Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-19 / 57. szám

Sürget az idő - munkánk gyümölcsét ne hagyjuk kárbaveszni nem fér. Nagy Lajos pedig egy percet se akar késni, nehogy régi vetélytársa, Kusicki Imre megelőzze. Hat éve ver­senyeznek már ,de ha csak egy fél lófejhossznyival is, eddig mindig La­jos bácsi került az élre. A legörömteljesebb munka zajától hangos a határ. Kalász zizzen a kombájn kaszája alatt, kövér gabonaszemeket ömlesztve cséplő zenél, tarlóhántást végző lánctalpas traktor berreg a csillagfényes éjszakában, s a nap akárhogy igyekszik, a felkelésben nem tudja megelőzni a kéve­kötőgépek traktorosait, a kéveösszehordó aszonyokat, fiatalokat. Az elmúlt napokban meglátogattunk néhány szövetkezetei, hogy ta­núi legyünk a nagy munkának. Láttunk sok szépet, dicséretre méltó dolgot, láttunk hibát is, melyek gyors kiküszöbölésre vártak, de olyat is, amikor a csupaszív emberek pillanatok alatt eltávolították a munka közben adódó hiányosságokat. A többit hadd mondja el az alábbi képes beszámoló. A ‘párkányi GTÄ telefonközpontjá- hallhatóan. A szövetkezet vezetőségét ban csak egy-egy rövid pillanatra „tisztelteti“, amiért várni kell a pót­szünetei a telefonbeszélgetés. Kérdé- kocsira pedig a tartályba több már dohányt. A cséplőgép pedig az őszi árpából is 130 — 140 mázsa szemet eregetett zsákba naponta, búzából pedig 200 mázsát terveznek minden napra. * * * A következő állomás Köbölkút. Nagy a forgalom, 13 kombájn aratja a ledőlt árpát. Nem egyforma szépen dolgoznak a gépek. A nagy táblában mindig ki kellene keresni, melyik oldalról lehetne jobban vágni. Dehát — kevés a munkaerő, sietnek a kom­­bájnosok is. Kéziaratás számításba se jöhet. Egy másik példa is a munkaerő­­hiányra, no meg a szervezésre pa­naszkodik. Egy elevátorra négy fiatal adogatja a szalmát. De hiába Cilling Jóska, ölvecky Mihály, Löki Jóska és Hidrig István igyekezete, a távolabb égnek mereszkedő elevátor tétlenke­dését nem bírják behozni. Hogy mért áll a másik elevátor? Nincs hozzá ember. így hiába a technika áldása, a szalmaösszehúzásra odarendelt két traktor és a szalmaösszehúzó ott vá­rakozik érdemesebb sorsra. — A magtisztítás jól halad, — di­csekszik a brigádvezető; hogy mentse legalább részben az eddig tapasztalt hiányosságokat. Az EFSZ raktára mellett nagy te­rületet elplaníroztak a termény szá­rítására és a tisztítás két cséplővel kora reggeltől késő estig valóban jól halad. De ottjártunkor a beadás még szóba se jöhetett, mert csupán az őszi árpa tisztításánál tartottak. — Gyorsan, mert Perbenyík megelőz! El sem hittük volna, hogy a király­­helmeci járás szövetkezetei országos viszonylatban olyan jól állnak az ara­tással, csépléssel, mint amilyenről a erősen benne volt földműveseink ke­ze, a munkásosztály mezőgazdasá­gunknak nyújtott segítsége, különö­sen most az aratás idején, na és első­Nagy Lajos már hatodik éve arat kombájnnal. szünidőt itt a szövetkezetben töltik, szorgalmas munkával. Ez rendben is lenne, csak az a baj, hogy a párkányi szövetkezetben általában több brigá­­dos dolgozik, mint szövetkezeti tag. Ez pedig nem valami jó