Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-19 / 57. szám
4 Jzakgd Földműves 1859. július 19. Helyesen takarmányozzuk a búzát Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának márciusi teljes ülése olyan intézkedésekre hívta föl az EFSZ-ek és állami gazdaságok figyelmét, amelyek segítségével a legrövidebb időn belül önellátók lehetünk a takarmányozásban, s teljesíthetjük az állattenyésztésben reánk váró fokozott feladatokat. Ennek a feladatnak a megvalósításakor a búzának mint takarmánynak a felhasználása széleskörű jelentőségre tesz szert. Jó minőségű sörárpánk nagy értéke, vetésterületeink összetétele és a nyitott istállózáshoz, valamint az istállótrágya nagyobb arányú előállításához nélkülözhetetlen szalma fokozott szükséglete megköveteli, hogy a takarmányozási célokra szolgáló búza termesztése, a takarmányalap biztosítása végett, széles körben érvényesüljön. Ezeket a szempontokat önti konkrét formába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának június 5 — 6. napjain hozott határozata, amelynek értelmében a mezőgazdasági termelés gyors fejlődési feltételeinek kialakításával, továbbá az új begyűjtési rendszer bevezetésével és az új begyűjtési árak megállapításával összefüggésben mérsékeljük a kenyérgabona, főleg az idei termésű búza begyűjtését, úgyhogy a búza visszahagyott mennyisége a mezőgazdasági üzemek takarmányalapjainak kiegészítését szolgálhatja. Fontos, hogy a szövetkezetek helyesen értékeljék ennek az intézkedésnek a jelentőségét, a beadásra nem ke‘ rülő búzát a takarmányalapokban tárolják, s céltudatos feltakarmányozásával lényegesen emeljék az állattenyésztési termékek előállítását. Tekintettel arra, hogy a búza takarmányozása körül nem mindenütt rendelkeznek tapasztalatokkal, s mivel az állatgondozók és a zootechnikusok nem minden EFSZ-ben ismerik a búza különleges, valamint étrendi sajátosságait, evégett meg kell magyaráznunk és meg kell világítanunk a búzának mint takarmánynak a jelentőségét. Ebből a célból bocsátjuk az állattenyésztők, zootechnikusok és egyéb mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére azokat az Ismereteket, amelyeket a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia Véglesi Állattenyésztési Kutatóintézetében, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán és az állami gazdaságok némelyikében a búza takarmányozásával szereztek. A búza sajátosságai többi gabonafajta, szintén kevés és egyenetlen mennyiségű ásványi anya- A búza ízletes, minden gazdasági got tartalmaz. Például a malac megállat számára könnyen emészthető követeli, hogy a takarmányadag szászénhidrátos takarmány, ha egészsé- razanyaga 1,1—1,2 % meszet és 0,7— gileg kifogástalan és nem romlott. Vi- 0,8 % foszfort tartalmazzon, viszont szont kevesebb fehérjét tartalmaz, a búza mindössze 0,04 % meszet és mint amennyit az állatok megkövetel- 0,04 % foszfort foglal magában, nek. Miután a nélkülözhetetlen amino- Ami a tápanyagtartalmát illeti, a savakból, főleg lizinből (2,7 %), me- búza a többi gabonaféleséghez képest thioninből (1,3 %) és egyebekből ke-.