Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-19 / 57. szám

2 \fzaUad Földműves- — 1959. július 19. Jól dolgoznak az állandó bizottságok a szenei járásban Vúlasz bírálatunkra „A nag/csalomijai egykemalac“ A Kékkői Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya „A nagycsa-Iomijai egykemalac“ című írásunkra a következő választ írta: A bíráló cikkel egyetértünk, teljes mértékben megfelel a valóságnak. A szövetkezet tagjai több hónap óta nem kaptak előleget a munkaegysé­gekre. Ennek oka egyrészt az, hogy a szövetkezet sok szarvasmarhát és sertést vásárolt, mert a tagok jófor­mán semmit sem adtak a szövetkezet közös gazdálkodásába, összesen öt szarvasmarhát és 3 sertést összpon­tosítottak. Tehát amint a cikkben volt említve, egyrészt ez is oka annak, hogy a szövetkezet nem tud zöldágra vergődni. Viszont egyetértünk azzal, hogy ha kevés állatállománnyal kezdték is a szövetkezeti gazdálkodást, sokkal jobb eredményeket érhettek volna el. Az EFSZ megalakulása óta igen alacsony hektárhozamokat ér el. A rossz pénz­ügyi helyzethez hozzájárul az is, hogy egyes EFSZ tagok a múltban szétlop­kodták a közös vagyont, főleg az épí­tőanyagot és az abraktakarmányt. Igaz az is, hogy a raktárkönyvben nagy rendetlenség volt, Székely Lajos volt raktáros egyáltalán nem vezette az abrakkiadást. A raktárost leváltot­ták és az egész esetet átadták a ki­vizsgáló szerveknek. Szintén megfelel a valóságnak az a tény, hogy a múlt évben csak egy ma­lacot választottak el. A szövetkezet­nek csak egy anyasertése volt. Na­gyon helyesen bírálta a cikk, hogy ilyen „termeléssel“ nem lehet ered­ményeket elérni. Megtörtént olyan eset is, hogy a szövetkezet 21 mala­cot vásárolt a felvásárló szervektől, de ahelyett, hogy ezeket meghíztál­­ták volna, eladták a tagoknak. A járási nemzeti bizottság mező­­gazdasági osztálya a nagycsalomijal szövetkezet számára konszolidációs tervet dolgozott ki, reméljük, hogy segítségünkkel sikerül megszilárdíta­ni a szövetkezetét. A KÉKKŐI JNB, mezőgazdasági osztálya Vendéglő vagy cukrászda Etiópia császára hazánkban A Cyh^ne-i szövetkezetben ■ Karlovy Varyban JH Látogatás a prágai CKD Sokolovo üzemben ■ Diszdoktorrá avatás a Károly Egyetemen Karlovy Vary zászlődíszbe öltözött, a nép sorfalat állt és lelkesen üdvö­zölte a császárt és kíséretét. Másnap Karlovy Varyból visszatér­tek Prágába, ahol a délelőtti órákban a császár kíséretével együtt elláto­gatott a prágai CKD n. v. Sokolovo üzemébe. Az üzem sokezer dolgozója az etió­­pial nép képviselőit meleg szeretettel fogadta. A kedves vendégek megte­kintették az üzem néhány legfonto­sabb részlegét, s ezután Antonín No­votny, köztársasági elnök kíséretében visszatértek prágai szállásukra. A történelmi múltú Károly Egyete­men szerdán, július 15-én a délelőtti órákban ünnepség zajlott le, melynek keretében a Károly Egyetem Etiópia császára iránt azzal fejezte ki tisz­teletét, hogy a jogtudományok disz­­doktorává avatta I. Haile Szelassziét. Az ünnepélyes doktorrá avatás után átadták a becses vendégnek az emlék­tárgyakat, aki bejegyezte nevét az egyetem emlékkönyvébe. I. Halle Szelasszlé, Etiópia császára zet tagjaival és megtekintette a szö­­csehszlovákiai tartózkodásának máso- vetkezet épületeit. Röviddel 10 óra dik napján, Július 14-én, kíséretével után a kedves vendég búcsút vett a meglátogatta a Cyhyne-I EFSZ-t, ahol vendéglátó EFSZ-tagoktól és folytat­­szfvélyesen elbeszélgetett a szövetke- ta útják Karlovy Varyba. Glézosznak élnie kell Az ipolysági járási szövetkezeti nap több mint 5000 részvevője viharos tüntetéssel tiltakozott Clézosz katonai bíróság elé állítása ellen és egyönte­tűen állást foglalt a görög nemzeti hős életének megmentése mellett. Pontosan egy éve, hogy