működik Nagymegyeren a járási zeneiskola, amely évről évre nagyobb fejlődést mutat. Helyszűke miatt csupán százhúsz növendéket vehet fel, de ha megfelelő helyiséget kapna, a növendékek száma megkétszereződne. Az évzáró hangversenyen tanúi voltunk annak, hogy az iskola tanítói szép és eredményes munkát végeztek. S nemcsak ezt láthatta, aki meg hallgatta a szólisták, vonósnégyesei előadását, hanem azt is, hogy mindéi dolgozónk előtt nyitva az út gyermeki bármily irányú tehetsége kibontakoz tatásához. Oj egészségügyi központ Csicsói Csicsőn most készül el az új kör zeti egészségügyi központ. A körzet orvoson kívül fogorvost, majd gyér mekorvost kapnak. Állandó mentőszolgálatuk is lesz. Ezzel Csicsó, Füss, Kolozsnéma és az ÁG közelében fekvő gazdasági osztályok dolgozóinak régi kívánsága teljesül. Kj CSEMADOK-nap a verebélyi járásban A verebélyi járásban most rendezték meg másodízben a járási CSEMADOK-napot. Az első bemutató Felső Ahán volt, az utóbbi pedig Kalászon. Az egyes kultúrcsoportok most gondosabban készültek a CSEMADOK- napra, mint eddig. Jól kiválasztott műsorszámokkal szórakoztatták a közönséget, amely hálás tapssal jutalmazta őket. Legnagyobb sikere Dirigács Ilona népdalainak, Szénási Gyula népizenekarának és a bábindaliak. cigánytáncának volt. A fiatal angol író, John Brain regénye nyomán forgatott film, a „Szoba a tetőn“ egy jelenete. Boly aratási kultúrbrigádja Boly községben 15 fiatal CSISZ tag fogott össze, hogy az arató, szövetkezeteseket méltóképpen köszöntse. Minden este próbálják, gyakorolják a műsort, hogy vasárnap, 19-én a közönség elé léphessenek, hogy megköszönjék az új kenyeret, a paraszti munka gyümölesét. Vezetőjük, Bocsárszky Pál ügyes szervezéssel készíti elő a műsort, s a fiatalok, Demeter Gizi, Balog Anna, Pekárovlcs Margit - akik napközben maguk is a mezőn dolgoznak — nagy szorgalommal készülnek a bemutatóra. Köszöntjük őket, akik példaképül szolgálhatnak minden falu fiataljának, s köszöntjük az aratókat is, akiknek ünneplésére összefogtak a fiatalok. Molnár János, Boly ★ ★ ★ Szeretnék már a faluban lakni! Burdi Istvánnak hívják, 37 éves. Cigányszármazá3Ú, 1949-ben nősült, 6 gyermek apja. A zsigárdi ÁG dolgozója, a péró lakója... Felszabadulás előtt az urak, nagygazdák bőgőse volt, emberszámba nem nagyon vették. Mióta az ÁG-ban dolgozik, több" ízben részesült pénzjutalomban. Boldog, öntudatos dolgozó. Szakbizalmi a gazdaságban. Tagja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak is. A növénytermesztésben dolgozik. Az idei májusi kiértékelés szerint 200 százalékra teljesíti normáját. Munkatársai becsülik, szeretik. Nincs is más baj, minthogy még mindig a péróban lakik a többi cigánnyal együtt. — Szeretnék már a faluban lakni! A HNB intézkedhetne, hogy mielőbb szűnjék meg a péró, az egészségtelen, piszkos kunyhók. Becsületesen dolgozunk, jól keresünk, emberek vagyunk — ott akarunk lakni, ahol a többi dolgozó, — világos, egészséges lakásokban. — mondja. Partunk és kormányunk határozatai alapján megoldást nyer ez a kérdés, csak arra van szükség, hogy a helyi illetékesek is szorgalmazzák, s szüntessék meg a pérót! Deák István, Zsigárd QDODűnoDDDDDOODnonnnaDDC Mondd meg, hogy mitől félsz, és megmondom, ki vagy! * * * Derűre vágynak az emberek, de kinevetni jobban szeretnek, mint nevetni. * * * y Ne feledkezzünk meg arról, hogy az emberiség emberekből áll. Jelenet a „39-es dandár“-ból. gárháború időszakát eleveníti fel Sanghaj felszabadítása napjaiban. A kelet németek filmje egzotikus környezetbe vezeti el a nézőt, s történetét