^öbb fehérjét tartalmaz, mint a kuveset tartalmaz, nem minősíthetjük korica és az árpa, de kevesebb benne teljes értékű takarmánynak. De éppen a zabegység, mint a kukoricában. A így jelentéktelen benne a vitaminok, búza majdnem ugyanannyi nitrogénfőként az A- és D-vitamin mennyi- mentes kivonatolt anyagot foglal masége is, sőt a C-vitamin egészen gában, mint a kukorica és valamivel hiányzik belőle. A búza, akárcsak a kevesebb benne a rost. Száraz- Emészt- Mész 1 kg Gabonaféleség anyag hető fehértakar- , , (%) jék (%) töérték mányban <3ramm> Búza 86,5 9 73 0,6 3,7 Árpa 86 6,5 69 0,7 2,9 Kukorica 85 j 7 80 0,2 2,5 _________________________________________í__________________________________________________________________ A búza keményítőértékben kifejezett egész takarmányértéke magasabb, mint az árpa értéke, de 7 %-kal kisebb, mint a kukorica takarmányértéke. Ez azt jelenti, hogy 1 kg búza takarmányértéke 1,06 kg árpával vagy 1,11 kg zabbal vagy 0,91 kg kukoricával egyenlő. A búza takarmányozása Mivel a búza fehérjéinek biológiai értéke nem teljes, a búzát egyedül ne takarmányozzuk, nehogy bekövetkezzék az aminosavak némelyikének hiánya, mert emiatt mérséklődnek a nitrogénes anyagok kihasználása. Tehát a búzát mindig egyéb takarmányokkal keverve etessük. !gy érjük el a nitrogénes anyagok hiánytalan emészthetőségét. A búza emészthetősége ugyanolyan, mint a kukoricáé, s jobb, mint az árpáé, mivel a búzaszemeken nincsenek toklászok. A búza szénhidrátokban gazdag abraktakarmány, amelyet mind a vágóhídra szánt, mind pedig a tenyészállatok, igásállatok és baromfi etetésére felhasználhatunk. A búzát alkalmas takarmánynak tartják a szoptató állatok számára is, mivel elősegíti a tej kiválasztását. Takarmányozhatjuk egészben, zúzottan, daráltan, főtten, éspedig mindig a kérdéses állat faja és kora szerint, valamint a takarmányozás céljához képest. A búzát eddig takarmányozásra túlnyomórészt csak ocsú és cséplési törmelék alakjában használták, s legföljebb a fölöslegeket vették igénybe állatok etetésére. De Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban a búzát nagyobb mennyiségben használják takarmányozásra. Némelykor emésztési zavarokat okozhat az a tény, hogy a búzában magas a fehérjék aránya a nyersrosthoz képest. Ajánlatos tehát, ha nagyobb mennyiségű búza takarmányozásakor az adagot darált lucernával vagy lóherével egészítjük ki. A lucernát és lóherét mindig zsenge állapotban, virágzás előtt takaritsük be. A búza hibája, hogy finomra őrölt darája az emésztőszervekben tésztás anyaggá áll össze, emiatt emésztési zavarok lépnek föl, s az állatok elvesztik étvágyukat, főleg ha nagyobb adagokkal és huzamosabb ideig etetünk. Ezt a hibát a takarmányadag helyes módosításával, főként azáltal küszöbölhetjük ki, ha a búzát egyéb takarmányokkal keverjük és durvábbra daráljuk, nehogy a dara lisztes legyen. Aratás után közvetlenül a búzát ne takarmányozzuk, s legalább 3-4 hétig hagyjuk magtárban. Ha a növendékmarhát búzával etetjük, ez esetben igen fontos, hogy a takarmányadagot vitaminos és ásványi pótlékokkal egészítsük ki, mivel — amint mondottuk — a búza nem tartalmaz elegendő vitamint és ásványi anyagot. A rostanyag a búzában kisebb menynyiségű (2 %) az árpához (3—7 %), de mindenekelőtt a zabhoz (9 — 17 %) képest, tehát a búzát egyedül ne adagoljuk, főleg sertéseknek, s mindig olyan egyéb takarmányokkal keverjük, amelyek rostban gazdagok. Igen jó alkateleme a búza azoknak a keverékeknek, amelyeket a takarmánykeverék-előállító üzemekben készítenek. Keverékekben a búza a következő arányban foglalhat helyet (Labuda mérnök, docens