hatással van a pénzügyi gazdálkodásra. * * * Délután egy órakor értünk a muzs­­lai határba. A keresztrakók ebéd után a fák hűvösében itták a sört vagy a vizet. Varga Kálmán körzeti szerelő azonban kövér izzadságcseppeket tö­­rölget le homlokáról Talán neki x,; jobban esne egy pohár sör, mint a kötőszerkezet megjavítása, de azért mire az önkötözőgépekkei dolgozó traktorosok, segédmunkások „lenyel­ték“ az ebédet, akkorra Vadkerty István traktoros is beállhatott a sor­ba kijavított önkötözójével. A másik táblában kombájn arat. A kormánykerék mgllett ülő férfi va­lami „tiszteletadás" félét rebeg elég CSONTOS VILMOS Molnár Béninek a ledőlt búza aratása sem lehetetlen. sek, tanácsok, kérések, rendelkezések röppennek tova a dróton, s ebbe a kis irodába összefutnak a hírek a járás minden szövetkezetéből, azaz a föl­dekről, a kenyércsata minden mozza­natáról. Varga József, a GTÄ munka­irányítója örömmel számol be, hogy azon a napon a 65 kombájnból 61 dol­gozik. Azt is tudja, hogy Helembáról pár perc múlva megérkezik az egyik mozgóműhely, mert eltörött egy ten­gely, hegeszteni k^ll. Hegesztő pedig csak egy van, az is bent a gépállomá­son. Az autó, jobbanmondva a mozgó­műhely pár perc múlva be is kanya­rodik a GTÄ udvarába. S amíg a műhelyben a tengelyt hegesztik, Béres Gábor és Blahák Miklós továb­bi alkatrészek után néznek, mert a 10 szövetkezetben sok mindenre szükség lehet, ne induljanak hát üres kézzel. * * * A gépállomás ablakából odalátni a párkányi EFSZ gabonaföldjeire, ahol két kombájn fogyasztja az árpatáb­lát. Az egyiket Laca Imre vezérli, Hauer Attila segédkezik mellette. A szalmát pedig Hrabovszki Feri és Nemes Lajos igazgatják, akik a nyári Egy kis összehasonlítás sohasem árt, ezért Szlovákia legdélibb járásá­ból tovább utaztunk az ország keleti részébe. A kassai járás színai szövetkezeté­ben lendületesen halad az aratás, cséplés. Öt kombájn, 7 kévekötőgép, 5 cséplőgép és a szövetkezet minden Magas a szára, telt a kalásza, Kéve alatt a karunk feszül. Perzsel a nap, - most ki gondol rája? Bírjuk és álljuk azt emberül. Magas a szára, telt a kalásza, gyomunkra arcunk gyöngye pereg. Beteljesül most mindnyájunk álma: Nagyra növesztjük a kenyeret! Magas a szára, telt a kalásza, Piros meg perdülj, s tűzz napsütés! A szántás, vetés nem volt hiába: Ez a nyár már beteljesülés! A szalmaösszehúzó tétlenségre kárhoztatva hever a napon. helyszínen meggyőződtünk. Szomotor­­vécs és Bodrogszerdahely már június 12-én teljesítette a gabona beadást, Bodrogmező és Perbenyík pedig erő­sen taposta a sarkukat. De nem mesz­­sze marad mögöttük a többi szövet­kezet sem. Mire e sorok megjelennek, a járás néhány szövetkezetében már bizonyo­san be is fejezik az aratást, tehát két-három nappal a tervezett határ­idő előtt. Bodrogmezőn a két kombájn és a 3 önkötöző este 10-ig is dolgozik. A cséplőgép hajnali 3-tól este 9-ig 180 mázsa körül csépel. Molnár Bénit mindenki ismeri gon­­dossságáról, pontosságáról. Most még jobban megismerhetik a szövetkeze­­tesek. Őt állították a legnehezebb posztra, a ledőlt, összekavart gabona aratására. Kombájnjával keresztül­­kasul