Vietnam felszabadító harcából meríti. A késő délutáni hűvösebb levegő teljesen kitisztította a fejem. A két nagy hegy, amely szorosan a falu mellé feküdt, az alkonnyal beárnyékolta a házakat. A napáldozás felfrissítette az embereket. Gyorsabban suhant a kasza a fűben, szaporábban fordultak a szénásszekerek. A lányok meg kiperdültek az útra és korsóval siettek az erdei forráshoz. Mindenkit boldognak láttam, csak magamat nyughatatlannak. Berozsdált pénzdarab lettem, kikerültem a szülői házból és hogy ez így történt, konok fejemnek köszönhettem. Ragaszkodtam a mesteremhez és elveszítettem 'az édesanyámat. ' Mentem, sündörögtem az úton és 'mintha alig haladtam volna. Két, han'got hallottam viaskodni a lelkembe. 'Az egyik visszafordított a szülői 'házba, a másik meg szinte kiáltotta: — Ha kitették a szűröd, menj Bálint és ne torpanj meg! Gyalogosokat, bicikliseket köszöntöttem nem a legjobb érzéssel. Az emberek szeme megakadt rajtam, mintha pontosan tudtak volna az esetemről. Szégyeltem a dolgot. Anyám kinyitotta előttem az ajtót, rám bízta a sorsom, felőle lehetek akár országvilág csavargója. Két lehetőség feszítette a szívem. Vagy kóborolok a vándor bizonytalanságával, míg minden félelmével nem szakad rám az este, párnám a virágos mező lesz, takaróm a csillagokkal bélelt sötét éjszaka, ébresztőm a füttyös sárgarigó és az emberek korát kiáltó kakukkmadár, vagy kikötök megint a mesteremnél. Az első lehetőségtől hamar elálltam, mert láttam magam tarisznyásan, porlepetten, vándorbottal a kezemben. És keserű nyál gyűlt a számba. A templomnál ráfordultam bajommal a szűk utcára, amely a mesterem házához vezetett. Lesz, ahogyan lesz, nála keresem továbbra is a boldogulásomat. De mit szól majd, ha nem készülődöm hazafelé, elfogad-e hálótársának, ad-e enni. vesz-e ruhát, ha ez a mostani házivászon lefeslik rólam, és otthon tartózkodik-e egyáltalán, vagy a korcsmában kóstolgatja a pálinkát, s én nem nyithatok be a házába, esetleg leülhetek várni a tuskóra, vagy elfeküdhetek a küszöbön, mint a kivert kutya? Ahogy , távolodtam a szülői háztól, úgy nehezedett bennem 8 világ. Egy jó szó kellett volna, egy megértő pillantás és én sírtam volna keserűen De nem álltam meg beszélni senkivel, a szemem emelgettem fel könynyesen, a mestert kerestem az utcán. Egészen közelről meg is pillantottam a kűtnál. Felfújt belsőt nyomogatott a vályúba. Felderültem, mert bíztam a jóságában. Megkönnyebbülten guggoltam mellé és figyeltem az ezermester kezét. — Kiismerhetetlen vagy te, Bálint — mondta a foltot tapogatva. — Mért gondolja a mester úr? — Hát csak azért, hogy nem várlak és beállítasz. — Oszt ez baj? — Ne butáskodj gyerek. Örülök, ha mellettem vagy. Nagyon jól esett az én összetört lelkemnek ez a néhány emberséges szó. Megpirosodott az arcom, erősebben dobogott a szívem, s ha eddig is jónak tartottam a tanítómat, ezután meg tűzbe tettem volna érte a kezem. Még a szándékomat is tudja. Csak rám néz és olyan megjegyzéseket tesz, amitől eloldalog a szorongásom. És anyám ettől az embertől tilt, aki soha nem emeli rám a kezét, nem ver, nem pofozkodik, türelmesen osztja meg velem a tudását. Kicsit felbátorodva mondtam: — Annak is örülne, ha nem járnék haza? — Nem bánnám és azt se, Bálint Nem ér az semmit, örökké egyedül Az ember olyan esténként, mint fészkében az árva madár. Gubbaszt senki sem szól hozzá, ő sem szólhal senkihez. — Fogadjon be akkor a fészkébe?