szerint): a) 50 % búza 25 % árpa 20 % zab 5 % ásványi pótlék c) 50 % búza 36 % kukorica 10 % lucernaliszt 4 °/o ásványi pótlék b) 50 % búza 25 % árpa 11 % korpa 10 °/o lucemaliszt 4 % ásványi pótlék d) 30 % búza 50 % kukorica 16 % árpa 10 % lucernaliszt 4 % ásványi pótlék Az eddigi takarmányozási kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy a búzát a sertések értékesítik a legjobban, éspedig 91 °/o-os emészthetőséggel, míg a szarvasmarha és baromfi esetében az emészthetőség 89 %-os, illetőleg 79 %-os. Rosszabbul emésztik meg a búzát a lovak. A szarvasmarha takarmányozása A fejőstehenek számára a puha búza egyenértékű a kukoricával, A búzát hosszabb ideig is etethetjük, ha megfelelő keverékekben és kiegyensúlyozott adagokban takarmányozzuk. A fejősteheneknek szánt búzát durván daráljuk meg vagy zúzzuk össze, s egyéb abrakokkal keverjük, mivel ellenkező esetben a búza az állat szervezetében tésztás anyaggá változik, s megnehezíti a kérődzést. Tehát a búzát sohase őröljük meg nagyon finomra. Az a leghelyesebb, ha az abrakkeverékbe harmadnytnál-felényinél több búzát nem adunk. Ha kivételes esetekben a búzát egyedüli abrakként kell etetnünk, azt ajánljuk, hogy az állatok adagját elegendő lucernaés'hereszénával, esetleg réti szénával egészítsük ki. Főtt búzaszemekből is készíthetünk egyéb takarmányokkal kevert eleséget, mégpedig leginkább pép formájában a borjak részére. A szarvasmarha hizlalása Vágómarha részére a búzát durva dara alakjában vagy zúzottan adagolhatjuk, hasonlóképpen a fejőstehenek adagjához. Jól tesszük, ha a búzát egyéb gabonafélékkel, főként kukoricával és zabbal keverjük. A vágómarha abrakkeverékébe a búzát szintén harmadnyi-felényi mennyiségben adhatjuk. A búza a silótakarmányba és az egyéb terimés takarmányok, mindenekelőtt a cukorrépa közé is keverhető. A búzát sikerrel adagolhatjuk egyedüli abrakként is, ha egyenletesen elosztjuk az elegendő mennyiségű silótakarmány felületén. Ebben az esetben a silótáplálék mint terimés takarmány megakadályozza a darált búza tésztásodását, s arra kényszeríti az állatot, hogy lassabban táplálkozzék. Külföldön a selejtes minőségű búzát főtt állapotban ökrök hizlalására használják, s kedvező eredményeket mutatnak föl. A búzával takarmányozott vágómarha húsának minősége jó, de keményebb, a faggyú pedig darabosabb. Ezt olyképpen előzhetjük meg, ha a takarmánykeverékbe kukoricát adunk. Sejtések takarmányozása A szopós malacok táplálékában az enyhén- megnedvesített és egészben adagolt búza jól kiegészíti az anyatejet, elválasztás után pedig abrakként adagolható. Ha a búzát a szopós malacoknak adjuk, ezek az egész magot összerágják. Ne daráljuk finomra a búzát ezúttal sem, mivel a lisztes részecskék, — akárcsak a szarvasmarha esetében — a sertések emésztőszervében is ragadós anyaggá állnak össze, amely a sertést felfújja és emésztési zavarokat okoz. Az elválasztott malacok és idősebb sertések számára a búzát közepes nagyságúra daráljuk, amivel 23 %-os búzamegtakarítást érünk el. Ha az egész búzaszemet beáztatjuk, ez a takarmányértékén nem emel. Sertésenként és takarmányozási naponként búzából a következő mennyiséget ajánljuk: Élősúly (kg) Búzamennyiség 20- 30 0,5 40- 70 1 80 - 90 1,5 _ 90-120 2 A takarmányadagban a tápanyagok 35 —40 %-át a búza biztosíthatja, míg a többi tápanyagot egyéb gabonafélék, kapások, fehérjés