pártunk és kormányunk határozata értelmében kibővült a nemzeti bizottságok jog­köre, miáltal a népgazdaság szerve­zése és irányítása jelentős arányban a központi hivatalok hatásköréből a nemzeti bizottságokra szállt át. Ezzel azonban megnőtt a felelősség is a nemzeti bizottságok tagjainak részé­ről. Azóta már nagy változások tör­téntek a helyi, járási és kerületi szer­vek munkájában, amely az NB-k ál­landó bizottságainak megszervezésé­ben is megnyilvánul. A szenei járásban is eddig már nagy szolgálatot tettek a helyi nemzeti bi­zottságok mezőgazdasági albizottságai. Főleg a mezőgazdasági termelés ter­vezése, irányítása és ellenőrzése terén fejtenek ki nagy munkát. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak az EFSZ-ek évi termelési és pénzügyi terveinek helyes és reális kidolgozására is. Ez abból adódik, hogy járásunk túlnyomó részben mezőgazdasági jellegű. A leg­jobban működő mezőgazdasági albi­zottságok Szencen, Rétén, Nagyfödé­­mesen és Pusztafödémesen vannak. Üléseikre meghívják a község szak­embereit, az ipari- és köz-üzemek képviselőit is. Rendszeresen tartják az egyes üléseket, s a határozatokat mindig ellenőrzik a következő gyűlé­sen. Igen jelentős tényező, hogy a legtöbb mezőgazdasági albizottság ülé­seit az egyes munkahelyeken tartják meg. Például az állatállomány kérdé­seit a szövetkezetek fejői és állat­gondozóinak részvételével, azok hasz­nos hozzászólásaival beszélik meg, javaslataikat feljegyzik és a NB ta­nácsa elé viszik. Az előforduló hibákat azonnal orvosolják, a terveket közösen hagyják jóvá. Ha nézzük az eredmé­nyeket, elégedettek lehetünk, hisz já­rásunk szövetkezetei ebben az évben 100 százalékon felül teljesítik az állati termékek beadási tervét. Nagy feladat hárul a kulturális albizottságokra is. Szép eredményekkel dicsekedhetünk, amelyek járásunk falvaiban működő nagyszámú kultúrcsoport meglétéről tanúskodnak. Jelentős érdeme van az albizottságoknak járásunk falvaiban élő cigányszármazású lakosság neve­lésében is. Az állandó bizottságok pénzügyi osztályai is fontos feladatot teljesíte­nek a nemzeti bizottságok költség­­vetési munkájában azzal, hogy figye­lemmel kísérik a nemzeti vagyonnal való helyes gazdálkodást, a szociális és egészségügyi szolgálatok menetét. Meg kell még említeni a népbizton­sági bizottságokat, amelyek gondos­kodnak a nemzeti és szövetkezeti va­gyon védelméről. Ügyelnek a külön­böző biztonsági intézkedések betartá­sára. Az állandó bizottságok munkája szorosan összefügg a nemzeti bizott­ságok tagjainak széleskörű bekapcso­lódásával, a funkcionáriusok támoga­tásával, akik a több évi tapasztalatok Törvények és rendeletek ***** ** ********** * *»» »* * * ****** *■»•»***** Lapunk 47. számában már írtunk a szövetkezeti lakásépítés feltételeiről. Most pedig kivonatosan ismertetjük a pénzellátást és hitelnyújtás módoza­tait abban az esetben, ha valamelyik EFSZ Szövetkezeti lakásépítést akar megvalósítani. Az EFSZ-ek nemzeti bizottságok végrehajtó közegeinek irányításával és segítségével több emeletes lakó- és tipusházakat építhetnek, már meg­lévő lakásegységeket átalakíthatnak vagy újjáépíthetnek és általános javí­tást végezhetnek azokon. Bizonyos feltételek mellett nemcsak a saját, hanem a nekik bérbe adott vagy hasz­nálatra átengedett épületeken is esz­közölhetnek beruházásokat, átalakítá­sokat stb. Az építkezés vagy tatarozás költ­ségeit egyrészt a szövetkezetek fede­zik saját alapjaikból (az oszthatatlan alap kivételével), másrészt 'ugyancsak saját pénzükből maguk a lakásigénylö szövetkezeti tagok. Építőanyag hozzá­járulással annak számításában és bri­gádmunkájukkal lényegesen csökkent­­hetik a szövetkezetesek az összkölt­séget. Az építkezéshez vagy átalakí­táshoz szükséges