járja a búzatáblát, mindig úgy irányítja a gépet, hogy szembenézzen a ledőlt terménnyel. Meg is csodálják sokan. Még ot is szépen levágja, ahol kaszaheggyel is gond lenne jól aratni. Persze így a gép többet fogyaszt, de mégis olcsóbb a munka, mint kézzel aratni, aztán csépelni. A magtisztítás éjjel sem szünetel. Az asszonyok is bátran vállalják a oséplő mellett az éjjeli műszakot. Különösen a tavaszi árpa tisztításával sietnek, mert úgy tervezte a szövet­kezet, hogy hét vagonnal sörárpaként értékesít. így a kormány határozatá­nak is eleget tesznek és a szövetke­zet bugyellárisa is tömöttebb lesz. — Csak gyorsan, mert -Perbenyík megelőz! — ezt Pekárovics István traktoros mondja olyan fontoskodva, mintha azokon a másodperceken dől­ne el a gabonabeadás elsősége, amíg a fényképezőgép elkattan. * * * Arat az ország népe. Olyan gazdag gabonatermést, amilyenre hazánkban níé^ nem volt példa. — Szerencsés évet fogtunk ki — állítják néhányan. A többség azonban másképp látja. Ebben a szerencsében Varga Kálmán délben sem pihen. dául 42 mázsa őszi árpát takarítottak be hektáronként. Bodrogszerdahelyen az egyik parcellán több mint 35 má­zsás volt a búza hektárhozama. De országszerte hasonló gazdag a ter­més és tőlünk függ, hogy szorgalmas munkánk gyümölcse mielőbb biztos helyre kerüljön. Kép és szöveg: H. Gy. A magtisztítás jól halad. Más is dühösíti a kombájnost. A partos földön, a ledőlt terményben nehéz munkája van a motornak, gyor­san melegszik a víz. Gyakran cserélni kellene, de a kisegítő, a 15 éves Jenő Imre, a csaknem egy kilométerre levő legközelebbi kútból akkor sem győz­né, ha mindig csak azt csinálná. A vezetőség közül pedig egy sincs a közelben, így hát a brigádvezetőt „ugratja“ menjen, szóljon a víz­ügyben, mert különben ő állít az iroda elé a kombájnnal. Ha már Lajos bácsiról szólunk, akkor még valami ide kívánkozik. Az ő mindennapi hiva­tása a kanászság. Ezt ilyenkor, aratás idején ráruházza a feleségére. A fa­lubeliek azt mondják, hogy nem rossz sertésgondozó ez a mindig tréfás­kedvű Lajos bácsi, a gépállomásiak pedig azt, hogy a járás egyik legjobb kombájnosa. — Hát, így van az, ha valakit azzal „vert“ meg a sors. hogy szereti a munkát — adja a beletörődöttet megelégedett mosollyal a kanász­­kombájnos. * * * tagja benne van most a nagy munká­ban. Jól fizet a gabona, átlagosan 27 — 28 mázsát várnak. Császár János Bélára is betekintettünk. Náluk a cséplésen és hordáson kívül szünetelt a kenyércsata. Igaz, hogy a lányok nem tétlenkedtek, hanem fűzték a Császár János csoportja szorgalmas munkában. Az asztalponyva tengelyre is szükség lehet valahol — mondja Béres Gábor. csoportja éppen ennek köszönheti a kis cséplővel a napi 120 — 130 mázsás átlagos cséplést. sorban a szocialista nagyüzemi mező­gazdálkodás előnye. Nagyüzemi mó­don a jobb agrotechnika, a nagyobb szakmai hozzáértés, a gépek segít­sége és földműveseink szorgalma meghozta gyümölcsét. Leleszen pél­Magas a szára Magas a szára, telt a kalásza,- Már 'régen ringott ilyen vetés. Zümmög a kombájn, traktor is vágja, — A mi munkánk a keresztezés.

Next

/
Thumbnails
Contents