takarmányok és ásványi pótlékok szolgáltatják. A sertéshizlalás gazdagossága szemszögéből nem ajánljuk a búza egyedüli takarmányozását, tehát az adagot minliszttel stb., valamint fehérjékben, ásdig egyéb gabonafélékkel, lucernaványi sókban, rostban és vitaminokban gazdag többi takarmányféleséggel egészítsük ki. Ezeket a tápanyagokat a következő takarmányok biztosítják: Fehérjék: fölözött tej, állati eredetű lisztek, olajpogácsák, továbbá szójapogácsáböl, földimogyoró-pogácsából, lenpogácsából stb. készült darák, élesztők, zsenge zöldlucerna és zöldhere, hereliszt, korpa stb. Rostanyagok: lucernaliszt, zabkorpa, zöld takarmányok. Ásványi anyagok: zöldtakarmányok, állati eredetű lisztek, lucernaliszt, csontliszt, őrölt mészkő, takarmánysó stb. Vitaminok: A- és D-vitamin, lucernaliszt, zöldtakarmány, 1,5 gramm halolaj állatonként és naponta, B2-vitamin, élesztők. A lucemaliszt a gabonafélék sokoldalú kiegészítője, s belőle az abrakkeverékbe 10 — 15 %-ot adjunk. Az anyakocák, szopós malacok és süldők adagjába a búza 1 kg-jaként 1.5 kg fölözött tejet vagy 110 — 120 gramm szójapogácsát, illetőleg földimogyoró-pogácsát vagy 130-150 gr. fehérjés keveréket illesszünk. A 80 kg-osnál súlyosabb hízósertések búzaadagját fehérjes takarmányokkal nem egészítjük ki. Ha a hízósertéseknek a búzát kukoricával, árpával és zabbal együtt adagoljuk, igen jó minőségű húst és kitűnő szalonnát szolgáltatnak. A búza emészthetőbb, mint az árpa, tehát kevesebb fehérjével kell kiegészítenünk, viszont az árpában foglalt aminosavak összetétele kedvezőbb a sertések számára. Hogy milyen finomra daráljuk a búzát, ez attól függ, vajan mennyi a búza a takarmányadagban. Ha több a búza, durvábban kell darálnunk, esetleg csak zúzalékot készítünk. Külföldi megálapítások szerint önetetőkből a b.úzaszemeket egészben is takarmányozhatjuk, mivel a malacok a szemet olyan tökéletesen összerágják, hogy a darálás gazdaságilag nem mutatkozik indokoltnak. Viszont tény, hogy ha egész szemet etetünk, a tápanyagok kihasználása 4 — 7 százalékkal mérsékeltebb. Noha bizonyos esetekben a nagyobb búzaadagok (az egész takarmányadag 68 —88%-a) sem okoztak emésztési zavarokat, mégis mindig tartsuk szem előtt, hogy az emésztési zavarok veszedelme fennáll, ha a búzát egyedül vagy túlzott adagokban etetjük. A tenyészsertések adagjában a többi gabonadarát harmadnyi-felényi mennyiségben a búzadara pótolhatja. A baromfi takarmányozása A csirkék számára a búza kitűnő szemes eleség. A kikelt csibéknek az első napokban zúzottan adagoljuk, mivel a búza kevés rostanyagot tartalmaz. A 9 hetesnél idősebb csirkéknek búzadarán kívül már egész búzaszemeket is adhatunk. A naponkénti adag állatonként 40—50 grammot tesz ki, amelyet rendszerint este adunk a baromfinak. ,-HÍREK☆ Megjelent az új szovjet párttörténet, az SZKP történetének tankönyve. Háromnegyed évszázadot ölel fel 1883-1959-ig. ☆ Hollandia Kommunista Pártjának küldöttsége Bratislavába érkezett. ☆ A Megbízottak Testületé ülésén a szlovákiai szövetkezeti lakásépítés biztosítására vonatkozó kérdésekkel foglalkozott. A lakásépítkezés meggyorsítása érdekében a NB-ok feladata, hogy megszervezzék az építő anyag helyi forrásainak kihasználását, különösen a helyi téglagyártást, kőfejtést, kavics és homok kitermelést. ☆ Kassán dokumentálls kiállítás nyílik a Szlovák Nemzeti