- — Ne csacsiskodj, fiam. Ha a harmadik faluból járnál tanulni, az mindjárt más lenne. De így mit szólnának az emberek? Az otthont meg kell becsülnöd! — Csak azt becsülhetem, amim van. Lepattant a szorító kapocs a szivemről. Fenyő bácsit egyszerre megkomolyította a kijelentésem. Szemembe szúrta a tekintetét, úgy kérdezte: — Hogy-hogy? — Édesanyám sem járt el velem másképpen, mint annak idején a szülők mester úrral, — Kidobott? — Amint láthatja, nem akadtam meg az ajtóban. Ügy mondtam el az egész históriát, hogy a mester megmosolyoghassa. Mert azzal számoltam, hogy így könynyebben jön a bíztatás, ne féljek semmitől. De nem az következett, amit oly epedve vártam. — Az okokat sorold fel, miért? — mondta komolyan. — Választottam. — Jól van, jól, választottál, az eshetőségeket mondjad! — Kettő volt mindössze. — Nos? — Egyik az anyám. — Másik? — A mesterem. Fenyő bácsi elnézett a házak fölé. Mintha ezer gondolatot indított volna útjára és most figyelné, melyik merre fordul, merre kanyarodik. Sokáig nem szólt. Bánthatta az esetem. Az én bajomon túl még magát is hibáztatta. — Kár volt téged korcsmába hívni. — Már ez megtörtént — szabadítottam a szomorúságtól. — Egyszer se töprengjen. Én vissza nem megyek édesanyámhoz, ha magánál fedelet kapok, de arra még nem felelt, hogy kapok-e? — Elférünk ketten, fiam. Majd jóra fordul aztán minden — mondta és férfiasán megölelte a vállamat. Sötétedésig maradtunk az udvaron. Elrakosgattuk a szerszámokat, a műhelyasztalt és a kerekeket behordtuk a szín alá. Mint aki megtalálta újra a helyét, jő hangulatban serénykedtem a mesterem körül. Amitől tartottam, nem következett be. Fenyő bácsi befogadott és eszébe sem jutott visszakényszeríteni édesanyámhoz. Kilenc óra tájt kerültünk be a szobába. Nem volt sötét, lámpát nem gyújtottunk, a hold betáncoló fényében eszegettünk. Tízéves a Dolgozók Filmfesztiválja tőn“ című társadalomkritikai regénye, mely nyomán a mostani film készült. Annak ellenére, hogy a társadalomkritikát tompították, kitűnő alakítást nyújt Simone Signorét neves francia színésznő. Társadalom-kritikai tárgyú a „Hordár“ című japán film, mely a kasztrendszer visszáságát bírálja. Egy szegény hordár el nem rebegett szerelme (egy tiszt özvegyéhez) adja az alapot ehhez a bírálathoz. Hirosi Inagaki rendező művészi módon dolgozta fel ezt az egyébként szentimentális témát, s ennek jutalmául tüntették ki a tavalyi velencei fesztivál Nagydíjával. Komoly és elgondolkoztató történettel szól napjainkhoz a másik japán film a „Halálthozó felhő“, mely 23 halász tragikus haláláról szól, akik a hidrogén-bombarobbanást követő rádióaktív-eső áldozatai lettek. Benne a művész tiltakozása találkozik a becsületes emberek óhajával: örökre véget vetni az atommal űzött hazárdjátéknak. Az említett kapitalista országok filmjein kívül még indiai, olasz és holland filmet mutatnak be a fesztiválon. A szocialista országok filmjei közül egy román alkotás is szerepel a programon: „Halló, ez tévedés“ címmel. Hazai filmgyártásunkat négy film képviseli: Jirí Trnka: Szentivánéji álom című bábfilmje, Blumenfeld: Keresztút, a filmre átdolgozott Kohoutdarab: „Ilyen nagy szerelem" és az A kapitalista országok filmművészetének termékei közül mindenekelőtt „Az én bácsikám" című francia, a „Szoba a tetőn“ című angol és két japán ; film a „Hordár" és a „Halálthozó felhő“ tarthat számot a közönség érdek- , Védésére. A Nagybácsi című film szerzője, főszereplője és forgatója Jacques Tati francia művész. Azok a nézők, bi Tati-film („Hulota úr szünideje") akiknek tetszését megnyerte a korábelégedettek lesznek most „Nagybácsijával". A szépirodalmat kedvelők körében ismert lehet John Brain „Szoba a te-