összeget 15 nappal a munka megkezdése előtt köteles az EFSZ bankjának beruházási számlájá­ra befizetni. Ha az említett pénzforrások még­sem volnának elegendők a tervezett lakásegységek felépítésére, az elő­irányzott költségek 20 százaléka ere­iéig bankkölcsönt vehet fel az EFSZ 10 évi törlesztésre 3 százalékos ka­matláb mellett. Ilyen hosszúlejáratú hitelnyújtásra azonban csak akkor tarthat igényt, ha igazolni tudja, hogy az építkezést felvették a nemzeti bi­zottság által jóváhagyott tervfeladat­ba, hogy szerződéses alapon rendel­kezésére áll a megfelelő építőanyag és munkaerő, s hogy az épületeket az érvényben lévő előírások szerint elemi kírok ellen biztosította. Átmeneti pénzszűke esetén rövidlejáratú bank­kölcsönt is kaphat az EFSZ egy évi törlesztésre. A hitelező bank közegeinek ezzel szemben jogukban áll állandóan ellen­őrizni az EFSZ építkezését, valamint pénzeszközeinek gazdaságos és cél­szerű felhasználását. Ha a szövetke­zet megsérti vagy nem tartja be alap­szabályait, ha a kölcsönnel nem bá­nik gazdaságosan, vagy azt más célra fordítja, úgy a bank megtagadhatja a további hitelnyújtást, vagy beszün­tetheti a már engedélyezett kölcsön hátralévő részleteinek folyósítását, sőt követelésének azonnali behajtását is szorgalmazhatja. Az említetteknél is előnyösebb hitelnyújtási feltételeket biztosítanak a bankok azon EFSZ-ek­­nek, amelyek a kormány által kije­lölt határmenti járásokba kapcsolód­nak be az újra benépesítést célzó építkezésbe. A szövetkezeti lakásépí­tés összes lakásegységei házadó és illetékmentesek. A teljes szöveget a Hivatalos Köz­löny 95/1959 Ü. v. számú lurdetménye tartalmazza. K. E. átadásával nagyban elősegíthetik mun­kájukat. A jövő nagy feladatainak teljesítése érdekében az albizottsá­gokra még nagyobb feladatok várnak, melyek szerves részei a szocializmus befejezéséért folyó harcnak. Vadkerti Lajos, a szenei JNB titkára A napokban a bussai vendéglőben fagylaltgépet szereltek fel, hogy a meleg nyári napokban az eléggé forgalmas falu lakói finom fagylalttal űzzék el a kellemetlen hőséget. Ez nagyon helyes, de miért tették a kocsmába a gépet, ahol a felnőt­tek szeszes italt fogyasztanak? Iszogatás közben pedig nem a legmeg­­válogatottabb szavak hangzanak el, s a fagylaltozó ifjúság ezt mind kény­telen végighallgatni. Az ifjúság nevelése érdekében a fagylaltozót inkább az üzletbe tehet­ték volna. b. j. Volt vagy nem volt vízözön ? Rejtélyes kövületek A Biblia azt állítjp, hogy valamikor régen az emberiség bűneiért elnyerte méltó büntetését: 40 nap és 40 éjjel esett az eső, vízözön árasztotta el a földet, minden élőlény elpusztult, csak a Noé bárkájába menekült emberek és állatok maradtak meg. Valóság-e ez, vagy csak amolyan monda, melynek semmi köze sincs a valláshoz és az isten büntetéséhez? A vízözönről nemcsak a Biblia em­lékezik meg, hasonló mondák keringe­nek Koreában, Kínában, Dél-Ameriká­ban és másutt is. Végeredményben pedig magas hegyek homokkő és mész­­körétegeiben gyakran találunk meg­kövesedett növény- és állatmaradvá­nyokat, ami látszólag igazolja a víz­özönről szóló mondát, amikoris állí­tólag a víz elöntötte az egész Földet a legmagasabb hegyek csúcsáig. A „diluviális“ elmélet Néhány évszázaddal ezelőtt az egy­ház által támogatott olyan „tudomá­nyos elmélet" alakult ki, mely a meg­kövesedett leleteket a bibliai kataszt­rófa siralmas maradványainak tartot­ta. E diluviális elmélet egyik legrégibb képviselője az özönvíz katasztrófáját a következőképpen magyarázta. A Föld belseje - úgymond — hatalmas víz­­mennyiséggel van tele, melyet csak a Föld vékony kérge tart össze. Ez a kéreg egyszer felszakadt és a feltörő bíz elöntötte a Föld felszínét, minden élőlény elpusztult és a lerakódásokban