Felkelésről. ☆ A CSISZ pionír szervezete megalakításának 10. évfordulójával kapcsolatos ünnepségeket, melyek a A baromfi részére a búza a legjobb takarmánygabona, amelyet az állatok egészben mindig megkülönböztetett étvággyal fogyasztanak. De az egész búzaszemen kívül a búzadara vagy korpa a takarmánykeverékeket is jól kiegészíti. A lágy búzát a baromfi valamivel jobban emészti, mint a keményet. A búzát egymagában a baromfinak se adjuk, tehát mindig egyéb takarmányféleségekkel keverjük. A kukoricát és az árpát búzával is helyettesíthetjük, mert javítja a tojáshozamokat és a vágóbaromfi húsának minőségét. A búza a vízi szárnyasokkal is etethető. Juhok takarmányozása A bárányok és a törzsállomány számára a búza igen jó takarmány. Jóllehet a búza egyedül is alkalmas a bárányok hizlalására, mégis jobb eredményeket érünk el, ha kukoricával, zabbal, vagy árpával együtt etetjük. A bárányok ezt a keveréket nagyobb étvággyal fogyasztják, s nincsenek emésztési nehézségeik. Egyébként az emésztési zavarokat a jó minőségű széna adagolása megakadályozza. Lovak takarmányozása A lovak takarmányadagjában a búza 30-50 % erejéig pótolhatja a zabot. A búzát őröltén vagy zúzott állapotban, terimés takarmányokkal keverten etetjük, hogy megelőzzük a lovak kólikáját. Általában elmondhatjuk, hogy a kifogástalan minőségű búza valamennyi háziállatunk számára alkalmas takarmány. De egyetlen állatfajtának se adjuk egyedüli takarmányként, tehát mindig keverjünk hozzá egyéb abrakokat és terimés takarmányokat, hogy ilyképpen a takarmányadagot kiegészítsük a hiányzó tápanyagokkal, főleg aminosavakkal és más hatóanyagokkal, mint amilyenek a vitaminok és ásványi anyagok. Mindenesetre a búza takarmányozására fordítsunk kellő figyelmet, tartsuk szem előtt az imént elmondott alapelveket, hogy megelőzzük az emésztési zavarokat, amelyek csupán akkor fordulnak elő. ha a búzát helytelenül gtetjük. Használjuk ki a búza kiemelkedő sajátosságait, amelyek biztosítják a hús és a szalonna kitűnő minőségét, ugyanakkor éppolyan nagy élősúlygyarapodásokat érjük el, mint a többi takarmánygabona etetésével. Kalisky Daniel, a Földművelés - ügyi Megbízotti Hivatal zootechnikusa. breznói járás Bystra völgyében július 20 —21-én rendeznek mintegy hatezer ifjú turista résztvételével tartják meg. ☆ A csehországi kerületek túlteljesítették a szénabegyűjtést. A szlovákiai kerületekből a nyitrai, a bratislavai és a kassai teljesítette szénabeadását. Komáromi mozaikok A Komáromi Állami Gazdaság dolgozói, mint minden évben, az idén is szorgalmasan végzik a gabonabetakarítást. Az aranyosi részlegen Szalai Mátyás csoportja meghosszabbított munkaidővel 240 mázsa gabonát csépel ki naponta. Árpából 30 mázsás hektárhozamot értek el. A nagykesziek is szép eredményekről adnak számot. Árpából 30-32 mázsás átlaghozamot takarítottak be. Dobronyi kombájnos 190 mászát arat és csépel ki naponta. Németh András, Komárom Dobransky Michal már negyedik éve ismerkedik a délszlovákiai gabonaföldekkel. A jirkovi gépállomásról jött a párkányi szövetkezetnek segíteni. — Az idén van itt Dél-Szlovákiában a legnehezebb, de legörömtelibb aratásom — mondja miközben mosolyogva szemléli a combájn tartályából kiömlő árpaszemeket — mert, ha nehéz is a munka, széppé teszi az, hogy először sikerült rekordot — 30 mázsán felüli átlagos hektárhozamot aratni.