megmaradtak az elpusztult élőlények maradványai, amelyek később meg­kövültek. A vízbefúlt „bűnös ember“ Az özönvízről alkotott ilyen elkép­zeléseknek nagyszerű talajt nyújtott a „Szodoma és Gomora istentől elru­gaszkodott bűnös embere" vízbefúlt és megkövült maradványának megta­lálása, amely leletet Scheuchzer svájci kutató Homo diluvií testi» (azaz a vízözönt átélt ember) néven nevezett el. zöbb részein. Megállapították, hogy az állatok megkövült maradványait őrző kőzetek sokkal későbbi időből szár­maznak. Cuvier (olvasd Küvié) hír­neves francia tudós bebizonyította, hogy a Scheuchzer-féle megkövült „bűnös“ nem ember maradványa, .ha­nem egy harmadkori óriásgyík csont­váza. És így végül győzött a helyes nézet, melyet a geológia (földtan) tu­dományának ősapái is hirdettek, hogy a megkövült maradványokat tartal­mazó kőzetek a tengerben képződtek és később, a földkéreg hatalmas elto­lódásai következtében kerültek maga­san a tenger színe föllé. Megállapítot­ták, hogy a volt tengerek lerakódásait nem lehet összekapcsolni az özönvíz képzetével, Hiszen a 40 nap és éjjel lefolyása alatt nem is jöhettek létre. A tengerek mélyén tíz- és százmillió év alatt rakódtak le! Vízözön sok volt! Ma a modern tudomány bebizonyí­totta, hogy semmilyen bibliai, a jó isten által küldött özönvíz nem volt. A Föld mélyében ugyancsak nincs víz, amely a Föld felszínét eláraszthatná és máshonnan annyi víz nem kerül­hetett elő. És hová tűnt volna ismét el a Földről? dését bizonyítják az egysejtűekböl az emberig. De akkor hogyan keletkezett a bib­liai monda? Honnan erednek ehhez hasonló vízözön mondák más népeknél is? Hiszen a tudomány bebizonyította, hogy a legutóbbi évmilliói alatt, amióta ember él a Földön, nem történt lénye­ges (változás a tengerek és a száraz­föld helyzetében. Özönvíz = áradás Az ősidőkben az emberek nagy ob­­bára a folyók partján éltek, ahol ter­mékeny volt a talaj, elegendő víz volt és a legkedvezőbb életfeltételek álltak rendelkezésükre. A nagy folyók gyak­ran kiöntenek. És így az „özönvíz“ mondája (akkoriban az emberek az egész világot nem ismerték és a „vi­lág" számukra csupán a fplyójuk kö­zelében elterülő vidék volt) csupán valamilyen nagyobbmérvű árvízre ve­zethető vissza. A bibliai özönvíz mon­dája valószínűleg a Mezopotámiában levő Tigris és Eufrátesz folyók vala­milyen hatalmas áradása után kelet­kezett. A más nemzeteknél élő özön­víz monda szintén talán hosszabb ideig tartó esőzés utáni vagy a ten­gerszínt hirtelen emelkedése követ­keztében beálló borzalmas árvízka-Őskori gyík kövülete, melyet a vízözön idejében élt ember csontvázának tartottak. Az egyházi elképzelések által erősen befolyásolt diluviális elméletek idő­szaka ugyan néhány évszázadon ke­resztül fenntartotta magát, azonban voltak akik szembeheleyzkedtek ezzel az elmélettel, akik elvetették a ter­mészeti jelenségeknek vallási magya­rázatait. Behatóan tanulmányozták a megkövült maradványokat magukba foglaló kőzeteket a világ legkülönbö-Ennek ellenére helyi, egy bizonyos vidékre korlátozódó áradás lehetsé­ges. A tenger elönthette a szárazföldet és az addigi tengerfenék ismét szá­razfölddé válhatott. Minden ilyen „özönvíz“ a lerakódásokban nyomot hagyott, amelyből évmilliók alatt a természet történetének kf'myve lett Az ezekben a lerakodott rétegekben megmaradt kövületek az élet kifejlő­tasztrófa emléke. Napjainkban is elő­adódik ilyen áradás. Nemrég Mada­gaszkár szigetén pusztított egy hosz­­szabb esőzés után fellépő árvíz, mely a szigeten borzalmas károkat okozott. Es így ma a bibliai özönvíz mondája is ugyanúgy a mesék közé sorolható, mint a sárkányokról, kísértetekről, varázslókról, és boszorkányokról alko­tott elképzelések. -en-

Next

/
Thumbnails
Contents